Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-03 / 2. szám
ßm 3 Let Szerkesztőséé és ki odó hivatal: Cluj, .Colea Moedor 4, Telefon: ii—09, Nyomda: jStr. T G Duca No. 8. Fiók kiadó hivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. T elefon 11-99 ALAPÍTOTTA DARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgat»! DR. GROIS LÁSZLÓ Xiadóuulajdoac»: PALLAS Törvény,zéki lojs^oíríozási évire: 39. (Do*. 316ft 2938. Trb. Cluj.) Előfizorési írwfc.: havcut* 8o„- negyc-dévre 240, félévre 480 egésa cvre 960 ILY ÉV F 0 L V A M, 2. S Z Á M. KEDD CL LM 19 39 JANUÁR L Adjon Isién bőséges, nyugalmas ^ 1 ^ **» A ümafr A es békés n| esztendő«! Őfelsége újévi rádiöszózaíot intézeti az ország népéhez BUCUREŞTI, január 2. ó-év estéjén, pontosan éjjel 12 órakor, őfelsége IT Károly király nagy= szabású beszédet intézeti az ország népéhez a rádión keresztül. — A távozó esztendő — mondotta őfelsége — ugyanúgy, mini a többi elmúlt évek. nyújtottak örömet, de nyújtottak fájdalmai is. /Mégis megállapít■» Hatjuk, hogy az elmúlt 1938-as év számunkra reményeket, uj lehetőségeket. munkaalkalmat és haladást hozott. — Romániának ma több nehézsége van, mint volt az összes románok egyesülése óta és éppen ezért ma sokkal fokozottabb mértékben szükségünk van erőink összefogására és munkánk egy irányba való terelésére. Ha összefogunk, sziklaszilárdan fogunk áílani a felénk tornyosuló veszedelmekkel szemben. < — Románok, ebben a pillanatban, amikor az 1939. év küszöbén állunk, tekintsünk előre és fokozott figyelem met szemléljük az előttünk álló utat és főleg azt az utat, amelyen hazánk halad. Minden román lelkében, látva az ország újjáéledésének hatalmas haladását, fel kell ébredjen a maradéknál- kuli hazafias érzés. — imádkozni fogok és imámban azt fogom kérni az égi Atyánktól, adjon országomnak és népemnek olyan évei, amely nem lesz a gyűlölet éve, olyan évet, amelyben minden gondolat, min» den tett és megmozdulás azért egye- I sül, hogy azzal az ország érdekeli szol- * gátja. Adjon továbbá az Isten szá- \ inunkra bőséges, nyugalmas és békés esztendőt. Ezt kívánom tehát égi Atyánktól országom és népem javára ebben a pillanatban. Isten éltessen mindenkit sok-sok évig. Éljen Románia! Az uralkodó beszéde után a rádió vezérigazgatója üdvözölte őfelségét, majd Sidorovici országörparancsnok az országörök jókívánságait tolmácsolta a legfőbb országörnek. 1 fenyegeti, egyetlen elhatározott lendülete ) tel f°g az ország védelmére kelni”'. Hitier békés hangú újévi üzenetéről már beszámoltunk, német oldalról újabb fontos kijelentések az újévvel kapcsolatban nem hangzottak el. Angsában Chamber'«ii adott újra annak a reménykedésének kifejezést, hogy az uj esztendő nemcsak be« kés, hanem boldog is lesz mindenkire nézve. Az angol kormány tette hozzá — minden lehetőt elkövet ennek érdekében s ugyanakkor örömmel jelenti, hogy Anglia 1939 elején minden tekintetben sokkal erősebb, rrdni amilyen az előző év elemin voll, Daladier francia miniszterelnök újév napján indult cl korzikai és tuniszi útjára. Az utat egy hadihajó fedélzetén teszi m a.g, amelyet más hadihajók is kísérnek, Ez a külsőség nem éppen békés keret a francki miniszterelnök kirándulása szamára, de manapság alig történik külpolitikailag is fontos lépés az ezt támogató fegyveres erő demonstrálása nélkül. A Németország és Anglia között pír nap előtt megkezdett haditengerészeti tár* gyalások befejeződtek. Német részről teljességében ki akarják 'használni az 1933-ös angol—német tengerészeti egyezségei, amely a kél hallom tengeri ereje közö't bizonyos arányt ál lit föl. Angol részről eddig azt gondolták, hogy a szárazföldi fegyverkezéssel elfoglalt Németország ba- 'ditengerészeti téren ezt az aránvt nem fogja igénybe venni. Most kissé kénybe* redete mosollyal veszik ‘tudomásul, hogy föltevésükben tévedlek s * németek az Anglia számára legveszedelmesebb fegyvernemben, a buvárhajók készítésében, teljes mértékben igénybe akarják venni szerződésadta joguk ad. A londoni hp^k, melyek a németek czirányu jogosultságát nem is próbálják kétségbe vonni, valószínűnek tartják, hogy a német buvárhajo- épitkezésre angol részről torpedórombolák fokozott építésével fognak válaszolni. Elismerik Londonban azt is, hogy a nénu-t tengeri fegyverkezés gyorsításához hozzájárul a szovjetoroszok tengeti fegyver kezesének meggyorsítása is, ez azokba*?nem változtat, a helyzeten, hogy az újév az eddiginél fokozottabb erőfeszítéssel kezdődik a fegyverkezés terén is. Berlini hu vatalos jelentés szer int az angol—német tengerészeti megbeszélések szívélyes légkörben folytak le és a megbeszélések eredményével kapcsolatban a német kormány írásbeli közlést fog Londonba küldeni. Az angol hivat ál os álláspontot képviselő , Times“ pedig kijelenti, hogy „ha Nénié tor«* szag a mostani megbeszélések eredmenye- képer. teljesen igénybe is venné azokat a Bizonyos dolgokat, melyekre Zz egyezmény alapján kétségtelenül joga van, ez Ang iában nem idézne elő nyugtalanságot és panaszkodásra sem adna okot, bármilyen sajnálatos is a hajóépitési verseny ujibb föléledésének tehetőségei". A németbarát „Daily Mail" viszont azt hiszi, hogy a Londonban meglepetést kehő német lépés csak bevezetése Hitier újabb indítványán nak, mely a fegyverkezési verseny áitji'á- no.ş mérsékléséi akarja elérni. Chamberlain és Halifax római tárgyalásai Rómában és Londonban tegnap egyidejűleg tették közzé Chamberlain angol min nisztereínök és Halifax külügyminiszter római látogatásának programját. A két angol államférfi január 1 i-én érkezik Rómába és 14611 távozik el az olasz fővárosból. Chamberlain és Halifax január r 3*án kihallgatáson jelennek meg XL Plus pápánál is. A látogatással kapcsolatban tovább folynak a sajtó kombinációi arról, hogy 6z angol államférfiak római tárgyalásai milyen kérdések körül fognak mozogni. Franciaország és Olaszország közötti közvetítésre, a párisi kormány pár nap előtt tett londoni lépése után, nyilvánvalóan nem kerülhet sor. Hivatalosan nem ű" gyaihatják meg az olaszoknak Franciaországgal szemben emelt kívánságait i„ur* Mussolini azonban kétségtelenül módot fog találni arra, hogy ezeket a kívánságokon az angol vezető államférfiak tudtára adja, anélkül, hogy Chamberlaint közvetítésre kérné, viszont -természetesnek ' át szik, hogy Chamberlain a közlést a neki legal- karmosabbnak látszó módon fogja föl hasa* náim abban a törekvésében, hogy a Fr io> eiaország és Olaszország közötti ellentétek élét 1-ecomprísa. Egyik ismert olasz íolyó:rat, a „Reinzione International:“ ezzel a kérdéssel kapcsolatiban különben megállapítja, hogy a Franciaországgá! szemben felvetett olasz követelés, különösen a tuniszi kérdés, a Berkn—Róma lén* gely teherpróbája lesz, mert megoldásuk Olaszország számára életbevágó fontos, ságu. Az európai kontinens München után az ujjárendezés korszakába lépett, az afrikai ujjárendezést pedig az európai újrarendezés természetes folyományának kelt tekinteni — mondja az olasz kü'oolihkai folyóirat, melynek ez a megíiapi'ása ugyanolyan mértékben irányul Bérit»*, mint Paris és London felé. Az utolsó hónapok eseményeibe érdé' késén világit be a washing oni hu, hogy az amerikai hadügyminisztérium kimutatása szerint, a müncheni egyezség aláírása idején Németországnak és Olaszországnak hatszor annyi repülőgépe volt. mint Franciaországnak és Angsának. Francia és angol részről mos! nagy erővel igyekeznek ezt a hiány pótolni. Az Egyesült-Államok 11 óbb» Mohén tevékenyebbé váló kü politikájára jellemzőnek látszik az az erélyes lépés, melyei a washingtoni kormány tért a legutóbb Tokióban. Hava a os jelentés szerint, az Észak- amerikai Egyesül-Államok kormánya. Grew, tokiói nagykövete utján, újabb jegyzéket iníézett Japánhoz. Ebben a jegyzékben a washingtoni kormány til-ai kozik az el-en a japán törekvés e’lea hogy ,fcuj rendet'1 teremtsenek Kínában és ezzo ki akarják szorítani onnan az E g y es ült - ÁLö rm ok kereskedelmi és gazdasági érdekképviseleteit. A washing oni léormány jegyzékében leszögezi azt. hogy Japánnak semmilyen körülmények kö zött nem ál hat hatalmában egyo-dalutag módosítást eszközölni olyan szerződésen, amelyen egyik félként ::z Egyesül-Aha mok pecsétje is ál'. Mértékadó körök úgy: vélik, hogy Japán nem fog ujjat hazai hatalmas szomszédjával és nem fc-gja ar' amerikai érdekeket sérteni. Csáky István gróf, magyar külügy miniszter újévi cikke Magyarország külpolitikájáról _ BUDAPEST, január 2. A „Pestet Lloydsnak adott újévi cikkében Csák? István gróf, magyar külügyminiszter ti* mutat, hogy Magyarország a tengely Ívű tálmaival együtt fog haladni és ez se isit sem keli, hogy meglepjen, miután mag ík a nyugati hatalmak is elismerték Németország különleges gazdasági jogait a Du namedenccben. Mindez azonban nem jelenti, hogy Magyarország a nyugati hitel* mák eliten halad — állapítja meg Csák’/ grof. — Cikke 'további részében magyar külügyminiszter hangsúlyozza a Lengyel ország és Magyarország közötti barátra;; szilárd alapjait, Jugoszlávia cs Magyt.-ország viszonyának javulását s végül m.-ga' lapítja, hogy Magyarországnak a vete szomszédos többi államhoz való viszoi/a elsősorban attól függ, hogyan dseheUiek 1 ezek z magyar kisebbségekkel szeműm Daintier írandó minliilcrdnOh cäe hed:iis|$ leatizest a eimaoii honinál is íaaisii aljára Közzétették Chamberlain és Halifax római látogatásának programját, » Befejeződtek az angol-német tengerészeti tárgyalások, * Németország több búvárhajót, Anglia több íorp doromboló! fog építeni Békés reményekei hangozta ttak a vezető államiét Hah újévi beszédei A külpolitikai újév csendben folvt le. Államfők és vezető kormányférfiak kijelentéseikben az újévi nyilatkozatokhoz illő reménykedésre helyezték a hangsúlyt, a változatlnnu fennálló külpolitikai ellentétekre elkerülték a célzásokat is. Egyedül Franciaország római nagykövete, Francus- Poncd, akinek tervezett békítő tevékenysége elé súlyos akadályok gördültek, tett az őt üdvözlő római francia kolónia előtt időszerű külpolitikai kérdésekre vonatkozó kijelentéseket. „Nem volnék őszinte — mondta Francois=Poncet —, ha azt mer. ném állítani, hogy túlléptünk a válság korszakán. München után az a cél, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a szemben álló két hatalmi csoportot, hidal' verjünk a két tengely fölé, kiépítsük Nyugateurópa békéjét. Remélem, hogy további működésemmel hozzájárulhatok e cél eléréséhez. A francia hazafiasság békés törekvés és szintén ezt a céit szolgaija. Ha azokban úgy érezné, hogy Franciaországot veszély Németország érvényesíti az 1935-0$ felperesien egyezményben biztosított fogait
