Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-22 / 18. szám

ELLENZÉK 9 1939 Január 22. —IM s>::rvasbőr kesztyűnek kellek álltánck^ri kívcntáron lenni- Egy óránál tovább egyi­ket sem hordta . . • — Ö mega sohasem ivott más'!', cuk rsztali bort. De nekünk: pezsgőt k" töt»' innunk. Es csak Törleyt!. Ismeri a Tö’.cyri Eb kém jó barátom. Mindig partzaz iád* Törley áSHott a pesti villa pincéjében. Milliók a két kulcsra járó disznóbőr kofferben • A titkár urnák kötelessége volt rend­ben tartatni a garderoba t, számon tarla- ^ ni a randevúkat, gondoskodni a bukéták- ról és diszkrét cadeau-ról, betölteni az úti marsall szerepét, legfőbb kötelesége volt azonban a pénzkezelés. — Volt egy disznóbőr kofferünk. Sár­ga. Két kulcsra járt. Egyik a Gyuszmál volt. a másik nálam. Ö maga sohasem ‘vett pénzt a kezébe. Tetszik tudni: pisz­kos dolognak tanította a pénzt. Én men­tem a bankba, ahtol az igazgató Gyuszi cédulájára annyi pénzt adott, amennyi a cédulára fel volt írva. Eleinte még mil­liók voltak, de a sárga disznóbőr koffer­ben sohasem volt kevesebb harminc- negyven százas csomagnál. Amig ő ját­szott, én mellette ültem, ölemben a nyi­tott kofferrel. Mindig kesztyűben játszott: jobbján gumi ujjak voltak, balján a ha­gyományos szarvaisbőrkeszityü. Ha meg­unta* a játékot, felkelt és én, játszottam hellyette. A pénzt valósággal belcgyömö- ■ szültük a bőröndbe. Emlékszem, egyszer a bakkara t-a szita In á 1 tizenhetet iitöl.1. Rengeteg pénzt cipeltünk haza. A pénz bole sem fért a kofferbe, valamennyi zse- "bem tele volt és fel kellett hozni az autó­koffert is- hogy aimi nálam nem fért el, azt odategyük... A legtöbb pénzt Montecarloban láttam, fit egyszer a Gyuszi annyit nyert, hogy 11 z ezerfrankos bank jegy csomagokat öt­ben cipeltem le a kocsihoz. Egyszerre cl sem bírtam... Amíg visszajöttem: a cercle-ben ő vigyázott... — Mind a kilenc helyen rengeteg pén­zünk volt a bankokban. De legtöbb pén­zünk talán Bázelben volt, ahova» dupla- fenekű kofferekben vittük ki a Napóleon- aranyakat. A pesti villában az egyik szo­ba ban csak kofferek violtak. Egy híres böröndíös állandóan készítette a bőrön­döket. Olyan remekül készítette ezeket, hogy a duplafeneket senki som fedezhet­te fel... Fantasztikus vagyonok 3 nagy­bőgőben — Mindent, ami csak elképzelhető, vit­tünk és hoztunk. De igazi üzletünk a va- luiBa és ékszer volt. Arról az esetről, ami­kor Gyuszival hatalmas vagyont muzsi­káltunk át ai határon, sokat beszéltek már, de ezt a históriát igazában kevesen ismerik. A háború után történt, az esz­tendőre bizony már nem emlékezem. Én a Becs felé induló gyors élkezőkocsijá- nak valamennyi helyét lefoglaltam. Két étkezőt csatoltak a vonathoz. Az egyikbe szállti fel a Gyuszi társasága. Egy pár ur és egy hölgy. Egyik kávéház akkori tu­lajdonosának gyönyörű lánya. És aztán beszállt a kocsiba egy hires cigány ban­dája. Egész utón húzták. A cigányokat Hegyeshalomnál leszállították. Nem ma­radt velünk más, csak a nagybőgő És a vendégek közül, akik egész utón Törleyt ittak és mulattak, senki sem tudta, csak Gyuszi. meg én, hogy mi vám a bőgőben. Hatalmas kötegben dollár és főni; francia és svájci frank, csom°gba kö­tőit cseh ötezerkoronások, kilenc do­bozban l millió frank értékű ékszer, kü­lön skatulyában hetvennyolc gyönyö­rű fekete brilliáns, ugyanannyi hatal­mas igazgyöngy húzódott meg a nagy­bőgőben. — Amikor az ,.üzlet“ sikerült, gyö­nyörű arany cigarettatárcát kaptam Gyu. szitól. Hatvan deka súlya volt a cigaret- ta'tórcámialk... — De a Gyuszi mindig gavallér volt. Mindenkivel Velem is. Nekem tiz arany­órám volt. Es négy frakkom. Nyolcvan öltözet remek ruhám. Mindmegamnyi olt készült az „ő“ szabójánál, a Dorottya-ut­cában. Több, mint nyolcszáz selyemin­gem volt... Most nincs egy se... ...Reszkető ujjai tétovázva játszanak a pálinkás poháron és Patkány Misi szinte félve kérdi tőlem: szabad még egy po­hárral... Aztán mesél tovább. Kérdezni sem kell. Ömlik belőle a szó. ' ■*'' v v A gavallér hatvannyolc párbaja — Zoppotban kilencszer voltunk. Mon- tecárlobari, Nizzában tizennégyszer. — Egyszer nyolc napra mentünk le a Cote dcAzúrra, amikor megérkeztünk Gyuszi gyönyörű villát vásárolt és amikor el­utaztunk, eladta a villát. Az autók kere­kei. ülései, a kofferok fenekei, de még az autólámpák is tele voltak zaharinoal, kokainnal, arannyal. Egyszer Bázelben kis ládákat cipeltünk be ai bankba. Mind­egyikben 1800 darab Napoleon-arany... A határon én adtam pénzt a vámtiszt­nek, ha aztán átrobogtunk: mindenki 1 szalutált... Nem vizsgált bennünket sen­ki... Amig mellette voltam, hatvannyolc párbaja volt. Ott voltam mindegy.k- 'nél. Gyuszi azonban csak háromszor sebesült meg. Nem fogta öt se a kard, se a golyó... 1 Hires párbajáról Thenka Zoltán ezredes­sel sokat Ívtak. Rácz Vili és Kiár Zoltán, mind a kettő jó barátom, voltak a segé­dei. Tizennyolcszor csaptak össze, ban­dázs nélkül, a végén Thonko megvágta a balkarját. Megvágta őt egy Bródv nevű kövér újságíró is és Széchenyi Laci gróf. Gyuszi nyolc hónapig volt Délameriká- ban. Vele voltunk; én és a sofőr, a Rózsi komnma, az inas és két autó, ...Keze idegesen játszik a stampellivel. Megkérdezi újra: szabad még eggyel.,. Tessék... Behunyja szemeit. Pár percre vissza­sírnod ja magát a múltba... a disznóbőr koffer tele van megint pénzzel.. Számlál­'hatatlan sok-sok millió... Törley durrog... A cigány játszik... A garderobhan egy va­kítóan fehér női vállról kerül le a herme- lin-capp a fogasra... Jég között orosz kai- viárt szervíroznak... A titkár ur zsebébe nyúl és diszkréten kis skatulyát tesz a szalvéta alá... Szikrázó brilliánsgyürü si­mul a skatulya fekete bársonyához... Csi­szolt vázában camélia... Suttogás.. Fe­hér glasszékcsztyiiben, zaj fogó szőnyegen suhannak a pincérek.,. Arany gombok­kal kék libériáján indulásra készen áll ezüstküllős Graf-Síifijével a hotel előtt a sofőr... A múltból megmaradt fehér kezek hosszú, rcs/íírjő ujjai játszanak a slam- pellin, amelyet itt, n pincébe épített ivó­1 ban ki som mosnak, amikor a harmadik sligovicát bele töltik... ...Szabad még egy pohárral... — Nem árt inog? — Nekem? — És miért ment el tőle? ‘ — Összevesztünk. Én feljelentettem csempészésért. A Gyuszi meg is vert a Hungária-köruíon. De aztán kibékültünk. Kaptam tőle hétezer pengő végkielégítést. Hazajöttem. Azóta egyszer kétszer irt csak nekem. Valami kevés pénzt küldött. Ma nem küld. Neki sincs. A fia, a Puci, elvette egy »gazdag amerikai farmer leá­nyát és bárja van Uruguayban. Lehet a Puci most harmincötéves. A Gyuszi? Ta­lán jövőre lesz hatvan... A bátyjánál él. Van egy közös birtokuk. De ebből nem futja a régi élet... Pedig de szép volt a»z! 1 Senki sem tudott úgy élni, mint ő, a fe­hér maharadzsa... I * Búcsúzunk. Halkan mondja: tetszik -tudni, én most szegény ember vagyok... Tudom... Tiz dinárt csúsztatok a marká­ba... Megnézi... Elbámul: ennyi pénzre nem számitól... Aztán: reszkető lábak­kal megindul lassan az éjszakában... Ta­lán: álmodni tovább... fl nyakam merev a fájdalomtál!j — Mit csináltál, hogy nyakfájásom olyan hamar elmúlt? — Az egyetlen hatásos szert használtam: bedörzsöltelek CarmoP-lal. *)Carmc! a legjobb hedörzsölőszermeg­hűlés, gripa, reumatikus tájdalmak és láz ■ ellen. Az Ön otthona Budapesten u Hemaissanea PenSiÓ fz"v?ben IV., Irányi-utca 21. Villamos és autobuszközlekedés a főváros minden irányában. Modem, egészen uj berendezés. Központi fűtés, hideg-meleg folyóvíz minden szobában. Fürdőszobás appartemen ek. Kitűnő konyha, kívánatra diétás ellátással, fársashelyiségek. B&mío iöríéneími élmény, mely mz Egyesiitt­pohÉikm esetei irányítja NEW YORK, január hó. 1G20 november havának u olsó csütör­tökjén egy „Mayflower“ nevű sok vitor­lás, súlyos fahajó érkezett Angliából az addig alig ismert világrészbe, amelyet ak­kor ál alában Uj-IIollandiámak neveztek. A hajló kiküldött egy sziklánál, mely nyomban, űi Plymou h-Rock nevet kapta s a partra lépő ,,Pilgrim Fathers“-ék, za­rándok-ősök a földre borulva adtak há­lát az Urnák, aiki átsegítette őkét az uj, szabad világba. E földrésznek helyeseb­ben legkeletibb sávjának akkor még sok- ezer európai lakója volt, fűkén' hollan­dusok és menekült franciái hugenották, ám a késői nemzedék ezt a napot válasz tóttá az igazi gyarmatos! ás első törté­nelmi dátumának és azófcai is minden no­vember utolsó csütörtöké Thanksgiving Day, a hálaadás napja. Ez az alig több, min' 300 éves ünnep az Egyesült-Államink legrégibb tradíciója. 1021-ben a zarándo­kok hajójukon töltötték az évfordulót s pompás vacsorával ünnepelték meg. Pulykát etilek, sült tököt és gyümölcsöt, melyet a benszülöltek termeltek. Ez a menü lett az első ,/ élj esen aim éri kai ét rend“ és sok millió háztartásban szolgál­ják fel mind a mai napig ugyanezt a va­csorát az Egyesült-Államok területén,. Ám az uj telepesek cl öt még nagy ut állt. 1626-ban egy Peter Minuit nevű francia megköti a világtörténelem leg­jobb üzilelét: megvásárolja a rézböriiek tol Manhattan szigetét, ahol a maii New- york terül el, 24 dollárért, mely üveg­gyöngyökben fizetendő. A gyarmatosok terjeszkednek holland fennhatóság alatt, mig 1664-ben az a ingtől hajóhad puskalö­vés nélkül ráteszi o kezé; Uj-Hollandiá ra és Uj-Amsterdamból Uj-York lesz. Az angol uralom nem sokkal tovább tartott, mint 100 évig. 1776 július 8-án a new- yorki városházán felolvasták a Függet lenségi Kiáltványt s megszületik egy uj ország. Az Egyesült-AlIaimok tehát alig 160 éves. Ezt a tényt mindenki tudja, de csak kevesen hajlandók mérlegelni annak a döntő fontosságát, hogy egy állami szer­vezett épp annyira befolyásol élt1 tkom, mint az egyének életét. Eszakamerika •anyagi gazdagsága, iparának tökéletessé­ge, Íróinak hirmeve elfelejteti]; azt, hogy ez a Birodalom uj jövevény a nemzetek sorában és a háború u'án egyszeriben helyet foglalt a vezető államiak között, egyszerre nyerve el érettségi bizonyít­ványt,. nagykornságo»' és vezető állást. Magában az országban azonban, az or­szág belső életében, sőt az egyének belső életében döntő szerepe van ez ifjúságnak, annak, hogy az Egyesült Â1- lnimloik a nagyhatalmak között a»z utolsó szülött. Az európai nemzetek életét egy benső öntudat kormányozza, a történelmi öntu­dat', mely nem más, mint valami közös és végtelenül érzékeny emlékezőtehetség. Valamennyi európai nemzet harcokban töltötte létének jóval 'több, mint felét, me­lyeknek során vagy védte javait, vagy újabb javaka' óhajtott szerezni. Ugyanak­kor dúltak a belső harcok ás az osztályok és rendiek, az uralkodók és alattvalók között, hassam a nemzetek meg a nullák, hogy milyen égitáj felé kell védekezniük, hogy milyen eszközök állanak rendelke­zésükre, hogy milyen forr ástok biztosítják legjobban giazdagságukat. A népele mo­dorukban és ösztöneikben hozzáidomul tak a földhöz, amelyen él ek, mint a hall a vízhez. Ezek a hagyományos szabályok oly elevenek leltek, hogy néhol nem is kellett Írásba foglalni őket: igv nincsen írásba foglalva Anglia alkotmánya. Az Egyesült-Államok ezt a történelmi isko­lát nem járta ki. Hiányzik a hagyomány, nincs együttes tapasztalat, a történelem nemi álU hattá az országot ezer év folya­mán ezer próba elé. Ez a nép, ha bajban van, ha tanácstalan, ha irányítást keres, egyetlen forrás felé fordulhat csupán, mely egyszerre elmélet és hit, de ugyan akkor írásba foglalt, félremagyarázlialat* lan, világos jogszabály. Ez a Forrás az Alkotmány és annak is 10 pontba foglalt legfontosabb része: az Emberi Jogok Törvénye, a» Bill of Rights. Aki az Egyesült-Államokat meg akar­ja érteni, áld nyomon akarja követni az ország bel- és külpolitikáját, annak pil­lanatra som szabad szem elől téveszteni, hogy ez az Alkotmány c népnek legmé­lyebb történelmi tapasztalata s hogy egész élete ezen épül fel. A helyzet vilá­gos és egyszerű. Az Egyesült-Államok felépítése és ki­alakítása példa nélküli történelmi feladat voCt. Hiányzott mindenféle törzsi, vagy nemzeti szervezet, mint az európai népek történelmében; nem lehetett a közös faj­ra, vérre utalni, még a közös hitre sem; nem volt szó hűbéri, vagy más hercegi jogokról; a földrajzi közösség feltételei hasonlóképpen hiányoztak. Ezer fajtájú, v állású, származású, leik iáik a In polgár­ból álló tömegek részére csak olyan tör­vényt lehetett alkalmazni, melynek alap­ja és kiinduló pontja: az egyén. Ugyanekkor az Emberi Jogok törvé­nye nem csupán elvont alkotás. Az egyes pontok biztosítják Amerikai minden la­kosa számára a vallás-, szólás- és sajtó- szabadságot; a fegyverviselési jogot, azt a jogot, hogy főbenjáró bűnben csak es­küdtek ítélhetnek felette, hogy személyes szabadságát, háza, írásai és értékei sza­badságát illetéktelenül meg nem sértheti senki; hogy az esküdtbiróság ítéletét sem­milyen más bíróság nem vizsgálhatja fe­lül; a gyűlés szabadságát. Mindezen kö­vetelmény-eket azonban tárgyi tapaszodat után szövegezte meg James Madison.. III. György angol király katonái ugyanis nem nagyon kímélték volt a telepesele személy-i és vagyoni biztonságát. Az an­gol elnyomás mindennél erősebben érez­tette, hogy a szabadságnál nincs nagyobb kincs, mert az egyszerre a szellemet elé­gíti ki és biztosítja a mindennapi élet nyugodtságát. Tgy született meg keserves tapasz ládátokból a Declaration of Inde- pedence, majd az Alkotmány s annak szerves rcsze., a Bill of Rights. S ez döntő történelmi élmény irányítja mind a mai napig az Egyesült-Államok politi-. kai életét. Mert az országból nemzet lett, igaz, hogy nem oiy régien, a világháború óby Az tette nagykorúvá, az forrasztó ta egy­be, a7 adott neki öntudatot és szilárdsá­got. A kivándorlókból, az elszórt telepe­sekből egy- nemzet öntudatos lakói lettek az északamerikai polgárok és Roosevelt szerepe, nagy tervei, magávalragadó egyénisége még csak egyre jobban kifej­leszti ezt a nomze'i öntudatot. Ez az öntudat alapja és bölcseleté azonban ismét csak a Bill of Rights. Ha I ez nem lenne, aiz ország politikai élete j káoszba fulladna és megtörve az egysé- j get, mely- oly sok fajta egy-séget zár e-gy- J be, lehetetlenné tenné a központi kor­mányzást, a közös alapelvek érvény-esü- lését. Az állami élet, a társadalombölcse­let e végső egyszerűsége páratlan a világ­történelemben. Talán innen van az is, hogy itt mindössze két politikai párt lé­tezik, a republikánus és a demokrata párt. ALkotmány-os különbség azonban még ezek között sincsen. Senki sem lát­ja szükségét annak, hogy- nj, népbtoldo- g'rtó eszméket hirdessen s ezek terjeszté­sére uj és uj pártokat alapítson. Ez a nép ugy-anis boldog és boldogságának alapja: az Emberi Jogok Törvénye.. _______________ Á. T. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, PiaU Unirii. • / v

Next

/
Oldalképek
Tartalom