Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-31 / 24. szám
1939 január 31. ELLENZÉK INagy cikkekben méltatja a román sajtó %a román-magyar külpolitika közeledéséi és a kisebbségi megegyezési magyarsi ígSaoz sniézetí i^i^ââvanysiak és Szász Pál Leszédéeiek liaíása.* lEiég tétel* ei áiiapiiják meg a lapok a megértés és közeledés eredményeit KOLOZSVÁR, Január 30. A román 'Papok vasárnapi szám;« részié ?* sen fojjiliailkozik a kisebbségi kérdéssel és Magyarországnak Romániához való viszo. nnyával. Hélyéuvaflíónak tanijuk szemeivé- nyékét kötól'ni Ml érek kés cikkekből! Palcologu cikke a Romániában J. Palcolog’ir, a neves román közíró „Ma" cyarors/.ág külpolitikája Csáky gróf nyr c'J átkoznának ni,cgvílági|lásáb"n“ cím akart cikke! közöl a ,,RonianIatc”ban, a kormány InvataiLos lapjában. A cikk a következőket ií írja: , Csáky gróf magyar kiilügymini.sv.rer Be rí • nbőt vi.vsz.aH érve, rész.letes expozéban számoüt be a magyar külpolitika" céljairól a képviselőház eilő'c* Beszéde úgy az érinteni ? kérdések, mint a levont következtetések révén bennünk is élénk figyelmei kelt. ,,A T magyar külpolitika 'ovábbra is az marad, mely 07. utóbbi években volt: békés, br/a iloniramóltó és a Róma — Berlin lengesz j őszin'tie hive. — mondotta beszéde bevezető részében Csákv küUigyminisz.ter. — F.z. ; o politikra elég rugalmas ahhoz, hogy ok nél'küíl sínkül ve riasszon vissza, hogy Hő* kcszitsi: az udia<t uj borátok csatlakozására ) és hogy öv/ilüi.ngba> hozza érdekd'it kipró hah barátainak érdekeivel még atya-n piF hnn'tokhan tv, cumikor ezek íi<z érdekek nem Azonosak“. Nincs szükség arra, hogy a- sorok között olvassunk, liogy megá'Ü'ap irhás- suk: Magyarország ma a realilások alapján» helyezkedett nemzetközi vonatkozású kérdésekben — írja a. ,,Romania“ —. Hogy így van. bizonyítja ezt a magyar külügyminiszter beszédének Romániára vonatkozó rcsze. Úgy 1 a mi mu'bbeh magatartásunk, mint «> romániai kisebbségi kérdés legújabb megnyilvánulásáé bizonyították és bízó. ryitiák az őszinteséget, mellyel ezt a kérdési meg akarjuk oldani. A magyar kisebbségnek a Ne ni zen Újjászületés Frontjába v<dó belépése spontán, őszinte és lojális tény volt. amelyet mint olyant, igazi értéken értékeltünk. Hogy Magyarországon — mint mindenütt — jó benyomást kellett, tz 'íer meszel es és örömmel ilölt el bennünket, annál hs inkább, mer' Csáky gróf kijelentette: Magyarország nagy érdeklődéssel kiséri a romániai magyar kisebbség sorsát, amely a két ország közötti jóviszony kialakulásában a sarkpont, KB a magunk reszéroi — a mulifc tanú rá — sok, nHgyön sok ilepes'. tettünk a Magyarországhoz való közeledés érdekében. A román külügymi" niszter hivaMbalépésének ebő napján már hangoztatta kívánságát, hogy Románia és Magyarország között normaiizálni és szí vélyessé kell tenni a kapcsolatokat. Grigo- re Gafencu maga-top'ása megfelel a kifej;* ze>f't reményeknek, amikor Csáky magyar külügyminiszter beszédében ezeket mondja:^ Magyarország reméli, hogy az uj román külügyminiszter hivatalibólepése óla mar kisebb számú sajtótámadások véglege" sm megszűnnek es a román közvélemény megértő magatartást fog tanúsba ni a kisebbségek jogim iránit, melyet annyiszor és annyi fórum ellőtt ismertek el cs bizitoşi- tattak“. Rt a hely arra, hogy mindenek előlit le* szögezzük: A román sajtó nemcsak, hogy nem támadta Magyarországot, de a ma- 1 gyár sajtó néha nagyon heves és kevéssé jó- » gos 'támadásaira sem válaszolt. Másodszor pedig ugy^'«ártjuk, hogy azt a módot, amely* lyel Románia tekintette és kezelte a kisebbségi kérdést, nem lehet kétféleképen értelmezni. E pontinál úgy Őfelsége, Uralkodónk, mint pedig külügyminiszterünk megnyilatkozásaira gondolunk. / (Romania nem ismer két kategóriát az állampolgárok közöl": Ugyanannak az országnak összes fiait, akik aspirációkkal és nemzeti érdekekkel együt! beleilleszkednek keretei közé, lojális állampolgároknak te- k'nti, a román nemzet jogaival és kötelességeivel egyenlő jogokkal és kötelességekkel. A romániai magyar kisebbség megfeddi a várakozásoknak és a hívásnak Sem Romania, sem a kisantamt nem te:- zött ki politikai vagy katonai célokat Ma* gynrorsx.ág eden, minthogy ez a nemzet közi szerv nem volt egyéb, mint üsz'i'an védelmi rendszer. Hisszük, hogy azon az utón, melyen Ro mánia külügyminisztere és Csáky gróf elindult találkozni lehet, beszélni és bara1* módon megérteni a két szomszédos allam kölcsönös java1 Ez az, amil a magunk rh szóról teljes őszinteséggel kívánunk“ — fe jr/.i be érdekes fejtegetéseit a romái kormány félhivatalosa. A Trib urla a magyar vezetők kiáltványáról KOLOZSVÁR, január 30. A „Tribuna“ lcgu"óbbi számában ,,A magyar vezetők felhívásul' a romániai magyar kisebbségek nek a Nemzeti-Újjászületés Frontjához va 'tó egységes csatlakozása érdekében“ cím «Haite részletesen foglalkozik az Ellenzék vasárnapi számában a magyarsághoz intézett kiáltván nyíld. A Tribuna* o'kke a következőkben fejezi be: Ez a felhívás, mely ujbóit lek ö 7.1 i a kormány és a románimii magyar kisebbségek közö't kötött egyezmény szövegét, való" mennyi magyart, 'tekintet' nélkül régi pártállására, felhív és álhaitelojan ösztönöz, magának a magyar nemzetnek érdekében, lépjen be tömegesen, kivéted nélkül a ro mániái politikai élet időszerű uj szervezkedési aiakuíiaitába, a Nemzed Ujászüfetés ErOnitjába. Ezt a felhívást, amelyet minden magyar újság közölini fog, úgy a román, minit a kisebbségi közvélemény egyhangú elégtételM fogadta». Szász Pál beszédének hatása Nagy figyelmet szentéi! « román sajtó dr. Szász Pák EGE’dfnök Hosszú faluban 'ártott beszédének. A hivatad'os „Romania' hangsúlyozza, hogy a romániai magyar kisebbségi 'lakosság Ro%-a a kisgazda, éppen ezért feltétlen figyelemre méltó és nagy,e' len'őség ü a gazda'ársadalmat egyesitő Er Helyi Gazdasági Egyfet elnökének beszéde. A továbbiakban a Romania cikke dr Szász Pál beszédének a kisebbségi megegyezésről szóló részét idézi. Ugyancsak nagy cikket közöl dr. Szász Pál beszédéről Gafencu külKlgyminiszHer lapja, c* „Timpul“ is. A Timpul is hangsúlyozz» a-z F.GE fontos szerepét a magyar társadalomban és idézi dr Szász. Pált beszédének a megegyezésről szótó részét. I SELECT MOZGÓ ^ Csak rövid idei' GIBR ALTAR Sj Izga’mas kémfilm. Fö^z. Vivian Romance, Bp Roger Duenesne, Éreti von Stroheim félj URÁNIA MOZGÓ I lát ható még. Óriások völgye Színes fi'mcsoda szenzációs (ártalommal, t'ösz. Wayne Morris és Cl3ire Trevor. Erdély és a Nemzeti Ujjásziileíés Frontja Ezen a címen ugyancsak a hivatalos Romániában Septimiu Bucur a következő cikket irta: Közismert igazság az, hagy a politikai kormányok által elkövetett hibák sorozatában van kü-önősen egy, amely azzal a veszéllyé'’1 fenyegetett, hogy kaí°sztrófá- lis méreteket fog ölteni. A pártok szekta- rizmusára gondolunk, amely az utóbbi időben kész volt arra is, hogy a legfelsőbb közérdekeket apróbb érdekeiknek feláldozza, csupán csak azért,, hogy mennyiségileg az illetékes párt választási hozományát megőrizze. Erdélyben a dolgoknak ez az állása különösen idült jelleget öltött s a ‘üegszomo- rubb regionalizmus szakadékba való eséssel fenyegetett. Mi, akik Erdély sorscsf’- lagában tűrhetetlenül hiszünk, mindig csodálkozással láttuk azt, hogy az országnak ezt a vidékét, melyet a természet végiben anyagi cs szellemi kincsekkel áldott meg, szerves fejlődésében megakadályozza egy olyan tehetetlen kaszt, mely beképzelteiből eszközt, hiábavaló hiúságából pedig dogmát kovácsolt magának. . -v A nagy egyesítés után Erdély, ahelyett, hogy a faji szolidaritás és a hősiséig szellemében tovább folytatta volna a régi hagyományokat, a széthúzó és ellentétes nézetek küzdőterévé vált. Ma már elég távlatunk van Vh hoz, hogy tisztán lássuk -azt, hogy Erdély politikus nemzedéke mennyire eltévesztette a történeti pii'xma- tot s a termékeny nemzeti beteljesülés esélyét. Erre mutatott rá a Front Legfelsőbb Tanácsának alakuló ülésén mondott beszédében Sfviu Dragomár kisebbségi főkormánybiztos is, emlékeztetve arra, hogy a Nemzeti Újjászületés Frontjának minden országrésznél inkább és elsősorban Erdélyben kell eredményesen moz gósitani a lelkeket. Igaza van Dragomir Si viunak azért is, mert itt csak a Front állal előirt elvek szellemében lehet megteremteni a végleges egyensúlyt a többségi román ‘lakosság és a kisebbségi nép csoportok között. Köztudomású, hogy államunknak a velünk cgyüttéü) kisebbségiek iránti politikája mindig nagylelkű és lojális vo’t, uagy hiba volt azonban azt hogy a pántol: vezetői nem tekintettek az állandóságra és n folytonosságra. Egészen más kilátásokat és megoldási formákat ajánl a Front. M'iután az államnak egyetlen pártja., már kezdettől fogfa az ál-andóság és a felelősség teljesség jellegét viseli magán. Az etnikai kisebbségeknek most sem érdekük az, hogy a kül önféle formációk játékát játssza, hanem beilleszkedik az állami hierarchiába Nekünk mindenesetre megmarad jó csomó erőnk, amit eddig a választási h-arcokban fec.sé rcltünk el, az etnikai kisebbségek pedig az á’-lamrendben való reális együtemű kö dés utján haladhatnak. Dragomir dr. ki jelen tette., hogy a Nemzeti Újjászületés Frontjának felhívása Erdély ben nagyobb visszhangra talált mint a lívslvértantomíinyokban. Ez a kijelentés: igazság és minden románnak köto'essége, hogy ezt minél Sürgősebben tetté váltsa. Ezért tápláljuk azt a hitet, hagy Erdélyt — amely hasonló felhívásokra mindig iné'tóképp felelt — semmi som fogja megakadályozni abban, hogy hagyomá ryáh'oz méltó magaslaton töltse be hiva tását. „ __ A FE-J-ÉS FOGFÁJÁST] MÁTHÁLAZT HÚLÉ ST| kerjen epedet» cocosel porokat I Angol újságíró cikke a kisebbségi megegyezésről LONDON, január 30 A „Curentul'* mai száma irja: ,,A nemzeti egység megvédésére ás függetlenségének fenntartására az eigyediilj ut az. összes román népi erők egyesítése“ ez volt öfesége jelszava, amellyel megalkotta a Nemzeti Újjászületés Frontját, azt a frontot, amely ledöntötte a romániai poétikai pártokat egy mástól elválasztó válaszfalakat...“ — írja. a Great Britain and The Fast cimü nagy angol hetilap ,,Az uj romániai kormányzati rendszer“ cimü cikkében. A román lapok — irja a cikk — nap- róLnupra tele vannak azoknak a jelentős cm berek neK, tábornokok, orvosok, egyetemi tanárok és mások neveivel akik lel kcsodéssal jelentik be a Nemzeti Újjászületés Fnoinitjál>a való csatlakozásukat. A kormány tagjai rés/, tv esznek az ország minden részén tartott gyűléseken, bogy megmagyarázzák a mozgalom cél ját, amely ma már az. egész lakosság egyöntetű támogatására számíthat. A csatlakozások közül azonban kettőnek vari annyira döntő jel.nlőségé, hogy megérdemli a kilón ki hangsúlyozást: 1. A német kisebbség tömeges csatlakozása és 2. n magyar kisebbség hasonló belépése Mindkét csatlakozást dr. S'luiu Dra- gomir, kisebbségi fökornrányblzlos tanácskozásai előzték meg. A csatlakozás csakis Armand Ca mescu Indügymmpsztemek érdeme, mert ö volt az., aki még idejében kedvező légkört teremtett a csatlakozások lehetőségére. A német és magyar kisebbség bbmtko* zása a Nemzeti Újjászületés Fmájába annál nagyobb meglepetést kelteti!, mert azt hitte mindenki, hogy külső hatások behatása alatt a kisebbségek ellenséges magatartást fognak elfoglalni a román kormánynyal szemben és bizonyos nehézségek okozói lesznek. A német és magyar kisebbség gesztusának őszinteségét a január i $*én Temesváron tartóit gyűlés igeycka, amelyen a némeUk és más kisebbségi csoporton; ţcoo képviselője Őfelsége lí Károly királynak hűséget esküdött és a román nemzeti eszmények mellett tett hitvallást. A németek nevében dr. Joseph Kiess a következőket Jelentette ki: ,,Mi, németek, teljes erőnkből támogatni szándékozunk a ro mán nemzetet, amely tiszteletben tartja vérségi eredetünket és teljes szivünkkel együtt fogunk működni a román áUam haladásának érdekében“. Ami Magyarországot illeti, a cikk zer* zője szerűt, Olaszország befolyása alatt Magyarország megértő magatartást tanun , amelyet már Gafencu Crigore külügvmi" raszterré volcS kinevezése alkalmával küldőre magyar üdvözlő távirat és Horthy magyar kormánynak a b-sarab'ai vasúd katasztrófa alkalmával Őfelségének küldő't részvélldviraHo kifeje-zotlü. „^ékéá akarunk mindenkivel és kiilonesképen szonnssédainkkali ’ — mondotta a oseh mlniszterelriök PRÁGA, január 30. Beratií csedisizlováik mimiiisztere'-nok vasárnap beszédeti moindoU a nemzeti pt/iirt ütésén és többek közt a követik ez őket .jVentet-ie ki: — A nemrefci tragédia megkii'ebbitette or- szágunk hailúroi'.i, ezzel szem-ben*- azonban a jelenleg határok közölj megtaí'iáitűik gondola tasink és sziveiink egységtét. Ezt sosem felejtjük el. de nem keld hogy számításunk, és nem ils fogún!; száimibaini! senkl.pe. .Vem hiszünk többé a kollektiv biztonság, ban Munkánkkal megteremtjük a második köztársaságot. Nemzeti életünkből azonban ki kell küszöbölnünk az idegen ideológiák mérgét, miry amely nagyban hozzájárult szcrencsétlenségünkhöz A kormány ezért, feted fogja vizsgáimé az 1018 oka eteiyerli .áliliampolgáiriágokait és megakadályozzuk aö. hogy emigránsok egyék meg a mi imi-nkásóinknak; és vparo-saiinknaik a keayer/éit. Az 1918 óta beözönlött elemeket szimatén kiküszöböljük. Müve.lődásünU jelege ezután sem ludoIdMhi. seen jubbüd-dL nem lesz, hanem nemzeti. Türelmesek leszünk vallási kérdésekben, de nem leszünk türelmesek a: aieismu* kérdésében Újjászervezzük a hadsereget. .4 hadsereg kisebb lesz, de folytatni fogja nevelő munkáját. A fcúsirtek részt fognak venni a .gazdasági életben. Ami' pedig a külpolitikát illeti, nem fogunk .azzal törődni, hogy mi tömériik Kínában vagy Etiópiában. Csakis a saját érdekeinkkel fogunk törődni Békét akarunk mindenkivel cs különösképen szomszédainkkal Barüli viszonyban akarunk és fogunk is élni nagy szomszédunkkal. a német birodalommal. Azt akarjuk, hogy külföldön élő csehek és szlovákok ugyanazon gfci«dü*ségi. erkölcsi jogokat és szabadságot élvezzek, m nt a mi haj;áraáciik közt élő etnikai kisebbségek,
