Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-28 / 22. szám

■ r I

\

niLENZfiK

A Icíaríóztaíoíiah

( {.hőoldali cikkünk folytatása.)

\ bucureştii rendőrségi lot a r ’Múlta Ion Stvwbet,, n műhely (niVi jdotvavU és • 'Unok Hí :’V ilKVs.lt. (tellies ('i>n.St.'.(l'! II légi«- uómus kaptárt, dr 7. u Convtain-tfci Turtii rele utón 10. s/inii nlatli lakost, ciki nz előkés./öleteket irúnyi k>t’tJi. Dim-Trie Demolr<>useii ügyvéd és Nicotlie Denket résen dák Gidato- s-un rvjtogefté.k Dutni trésen Nlcö'ie lohad nagyot.

l.etci-rtözl'atfák Zedaigitri-u loan ét, :i/ Akadémia tisz-tvnseűfljét, aki [(.Kin Berechet soforrc- együl-t it készülékek szá Hálásánál segédkezett. Rolx-scu A dóikat n teológiai h.vMgn -ónő futár- női sro’igá'aftot toije.sűtoM, lenn Slofamé'oii too ógtis ugyíVm-s-aik fli'hii'i funkciókat vészelt. Da Gh. Birtu Mívsaryk-uA'a 27. szöuli citálli iiik os sui jő t ii utóján szúllHoMa a késizuléke- kot ni cementgyárba. Velő együtt kir!<Vlat ók te unoknöccsét, Const. Teodor épité'veii hxu’lgatót, aki Bu(u IniiiÜTsa volt. George Popos-cu, a iRodovxsntla. petróleumlársiiMág igazgatója n'exloliko/V'wre bocsátotta autóját u harmadik szákiptniániyhoz, I.oIm-umi Mircoa, a Redcvenrki tisztviselője segédkezeit neki eb- hon. Popeacu^Cocitloseu mérnök. az erdőfő igazgatóság tisztviselője, rcndofkoz.ésére lmc.s-á. vatta autóját Duntidvscu főhadnagyinak, hagy c: a Stefnnrsl'i erdőben n készülékekkel kísérleteket végezzen. Teodor Parvu-lo-uui ügyvéd, Urarms uto.;i US. sráin a’imtti kukást <in. Zissu lakásón 4aló Hók meg. Mirccvi Ion és N’colae Toohar o orvosrtam 1 laillga4 ók: 11 és Iocn Nislor mochauívkus.i Gonle.s (Konstantin káplár lakásán 4tiflá’*ák meg.

A további tetanlóztatottaik között szere|X"T- nek: Chi-rila Nicotao. oi Fon elem AgrVola

tisz Viselő je, aki a készülékek sróWihásátKin segédkezeti’, Custura Ion, a cementgyár mii- helyfőnöke, ivégül Bucur Simon és George Mao/a, n cementgyár portásai.

Az összes letart óztál obiak beismerjék, légió nAr is 'a tevéikenyxégtiket és teljessel beismerő vallomást toltok.

Á főhadnagy öngyilkossága

Január 25-én hajnal ham Domic reseat N»eol.ie főhathiagy. mintán 'be ismerő vallomást teli1, valószínűleg lelki isme retf 11 r (iaVöd ól gyötörve és elkeseredve helyzete felett, amelyet magának teremett, engedélyit kért arra, hogy a fé'rcesü helyre vezessék és itt nz őt kísérő katona figyelmetlenségét felhasználva, felakasztotta magát. A főhadnagy holdestét a katonai b róság hullaházába szállították.

19 3 9 tanú ír 2 H.

Csál<y Rslvási «gróf, magyar Sciikáigymintăszter nagy beszédben fejhette bi Magyarország küipoii^kájának

Rokonszenves szavak Romániával szem- v^CI1> — „Naţry érdeklődéssel figyeljük t magyar kisebbségek sorsának alakul isát Romániában“. - „Reméljük, hogy a román sajgónak Gafencu külügyminiszter hivatalába lépése óla mulatott barátságosabb hangja a megértéshez fog vezetni*1

EUemeííék báró Báníiy Dezsői

KOLOZSVÁR, január 27.

Erdély előkelő magyar társadalmának osztatlan részvéte mellett, a házsongárdi temető halottas házából, tegnap délután fél 4 órakor kisérték örök nyugalomra a svájci Montnnában néhány nappal ezelőtt elhunyt báró Bánffy Dezsőt. Az elhunyt fia voilt báró Bánffy Ferencnek, az áldottemlékü erdélyi Mecénásnak és unokája báró Bánffy Dezsőnek, a néhai magyar miniszterelnöknek. A temetésen úgyszólván az összes erdélyi magyar főnemesi családok képviseltették magukat. A ravatalnál Vásárheüyi János református püspök mondott gyönyörű imát, majd a gödemesterházi Bánffy-uradailom vadászai vállukra vették a koporsót és báró Bánffy Dezső elindult utolsó útjára. A simái Geréb András apanagyfalusi református lelkész mondott megható gyászbeszédet.

BUDAPEST, január 27.

A magyar képviselőhöz külügyi bizottságában Csáky István gróf, magyar külügyminiszter tegnap nagy beszédben kör nonalo :tn Mayyarország kid politikájúi. Mindenekelőtt a'nemrég lefolyt berlini láfogatásávnil s ezzel kapcsolatban a Ma gyaroirszág és Németország közötti viszony ujabb alakulásával foglalkozóit. lierlinben — mondta Csáky gróf — n magyar kül politika lelji-s megértésre tolóit, ci két ország között ellentétes érdekek sehol sincsenek és sok kérdésben a két ország érdekközössége teljes. Az olasznémet tongelypoptikának ma nagy jelentősége van Európa sorsának Intézésében és külföldön is nz a vélemény, hogy ennek a politikáink térfoglalása legalább egy negyedszázadra biztosítva van Magyarország külpolitikája teljes párlutzannosságglal bálául :1 német-olasz tengelypoUlikával és igyekszik minden áHarnrnsul a lehelő legjobb viszonyt fönntartani. A német külpolitika főcélja az. hogy náki nélkül n világpolitika eseményeiben ne történjék semmi Ezt a felfogást osztja teljességben Olaszország is. Berlin és Róma között legteljesebb az egyetértés, a viszony közöttük talán so basem volt olyan szoros, mint ma Ami pedig Németország és Magyarország viszonyát illeti, miniden tekintetben helyesnek lehel elfogadni Németország külügy- minis/lerének kijelentését, hogy n két ország együttműködése uj lapot nyit a tör ténelmünkhen, melynek eredményével előreláthatólag mind kelten meg lesznek elégedve. 11dler vezér és kaneeUár kije tent ette elöltem — mondta Csáky István gróf. magyar külügyminiszter —. bogy Kémet ország és Magyarország közötti határvonalat magától értetődően, szentnek és sérthetetlennek tekinti Semmiféle német tényező nem tett olyan kísérletet, mely beavatkozást jelentene Magyarország ügyeibe. Magyarország függetlonsé gét — folytatta beszédét Csáky. István (gróf — Németország részéről sem kö/vrt ■mBB

Jenül, sem közvetve, nem fenyegeti senki.

1.zulún Magyarországnak a. lobbi államokkal való viszonyára teil ál Csáky külügyminiszter és elsősorban az olasz- magyar viszonyról emlékezell meg melyet n IrgViszintébb. szoros barátság jellemez. Ennek a barátságnak hagyományos légkörében folyt le Ciaino gróf decemberi budapesti látogatása is. üs/ihlén orvén dek — folytatta tovább Csáky kóh'igymi Dísztér —, hagy Ciano gróf jugoszláviai látogatása is n legliai inóuiku ,abb légkörben folyt le. A Ciano gróf és Szlojarlino- vies miniszterelnök közötti helyei megbe szélesek ujabb állomást jelentenek Magyarország és Jugoszlávia kapcsolóimnak történetében Magyarországot I.» ngyclor s/ágho/ a tradíció, a szimpátia s a közös érdekek szálai fűzik Ez. a barátság — mondta Csáky gróf — olyan reális, mely Ivei ma külpolitikai kérdésekben számolni kell Magyarországnak Romániával való viszonyára áttérve, ni következőket mondotta Csáky gróf, külügyminiszter: — Nagy érdeklődéssel figyeljük* a magyar kisebbség sorsának alakulását Romániában, mert ez a kulcsa n magyar— román viszony további alakulásának is. Reméljük, hogy n román sajtónak er- irányban barátságosabb hangja, melyet Cafenea külügyminiszter hivatalba lépése óta tapasztalhatunk, illetékes körülc irányítása alatt olyan lelki állapotba vezethet át. mely megértést fog tana sít ont c romániai magyar kisebbség annyiszor jogosnak elismert kívánságaival szemben Csákv külügyminiszter beszédének barát ságos hangja Románia iránt, látható helyeslésre talált n külügyi bizottságban Beszéde végén n magyar külügyminiszter még a következőket mondotta: — Minket az az érzés kell ellöltsön, hogy a küzépeurópmi újjáépítést az európai hatalmak ;i tengelypohtikának engedték át A magyar külpolitika marad, ami volt nz elmúlt évek folyamán, a békét keresi és ennek segítségével igyekszik megvalósító ni iocfos követeléseit

Capitol Mazgó

Figyelem!

Még egy naora prolongálva! Még ma pénteken látható az

I

Olympiász I-sö részel

Holnap, sr.omba'on indul az

I

Olympiász lí-ilc részel

Meghalt dr. Jékey Dánielné. Budapestről jelentik: Dr. Jékey Dánielné, szü'léto't Kabós Mária, rövid szenvedés után Ba* dapesiten meghalt. Férje, Jékey Dániel kúriai bíró, Erdélyből származott Budapestre, az elhunyó nagyasszony pedig ugyancsak előkelő erdélyi csaíád tagja volt. A hal-ál hír« Erdélyben is mély részvétet kcl- itttt. Az dl'hunyftia't kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja.

A MAGYAR ZE NDK ON ZER VAT ÓR1U M

HANGVERSENYE. A Megvár Zenek on zer valóim in tegnajp esite nagysiiícerii hangversenyt rendezett. Részletes1 beszámolót helyszűke miatt lapunk ho’tnapi szjámábam közl-ünk.

Dr. IRöíler: Építési Zseííko^^^

uj, nagy kiadás (1938) két hatalmas köte-, 2300 lap, ezernyi kép, melléklet, tabella, 1520 lej Lepagenál, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen teljes műszaki jegyzéket Le- pagetól.________

_ ___________________

„\ modellen] m^£iifc?c8 Emrialmaş hmandiől mentette mes froitciaarsiagaf c§ Earópáf*

Bonnet francia külügyminiszter nagy beszéde a párisi kamarában. — Daladier a kamara egyhangú ünneplése között jelentette ki, hogy „Franciaország nem engedheti meg területi épségének, birodalmának s a birodalmat az anyaországgal összekötő utaknak megsértését“. — Az utóbbi kijelentést 609 képviselő egyhangú szavazatával fogadták el, a kormány iránti bizalm indítványt 374 szavazattal 228 ellenében szavazták meg

PÁRIS, január 27.

A párisi kamara csütörtök déktfáni ÜR sen Bonnet külügyminiszter nagy beszéde mondott. Miután hangsúlyozta, hogy a francia kormány mindenkinél jobban sz »- rr.ot vetett azzal, hogy 19^8 ban « nemzetközi helyzet komolyabb és bonyolultabb vök, mint a háború utáni bármelyik évben, vitába szállít az interpelláló képv.- selők nehányának állításával, hogy a nehézségik és zavarok a müncheni egyezségből erednek. A müncheni megegyezés bor- zalm3« kalandtól mentette meg Francia, országot és Európát — mondotta Bonne'. -- A csehszlovák válság idején Franciaországnak aHkaíma volt meggyőződni :• francia—angol barátság szilárdságának és lojalitásának értékéről. A szívélyes franc’a — angol egyetértés sarkköve a francia politikának. Egy háború lehetőségéről szólva, Bonnet külügyminiszter kijelentette, hogy iiyen eshetőségben Nagybritannia minde-j

ereje I ranti.mrszág vzolgálatira állan*, mint ahogy vnDmcnnyi franci« erő it Ao gl'a rendelkezé*érc áll«na. lloniKt kühi^f- minit/lcr c/.után liango/.tatta, hogy f r^o- ciaors/ág Némrtországlüz/. valló viszony! nak mcgjavitásá keresi, «mi az egész vir tág helyeslésével lalálkozik. Bizom l>eoa« — mondotta —, hogy :i nénriu* birodalonţ év Franciaország között bizaüomma! te’* együttműködés jön létre. Egy hálx>ru 1.4- zötiük, mindkejtőjükre szcrcncî&Henieiţa* jelentene. Az 1938. novcniberében nehéa ségek nélki'nl és >zói-ejkörü megbej2é!é*ek után ailáirr legutóbbi francia—német n/b Intkozat a 'tökéletes méltányosság szeHt-mlt fogtálja magában. Franciaország jogai kíl- zii! c-gyet sem áldozott fel. A franciái kormány hiszi, hogy ez a közös nyikdkozaţ 1 későbbi együttműködés első állomása

A francia—ötász viszonyról szó'va Bon* r,M külügyminiszter kijetániNte: Az 19jj. évi francia—olasz szerződésnek Olaszon szág részéről történi felmondása után o franci» kormány közöké, hogy nem ft'- ív'dja of az otász (étek, mert a szerződés a^- 1< Imn/ása már megkezdődött. Franciaország nem fogja megengedni, hogy franciák vérével és munkájává1* m-egépiteE birodah mát bármi sérelem érje. Tudni fogja csór- bitat'inul megvédeni területeinek függ^ ícnscgét. Daiíudier diadalmas útja bizony t-, ja, hogy ez az álláspont megfelel az cg1?* birodalom egyhangú közvéleményének Erre vonatkozólag Franciaország nem fogadhat e] döntőbíráskodást sc-m. Az angol kormány is bejeilvn-iette, hogy osztja ezt a/ álláspontot. Rómában Chamoertáin és Halifax állás foglalt e kijelentéssel kapcs'v lof'ban.

A spanyol-!«énléssel k«npcso'-:i4iban Brornyl kij)>iigym:n'i v/ter ha ngoztut! t,.^ hogy Francitj- ország hű marad n benem'ivatknzási politikához Fraueiaorsziig nem fogrulhal-jn ej nyf. hop,- idegen á’lam 11 1 (jxinyo’ terület épségól fenyegesse HtaUi-ax nn-go! Líkiigyminisztt-rt felkérték, hogy legyen 11 j lépést az ixlcgep ünikén-tc'ek \'wsz'i>vor,0sónak hi/tnsitá-u ér- d<>kél>en S az. angol kii'iiigyminisz.tor azt válaszolta. hogy a hzndoni kormány eiem fogja n.egengedni u spanyol ncmze.i birtok meg- líisebbilé'-el. Bonnet kü:ügvm:niszter hang. sulyoztii hogy Hu'áfflfc lord szerint az olo«/ kormány a rr'mia.i tnegheszélések fo’yamán hiztosteottn a/ rnn-gol kormányi arró'. lingv l:szteh-J!)en fogja («irtani oiz olasz—angol me.gegy«*/é-t Ami Spanyo’ország független sége fennínrlás-.Vnaik sziiks<';gcsségé| illeti — nmn<l()'!.'i Bonnet — áldhatom,

hogy e 1ekintell>en leljes az összetartás Anglia és Frauen ország közö-t. A földköziteii- fieri iit.uk veszélyeztetése egyformán érinti Arngliát és I ranciaor.szágrzl. Nem envedhet jük meg — folytatta n fr'nr.i.i kiíHigymi ni-zter — hogy Esvakofr'kávs I va'ó össze- kö telé-nnket Sipatis'olországh.i.n vagy a Ba- \ciri szigehrken va'ó idegen ellielyez.kedéss'k fenyegessék F.Ívben Bonnel nem uHasitja v'e-soi egv nemzetközi értekezlet öc-<7olrvúsá. nak indii vári yiit. mely c,so|>ortositani kívánja az egva/on liéflcenévarnái va-'»:>mrfmvi hntal- ma-t. Franciaország ellene veţi müden háho- riin.ak — -rrnorHhvkla — de békenknrnHink nem gvengeség. .sem meghál rá lás. Tudatában vagyunk anyagi erőinkének. Azok. akik má-:t hi’M/iiek. tkegy<HV.nii| csávód ni fognak. Fum (•iaortáág kész s-zenrhe»*-!! r/< bármilyen eshető,séggi-l — végezte a Iia’tigatóság leMu'^aJeso közla-n lieszédé Horniéi küfügynvniszler.

Eziulén Daladier mire suiter el nők felvetoMe a bizalmi kérdést. 1 lnngozialin. hogy F'r.ic;- rioiors-z.ág nyugorltan haliígatja az o’sisz résg- röl jövö h'i mus Iá sokat, mert Franciaország erős. Nem fek-dkezlcm m-eg az «társz nép iránói 'barátságos é-rze’me:Inról mondotla DaluifJier m'ettiiszicre-'nök. —Minit katona, különös oli'eriwresse! oigyok az «i-j-sz katonák iiáftt. íikikrd lá 'l nr hös'esen küzdeni. Ez lehetővé teS'/.i uzámmivna armall ki je’enté-é!', hogy Franciaország nem engedheti meg területi épségének, birodalmának s a birmhd- mnt az anyaországgal összekötő utaknak megsértését. D viüiFonl e szó várná1 a kamara tag Fii fehVTva hosszasan éje nézték, a kénviselőház eüöke j«*d:g megállapította a gvü’é's egvhanguságát Herriol' kamarai elnök o ren. rlehe <1 szavu-zásl. Arrnt vonaitkozólrig. hogy „a kamara elüt as kt müden módositásit“. 360 igenlő szavazattál szémfien 234 nem szeA-oza- to’ adta le. A második sKavazá-S' n napirefid szövege felelt folyt s a jetenlévő 009 képw?* se'ő kézfelemeléssel egyhu.ngntág elfogadta » szöveget, hogy .0 kamara bízat mai fejez ki a kormány irőnt a francia b’rodalom és a birodalmi utak biztonságát szolgáló éberségéért“. Végül a teljes nanirend felett folytatott szavazásban a képviselőhöz 374 szavazatta! 288 elíenéiben elfogadta a napirendet.

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii.

Az Ellenzék R. T. „Concordia1’ müintézetánek nyomásaBUN DE EMPRIALU:,