Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-24 / 19. szám
ÁRA 3 ELLESZEK Szerkesztő ség és kiadóhivatal: Cluj, Odea Mot»lor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Duo» No. 8 Ftókkiiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1199 LX ÉVFOLY AM, 19. SZÁM. Üdvös iagíejéés A hír, mely fogWkozáat, rövid és cikázó, művi1 a fényjel az éjszakában, vagv egy uagy ilermész.eti jelenség* mikor egy évszak egész; jol&egét; fejezj ki röviden es csattanósan. A hír mindössze ennyi: Miron Cristea pá t n á rka) mini sz)' e ralin éjik 50C00 lejt utalványozott Bánffy Miklós gróf kt- z.éhez, még pedig azért, hogy ebből az összegbe')! megjutalmazzák az erdéilyi magyar írókat, akik román —magyar művelődési közeledés érdekében fáradoztak, s f- cólból a román irodalom kiváló műalkotásait a magyar kisebbségi nyelvre áúültcuUÍk. De a rövid hir 'igen sokat mond és a magyar közilélek egész sor mezeje énheiékn vávszhangozliaii'ik tőle. Önmagában véve is jelentős, amikor két, művészetében fiatul és ezém nagyszerű nemzei irodalmának, hőseit együttesen tiszteli meg, ay olévib betétien román művészeti jelesekre mutatva és azonos lelkiül magyar művészekre, akik anyanydvükön tolmácsolják ama.’.o- kait. így nemcsak magát az irod.-dom-poh- ;'tikai tényt világítja körüli, hanem azt a nehéz és áldozatos müvésvu munkán is, mellyel az egyék szellem az idegen nyelvű másik szellemnek a tolmácsolója, testvére, követe lesz, ál1-'küllő és visszalengő. Igen, a műfordítás nehéz művészet pilälikaikig és 1)rodalmiilag egyaránt. Nagyon kell köze íedni lélekben a ilollimácsoiásra késztető kiválóság egyéniségén keresztül ennek a nem/eh közműikéhez és e közle] bet kifejező nemzeti nyelvhez; aztán bele kell olvadni az irótárs egész szellemiségébe, lelki tartalmának belső és külső kifejezésébe, mintegy lemondva saját szcméflyiségérőí I; 'kuli ön álll'ó nagy j elleni őség azonban fakó zodilc, amikor az irodalmi közeledés a történelmi és politikai hagyományokat, cl- fogubiságokal'i, nehézségek«! lerombolja, hogy műszóval mondjuk: evaporizálja és spirftuaJliiizálja mindazt, ami elválaszd. De rnég több is a szolgálat: a nagy nemizeíkó z közösség és testvériség mű vésziét I old >- lat nagyítjuk, anteiy a földi és köznapi akadályok felé emel bennünket, a szépség és jóság elvond magasságába, ahol n liszt» -/.er iie lakik és a ma megtámadott szellemiség újra születésének meiliege érffclődik. Igen okos, igen gyöngéd és igen gyakorlati dolog volt, hogy a pátriárka miniszterelnök a román—magyar szellemi közeledés tegelf o gulatllanabb, legérdekesebb és legsikeresebb közreműködőit feltűnő és gyakorlati módon kívánja megjutalmazni. Ez az örvendetes tény egy uj szem £id- ban a füzérben, vagy aranyláncban, amtíly a magyar és a román közművelődést a fnunkasok ’leik 1 s tárgyi találkozóm szorosan egybekö't'ni törekszik. A sajtó, anteiv kezdetben egész irodalmunkat jelentpuc, már korán fordult figyelmével az eddig elhanyagolt román közművelődés münden fontosabb Hieriiliete felé. Egyre sűrűbben köizölt a románságból műi ordításokat s fclbratofUa. megmaradt kisszámú, vagy u'Onnan jelentkező 'tudósainkat, hogy a magyar irodalmat, a magyar történélmoö, a magyar tudományt megismertessék a ro man közönséggel és a román irodalmad, 3 román tükrén ebnet, a román tudományt megismertessék az erdélyi magyarsággal. A sajtó bizi'Oltására jötlt lédre a képzőművészek egy pár közös jelentkezése. Voiu iciő, amikor a magyar színészet kirándult Bu- cures'iben s a román művészeted állandóan élvezi» a mi közönségünk. A drámairodalom jelesebb ‘termékeit már kikölcsönözlek egymástól. Az egyre óbban éledő ii,o ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatót DR. GROIS LÁSZLÓ K EDD KiadónulajdoDOs: PALLAS R. *Bm Törvényszéki kjat'Oín&zfsi szám: 39. (Doa. 53íf! 1938. Trb. Cluj.) Előfizerési ánailt: havonta j*®-1 negyedévre 240, félévre 480 egésa évre 960 1 eU CLUJ, 1 93 9 JANUÁR 24. „Ciano külügyminiszter és Sztojadinovics miniszterelnök tanulmányozták Európának Olaszországot és Jugoszláviát érdeklő kérdéseit és ismét kifejezték akaratukat együttműködésük folytatására és elmélyítésére", — Az olasz külügyminiszter tegnap éjjel visszautazott Olaszországba------—mm■— III Az angol sajtó nyugtalanító jelnek iehinü Schacht távozása Ciano olasz külügyminiszter jugo- szláviai látogatása befezödött. A látogatás alatt lefolyt tanácskozásokról este közleményt adtak ki, mely íé!re= érthetetlenül megalapítja, hogy a két ország, melyeknek eddigi párhuzamos politikája a legtökéletesebben bevált, egyiittmüködásre készül a jövő külpo- litikai fejleményeiben is. A jelentés mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy Ciano gróf baráti látogatása a legnagyobb szívélyességgel telt, beható eszmecser rére adott alkalmat. Azután megelége- dését fejezi ki afölött, hogy az utolsó jugoszláv—olasz egyezség is tökéletes együttműködésre adott alkalmat a két kormány között. Ciano külügyminisz- íer és Sztojadinovics miniszterelnök — folytatja a hivatalos közlemény — ennek az együttműködésnek szellemé» ben tanulmányozták Európának Olaszországot és Jugoszláviát érdeklő különböző kérdéseit és újra kifejezték közös akaratukat, hogy folytassák és elmélyítsék együttműködésüket Európa e részének békéje és rendje érdekében, összhangban a többi érdekelt országgal és Összefüggésben a Jugoszláviával szomszédos országokban történt legutóbbi megnyilatkozásokkal, melyek kedvező visszhangra találtak Belgrádban. Olaszország ehhez a munkához a Róma—Berlin tengely jellemző, építő szellemben adja hozzájárulását. Ami pedig a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat illeti — foly= tatja tovább a jelentés — megállapították, hogy miután Olaszország és Jugo1 szlávia gazdaságilag kiegészítik egy- j mást, ezen a téren is nagy fejlődési I lehetőségek állanak előttük, melyek megvalósulása érdekében a két kormány elhatározta kapcsolatainak további kifejlesztését. Ez a hivatalos jelentés határozott tartalmával kétséget sem hagy az iránt, hogy Ciano gróf jugoszláviai tárgyalásai eredménnyel jártak. Külpolitikai körökben most főleg az iránt érdeklődő.!:, hogy a Jugoszlávia és Olaszország közötti viszony közvetlen kérdésein túl, milyen további következményei lesznek ennek a látogatásnak. Ciano gróf különben tegnap Pál régensherceg vendége volt a petrovicsi vadászaton. Délután Belgrádba utazott, ahol résztvett az olasz könyvkiállitás ünnepélyes megnyitásán. A könyvkiál- liíáson a jugoszláv közoktatásügyi miniszter üdvözölte Olaszország külügyminiszterét, aki válaszában meleg szavakkal méltatta az olasz—Jugoszláv barátságot. Este Ciano gróf Pál herceg kastélyában vacsorázott s féltizenket- tökor elutazott Belgrádból. Külföldi magyarázatok Schacht [ távozásához A külpolitika,másik eseménye, melyről' már ulollsó teá-mimíkban is hírt adtunk. Schacht dr. német biirodailmi 'banlkikormániyzó állásától wate fölmemitése. Ez az esemény rendik!- vülli vAsszhain'giot ke'lt kü'ltföMóar, ahol az el- tá vozott bankkormiányzót kivételes tehetségű gazdaságii szakembernek t okin tekék és ab- bam u meggyőződósben éltek, hogy az uj NéI melország tuigy világpolitikai akii v kását is az a gazda-vágj hátfér tette elsősorban lehetővé. me’yet Schacht dr. teremele t. Meg vannak ezért győződve, hogy Schacht föl- mentés iiuögöt igen Contes okok rejtőznek. melyek alighanem kihalás.-túl lesznek a német birodalom további kiUpo'litiíkájára K Az angolt sajtó szerint Schacht dr. ,.a német pénzügyi varázslóit nagy szívóssággal védte wz okinak orz elveknek órvétryesüáó:ét, melyek nélkül szerinte stabil pénzügyi poYitikát nem lehet folytatni. A nagy pénzügyi szűk sóleteknek ttzo-nJaan, írrolyeket a> mai ál’aadíj mozgáshtási állapot teremt az áJ-lamklncs-tá- rakkal szemben, ez a politika nem felrlhetelt meg. Schacht, angol lapok szerint, mérséklő befolyási gy-akorolt a nőmet külpolitikára is, v-iiszon't távo-zúsi'ibál a német külpolitika várható nagyobb tevékenységére következtetnek ugyanazért ez angol lapok. Fe’fogósukat újmogatják azzal is, hogy Schacht távozásával egyidejűleg nemcsak a Német B'roda’nü Bank egész 'vezetőségét cserélték ki. hanem Amerika, nyugatii legszétsübb pontjára, San- franciskóba nertez'Hök ki konzulnak Hitlernek az utóbbi időben sokat szereplő politikai ko iküldötvljét. Wiedomainin -kapitányt is, aki elw beta az álilásá'bam nagy tevékenységet két- ség tel énül nem fejthet kh. .Az angol saj ó tudni véli», hogy Wiedemann kapitány is 0 német vezető körök konzervatívabb csopontj. - hoz tartozott. Németor&zágban külföldi m;i- gyairárátákkal szemben nem tó’iajdoni-tanuk ilyen messzemenő következményeket Schacht távozásának. Annyit azonban a nemzeti szo- ciaksíUii párt orgánumait, a. „Wö’Hdscher Beobachter“ eüsaneri, hogy a «változás többlet- (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) egymásrautait népnek a most nemrég létesüld pdlüfiikai tialállkozás és megértés után, mikor a két fél zivataros ereje ugyanazt akarja. Est Deus in nobis és esü tempus is história; Isten van bennünk s a megfelelő idő van a történelemben. A pátriárka Őszentsége ösztön és ösztönző-dija kitűnő indulási pont és kioülnő jelzés lehet. Meg kell értenünk egész valóságában és logikáé következetességgel1 tovább folytat ni minden oldalon a kezdemény!, mely iránt mögt már nem liehe! semmiféle kétség. Az eddig megtörtént lelki és szellemi találkozókból, a telki és szellemi közösségi "u- dacnak s közösségi munkának éppen úgy k kelll virágzania, mintahogy a közös politikai érdekekből kisarjadt a -többségi nemzet és a két legnagyobb kisebbség förlénp1- m.'. közeledése, megegyezése és szövetkézé- sc\ Kétségtelenül ki fog ez hal'ni az egész Dunamedeucére és egész Közópeurópára is. Mert meg kell szervezni ennek a fokozottabb politikai, gazdasági, szellemi munkáját. Az uj történelem lehetséges legjobb és tegiidvösebb ed'ő segítésé re. A hir, amelyen joggal elgondolkoztunk, csakugyan rövid és csakugyan egyszerű, merül önkéntelen, természetes, szükségszerű. E>e jelentősége, ismételjük, úgy látszik történ el mi értékű, ezért gyorsan és alaposan fokozni kéül kész hatását mind a kél oldalon: fokozni. kiegészíteni: és teljessé tenni a lelki, szellemi, művészi, emberi tiszta célzatok utasításai szerint. Meg vagyunk győződve, bogy e válságos, de óriás időkben megnökelhelök az emberi vágyak s elhatározások. Nagyot akarhatumc es nagyot végezhetünk. Min'hogy nvríván valóan mind a két oldalon meg van er re minden egyéb mellett a szellemi kölcsönösség, tisztelet és együttműködés vágya. A legszebb reményekkel] tekinthetünk a ii-, vendő eme oldala felé. A mi lapunk többször adta súlyos tanujelét a közetedés és megértés szándékainak, sőt olykor mind a kél felec hatalmasan izgató és tüzelő eszméket is vetett fel. Természetesen minden erejével :gyekszik majd szolgálni a politikai, társadalmi egyiiá működés önkéntelen és szükségszerű kifejlődése mellett az önkényes és fényűző szellemi közeledést és szövetkezést is. Többek kc'zött mindig buzdítani fogjuk magyar Írókat, hogy a i román szeltem mentői -több nagyságával ismertessenek meg s meg vagyunk gvőződ' ve, ahogy ami eddig is többször megtörtént, a magyarul kitünően tudó erdélyi román irók tolmácsolni fogják a magyar halhatatlanság tényezőit is buzdítsunk és példánk nyomában. nivatalos jelentest adtak Mi (lat íréi jutasztartaijfiriptasairól diilmi társaságok (tagjai kapcsolatba léptek a másik olidatUlad. Mind több visszaemlékezést olvashatunk most a román lapokban, hogy hírlapírók, művészek és írók hogyan Igyekeztek mind a két részről1 mentői' több összekötő szálait szőni egymás felé s ha ezek meg is lazultak, vagy elzakad^ak idővel, emílékük mégis csak hat, mert a természetben és a történelemben semmi sem vesz el nyomtalanul. Emlékezünk egyes kitűnő kísérletekre, melyek a le;ki és szeflilefni találkozóké ki akarták szélesé tenfr és elmélyíteni. Vodtt szó róla, hogy a magyarországi és román hirlapirás legki* válóbb képviselőit1 is leültetik a társalgó h fehér asztalokhoz, kiránduló vonatokra és hajókra, hogy fesztelen eszmecseréi foily- t'cissanak. Voll szó, hogy az it-chon jeleskedő magyar és román irók szorosabb kapcsolat bail epése után Bihariüreden egy nagy magyarországi és romániai hírlapírók és szépirók találkoznia -létesül ión És ki tudja mind felsorolni a terveket és kísérteié* két, melyek azonban egy szépséges nosztalgia és előre megérze't együttműködés vágyát, lehetőségét és elkövétkezéséi jelezték. Most érett lett1' erre az 'dő, a nyomo* kát megleheti vifTágitani, a terveket föl- éieszteni. Ma minden kétség nélkül éi re- jülhet a nagy szellemi találkozója e kéz
