Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-29 / 23. szám
19 39 Január 29. ELLENZÉK *• AAz M-vitamin titka Or. Ake Wilton svéd tudós felfedezése a vészes vérszegénység és az angolkór közös eredetéről. — A velő-vitamin felfedezőjének első nyilatkozata STOCKHOLM, január hó. Egy fiafa] svéd orvos, a >,Karolinska- I oşti tu tét“ docense, dr. Ake Wilton rend kívül érdekes tudományos eredményekre juto-it az angolkór és a veszélyes vérszegénység kórok tanává] kapcsolatban. A fiatal orvos nagyon alapos kísérletek és hosszas tanulmányok után lépett a nyilvánosság elé felfedezésével, amely annál értékesebi), mert ennek a két betegségnek természetével szemben szinte teljesen ismeretlenül állt eddig az orvostudomány. Wilton dokin* tízévi munkája eredményeképpen nemcsak a betegségeik mibenlétét állapította meg, hanem a vitaminkutatás terén ás nagyjelentőségű fel fediezéseket tett. Munkájának eredményt; egy uj vitamin., amelyet a velő svéd neve, ,,märg‘‘ kezdőbetűje után M-vitaminnak n evezd-1 el. Dr. Akt; Wilton a következőkben foglalta össze tapasztalatait: —- A rachitis, köznyelven angolkór és a vészes vérszegénység, nnaiemia perniciosa, tulajdonképpen hasonló jellegű betegségek. Mind a kettő abnormálisán lassú érés, fejlődés és az angolkórságnál a csontváz, a vészes vérszegénységnél a csontvelő vérsejtképzö szövetei korlátolt feljődési lehetőségeinek eredménye. Az uj viáinm az M vitamin az a tényező, mely a szervek pangó működésének ellenszere. Az amerikai tudósok, Midet cs Murphy, aki éppen ezért kapta meg a Nobel-dijat, már régebben megállapították ennek a tényezőnek létezését, de azután a tudomány elejtelle ózta teóriát és ugy véltélv, hogy a vészes vérszegénység nem Ujgy áiLl elő. hogy a test kevés vörös vérsejtet prédáik ál, hanem fordítva, hegy a nikár meglévő,'ismeretlenszámú sejteket egy ismeretlen bacillus, vagy méreg szétrombolja, ha a máj nem produkál elég ellenszert ennek közömbösi'lé.séro. — Én ugy láttam kísérleteim során, hogy a Rockefeller Intézet „mérgezési teóriája1', amelyet a mult évben az egész orvosi világ már teljesen elfogadott, nem helyes, hanem Minőt és Murphy feltevése igaz a gyengén működő versejtszövetről és csont rendszerről. Ugyancsak nagy feltűnést kelteti, hogy dr. Wilton kutatásai során ugy találta. hogjr az a teljesem elfogadott álláspont, mely szerint az angolkórt a test mészhiá- nya okozza, szintén nem helytálló. Újra részletes vizsgálat alá vet-e a D-dtamin hatását áz angolkórra, miután közismert tény, hagy a D-vitamin hiánya okozza a2 angolkórt. Dr. Wilton véleménye szerint, az angolkór nem ugy áll elő, hogy a test és a csontrendszer nem kap elég mész anyagot, hanem ugy, hogy a csonk szövet nem elég érett ahhoz, hogy felve gye a rendelkezésére bocsátott mészanya- goit. Dr. Wilton szerint nem az a fontos, hogy mész anyagot juttassanak a, testbe, hanem a csontsejtek érési foka. A fejletlen csontscjt nem tud meszel felvenni és feldolgozni, akármennyit is álltnak a rendelkezésére és igy hibás az a felfogás, hogy a rachitis a belek mészfelvevő képességének hiánya után következik be. A D-vitamin, amely a rachitis ellenszere, tehát nem a belek mészfelvevő képességét fokozza, hanem a csontsej- tek érettségi fokát. A D-vitamin nemcsak a sej térésül segíti elő, hanem a sejtek szét- osztódíását is. Minél több D-vitamin jut a testbe, annál élénkebb a sej! szétosztó- dási folyamat. A D-vitamin hiánya esetén az egyes csontok elvesztik ..egyéniségüket“, a Testben az a tendencia mutatkozik, hogy a cspntok egyformák legyenek, például az ujjak egyforma hosz- szuak... A másik felfedezéséről, aim'dy szintén teljesen uj utakra vezeti az orvostudományt, a következőket mondja dr. Wilton: — Kísérleteik bizonyítják, hogy a vészes vérszegénység, amely azelő t mindig halálos kimenetelű volt, megakadá lyozliató, ha a testbe májkivonatot juthatnak. Ez helyes is, de az uralkodó felfogás a máj szerepére vonatkozólag, éppen ugy, mint a D-viuminnál, helytelen. Ugy vélték eddig, hogy a testben előálló méreg megöli a vörös vérsejteket, A mérreg ellenszere a májban képződik, de ha a máj nem tud eleget előállítani, akkor a inájikivómat pótolja ezk Minot és Murphy viszont azt áll kották, hogy a vészes vérszegénység egy anyagnak, vagy vitaminnak a hiánya, amely a vörös vérsejtek fejlődését elősegíti. — Én Minőt és Murphy elméle ét két utón erősítettem meg. Először vizsgálat alá vettem a beteg csontvelejét o májklíra előtt és után, másrészt állatkísérleteket folytattam. A csontvizsgálalókat Elsa Segerdiahl docenssel folytai tűk, aki kivonta la, lfogy számos cselben 24 órával a anájkura után beállott a gyógyulás a csontvelőben is, még ha az nem is volt tartós. •— Az állatkísérlet eket a Wiad állatni*V'idámság, derű, életöröm, a gondok félrctevése, a szépség kívánása: mind-zt együtt farsangnak nevezzük. Amikor kihámozzuk magún kart a minden napi szürke ruhánkból és arcunkra kiül a jobbik, 3 szebbik, a kedvesebbik énünk. Érthető, hogy ez a farsang, ez a fetfokozoot ét vágy más ruhát, más arcort kíván, mint amit mindennap viselünk. Olyan arcot, mdiy mékó keretje a kívánkozó belső szépségnek, életörömnek. Nem, ne hagyjuk, hogy a bálra kifestett arc idegen, mesterkélt. Csak annyira, mint a báli hangút-;'*1 mesterkélt'. Ami ránk nézve jellemző, .z amúgy is megmarad. Egyéniségünktől még a bálteremben sem tudunk megszabadulni. Ha bálban arcunkra színeket rakunk, csak a szürke hétköznapot akarjuk eltakarni. A lélek, aiki leginkább mi mr gunk vagyunk, igy Talán még jobb3n kilátszik. Az arcszinezésbcn éppen az a művészet, hogy kihangsúlyozzon bizonyos vonalakat és tulajdonságokat. A szépités művészete ez első céí szemmeltartásáv-d azl megengedheti magának, hogy a bálban az arcot képszerűvé Tegye, mini azt az arcképfestő teszi az élő modelljével. A báli szépítést céljaiban leginkább a pasz teUportréhoz lehet hasonlítani. Ha ilyen arcpasz'tell elkészítésénél gondosan kívánunk eljárni, a mitesszerek kinyomását és a szemöldök formázását a bal előtti napon végezzük. E műveletek ugyanis a bőr némi izgalmával járna.c, márpedig a báli archoz nyugodt arcbőr kell. Ezért a kiszépítés i-'őkészületeinél még a gőzölést is mellőzzük, hacsak íz arc vértelensége nem éppen ezt kivanj.a. Hűsítő, csillapító borítással az arcbőrt a báli fedőrétegek befogadására alkalmassá tesszük. A borítás az arcbőr minősége szerint változik. Legtöbbje ö'.thon is elvégezhető. Erősen zsíros arcra szénsav, nor reálisra eper, szárazra tojás, érzékeny, piru- lós bőrre LiszJiikocsonya borítás a fegcéivze- rübb. A borítás lemosását * puhító lotion vagy száraz bőrnél a zsiros krém követi. Ha mindez megtört én ík, csak akkor kezdhetünk a bá'.i arc elkészítéséhez. Legfontosabb szerepe a zománcnak van. Ez a zo- mánc ma nem vadaim arcvonásmerevúiő kemény réteg, hanem puha, sűrű, olaj. vagy krémszerü Tömeg mely hajlékonyán helyezkedik el a bőrfelüfeten s az arcjá'é- kot nem akadályozza, viszont a bőr kisebb mesi'o intézetben folytattam és ezeknél kiderült, hogy ahhoz, hogy a vérsejt festőanyagot tudjon produkálni, bizonyos fokig éremnek kell. lennie. Egy éretlen vörös vérsejt nem Ind vérfeslöanyago' létrehozni, akármennyi anyagot kap, pl. a legfontosabbat, a vasat, éppen ugy, ahogy az éretlen csorilsejt neun tud meszel feldolgozni, akármennyi is áll rendelkezésére. — A kísérleteket miég nem fejeztük be teljesen, de az már biztos, hogy Minot és Murphy teóriá ját a helyes, nem pedig a „mérgezési-teória“. A vészes vérszegénységnél különben nemcsak vörös verse] ékben van hiány, hanoin az. úgynevezett leukoctyer és trombocyler anyagokban is„ amelyek szintén a velőben képződnek. Miután a két betegség lefolyása és természete teljesen hasonló, arra az eredményre jutottunk, hogy a májban szerepel egy anyag, amely ugyanúgy működik, mint a D-viTiamin. A D-vitamin elősegíti a csontszövet érését, az eddig még nem ismert M-vitamin pedig a verse jtk éfjzö -veiöszövebkét. egyenetlenségeit eí-fedi. Az arc jellegét « zománc színezésével hangoljuk. Fehérért nem használunk, legfeljebb jelmezes bálhoz. A világos rózsaszíntől a kreoíbamAig Többféle árnyalatai zománcnak kell rendelkezésünkre állama. A zománc elhelyezése után az arcot; kifestjük. Az arcfestés sok művészi -lehetőséget rejt magában- Bizonyos törvényei vannak, de ezen belül, főleg a szin megválasztása által a Tegváltozatosabb kifejezést adhatjuk meg az arcnak. A w'á- gos színek uralkodnak. A vadrózsaszin fi'i- ;tol lánynak való, a ciklámen lilája inkább az érettebb asszonyarcot élénkül. Kreol zo mánc alapra helyezzünk pasztellnarancsszint, szőke archoz koráit! talál- Az ajak festésénél a szín és vonal egyformán fontos. Mesterkélt, a mozicsJMagokat mán zó szá jvon alak au kerüljük, ez az arcot jellegétől fosztja meg. Ajánlatos, hogy az ajak- szín az arc színétől n,c különbözzék, csupán egy árnyailaittcaJt ácliiétybbet válasszunk. A szem kidolgozása körültekintő gondosságot kíván. Ha már az arcort kifessük, a szem sem maradhat) kikészitetfen, különben az ellentét kirívó- Szerinitünk a szemöldök formázása mellőzhetetiíen, akárcsak a köröm nyesése. Hajszátvekony vonalat csak nagyon keskeny arcon hagyhatunk, de a nagyon széles, vasbag szemöldök sen- k’-nek sem áll jók A szemöldök formájába sblust kell vinnünk. Ez arconként vá’to- zik. A felső szemhéj szinezéséi a zomanc- Q'Iap és arcjelileg szarinib választjuk meg. A rózsaszín, kék, lila, barna színeket válogatjuk. Aranyra, ezüstre csak jelmez cselén festünk. A szempilla göndöri-iéséről minden szükséges esetben gondoskodnunk kell. A felfelé iveit szem pilla előnyéről lemondani vétek: a szemel megnagyobbítja, a tekintetet nyílttá, meleggé Teszi. A szempii- lík kifestésévöl Q hatást teljessé tesszük. A legszokorttabb a fekete, a barna, ettől a'.:g különbözik. Szőkéknek a kék ajánlható. Arany-ezüsrt fesüésrt sttlruháknár vagy jelmez esetén alkaiímazimkVégül púderrel fedjük az arcot. A pu- aerszin megválasztása azalapszinektől függ, de az egyéni 'felesnék itt is tag tere nyíl k. Világos bőrre túlsótól és fordítva;: sóiét bőrer igen világos pudert ne tegyünk. A világosabban színezet:! arcon a lila és zöld púderrel igen jó szinhatásoka! érhetünk cl. m 15 Rovatvezető: DR. BRÓDY MIKLÓS, 55. sz. felodvőni). Brunner E.-tül Sóét: Kdó. Fe6, Hg>5. gy.: bG (4 darab). a b c cl e t g ii Világom: Ka2, Vc-3, Be8, Fgj4, gy.: bő, c5, dß, 12, f3 (9 darab). Világos indul és o második lépésre mattol ad. (Mtegfejtés e rovalucik végén.) SAKK-HÍREK Rirmenyhom-bora január közepén kisebb m osten verseny kezdődik Thomiati List, Mieses és .(Viríts rész vét elével .-4z ERkases—Bogoljubow meccs állása a nyoli adik játsizma uttián 5:3 volt) E. javára. A meccset Németország nagyobb városaiban játsszák ;lc. Győztes, aki hamarább ér el 12 I egységet. A következő játszmái a hasrtirtgeri második n I csterversen yen (Premier.—'Reserves) játszották. Világos: Prins L. (Hollandia'). Sötét: König Imre (Jugoisiziliávia). 1. d2—d4, e7—efi. 2. Fel—<f4 ... (Világos nem .megy bele 2. e4-e] a francia védelemije, hanem eredeti ubakai keres.) 2. ... 27—có. 3. e2—e3, c5Xd4. 4. e3X' d4, VdB—b6. ( | (.Sötét n „1>2“ gyalog vedte.eriségéből akfir tókot. kovácsol«.!, világos azonban nem törődve ezzel, nyugodtan, fejlődik.) 5. Hbl—c3! IlgB—fő. (5. VXh2-re termés'zellesen 0. Hb5, Fb4-p. 7. Ke2! világost hozná előnybe, mert ugy Hc7X. valamint Rbl fenyeget'.) 6. Bal—bt, d7—dó. 7. Hgl—f3, Ff8—d6., 8. Vdl—d2, Fd'6Xf4. 9. Vd2Xf4, 0—0 10. Ff 1 —d3. HbS—c6. 11. h2—h4! ... (A világos vezér kitömően ált], ,.f4‘ -en, úgyhogy világos most veszedelmes királyszárnyr láma cláLsba kezd.) 11. ... HcG—b4. 12. h4—(h5, Hb4Xd3-f. 13. c2Xd3, h7—h6. 14. g2—g4. Hf6—h7. (Nimcsi más. de világos igy is, néhány erőteljes támadó lépés után döntést csikar ki.) 15. g4—g5, h6Xig5. 16. Hf3Xg5, Hh7X g5. 17. Vf4 Xg5, \%6Xd4. 18. Bhl— gl! BfS —-08. 19. Bgl—g4, Vrd4Xg4. (A ,,g7“~em fenyegető maibt elfen nincs; védelem. Érdekes, hogy 11. h2—h4 lépés utáM •a támadás szinűe magártól játszódik tovább,) 20. Vg5Xg4 és sötét feladta. (.Az 55. sraiknu feladvány megfejtése: 1. f3—f4. Finom ,.e4“-en hetyetadó kulcüépás, cgyuttlnll lépéskényszer. 1. ... Kd5—e4+-ra 2. Vc4! matt. 1, ... bXc5-re 2. Vd3 muft. 1. . . . F-j-g4-re 2. Be5 mabb. 1. . . . He4^re 2. F^XeG matt; végül 1. ... Hf3 (Hh3 stb.) Lépésre 2. FÍ3 matt jön. Valódi mestermü!) TALLÓZÁS Sokam igyekeztek már magyarázatát adr,d a „sznob“ szó eredetének. Eigi>r angol tudós most arra vezeti vissza, hogy a XVII. században a caanbridgei egyetemen, ssakitva a hagyományokkal, nem nemeseket felvetlek Q, hallgatók közé és a felvételnél a nem nemeseknek társadé érni állásukat Igy kellett .megjelölni: „süné mobilitás;“. 'Későbben ezt rövidítették ilykópen: sine nob., majd s. nob., végül ös'szev'onvot a. rövid snob szócskával. A mem nemesek, a: sznobok ezt az előjogot felhasználták arra-, hogy a nemesekkel sár- su-datmi érintkezést tontsanak fenn és liin- sátgból előkelösködő szokásokat veitek fé’. Ez a vlseikeelésük az. idők fo-lyeimán eggyé forradit a sznob szóval és nemcsak az a«i- gólban, de más nyelvekben is o sznobizmus fogaltmához vezetett. Az angol tudós h teles okmányokkal támatszlja alá elméletét, amelyben semmi okunk kételkedni. Azt mindenesetre tudtuk már eddig is hogy az igazi nemeseknek — semmi közük a sznobokhoz és a sznobizmushoz. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbbaa az Ellenzék köny vosztályában, Cluj, jPiata Unirii. - - 1 ’ v Dr. Berén^d Dezső. BUDAPESTEK AZ István Király Szállodában (VI. Podmaniczky-u. 8) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobái. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóm.üít, telefonos szobák. ÍsleÍM ?W-24 Dr. íioUjór Evet. K8 ÍME TIK A FARSANG
