Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-28 / 22. szám

f \ ElVlBbR, számodra he,y A FÖLDÖN? Legrand professzor feltűnő előadása a népesség eloszláséiról és a település lehetőségéről GENF, január 27. A menekültek elhelyezésének egyre idő '/orübhó váló problémája szükségessé .eszi ...1 kérdést A van 0 és Iv.i igen, hol van i 'iegendo t erület .1 tóidon .1 lelcdeges erű­be rtömegek elhelyezésére. Legrand pro!sz* •or évok ót:i tanulmányozza a problémát, tanulmányainak erodménveirőt rendk vül érdekes előadási! tartóit, az itteni egyetem i.ag\ leimében. — Az egyes földrészek befogadóképes- sogc is'gelsösorb n ’s a népsűrűségtől függ ■ - ke/dte fejtegetésé . — Ebből -t sztm- t ontbói Európa áll .az ebé) helyen, Ez a Gfűrész a 'legsűrűbben kiköti. Országai közül a legnagyobb népsűrűsége Belgiumnak van: az 19340s statisztika szerint 27z ember négyzetkilométerenként. Az egyes világrészek népsűrűség tekintés­ben a következőképen oszlanak meg: Európában 49, Ázsiában 23, Ameriká­ban és Afrikában 5 ember él egy négy­zetkilométeren, Ausztráliában ez a szám i alatt van. Izek a puszla számok természetszerü'eg vsak keveset mondanak, nővel megművel- hetet len területekéi', is believe1'lek. Közelebb jutunk a megoldáshoz, ha csak a hasznosítható, vagy már hasznosított területeket vesszük figyelembe. A világ szárazföldjének hasznost haló te­rületeiből 37—37 százalék a szántóföld, lakóhely számára vagy ipar számára tel- haszná'ttl föld, a legek) és a füves pusz'.i, 26—20 százalék pedig érdé) és bozób Ezek­nek a hasznosító terűlotcknek .1 népsűrű­ségé világrészek szerint pedig Így oszlik meg: Európában 161, Ázsiában it9, Amerika b-tn 45, Afrikában 36, Ausztráliában pedig iS ember él egy egy négyzetkilo méter hasznosítható területen. Ebbő! viszont az követ kezik hogy vannak a földnek igen termékeny terüle­tei, amelyek még alig népesültek be és amelyeket még alig, vagy egyáltalán nem használtok ki. Ha a föld lakosságai ezekre a még ki nem használt területekre 'telepítenék, akkor ezeknek a területeknek a népsűrűsége így alakulna: Európában 85, Ázsiában 32, Amerikában 10 és fél, Afri­kában 9 és Ausztráliában 2 ember jutna a hasznosítandó területek egy egy négyz*'- kilométerére- Ezek a számok mutatják, mi­lyen földrészek vannak már viszonylago­san erősen benépesedve és melyek nagyobb vr.gy kisebb mértékben fd'vevőképesck. Term ész dicsen az. embertömegek elhe­lyezésének kérdése nemcsak egyszerűen a rendelkezésre átló területektől függ. Hi- s. en, ha pusztán a tér volna fontos, akkor megszűnnék minden gond, mert megbíz* ható számítás szerint valamennyi földön élt) embert kényei mesén cl lehetne helyezni a bodeni 10 jegén. pontos azonban az a körülmény, hogy Jz emberek megélni is tudjanak. kz pedig elsősorban attól függ, hogyan használják ki a rendelkezésre álló ‘területet. Ha az emberek valamennyien azon a gaz­dasági fokon énének, amelyen az ugyneve- yi t't vadászó népek, okkor a föld mindász- sze háromm:'lió embernek tudna kenyeret adni. A nomád népek lmsonlóképen „terű- U tpocsékolók“. Kétszázmilliárd embernek tudna táplálékot nyújtani a föld Belőlük 300 milliót tudna a föld eltar tani. Franz Oppenheimer német orvos cs szociológus 1929-ben arra a megállapításra jutóét, hogy a legmagasabbfoku gazdálko­dás, vagyis kertgazdálkodás esetén fü'öttt uvegházak a 1 ka 1 mazásáv?-1 :i föld kétszázmilliárd embernek tudna táplálékot nyújtani. G. A. Knipps ausztráliai statisztikus már 1911-ben arra az eredményre jutói t, hogy valamennyi művelésre alkalmas terüld ki­használása esetén 132 milliárd embert el tudna tar'ani a föld. Azok a'z óvatos ‘zá­rolások is, amelyek a szokásos földműve­lési módszereket veszik tekintetbe, 5 — ic milliárdra teszik azt az embertö­meget, amelynek a föld táplálékot tudna nyújtani. Ezek a becslések szinte akaratlanul ma­guk után vonják a kérdést, vájjon lesz e valaha is a földön ennvi ember? Az ölmuk századokban nem 'tápláltak nagy reményeket ebben n tekintetben. Egy angol statisztikus, Gregory King 1696-ban azil »mondta, hogy Angliának csak Krisztus urán 3500-ban lesz 22 rnilHó tokosa. Montesquieu véleménye szerint az embe­riség egyre fogy és Krisztus után 2800- ban teljesen el fog tűnni. Voltaire nem volt ennyire sö'étenlá'-ő. I De azért ő is fantasztikusan magasnak Lar torta azt a becslést, hogy a föld népei szá­zadonként 5 százalékkal szaporodnak. A Makhus-elmélet csődje Vékák viszont, akik az eJlenkező vég­letet képviselték. Ezek azt mondták, hogy az emberiség annyira el fog szaporodni, hogy a föld nem fogja tudni eltartani. Ezek közüü a legismertebb Mail't'hus angol nemzetgazdász elmélete. Eszerint a föld né­pei geometriai haladvány szerint szaporod­nak, a táplálkozási lehetőségek azonban csak számtani hdadványszerü módon. A történelem megcáfolta MaMius eí'mc- ietét. Hogy csak egy példát emdiltsünk, Európának kereken 500 millió lakosa általánosságban ma sokkal jobban él, mint az i8co körül élt 172 millió eu­rópai. Ezen még az sem változtat, hogy az embe­rek élettartama, amely egy i6co-as génuai statisztika szerint' állag 21 évet tett ki, ma lényegesen meghosszabbodoilit. Az egészségügy fejlődése szintén növeli a föld lakóinak számát, úgyhogy például 1913-tól 1928 ig 112 millióval növeke dcít. Holott a világháború mintegy 35 millió emberéletet követelt áldozatul. A főid fakóinak száma tehát állandóan növekvőben van. A fejlődő ipar és kereskedelem gondos­kodhat megfelelő ellátásukról is. A fentiek szerint a szükséges területek ■ s rendelkezésre állanak az emberiömegetc e helyezésére. Legfőbb arra volna szükség, hogy n la kossig megfelelő módon oszoljék el jz egyes területeken. Hatalmas területek állanak még a föld népeinek rendelkezésére Ebből a szempontból nagy visszhangot kelteti.' Penck berlini geográfus elmélete. Fenek azt vitatja, hogy a legnagyobb nye­reséget az emberiségre a tropikus 'területek benépesítése és megművelése fogja jelente­ni. Ebből a szempontból Brazilia egymaga 1.2 milliárd embernek tudna hajlékot adni. Afrika pedig a jövő világrésze volna. Most az a helyzet, hogy a mérsékelt égöv alak a föld lakosságának 72 százaléka él, a tró­pusokon pedig 28 százalék. A mérsékelt zóna azonban előreláthatólag 140 év mul- \a meglelik. Az emberiség szaporodása te­KOLOZSVÁR, január 27. ^ atomikor bizonyára lesz va aki. aki meg- ii p vergődő koruntkmik történetim ét. fis mi­előtt a bukó-vz illető eszmék sorsolásába kez­dene s beszámolna vajúdó jelenünknek vek - sok riki'ó, furcsa gyermekéről, minden bi­zonnyal felvázolja a keretet is, melyben gyenmefccpiőjét taposta ez a faizarrkedvü kor. 11 kerekek a szerves tartozékai, jel'emző ré­sze ü)z alábbiak!;' n fclsoto’l nébámty, einber- kéz emelte, álmó'kodtaáó épület-csoda»; «(mely mutatja: békés, jó időben a ma f egyver csör­tet éstöl riadtbin fegyver utam kapkodó em­bere, szintén tudort nagy dolgokat teremteni s nem számok' mindkr csak nnpokbínn. mint mos't, hanem évtizedek hosszú során tűi is csőd áltatni tudta c lejéit. Ötvenesztendős az EiffeMorony Ebben az évben lesz 5 b vene szí en dós a hi­res párisi Ei ff e-ll-torony, ez az egyedülálló szerkezet, mely m 1889. évi párisik viOágkiáJ- lilás legnagyobb attrakció.járnak épüld s o „fény városának“ azóta ?s érdekes, furcsa ékszere maradi. Nemrég hire .fart, hogy le­bontják, mert megöregedett már. elavuld, de csakhamar isimét elült a lűr s Eiffel mérnök tornya továbbra, .is o’»t őrködik a szőke Szaj­na partja«, mint a világnak emberi erővel legmagiaisaíbbriai nőtt szerkezete. Három emelete van a toronynak és felet­tük még két lapos tető s 347 lépcsőfokot kell megmászni a második 'tetőig. De ezt a fárasztó kirándulásit nem kelőt szüikségképm megtenni annak, taliei fenitről okar ja megeső- dá'lnii a vágyak, álmok hányas Párását: a ke­leti, a nyugati és az északi oszlopokon há­rom korszerű felvonó készülék áll rend étke­zésre és ezek óránkénti, ha kell, 2180 sze­mélyt fel-le tudnak szállító mii. Négy-négy vui.s. kos cemenőbasáibbóli épültek a hatalmas tor­nyot maguk fölött emelő oszlopok. A keleti és déli oszlopok alapja kétméteres betonágy, I hát meg fogja kivinni a trópusokra való • ' ándorlást és végül az emberiség ötnyolcada fog a tró­pusokon lakni. A jövő mintegy 10 miliiárdor ki-tevő em­berisége közül G. Taylor kanadai geográ­fus S2crint 1469 millió lesz a fehér ember. Ez így fc-g megosztani az egyes világré­szekben: Ész-ik-Amerikábnn 6ro, Európá­ban 500, Argentínában 115, Szibériában ico, Dél Afrikában S2 és Ausztráliában 62 miHó. — Ezek a megállapítások mutatják — fejezte be előadását a professzor — miiyen hatalmas terek állnak még a föld népei­nek rendelkezésére. Az! i-s mutatják, hogy nchányszázezrr, vagy akár néhánymilbó ember elhelyezése uj területeken semmiesetre sem megoid- 1 látotton feladat. K. r. mig a Szajnához közelebb álló észeki s nyu- gz.'li oszlopok alja 13 méter hosszú & f, mé­ter széles nagy vasládákon nyugtainak, ame­lyek 3 méterre!; nyúlnak le mi Szajna srin'.je czá. Alapzatai építéséhez 12.000 köbméternyi nyersanyagot baszrálélak e! és n toronyba épített fém súlyai 7.000.000 kilogram. Fz ew óriási tömeg 13.000 különféle fémedka'«részt fogta! magában s 2,500.000 szöggel, kézzel kapcsolták össze. I A Szabadság-szobor Másik hatalmas méretű építmény, melyből Eiffel mérnök a!toposon kivette részét — a vasváz megtervezésével — a világnak vilá­gító szabadság óriási szobra, amely Newyork kikötőjének bejárasánál őrködik és a legel- siícltek fogadja i::z Újvilágba érkezőket. A szo­bormű Bartholdi szobrász müve s Páréban készült, ahonnan részekben villák New.york- ha. Magassága 46 méter .«• 200.000 kilogram súlyú. A szobormű vetsszerkezetre épült és 300 kovácsolt réz'temez burkolja kívülről. A két fémek mindenütt gonddal, alaposan el­szigetelték, hogy a. temlgenj levegő ne idézhes­sen elő köztük kémiai elváltozást. Az Empire State Building Newyork idegromboló nyüzsgéséből emel­kedik, mint ég felé törő nyíl a 'világ legma­gasabb. sokcit emlegetett épülete, az Empire State Building, függőlegesen épült város egy [lármás városkolosszus szivében. 1912-ben emelték ezt n felhőkarcolót, mely 240 s fél méter magasra nyúlik -az utca forgatom! fölé 14.000.000 dollárt temettek beüe a bui'dtag falaiba. 35 méter imély -aléipza'árnak, hogy elegendő helyet ny isse írnak, 46.000 kíübméter- nyi földet kellett előzőleg ellvor dani. Az épü­let siütytoli. a belépőit1 anyagok súlyát véve elapul, 93.440 tonnában jelölui-k. 55 emeiée 1 van a büszke fdbükarcolóffak, 3.000 ablakon í .... .............in -------------­Épület-rekorderek Nehány adat egy megírásra váró kortörténethez rl939 ) a au i r 28 VALBÄ PASZTILLÁvat megelőzi a náthglázaí l. ál jut sízolküba levegő. 3.000 ajtó van l>cnne év 80.000 vü'üniyégö vibigitja meg belsejét. 28 le!vonój.. van, mellyek óránkén-: 8.000 em- Ixrt tudnak szállitaui. 1000 fürdőszobájáéin áilandóan 79 fokos viz áll rendelkezésre. A building földszintjén 18 nagy áruház rendez­kedő!1 !><• é-s- minderűk emeletének postája * vendéglője %uu. F:astenet világitótornj* Es végül hadd crnlitsük -itt meg egy nagy­szerű iminkz»' eredményét, o fastteneti világi- tőtornyot, moly magasságával ugyan néni je- len'bet csiucsteljesitményt, hárem a nehézsé­gek révén, melyekkel épitöűnek meg kellett voi ' birkózniuk, érdemes a fe'emlité.src. Lám­páját és -H-'lap/atá i tioni szárnilvei, ez a to­rony 54 méter magasságú. Irorszűg délkeleti részén épült egy kopár szikikatöinfwn, nie­lvet őrjöngő viharok ositromólnak csaknem szüntelen. Hogy <<*.iakb-:>ssák u. tarony 20 méter átmérőjű és 16 méter magai iságn a ap- zaiüál, előbb ki kellett vájeni az ellenálló szik­la egy tekin'.é!yes tömegét. Es m'nUm a- ter­mészet iniiden ereje «•.!'.< tu*re törne az up ró emiser- nagy müvének, a munkát szi ifj viha­rok nriexluntala-n megbénilotlák. gyakran be­tekre abba kelleit hagyni í>.z építkezést. Külön e rélra éirilett hajó hordta m nagy­lii.i-ábu grániUlarabokat, amelyeket ilr iél- liflszn i'tak s ( íme! yekoii drótkötélpálya vitt a sziklára a hajóról, mer) ez a veszélyes vi­zen o parttól 40 métrnyire kénytelen volt mcgál'tiii. 300 tonna grán'-t épü't be’e a re­mete oronyírei, mely a vészé1 yes tengeren a hajósok útját vigyázza. A tiltakozó viharok által mindegyre me.g-zckilo.it épi kézéi- négv évig tarló it s oégülf.thatalmas bírókban mégis az ember ‘lett o gyöz.tas: felépült é.s ál] a to-, rony, miiicIv 750.000 gyrtyafénv izzó sugará- vei jelöli kunkada'lihiuitrl éjszakánként a len- gcrck viiha-nlól csa|pz«M't vámlorának u'jút <» biztos rév felé. (—) Levágta vetélytárzának orrát a féltékeny szerelmes KOLOZSVÁR, .január 27. A kolozsvári 'törvényszék II. szekciója tegnap vonta felelősségre Pásztor Ferenc palánkai legényt, aki múlt év szeptember 13-án este botjával alaposan helyben­hagytál Moldovan Avram nevii haragosát. Moldovan, az orvosi bizonyítvány tanú­ságai szerint, 20 napon túl gyógyuló sérü­léseket szenvedett. A bíróság bizonyitás- kiegészitést rendelt el és a tárgyalást el­napolta. Ugyancsak elnapolták a tárgyalási egy másik súlyos testisértés ügyében is. En­nek a pernek vádlottja egy Codoban Petru nevű szindi földműves, aki Horis Nicolae nevű vétélytársának az orrát vágta le egy korcsmái verekedés alkal­mával. KISGAZDÁK NÉMETORSZÁGI GAZDA­SÁGI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSA. Az EGE, mint minden évben, asz idén is rendez az erdélyi kis gazdái fjük részére Németor­szágba egy féléves gazdasági tanulmány: ki­rándulást. A kiránduláson -résztvevő gazdaif- jak egy félévet töltenek Németországban egy kisgazdaságba beoszdva, ahol megismerik a modern gazdálkodási rendszereket, a minő­ségi 1! termelés és több termel és és jobbteime- lés felt étele 111 és- módjai). A ta-milmányi ki- rásudu'iás március ivó végétől október hó 1-ig tart. A kiránduláson olyan 16 életévet be- tölBöllt ifjak vehetnek részt!, akiknek szülei sül­jét gazdasággal bírnak, miután a< tanulmá­nyi kirándulás' cél ja a kisgazda nevelése. Ut- levié’szerzésről a kirtánduló gondoskodik. Úti­költség címén 8000 lej fizetendő, amely ösz- szegbe bennefogtailtetik oiz oda. és visszauta­zás, tvmfiamin egy kéthetes lanulimlinyi u1> Németországban. Az érdekeltek megkeresé­sükkel forduljanak az EGE-hez. Cluj, Str. Regala 16~

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom