Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-27 / 21. szám

1939- január 21. ELLENZÉK m Románia összes aktuális problémáiról mondott beszédei Vajd királyi tanácsos Nagyérdelcességli fejtegetések az ejpdíéSyi helyzetről és a zsidó-kérdésről rUJCUlUvSn. jünuár 20 Abból nr/ alkalomból, hogy ;i Curentul című föv/irosi u-'iipiI:i|> 12 1K c.vlolyarriába -fépnit, Vaida SánAo.r ohiöklelévd a ro­lniin közelii i* told. itlőkeKiísOjf'e bankéi hu rendezet* Pauuiil Seiaaru iós/erkes/tü tiszteletére. yl banketten mintegy !50 vendég jelent meg, elsősorban n bőnkéit elnöke, Vai- (la Sándor, az ünnepelt painf’l St ica- fis főszerkesztő, fimlulescij Alóim, a Román Akadémia elnöke. Tani nemzet nevelésügyi (ílmmiszler, valamint n kié Tusnak, a közgazdasági és a sportélet­nek több kiemelkedő személyisége. MAr hu.s/on!ii|t rövidebb. v:igy fiós/- Szabii beszéd Imjigz-oU el. amikor szólás­ra emelkedőt*. Vaida Sándor királyi taná­csos. Vaida beszédében többek között a bati­kolt egyik szónokához, dr lor. ! Simio- nescudo*, az 1922 es nacionalista nemze­dék elnökéhez fordult, a következő sza­vakkal: — Out, Sinrúonescu ur, akkor ismeri cm meg, amikor a diáksztrájk idején három társával eljött hozzám. Titokban ment akkor a szerelem,' Csak titokban támogathattam önt és diszkrécióját kellett kérnem, különben ellentétbe kerültem volna pártom alap- szahályszerü lutézkedé-soivel Nem tehet­tem akkor semmit nyíltan a romjain izmus d ö .segít és e érdek ében. Amit tettem, csak titokban leheltein és így (i fekete szeszhez hasonlóan, fekete, romanizmust gyártottam. ff Nem majmolhatjuk sem Mussolinit,sem Hi tért, de ha kell: Eviva Mussolini, Heii Hitler** Majd az !93f> -36-os évekről szólva, jj — Hol vain a numerus valachicus? Va- jVafkla Sándor elmondotta, hogy unitikor j lóban egy uépgyülésen egy közbekiáltásra vá­laszolva azt felelte, ba Románia boldag- srbjn megkívánja. úgy ö is azt kiáltja, hogy „Evma Mussolini és ff eil Jlitler‘i, akkor aiz összes lapok főszerkesztőt kö­zül PamfiJ Seicaru. a fasiszta és hitllcrista ideológia propogálója, volt aiz egyetlen, atki ezt a kJjlentést le merte közölni lapjá­ban. — Köszönöm ezt önnek, Pamfil Scica- ru ur — mondotta Vaida Pamfil Seievu felé" fordulva, tnajd igy folyta'la be­szédét: — Nem majmolhatjuk sem Mussoliniit, Sem Hitlert Van valami közösségünk azonban mindkettőnknek a mozgalmával. Anni náluk spontán született meg, az ná­lunk is spontán jött létre: a nacionaliz­mus felé való törekvés és az a szándék, hogy megmentsük a nemzetet a zsidó bo­gáncstól. • i A numerus yalachicus újjá­születése — Szegény numerus valachicus eszme, szegény román frónt eltűntek, hogy- új­jászülessenek. Ma meg van a valódi valachicus-moz- galom. Hiszen ma a nemzeti újjászü­letés.keretében [nilliányi ember törek­szik egy érzelemmel arra, hogy vata- chofa legyeitek — Ha idáig jutottunk, ugv abban oroszlánrésze van Pamfil Seicarunnk. Az azonban, akinek a legnagyobb része yán ebben, aki egyetlen pillanatig sem habozott, hogy a különböző kormányok alatt mérlegbe dobja hatalmas szavát, hogy odáig fejlődhessék a nemzeti eszme, ahová ma ért — az Őfelsége, a királg. Hiszik-e önök, hogy Pamfil Seicarn gé­niusza és ama sok nacionalistának a lel kisé.ge, (hízóval a/, élükön, igen- határo­zotton meg kell mondanom, az öreg Cu- závnll az, élükön, hiszik-o önök, hogy el- követkéz.ofil volna a siker, ha az említett morális támogatás hiányzott volna? j Erdélyi problémák és a zsidó= kérdés Vaida Sándor ezután Erdély speciális problémáiról beszélt és többek között a követkőzöket mondotta: — Óh, szegény Erdély. De tudják e önök, hogy mennyivel nagyobb a Kárpá tokon tuli románoknak a száma az összes kisebbségiekkel —beleértve ai zsidókat is - - sziemben? Tudják-e önök, mit jelent az, hogy az összes kisebbségiek különö­sen pedig az erdélyi és bánáti zsidók, ge­nerációkon keres/.'üi élvezték az állam ‘teljes támogatását, teljes gazdagságát és mindazt, amit az állam anyag és kultu­rális szempontból adhatott? Nekünk harcolnunk keltett az idegenek ellen, de harcolnunk kelletI a politikai szellem ellen is, egyre azt kiáltva: az Isién szerelmére, erősítsétek meg a: cutochton -román elemeket, hogy szem­beszállhassunk esetleges támadással. Majd a zsidó kérdésre áttérver így foly­tatta szavait: elvették a zsidóktól az italmérési enge­délyeket, úgy, ahogy mi is követeltük. De tudjátok-e, mit beszél a köznépé „Tudjuk mi, mit jelent ez'\ Az Isten szerelméért hiszen a nemzeti újjászületésnek a korszakát éljük. Vagy méltóak vagyunk arra, hogy újjászüles­sünk, anélkül, hogy önmag ág reklámokat használnánk fel. hogy ma becsukjuk is ten tudja melyik zsidónak a korcsmáját azért, hogy holnap fizet nyessünk meg helyette, vagy pedig menjünk cl az út­ból és hagyjuk az ország vezetését azok­ra, akiknek a számára az újjászületés nem pusztában kiáltó szó így nem tűr belő a dolog. Tudni akarjuk «:■ igazat. Mondják meg nekünk, kik azok a románok, akik megkapták a zsidóktól elveit engedé­lyeket. Jönnek hozzánk a bölcsebb zsi­dók és dk is azt mondják, hogy a zsi­dó-kérdést meg kell oldani. Nem megy igy tovább. Es hogy az ő ér­dekükben is áll, hogy c* a probléma megoldásit nyerjen. I A magyarországi zsidó-törvényt a numerus valachicus plágiumá- mának mondja Vaida \ — Néz/ük csak meg, hogy járt Ma gyarors'zág, amely szélsőséges nacionaliz­must űzött, de csak játszott a zsidó kér , A FEJ -ÉS FOGFÁJÁST N ÁTHÁL AZT HÜLESTj KERJEN EREDETI COCOSEL POROKAT dós megoldásáva), mig úgy bebonyoló- dolt, hogy egy napon az események nyomása alatt gyorsan metI kelletI valósítsa a numerus turani- cos törvényt. mint amilyen intézkedés­re lenne szükség nálunk. Meg keltett old­ja a kérdést, rneg kelteit ufJlósilsa a nu­merus I a rani east, amelg a numerus va- Uiehieusnak a plágiuma. Vatida Sándor ezután a generációk bar cám tért rá, szembeszáll va a kormány egyik tagjának azzal a véleményével, amely negyven éves korban limitálná a közéleti vezetésnek a korhatárát, majd a következők oí mond ötbe: Ujahb lapok kiadására szóHioíta lei Vanda Pamiil Seicarut — El kell mesélnem önöknek, hogy most, hogy Bur.urostjbc jöttem a* egyik erdélyi á'llomáson vettem egy újságot, amelyet eddiig nem ismertem és olvasgat­ni kezdtem. Többek közöli Spanyolor­szággal kapcsolatban a következő sorokat olvastam: ,,Nincs vájjon lel ml őség arra, hogy I»? lehessen esdi ipi'ani azt a nagy szenvedélyt, amellyel a két testvér tábor egymással harcol?“ — Éppen 1939 január 21 én jutott eszébe e sorok írójának, hogy a spanyol testvérek verekednek egymással Most, amikor a> nemzed csapatok ulban van nak. hogy elfoglalják Barcelonát? Feltet­tem magamnak a kérdést: ki írhatta ezt a jajongást? Megfordítom aiz újságot és látom alól ..Adeverul Részvénytársaság nyomása . — Hát hogyan, álmodom, vagy való­ság ez? IJgy tudtam, hogy nem létezik már Adeverul. Végre aztán megértettem. Vagyis engem, a románt, további*0 is becsapnak. Az ilyen bagalell do'gok nagyobb fényt vetnek a valóságos hely­zetre, mint akármilyen hatalmas ref­lektor. Mos* megkérdem önt, Seicaru ur, láttam, hogy önnek olyan nyomdája van, amelyben kinyomhatná az ország összes újságjaik A7 ön nyomdájában nem lehet- ne más újságot nyomni, mint a Euren tűit? — De igen -- felelte Pamfil Seicaru —, még vagy tizenöt, vagy húsz lapot. Vaida Sándor ezután Parnfil Seicaru i-érdemelt mét'utla hosszasam. Fehér laétf Szálló fenő R. T.-nái ■ Sj GIBRALTAR Cilii, Caiea Regele Ferili&snd lüo. 5. Tekintse meg kirakatainkat! 1 méter reklám vászon t.ei 16 1 méter Lei mosol vászon 2t I méter Lei fehérnemű vászon 32 1 méter Lei ágynemű vászon 35 l méter 1-a Lei ahóTeped% vászon 78 1 méter 1-a Lei poplcmle^edo vás^. 105 1 darab Lei j étkező szalvéta Í6 1 hat személyes Lei é'kez® f ám. 210 a cime annak a hatalmas film« nek, mely elénk tária ezen erőd körül folyó izgalmas kémkedéseket f£DOR OZEP alakitás ez a fiim, mely az utóbbi évek egyik legragyogóbb müve. — »OGER DUCHESNE y» rokonszenves orvosa. VIVIAN ROMANCE Ijkjm t kete művésznője és ERICH ¥. sírokéi fi »'»ţ^ mek főszerepeit, melyet a Select Mozgó Irtózatos földrengés pusztított Ciliiében Városikat döníötS raitóa a simsvtü katasztrófa. Tö&bezer halott és sshesüit i SANTIAGO DE CHILE, január 26. Tengeren túlról érkezett rövid táv­irati jelentések közlik, hogy Chilében az elmuit éjszaka borzalmas földren­gés pusztított, amelynek méretei a szűkszavú jelentések szerint is megha­ladják az utóbbi évek leghatalmasabb méretű tömegszerencsétlenségét is. A földrengés központja Chilan város volt, amelynek valamennyi háza összeom­lott, úgyhogy a város teljesen megsemmisült. Az áldozatok száma ismeretlen, de az előzetes híradások szerint többezer halottra tehető. Koncepcionban, Chile egyik legnagyobb városában több mint ezer a halottak és többezer a súlyos sebesültek száma. A virágzó kereskedelmi és ipari város fele elpusz­tult, mig a másik fele részben romokban hever. Összedőlt házak, bérpalo­ták, ipartelepek jelzik a szörnyű pusztulást. A kormány óriási segélyakciót szervezett a földrengés sújtotta vidékek felsegitésére. vetít mai kezdett®!. __________________ Rasiél$e$ gwUkosság. wags? wél^eií szeren­cse tSen$âgî KOLOZSVÁR, január aü. Rejtélyes halálesetről te'A jelenAst teş i 'p az ügyészségnek a hidegszamosi csendő»-- ség. Keddről szerdára virradó éjszaka ..z országút mentén holtan talállak rá egy OF teanu Vas ke nievü gazdálkodóra, aki hoz zátartazói és néhány tanú elbeszélése sie- •imát. szerdán reggelre gyalog szerrel Gya’a,. ba akart menni. Az H éves gazdálkodó es­te még a korcsmában volt és onnan féléi­kor távoza't. Négy órával később, é'íél uttán félketiőkor a korcsmából mintegy a-- 3 kilométernyire holtan találták meg az or­szágúton. Az. orvosi vizsgálat során meg í'-hpFast nyert, hogy halálát hiűtolen 'ámad' bcisó vérzés okozta. Ezenkívül fején cs mv’én is több zuzódás volt, de mindezideig ne.n sikerült pontosan megállapítani, hogy a külső tompa, vértelen zuzódások ülések*5! származnak c, vagy valami jármű gázőr •Ui-e el. A hozzátartozók vallomása sz:r\uz ?. gazdálkodónál aţeo lej volt, amikor H'á vozott hazulról, de mikor r-álnlláltak, hót tan az országúton, már csak 500 lej volt a zsebében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom