Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-04 / 3. szám
(í 9 3 9 / a si ii Ú r wa&mi&gi I: 1. 1. n N z Í; K I A hit nemcsak de — gyógyít is Beszélgetés Máday István professzorral az ideges emberek ma feszült életéről, lelkűk világáról, betegségeikről és gyógyításukról BUDAPEST, január 3. * Az emberiség sohasem Ólt olyan ideg- izgalmak közepette, minit az utóbbi időkben. Nincs vitágrész, amelynek lakossága nagyrészt ne pattanásig feszült idegálla** pótban élné le napjait. Hogy ennek a leiki állapotnak milyen súlyos következményei varrnak a- testi és lelki betegségek kialakulásában, arról soka* beszélnék most orvosi körökben. Az idegizgalmak, indulatok ugyanis testi jelenségeket! váltanak ki, a2 indulati feszültségek pedig betegségek okai lehelnek. ■ t A betegségeknek és a lelki tényezőknek erről az összefüggéséről beszéltünk dr. Máday István egyetemi magántanárral, az európai hirüi ideggyógyásszal, a Magyar Individuálpszichológiai Egyesület elnö. kével. — Igaz-e *— kérdeztük1 először, — hogy e lelki változások a testi folyam-ttokra hatni. tudnak és így betegségek okozói le-* (hegnek? — Ez igaz — válaszolta Máday prof esz, szór — nemcsak a tudomány, de a mindennapi orvosi gyakorlat is fgazol ja ezt a megáilapitást. A lelki folyamatok bizonyos irányban feltétlenül hatnak a test élettani funkcióim és az orvosi tudomány különböző szakmáinak képviselői kutj. á- saik során mind nagyobb kerületeket írt deznek fel, amelyeken a betegségek eredőié lelki okokra vezethető vissza és természetesen így. található meg a gyóghis módja is. — Miképen hatnak a lelki tényezők a testre? Az úgynevezett vegetatív idegrendszer összehöuőkapcsot! képez az agy-velő és a belső szervek között és ily módon a lelki halasokat közvetíti a szervekhez. — nagy kataklizmák, háború, fölrengés a'ka*-* mával tapasztalható, hogy. lelki megráz, kód tat ás elmebajt okoz. — Ezzel szemben, nagyon gyakoriak a neurózisok, vagy az idegesség különböző fajai. Ide tartoznak a neuraszténia és a hisztéria. Ezek életbevágó testi tüneteket okozhatnak. Közismertek a hisztériás resz- ketés, bénulás, némaság, járásképtelenség és egyéb súlyos hisztériás tünet’. Ezek azonban szerencsére mind gyógyíthatok. — Professzor ur orvosi gyakorlatában is tapaszdja-e, hogy az utóbbi idők ideg- izgalmai az ilyen betegségek nagy.dóméra vü elszaporodására vezetlek? — Általános orvosi tapasztalat ez, amit megszüntetni nem tudunk, legfeljebb el* •minálni. Kár, hogy az orvosi kiképzésben olyan kis szerepet jtászik a Jéleivtanban való kiképzés, mert jobban tudnánk gyó- gyitani, ha alaposabb léLekt’.ii ismeretekkel rendelkeznék minden orvos. Győr sakkén is ismerné fel azokat a szem tünete** kér, amelyeket lelki jelenségek idéznek elő. — Mit tanácsol az orvos és a üld A azoknak az embereknek, akik a mai kor gyermekei és akik kénytelen-kelletlen az események hatása alatt állandó idegizga- lomban élnek? — Olyan ember, akit okosan és helyesen neveltek, sokkal könnyebben állja meg helyé' az élet bajaival szemben, mint a helyiden irányban nevelt. Ezért a helyes, úgynevezett modern nevelés majdnem biztosan megelőzi az idegességet. Fontos hogy a gyermekek helyes nevelést! kapjanak, mert ez valósággal prevenciós határu az idegességgel és az élet bajaival szem* ben is. — Gyakorlati tanács a következő leKtt: egészséges életmód, sok alvás, mértékletes táplálkozás, alkohol és dohány elkerülése, szabad levegőn űzött sportok .9 a munka fáradalmainak ellensúlyozására egészség:» szórakozás. — A másik, a filozófiai tanácsom: az Önnevelés, ami ellensúlyozhatja a külső zavaró jelenségeket. Ennek az önnevelésnek legelső pontja, hogy az ember önmagát értékelje és önbizalmat szerezzen. Nem szabad kishitünek lenni, sem önmagát lebecsülni. Az önbizalom megszerzése az alap. A közösségérzést ke'lii lehetőleg táp* lálni önmagunkban azzal, hogy vonzó* . dunk a családhoz és a családi körhöz. ! Mindenkinek szüksége van családi és ’gaz baráti körre, amelyhez hozzátartozik, mert a közö'sségben mindenki erősebbnek érzi magár, mintha egyedül van. i — Ha az embernek ideáljai vannak, ha hisz. valamilyen eszményben, azért lelkesedik, ez nagyon megerősíti az élet bajaival és izgalmaival szemben, mert felemeli egy magasabb szellemi régióba. Szinte az- mondhatjuk, hogy azok az emberek, akik vallásosak, - vagy valamilyen tudományos, vagy magasabb eszmei, szellemi elhivatottságban hisznek, úgyszólván sebezhe- tetlenek. Az isteni Gondviselésben vetett hit pedig mindenki í’elkierejét növeli. Máday professzor szavai sohasem voltak aktuálisabbak, mint éppen most és bizonyára sokezer ember okulására, sőt lelki megerősödésére fognak szolgálni. (—) fgi --------—nBKwaMBHBSS SPORT ÉS SZABADSÁG FINNORSZÁGBAN Közreműködik ebben -a közvetítésben a ?vérmirigyek rendszere, az úgynevezett belső elválasztást^ rendszer. — Milyen betegségeken okoznak* a lelki izgalmak? Majdnem' valamennyi szívbetegség erősen a lelki élet befolyása alatt áH1. A tudóba jóknál is nagy hatásuk van a Telki je* fenségeknek, főképen a gyógyulás folyamata tekintetében. Kollarits Jenő professzor, tfki húsz évig élt Davosban, igen nagy érdemeket- szerzett annak felderítésével, j hogy a hangulatnak a tüdőbetegségeknél, illetve a betegnél milyen nagy szerepe vau. Ha a beteg elkeseredik és pesszimisztíusan fogja fel betegségéi, ha lemond a gyógyulás reménységéről, majdnem biztos, hogy nem fog meggyógyulni. Ellenben, aki hisz a felépülésében, az óriási mértékben -elősegítette az orvos munkáját. — A gyomor** és bélmegbetegedésekről még a laikus is tudja, mennyire összefüggnek a Sdkí tényezőkkel. A gyom őrieké1 v- ről, ami igen dterjedt betegség, komoly belgyógyászok határozottan állítják, hogy telki eredetű betegség. Egész sereg bőrbaj- ról éppen a legutóbbi időkben ál lap Lottók meg a bőrgyógyászok, hogy gyógyw Sásuknál a szuggesztiv tényezőknek igen nagy befolyásuk van. — A gyomorfekély oka a túl sok sav, illetve a savtultengés. Az idegesség a gya, morsav S’uftengésére vezet és ez okozza aztán a gyomorfekélyt Á máj is nagyon ha c4 sa ^ alatt áll az ember hangulatának. Aki máj- és epebetegségekre hajlamos, az, ha felingerlik, könnyen kap eperohamot. , — A verőerek állapota, illetve azok eN meszesedése is összefüggésben van a lelki- éllettel. Ha valaki nagyon nyugodt éle er é\ később következik be az ehneszesedés* Az agyvérzés nagyon sok esetben szmtén izgalmak következtében áll be, dié-ve nyugodt életmód esetén évekre elhalasztő- cbk. Álita'lában a korai megöregedés sok- 1 szór a tartós lelki kimerülés, izgalmi ál** tópot következménye. . — De nemcsak szervi megbetegedésekre vezethet, ha az ember állandóan feszült idegállapotban él, hanem lelki megbetegedések iránt is fogékonyabb lesz. A valSdi elmebajok, elmebetegségek kifejlődésére nincs olyan hatással az állandói idegízga- loni, nem is olyan gyakran ojtozóia az elmebaj keletkezésének, mint ahogy általában hiszik. Vannak ugyan lelki erede ü el- ■jnébetegségek, de ezek ritkábbak. Főképen 1 Irta: J. W. RANGE LL, a helsinkii olimpiász re intézőbizottságának elnöke Finnország ősidőktől kezdve sportolt és já'szőtt. Ennek ellenére a modern sportélet meglehetősen fiatal Finnországban, ugyanis a modem sportélet fejlődése a legújabb időkig a politikának volt szoros függvénye. Finnország hatszáz évig Svédországhoz tartozott. 1809-ben elfoglalta Oroszország. A cárok kitüntető kegyben részesítették a finneket, meghagyták autonómiájukat és ezen az alapon szabadon fejlődheted mamzeti kultúrájúk. Az orosz reakciósok azonban hamarosan megirigyelték Finnország kiváltságos helyzetét, a XIX, század végén Oroszország megvált őzt atta finnországi prtMhkáját. Ebben az időben Finnországnak száz sportegyesiilote volt. Ezek jelentették a jövő finn hadsereg alapját. A finn sport- egyesületek egységesítését célzó szövetség, a „Summen Voim is tel újai Erheiluiiitto“ 1900-ban alakult. Az oroszok felismerték, bogy ez a szövetség száz százalékig a finn eszmék szolgálatában ált, ezért megtilt oltálí működését, 1904-ben, nemzetközi befolyásra, javult Finnország helyzete. Éne az időre esik a finn sport első nagy tüzpróbája. Az athéni és londoni tolimpiászon figyeltek fel lölőszőr a finn sportra, nemcsak a kiváló teljesiittaxényeiérk hanem azért is, mert Oroszország megtiltotta a finneknek, hogy nemzeti színe Heben induljanalc. 1912-ben a stockholmi olimpiászon indult Finnország először, mint önálló sport-nemző-. Ekkor így írtak ró-a: ,,A Emi sport meghódította a világot". Ez a dicséret megérdemelt is volt, miután ezen az olimpiászon tűnt fél minden idők legnagyobb futója, Hannes Kolehmainen. Oroszország nem nézte jó szemmel a finnek nagyszerű szereplését és közbelépésére 1914-ben törölt éle Finnországot az olimpiai játékokon résztvevő nemzetek névsorából. Az olimpiait eszme azért tő- réííkmül élt a finn spor ban és bármilyen szomorú is volt a világháború, a finn sport bizonyos mértékig örült, miután az elmaradt 1916. évi olimpiászon nem kel- j lett Orpszotnsizág színeiben starthoz állnia. ! A világháború kitörésével a finn sport- j emberek voltak azok, akik megindították I az első akciót az önálló Finnországért. Netm. is harcoltak Oroszország mellett, hanem a központi hatalmak mellé álltak és mint a német hadsereg 27. vadászzászlóalja vettek részt a világháborúban. Amikor az orosz forradalom kitört, 1917 márciusában, Finnország szabad lelt. Ennek a felszabadulásnak megindítója is a finn sportoló fiatalság volt. Röplapot bocsa-1 öhak ki, amelyben a finn sportolók vezére, Lauri Pb káló, a következőket irta: ,,.4 szabadság az a kincs, amelyet nem ajándékozhatunk olcsón. A nia- ' gunk szabadságát csak mi harcolhatjuk ki s ezért mindent fel kell áldozni. Lényegtelen, hogy életben maradunk-e, vagy meghalunk. Fontos csal: az, hogy az utódaink szabadon éljenek és ha ezt nem tudjuk elérni, hát haljanak meg szabadon. Hiszem, hogy a finn sportolók egytöf-egyig meg fogják érteni a szabadság nagyszerű gondolatát és készek lesznek az áldozatra''. Pihkálának igaza volt. A í">nn sporto- . lók kivívták Finnország szabadságát. A szabad Finnország első sikerei az \ 1920. évi antwerpeni és 1924, évi párisi ! olimpiászon megerősitelték a hitet a szabad Finnországban. Amszterdam, Los Angeles ős Berlin már csak megerősítették Finnország nemzetközi hírét. Ennek a legbiztatóbb jele pedig az. hogy az elkövetkező 1940. évi cÜmpiász- rendezési jogát Finnország fővárosa, Helsinki kapta. Milyen Helsinki olimpiai stadionja/ Helsinki olimpiai stadionjának építéséi 1934 'tavaszán kezdték meg. A stadion építési munkálatai nagyjából 1938 nyarára befejeződtek. 1938 julius 12-én avatták fel ünnepélyes verseny keretében, amelyen a- világ legjobb atlétái vettek részt. A stadion Jleisinki Töölö nevű városrészében fekszik, az Elaeintarha nevű parkban. A város közepétől! öt percnyire fekszik vihamosm, tizenöt percnyire gyalog. Az olimpiai stadion nézőtere egyelőre 30.000 ember befogadására alkalmas., de már 1939 nyarán megkezdik ki b ovi'és émumm nek munkálataik, úgyhogy az oümptós*r« 03.000 néző befogadására lesz képet. A kibővitési munkálatokat minden nehézség nélkül végre lehet hajtani, mi-úti« a stadiont úgyis annak a gondolatnak jegyében kezdték 1934-ben ép bem, hogy Helsinki megkapja az elkövetkező oi«ia- piász rendezési jogát. A stadion futópályája 400 méter Losí- szu és remek vörössalak borítja. A szakértők és versenyzők szerint ez a pálya még gyorsabb lesz, mint a világhíre* stockholmi stadion salakja. ahol már annyi világrekordot adtak át a múltnak. A futópálya szélessége 885 centiméter, az egyenesek hossza 96 méter. Természetesen a 100 méteres síkfutásnak és lJü méteres gátfutásnak céljaira a főtribün előtt líO méteres futópálya áll rendelkezésre. A stadion tengelye észak-déli irányban fekszik. A főtribün és célegyenes a stadion nyugati oldalán van. Ugyanezen az oldoil-on van a távol- és hármasugró pálya, amelyet mindkét hányban használni lehet. A stadion déli sarkába juto't * magasugró pálya, az északi sarkába pe dig a- gerelyvető pálya nekifutójj. valamint a súly- és diszkoszdübó kör. A stadion füves belső .részét szükség esetén fuiballpályává is át lehet alaki-ani. A versenyzők alaguton közelíthetik meg a pály<i belsejét, A saijtőtrtbün fedett és közvetlenül a cél Hő t van. A stadion hatalmas tornv.V ban, amely a célvonal magasságába*» épült, helyezték el cu rádiófülkéket. A toronyból a stadion valamennyi pontja kifogástalanul látható. A stadion mellett egy sereg Téiüngpá- lya fekszik. Természetesen az olimpiász- na érkező versenyzőknek nem lesz gondja a tréningpályákkal, miután Helsinki a' finn sport fővárosa és mint ilyen, zsúfolna van kiválóbbnál kiválóbb sportpúiigákkal. Nevezetes .tréningpályája például Helsinkinek az Elaeintarha s1 adton, amelynek 400 méteres salakpályája a vi lág leggyorsabb pályája. Itt futotta Lauri Leli biten 1932-ben a 14 perc 17 másodperces 5000 méteres világrekordjah A lisztregíszterek ügyében interveniált a temesvári iparkamara TEMESVÁR, január 3. A temesvári -iparkamara egyik ülésón fogóit kozott azoknak a kereskedőknek az ügyével, akiket 3iszíre@istzlier hiánya .miait megbírságoltak. Ráírni iattbok arra, hogy liszt regi sz- tért csupán azok a kereskedők kötelesek vezetni. akik kizárólag liszttel kereskednek, a többiek csak abba noz esetben, ha a liszt- forgalom az összforgalomnak legalább 20 százalékát tcs:.i ki. A kamara elhatározta, hogy -interveniálni fog a jogtalannal, iilelhe téves tüm-iényértelmezés alapján felvet" bór- ság-jegyzőkönyvek -megsemm«-sit-ésv érdekében. Kapisflrán Jánosról. EgH IrÓII t Zsaráinokoí dobolt u Ur A magyar történelmi regények közört meglepetés a fiatal magyar Írónő kitünően sikerült uj könyve. Ára fűzve i$z, kötve 216 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj ■—Kolozsvár, Piaca Unirii. Vidékre után véttel azonnal küldjük. Kérje a könyvuj- d.onságok és karácsonyi ajándékkönyvek díjtalan jegyzékét, . ^
