Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-27 / 21. szám

10 3 0 / :• n u ú r 2 7. Kitfüntfeiiett államférfiak BUCUKESTI, január 20. Az egyesülési ünnep öilk almából őfelsége jl. Károly király -magas kitüntetésekben ré- fiz.esiil.cft több állalmi ér fii. Argctoimmi le rád y i ■tanácsost az I. Károly rend nagylkereszt jével 4 iurtei tűk Iki. Arnsmtl Ca'liineseu bréiigymi- oiszler. Vidor l-aimundi igaz-ságilgym- wks-zter, MMitai Constímtimescii nemzetgazdasági mi­niszter a Slea.ua Komanáú rendjének I. osz­tályát kapták. N. Ma-rinescu orvos-tábornOk egészségügy,i mim.Lszil'o.r [>ediig a Co roaeiui Ro- insmiei rend 1. oszitálj'át kapta. Miha.il Ghcl- ^megbeu mi körletkedésiigy: minisztert, Golan Nicoláe póisipök kiuiitiuszimiiniisztent. Halen M ­ba.il •miinkmügyi »miniazíert n Oiroatnti Korpa - nie: .niaigykercsztjiével tünitolMk Iki, Mihail Magit retünu animrazCtarelin őfletági Alftamititká rt pedig ugyameeiriek a .rendnek főtisztjévé ji-e- vr/tók ki. ELLENZÉK i wsfzzfsmifa.Ms®as arvman pwm hogy a Tiplin prózai társulata a közel jövő­be,!: néhány napra Marosvásárhelyen. oendég. .szerepel; hogy nagy ambíciónál készül színházunk a itisánc. előadására. ,4 híres dráma parádés szere poszlásb'ip kerül majd színre nálunk; hogy ncigy tetszéssel fogadta a budapesti közönség Mailére Mizantrop-járvtk Nemzeti Szig,házbeli előadását. Hátszeg; Erzsi, Kiss ]■ erene, Oltij Magda Rápolthy Annái és Mak­ié,rg '/.oltón játszották a főszerepeket; hogy aj mnkpjar film forgatását kezdték meg a napokban Budapesten. Címe: Szer. mis- Péter, szerzője Segesdg László, fősze­re piái Simor Erzsébet és Páger Antal; hogy uj ggermekszfár tűnj fel A merika- bánj r,\kk Shirley Temple legkomolyabb ri- r-ólionnak tartanak. A nene: Juanita Quigley, barna, négyéves és teljesen olyan, mint egy karakt erbobű; hogy fziand-szigele nem régen ünnepelte fügyetlenség,, 20-ik évfordulóját Ezzé] lM>p- r* ólaiban idézik a nil ági apók M. C. Veyér francia iró mondását, aki szerint a világ ösz- szes városai közül Raykj ovikban. trónnak ° legszebb nők; hogy (1 Szegedi színház után most a deb­receni Csokonai SzinhkHz mutatta be rendkí­vüli sikerrel Karácsony Benő, Nemes Ferenc és Schreiber Alajos But kis kacsa cimü ope­rettjét. A Debrecen cimü ivagy debreceni lap többek között ezeket Írja a rendkívüli sikert aratott bemutatóról: „A darab üdítően friss, érdeket és mulatságos. Az utóbbi idők szok­ványos operettjeire gondolna, meg se merjük sérteni a szerzőket azzal, hogy munkájukat n s-iniap szerint operettnek nevezzük. Víg­ját ék ez. kellemes, könnyed, fordulatos, jó­ízű hangú vidámság.“ A darab címszerepét Pogány Margif aldkitotta; hogy szenzációs hírt közölnek a budapesti lapok Ráday Imréről, a népszerű pesti szi. vészről. Ráday tudvalevőleg nem jutott be a szinészkamPrábá, viszont e-zej szemben egy Dudás nevű dusgazd "g Indiana-állambeli amerikai házaspár felajánlottá Bádognak, hogy adoptálják és kiviszik Amerikáira A házaspár látta R'adatjf egy este a Vlgsninház- bhn és annyira cl voltak Jöle ragadtatna, hogy mosf. mint fiukat örökbe akarják fo­gadni Ráday boldognp elfogadta a meleg­szívű, furcsa ajánlatot és tavasszal Ameri­kába utazik, hogy örökbefogadják; hogy a Magyar Zene konzervatórium január 2fU hangversenye iránt rendkívüli nagy ér­deklődés nyilvánul meg. A 120 éves zenekon, zrrvatórium Szimfonikus hangversenye az idei év egyik legkiemelkedőbb zenei esemé­nye. Isac Emil művészeti felügyelő egyévi betegszabadságra meni A királyi helytartóság vette át a szinészeii felügyelőség hatáskörét KOLOZSVÁR- január 26. Isac Emil művészeti» felügyelő, az ^ er­délyi és bánáti művészeti ügyek intézője, a nagynevű költő és iró, akinek tehetségei az országhatárokon iul is ismerik és mir Treitt) több nyelvre .lefordították, saját ké­relmére egyévi betegszabadságra ment. A kiváltó köH'tő tudvalevőleg évek óla súlyos beleg és most már múlhatatlanul' sziiksá- ge van hosszabb pihenésre, annál is in­kább, mert rendkívül sok és felelősség­teljes munkája még egy teljesen egészséges embert is kimerítene. Isac Emil egyéves betegszabadsága álhit a kultuszminisztérium leirata alaipjan, -t kiváló költő hatáskörét a királyi helytar­tóság verbe át. A színi, és műkedvelő elő­adásokra vonatkozó kérvényeket ezentúl is a cenzúrahivatalhoz kell benyujtam, amelynek véleményezése ^lapján a királyi helytartóság dönt az egyes kérvények ügyében. Isac Emil távolléte alatt 'tehát n király' helytartóság intézi a színházi és műkedve­lői előadások ügyén, addig, mig a művé­szeti felügyelő, remélhetőleg újra teljesen egészségesen átveszi felelő,ségteljes hiva­tal áh TASSO nagy ÉRDEKLŐDÉS NYILVÁNUL MEG AZ eme jog és társadalomtudomá­nyt SZAKOSZTÁLYÁNAK ELŐADÁSSORO­ZATA IRÁNT. Az EME jog. és- Társadalom- tudományi szakosztályának ..A mmáí> .gaz- díiísá'gi törvényhozás utolsó húsz éve“, ciupea folyó előadássorozatai Iránt egyre fokozol- hibb érdeklőd,és nyilvánul meg. F. hó 20-án Kosztár Viktor dr. tarifa'4a meg előadását a ko'rasikede’.mi törvényhozásról. Az előadás tel­jes összefoglalását adta dz 1918. évtől élet­et léptetett keresikedtelemisza.Mlyozó iörvé- oveknek, rámuóaitva azon intenciókra, me­lyek a tömén yhozót a 'bőnvén yad'kottásn ál ve- zef'c. Bebatóén ismertette az előadó az uj kct-eskedcltni 'törvénykönyvet, melynek in - lézkedösei ez Öv májarsáham tájpnók érvénybe. Az uj kereskedelmi 'törvénykönyv kéb fő­szempontot tart szemclölt: a romániai keres­kedelmi törvények egységesítését s azoknak összhangbaihozalalál a külföldi -modern ke- ■eskydc|l|m' jog fejlődésével. A törtailmas. szép előadásért1 hálásan' tapsolta meg a nagy. z'rfl’U hallgatóság az előadót. Érdemes lesz nu gemtíilen-ünk, hogy az előadást' ei Maria- ; nnl kereskedelmi líceumának felsőbb osz- t.iiyos növendékei is 'végighallgatták tanár­nő k vezetése mellett. Az előadássorozat leg- 1 • özetábbi előadását dr. Szabó Miklós torija c1 pénzintézeti törvényhozásról február hó ü-án. ÍMz ismerős hölgy bármimenegyéves„ hat éve férjes asszony, két kisgyermek any­ja. A tavaly egyedül nyaralt a tengerpar­ton. A gyermekiek a nagyanyjuknál fa- hizlaik1, a férfi nem kapott szabadságot, az asszony súlyos betegségen esett ál- ideges lett, orvos ajánlotta neki, hogy nyaraljon külön, teljes k ö r n y e?e tv áh o - zásra,, kikapcsolódásra volt szüksége. El is .mont n tengerpartra, ott ismerkedtünk meg, egy szállodában laktunk. Ugyaneb­ben a szállodában lakott egy konstanti­nápolyi család, apa, anya, két fiú. A ki­sebbik fiút hívták Ta.sson.ak, róla szól ez. a történet, meg a kétgyermekes fiatal as­szonyról, akivel a napokban találkoztam uj. utcán. Kikérdeztük egymást, szóba ke­rült Tasso is és Mária — akit s/.ükebb ba­ráti köre Mimiinek szélit —, nevetve me­sélte el a Tatsso-eset újabb fejleményeit. — Ire még? — kérdeztem. — Most kaptam tőle ezt a levelet — feleli. — Az utcán nyomta a kezembe ai postás. Nézem, a levélpapír rózsaszín, lila bé­léssel. Rajta Kemál kék, meg szürke kép­mása. Ajánlott levél. — Minden levele ajánlott — mondja Mária —, nem lebet letagadni, nem lehet azt mondani, hogy nem kaptam meg. — Miért nem küldi vissza? —• mon­dom, mert ismerem aiz esetet. — Nincs szivem hozzá — feleli. — Meg aztán kiváncsi is vagyok. Rettentően mulattat — De ő szenved — mondom én. — Nem tehetek róla — feleli és csó­válja; a fejét , , , * :j*i íJm.í. ;. * • rí - ! , . u Tatsso 15 évesnek mondta magát de lß lehetett. Mária 29-nek mondta magát és 34 volt Mária a tengerparton érdekes voll, modern frizurájával, sima, fekete bajával!, megközelithetetlenü 1 cs magá­nyosan. Tasso szülei iszapfürdőket vet­tek a reumájuk ellen. Tásso bátyja — 17 éves kamasz — süldőlányok után szalad­gált a strandon —, Tasso unta magát és fényképezett. Szerényen, majdnem alázatosan enge­délyt kért Máriától is, hogy lefényképez­hesse. Mária természetesen megenged le Itthon örülnek az ilyen nyaralási képnek, emlék. Tasso kutyaihüséggel fényképezte Má riáit, minden találkozásakor kezet csókolt, tiz lépés távolságban ült le a közelében a homokba s elmondta, hogy szülei és a bátyja rettenetesen betegek voltak a ten gereo. csak ő nem volt beceg, a kapitány meg is dicsérte. Madame nak hiví t Má­riát. Franciául beszélgettek. Mindketten gyalázatosán rosszul beszéltek franciául: Mária úgy, mint a magyarok, Tasso úgy, mint a törökök — de talán éppen ezért, kitűnően megértették egymást. Tasso egész ;nap fényképezte Máriát és tiszteletteljes iskolásfiu modorban mesélt iskolai és sporiélményeiről, meg Konstan- tinápolyról. — Madamenak látnia kell Istambul t — mondta. — A Bosporust, az csodás! És az összes mecseteket. Az Aya Sofiát, az belül csupa oszlop és olyan óriási, hogy beleszédül az ember. A Sultan Ahm elet, orrnak hat fogpiszkáló minaretje van és a Hippodromot. És a Süleyrnaniyét. an­nak a minaretjein bárom erkély van. És az Orbakoy mecseteit az öbölben. — Egyszer ma jd egy társaskirándulás- sal elmegyek — mosolygott Tasso nagy' lelkességén Mária, — Tessék tavasszal jönni. Madame. Akkor a legszebb Istiaimbul. Ha meg tét szik engedni, kalauzolom... 11a meg tet­szik engedni, megadom a cimemet. Az arca sötét lo.Lt. — Apuék befejezték a kúrát — mond­ta. — Két nap múlva hazautazunk. Kezét csókolt és elszaladt. Két nap mulvas, mikor Mária a plázsra ment, Tasso elegáns, felnőtt-szabású uliruhábari megszólította az asszonyt. — Bocsánat, Madame — kezdte és el­fii ml a füle tövéig—, ha megengedi, el búcsúzom. Pár óra múlva indul a ha­jónk. — Remélem, jó ütjük lesz. Tasso. — Ó, igen, Madame. És ha szabadna' kérnem, Madame dinét. A fényképek miatt, amelyékot itt nem volt időm elő­hívni. És hím megengedné — elküldeném a mecsetek képeit is. És... — És? i— Ha ima miékeim, Madame! Egyéílen egyszer! r—- Majd küldők egy képeslapot. — Ó, ezerszer köszönöm. Itt van a el­mem. Kis noteszéből kitépett egy lapot s rá­írta: Amaisitassio Djernai Is'anibul, Pangaiti, Zafer sokak 7\. Turquie. Aztán kezet csókolt, kisfiúban még mélyebb pirosra gyűlt az arca. Mária azt mondta: — Köszönöm, kedves Tasso a sok' szép 1 fényképét.-És az egrik kisfiára gondolt, aki pár év mulv'a ilyen nagy lesz már és anyá­sán, kedvesen megcsókolta Tasso mind­két arcát. Mária még tiz napig maradt n fürdő­helyen, aztán hazautazott. Otthoni postá­ja közönt gyerekes irásu, rózsaszín levél j várta. A levélből fényképek hulltak ki, j ezeket nézte meg először. Aztán került I sor a Tasso levelének elolvasására. ,„Drága Mimim — olvasta megdöbbeni csodálkozással —, átlói a naptól kezdve, hogy elhagytam a fürdőt, oiz emberek legszerencsétlenebbike lettem. Bárhova megyek, a Te szép alakod tűnik szemeim elé, mint egy álom, A Te dallamos han­god visszhangzik a füleimben és nem tu­dok semmire sem gondolni, mint az én szép Mimimre. Csak az együtt eltöltött órák boldog emléke éltet, Miimám!! Mi­kor együtt csodáltuk a tenger nagyszerű­ségét!!! Türelmetlenül várom az időt, mi­kor Is tarn bulb a jön és együtt csodálhat­juk majd a nagyszerű mecseteket. Ahogy megkapod levelemet,, irj azonnali Csókol­lak: Tasso.“ Mária nevetett és csodálkozott és rend­ki viil mulatságosnak találta a, dolgot. A távolság merésszé tette a kis iskolásfiut, Madame-ot Miminek szólította, legezte és csókolta. De Mária, minderről tudomást nem véve, egy képeslapon megköszönte a fényképeket és befejezettnek tekintette a Tasso ügyet. Postafordultával a jánlottíevelet kapott Tassotok — „Drága Mimim — írja Tasso —, la­pod megdöbbentett. Hát. ennyi ai válasz levelemre? Néhány hideg sor. Mimim, bál nem érted, hogy szeretlek és szenve­dlek éried??! Te vagy az. első hölgy, akit ismerek, Te vagy az első nő, aki meg­eső koil tál... A szájad még most is égeti arcomat... — Különben már megkezdtem tanuk mányaimait a Zografyon líceumban, amely Isitambul legnagyobb görög iskolá­ja. Rengeteget dolgozom, egy és kétkülós könyveink vannak és azt mind ki kell ■tanulni, hogy az ember jó bizonyítványt kapjon. Drága) barátnőm, ha tudnád, mennyire el vagyok foglalva. Oh* ha tud­nád, Mimim, milyen hülye metódussal tu-i mil unk — 30 oldalt kell egyszerre be­vágni és elmondnai. Mit szólsz ehhez,' drágám? Ugye, nem könnyű? — írj gyorsan, drágám, ird le gondo-i lataiidat, foglalatosságaidat, életedet, mert csak ez érdekel! — Fogadd, jó barátnőm, meleg üdvös-; léteim kifejezéseit. Tasso“. (Ezt az utolsó mondatot — a levél: egyetlen kifogástalan francia mondatát,! valószínűleg a kétkilós francia olvasó­könyvéből másolta Tasso.) Mária nevetett. És természetesen nem) válaszolt. Erre újabb levelet kapott. — Drága Mimim, nem Írsz — irja; Tassio — és kétségbe ejtesz. Folyton rád' gondolok, mert Te vagy az első Nő éle­temben. Azt hiszem, azóta még szebb] lettél Emllékezem szép szemeidre, piros szádra, fekete hajadra és általában egész, valódra. Mimim, ne hagyj szenvedni esi irj!!! Csókol: Tasso. Mimi nevetett, hagyta szenvedni Tassot; és nem irt. Erre újabb levelet kapott. Te-: le kétségbeesett szemrehányással és fe­nyegetéssel. „Mimim, ha nem Írsz, két-, ségbeejtesz“ — irta Tasso. Mimi most irt. Azt irta, hogy Tasso nagyon kedves kisfiú, dohát kicsit neve-; letlen dolog így írni egy férjes asszony-' nak, mintha csak hozzá valló kislány len­ne. ő öreg asszony már — irta. — Két gyereke van, csaknem akkora az egyik; fia, mint Tatsso. Különben Tasso egy ked­ves kis csacsi, aki álmodozik, ahelyett, hogy tanulna. Ö, Mária, nem is szép és; Tassához képest rettenetesen öreg. így. És Tasso ne Írjon szerelmes levelet, ha­nem tanuljon, hogy ai szüleinek örömei legyen benne. Szóval lehűt ötté a kisdiákot. Legalább is azt hitte. Mert a következő rózsaszin- szcrelmes levélben az.t irta Tasso: — Mimim, soraid nem veszem tudomá­sul. Oh, Mimim, hogy Írhatsz olyat, hogy, nem vagy szép és öreg vagy! Egy olyan bájos és kecses 30 éves nő, mint Te, szár­mámra nem más, mint szép. Úgy látom, szerinted a szépség csak a vonások, a szem, a száj, stb. szépségétől függ. De mindez, barátnőm, téves eszme! A lélek és karakter szépsége az, ami számomra döntően lényeges. (Ez megint olvasó­könyv-mondat volt.) Mint rózsaszín pillangók., úgy repked­tek nyár óin a stam'buli levelek Máriá­hoz, aki mulat rajtuk és bosszankodik. Tasso, a 13 éves, vékonylábu. kis török iskolásfiu, akit igy leintett. Négy-öt le­vél után újra irt neki, tunárnüs szigorral egyenesen megtiltotta a további levélírást és azt irta, hogy semmi értelme sincs az egyoldalú levelezésnek. Erre kapta most ezt a legutóbbi levelet: Istambulból. ahol — úgy látszik — legalább az iskolásfiu- lelkekből — még nem halt ki a roman­tika;. i I I Ez a legaranyosabb, mert igy kezdő­dik: — Egyetlen Mimim, tudom, neheztelsz, hogy oly soká nem irtani, de hidd oi# úgy el vagyok foglalva az iskolában... És abban naigyon tévedsz, hogy két ember közt nem fontos a levelezés. Igenis, na­gyon fontos, hogy időnként kicseréljék eszméiket... * Ennyi az egész. Mulatságos és szomo­rú. Tasso megérdemelné, hogy nagyon! kikapjon. Mert álmodozni szabad — ez- íi kamaszkor jogai. De levelezni — leg­alább is iskolaidőben — szigorúan tilos. Különösen felnőtt uriasszonyoknak sze­relmes levelet irni. Nagy a gyanú, hogy Tasso költőnek készül és ilyenirányú be­széd! és értelemgyakorlaitait igy akarja le­beny öli tani. (M. L.) LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg« választékosabb kivitelig legolcsóbban- az Ellenzék könyvosztályában, Clnj4 Piata L'nlrü. ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom