Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-26 / 20. szám

ellenzik 1f) 10 Január 2 6. »um«',* mwMvtsmr* :bcy, éj keretében szám®Sá lse az fcfeí elnöke a kormánnyal kotort megegyezésről Útmutatás a magyar gazdák jövendő célkitűzéseiről.-* Egységesen,fegyel­mezetten belép a gazdatársadalom a Nemzeti Újjászületés Frontjába Gyönyörű ünnepség hereiében köszönte meg a Csángó-vidék lakossága az EGE áldozatos munkáját gyár gazdatársadalmat. Odnkiállo'.ta a ma gyár közvéleménynek. hogy fogjalkoz /link a kisgazdákkal. Nemzeti megunna* dósunk It*nvegével. Kibontotta a zászlót, műit luiséuycl követünk, mert szereljük a munkát és szeretjük a fühlet, mely ci­te-ríja lír déli) mayyarsáyát. Bálint János igazgatútanitó következett ezután. — Az igazságot minden időben ki kell mondani. Évszázadok óla ez az első eset, mikor velünk, a Kárpátok tövében élő esángökka! foglalkoznak. A csángó nép 3(J0 évig élt szörnyű rabszolgaságban s aztán százados perben, de most remény sugarakat látunk, amelyek egy uj. bizta több és nyugodtál)!) időnek a. beköszön­tését hirdeti. Elsőnek jöltek el hozzánk és tv. maradandó élmény számunkra. Dol­gozni fogunk önmagunkért, a közösség­ßf. Szász Pál beszéde I ért, a/ erdélyi magyarságért, csak rendel kez/.enek feleltünk Bandi János t. juhlogeltelés, Katrin .Iá nos más gazdasági kérdéseket vr.l fel. Bá­lint György, a talrangi gazdakör alelnö­ki', a falu nevében üdvözli aj. elnököt. Majd Korponay Kornél, a műidig fárad­hatatlan ősz ta ufóivá mi előadó megkö­szöni azt a fogadtatást, amiben az elő­adókat rósz esi telték. Az elnök felé fordul­va ezeket mondja: — Belegen jöttem ide, de 24 óra múl­va meggyógyultam. Kigyógyultam azért, mert szerétéire és megértésre találtam. Köszönöm, hogy ide küldték Korponay Kornél, Ugrón Pál és Orosz Károly ezután különböző kérdéseket tel­lek fel. amikre a hallgatók rendkívül ko­moly és felkészültségre valló válaszokat adlak. Az EGE elnöke szűnni nem akaró él­jenzés közepette emelkedik szólásra: — Vájjon mi hozott bennünket ide? Nemcsak a> kötelesség, hanem az a lelki szükséglet, mely a kapcsolatokat keresi. Meg kell ismernünk saját testvéreinket, meg kell lássuk életüket, bele kell pib 1 antsunk életviszonyai kba. — Első alkalommal léptünk erre 3 földre és éppen ezért rá kell térnünk a A siker egyik iegSonto- sabh íény2zö$e, az egészség . • . Mindannak ellenére, hogy ez köztudo­mású dolog s hogy a gyomornak tevé­kenysége révén nagy fontosságot kell tu­lajdonítani ennek, senki sem fordít a szervezet eme részére kellő gondot. Mérték nélkül nyelünk le mindent és minden órában. Ezért nem létezik ember, aki egy bizonyos kor elérése után ne pa­naszkodna gyomorfájdalmakról, külön­böző emésztési zavarokról. Gyomrunkkal szembeni visszaélésünk elkerülhetetlen kö­vetkezményei a gyomorbajok és minden­nemű bántalmak. A modern orvostudománynak sikerült felfedeznie egy olyan gyógyszert, amely­nek az a nagyértékü tulajdonsága, hogy a legmakacsabb 10—15 éves gyomor és bélbetegségek, valamint vese, epe és máj megbetegedések eseteiben már rövid kúra után kitűnő, nem várt eredményeket mu­tat fel. A világhírű amerikai Gas!ro-D. gyógyszerről van szó, amely miután min­den országban ki lett próbálva, valóságos áldást jelent az emberiség számára. Or­vosok is ajánlják. Gastro-D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megren­delhető 135*— lei utánvét mellett Csá­szár E. gyógyszertárában Bucureşti, Ca­lea Victoriei 124. magyar gazdatársadalom mozgalmi, illet­ve szervezési munkájának kiindulására. Az EGE elnökségét azért vállaltam el, mert az utóbbi 20 évben életünk olyan nagy átalakuláson ment keresztül, ame­lyek időszerűvé tették az egész magyar gazdatársadalom életének átrendezését. Az intézmény meg volt s az elődök a maguk idejében megtették kötelességüket. De a földreform után a birtokos réteg anyaigi helyzeténéi fogva már nem tudta elviselni azokat a terheket, amelyek a változott viszonyok között jelentkeztek. A kisebbségi élet súlypontja a kisgazdatársa­dalomra tolódott át s a birtokos réteg vállalta. hoau felkészültséaével n i gazdasági kultúra ismereteit terjessze. — A magyar kisgazda-társadalma: cím­sorban fel kel Jetit világosítani arról, hagy milyen feladatok háruink rá, azután te kellek szervezni és gondoskodni írről, Jiogy jobbat cs többet termelve gazdasá­giiig és nemzeti szempontból megerősít­jük őket. Az EGE ezt a céh szolgáljt, mely nem egyesieké, nem ÍJválaszlo'.také, emöké, tisztikaré, hanem a Kisgazdáké. Mi egyszerű Szolgái vagyunk ennek az ügvnek s alázatos lélekkel dolgozunk. — Az anyagi gyarapodás a/j i •1cnii, hogy a munkánkat megbecsülik, értékelik. Gyermekeink jövőjét biztosíthatjuk, !títün­ket megerősíthetjük s nemzeti kultúránkat terjeszthetjük. Ez az az erő, ami a nemze­teket összetartja és a legnagyobb mezpó- biztatások közepette is megmaradásukat biz ősiIja. — Az e’len senkinek nem lehet kifogá­sa, sem államhatalomnak, sem a társada­lomnak, hogy egy nép építő munkát vé­gezzen. A mi gazdasági 'tudásunk gyirapv dása és nemzeti kultúránk erősödése sonkát nem bánt'. Csak azt akarjuk, hogy törvényes eszkö­zökkel s más népek felé a krisztusi s:e- rctetet hirdetve a mi jogainkat bG'o- sitsuk. Nem a más jogaira pályázunk, csak azt akarjuk, ami bennünket megillet. — Az erdélyi magyarság dön’ő többsé­ge mezőgazda. Gyávák lennénk s u'ó- daink legsúlyosabb bírálatát és ítéleté» ér dcmefl’nénk meg, hogyha nem használnánk ki a nemzetépitő munka lehetőseged. A miliós magyar kisgazdatömeg olyan értéket jelent, amit az államhatalom sem hagyhat figyelmen kivüh De komoly eredményekre csak akkor svá- midhadunk, hogyha Románia valamennyi magyar gazdája, mint egy ember áll Öntu­datosan, szervezetten, komolyan dolgozva. Különben szétesve mind beszélhetünk és jajgathatunk, mert azzal nem segíthetünk magunkon. — Az a föld, ami a lábunk alatt van, rz mm magántulajdon Az a románt ti uu gyár népközüssegé. 1 / .i föld /ént a .<n .számunkra, inert < /,hazánk, h°l szu v ik életet adtak nekünk. Ez a föld 'rr.t * kő dele/., hogy a hitünké1, vall.ásunk-u soha cl ne hagyjuk é‘. a nemzeti tcrülacink'ől soha el ne kalandozzunk. Aki x/ ■ d i*r zőjét cseleks/i, az elárulja népének ügyit é' az már nem larto/ik a magyar népKÖ- zösségh''/.. „A magyar gazdaiársudalomnnk mgy elégtételben van része“! . . . — Három évvel ezelőtt hitet 'Műik, népi cintakarásunk me A-' A/' mondta*, hogy be kell bi'/Onyitauk: a kisebbségi h: ţ zabén is lehet cpi o munkát végezni. Napi politikával nem foglalkozunk, pi* dolgozunk, mert a jövő alapjait zeU ta­rákul. Ma »s azt hirdetjük, a magyar gazdatársadttlomnak nagy elégtételbe* van része. Válto/Jak ugyanis az idők és az életkörülmények. S amikor Iv.'niw Király Őfelsége a pártharcokat a/ é-.lto- inunkával vádolta fel s a különböző fog,, lalkozási és termelő ágakat helyez e -Jő •érbe, ez az uj irányzat bennünk :t (el­készülve, szervezve talált. Majd igy folytaddá: — A magyar gazdatársadalom éta kér dése a megoldási utak szempontjából k» í- téválaszthaló. Az • egyik rész abból á l, hogy beszervezve, egyéni, illetve közösségi építőm unkát végeznek s ezáltal a r.épi ér­dekeket szolgálják. Más vonatkozá bar. vi­szont az államhatalom keretei között biz­tosítani keli ennek az építő munkán, jk a fc-Mcíveiéit és meg ke'.t találni a üe.u'é'ctas ■ módját annak, hogy a magyar gazd t- éta- dalom senkit nemzet érzéseiben vagy o- gaiban nem bántva, békésen élhessen.. Most elérkezettnek látom az idol arra, hogy a kérdés második részéről beszéljek, lobban mondva tájékoztassam a magyar gazd «tár­sadalmat, hiszen az ő nevükben, a U> ük kapóit megbízatás alapján jártam eh — A muilif év februárjában történt, hogy a hadóságok Lassan kezdtek rdfigvii- ni arra a munkára, amit mi végzü"-:. --) Nincs mit tagadnunk; sok gyanakvásban és, oktalan meggyanusitásba-n volt részünk. M . azonban azt mondjuk, jöjjenek és lássák t nvt csinálunk. Alkalmuk veit meggyőzóá r.’. arról, hogy a magyar gazdatársadalom olyan értékes munkát végez, ami csak megbecsülést tiszteletét és elismerés! érde­mel. — Az utóbbi években valamennyi kor mányelnöknek és reszor: miniszternek a»- kailmam volt tudomására hozni, hogy a magyar gazdndársadatom békés munkája ér»t, joggal vár haja el az álUmhtalcm teljes jóindulatú támogatását. Gyomor, bél. vese, má]* cs epehólyagbe^ egek szívesen isznak reggelenként egy-egy po­lar természetes „Ferenc József“ keseruvizet,' mert annak hasliajtó hatása gyors és biztos, gén enyhe és ezért nagyon kellemes. Kérdezze meg orvosát. * 17 — Sok megbeszélésem volt Bucures i- ben. Mindig szóbahoztam a nehézségekei, a végrehajtó közegek érdied étién maga tar '‘ását, a törvények és rendelőnek f élrema- ‘ gyarázását. Ezeknek a tárgyalásoknak a so­rén soha, semmit dia nem tagadtam, soha, semmit fel nem adtam. A népi jogok alap-' jan állottam. Aztán kezdték belátni, hogy mi nem lehelünk másodosztályú álampol-■ gárok, az országnak lelki nyugalomra, bé­kére van szüksége. — A közeli egyéves tárgyalásoknak lát­hat ó eredményei vannak. Sok eddigi téves' felfogás változott meg. S amikor Őfelsége 17. Károly király hozzálátott az ország át­szervezéséhez, már teljesen uj légkörrel ta­lálkoztunk. Különböző intézkedések és szabályozások történtek, amelyek elJsme ' dk, hogy a magyarságot megbecsülik, hogy nincs szükség kuMurzónákra, hogy a ma­gyar gyermekek saját anyanyelvükön keil tanuljanak s a magyarság élhet a maga lör- yényadta jogival. Beszámoló a kisebbségi megegyezésről — Nemrégiben azltíám rendieletí'ör vény je­lent meg, mely az eddig1 népképviseleti rendszert uj alapokra heryezi. A foglailkozási ágak váJaS'zljáik meg aszókat a képviselőikéi, akik szakmai, köz igazgatási és parlamenti ivorutkozás<ban érdekeiknek: szószólóivá vál­nak. A törvény szerint csak a: élhet különböző tőruámjadta jogaival, lehet válü\sztó és vá­lasztható, api a Nemzeti Újjászületés Front- jóinak tagja. A romániai mciggap gazdatár- sadatom. de az egész magyarság nemcsak hogy ré-'i akar. ho\nem részt láván venni az ország életének az irányításából és a nemzeti építő munkából. Komolytalan tett volna. ha egyszerűen jogfeladást csinál és kijetnii, hogy nem akar élni a törvény- adta jogával_ Azt hiszem, mints sorainkban egyetlen olyan, józanfejii ember aki ilyesmire ás' gondolha- dott volna. Éppen ezért megbeszéléseket folytattunk s n napokban Bucurestiben alá is irtuk azt az egyezményt, mely a romániai magyarságnak a Nemzeti Újjászületés Frontjába való belépését sza­bályozza. A megállapodás szövegét a la. fiókból mindnyájan ismerik, négyen irtuk alá., dr, gr_ Bánffy Miklóssal dr. gr, Beth­HOSSZÚLÁBÚ, január 2ö. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet UKkS—,‘)9 telén GJ erdélyi magyar falu ban rendezett és tartott kéthetes téli gaz­dasági tanfolyamokul. A kisgazdák, pa­pok és tanítók nagy érdeklődéssel hall­gatták az előadásokat, hiszen a szakiro­dalmon és sajtón kívül a mezőgazdasági ismeretek elsajátításának ez az egyetlen lehetősége. A magyar falu tudásszomja és értelmi fölvevő képessége csodákat miivel. Azokon a helyeken,, ahol az előző években tanfolyamok voltak, kezd átala­kulni a gazdasági élet. Az elmúlt szombaton és vasárnap há­rom helyen vizsgázlak magyar gazdák. A Brassó melletti csángó líoss/ufalubaji, a hó rumszék-mogjyoi Nagyborosnyón és Nyújtódon. Dr. Szász Pál, az. EGE elnö­ke — aki, mint ismeretes, programjába vette valamennyi erdélyi magyar­lakta falu meglátogatását —, Telcgdy László központi felügyelő és Demeter Béla, az Erdélyi Gazai a szerkesztőjének kíséretében szántén rés/.tvelit a vizsgákon. j A csángók között... A Brassó melletti hét csángp falu la­kossága már napok ófa1 készült a szom­bat délelőtti vizsgára. Sipos András ma­gyar evangélikus főesperes, aki népének minden vonatkozásban céltudatos, ke* ménykezüvezetője, a hosszufalusi temp­lom előtt hatalmas fékeSe iinneplöruliás gazdalömeg élén várta az elnököt. Ami­kor az autó megállt a templom előlit, a többszáz magyar gazda óriási éljenzésben tört ki. A főesperes dr. Szász Pál elé lé pett. — A csángó nép régen várt erre az al­kalomra — mondotta. — Hétköznap van s a mi dolgos embereink lemondtak keresetükről, mert az Elnök ur megjelel nése mindnyájunk számára ünnepet je­lent. Ki kell jelentenem, hogy & csángó -nép nagyra becsüli, szereti és nemzet- mentő munkáját értékeli. Dr. Szász Pál meghatódva mondott köszönetét. Hangsúlyozta, hogy a vezetőnek kötelessége megismerni azt a tömeget, amelynek az érdekeit szol­gálja. Ezért jött el az elfelejtett csángók közé, akikben a magyar gazdatársadalom dolgos, erős bástyáit látja. Az üdvözlések irtán templomba vonul­tak, ahol az énekszámok után Sípos And­rás főesperes mondott magasbaszárnyaló imát. A tanfolyami vizsga a kultúrteremben zajlott le. Az emelvényen művésziesen be rendezett csángó szoba állott. Három csángó népviselet beöltözött fiatal szén lány várta az elnököt. Amikor a terembe lépett, a zsúfolásig megtöltő közönség is­mét meleg! ünneplésben részesítette. Az emelvényen az elnökön, illetve központi kiküldötteken kívül Sipos András főespe- ves, Korponay Kornél, Ugrón Pál, Orosz Károly előadók. Benedek Pál EGE fel­ügyelő és dr. Papp Endre helybeli ügy­véd és birtokos foglaltak helyet. Jelentés a tanfolyamról Elsőnek Orosz Károly tette meg >a tan­folyam jelentését. Miklós István gazda­köri pénztáros szólt ezután. — Nem tudjuk, hogyan köszönjük meg a tanfolyamok a csángó népnek nyújtott segítségei és azt a látogaüást amiben mos részünk van. A csángó gaz­dák nevébei , szeretettéi látjuk körünk­ben és tudjuk, hogy bennünket nem fog elhagyni. Mi tiszta hittel követjük és dol­gozunk népünk jövőjéért. Dr. Papp Endre, a hétfalusi gazdakö­rök szövetségének az elnöke igy szólt: — Az elnök ur felrázta álmából a ma­

Next

/
Oldalképek
Tartalom