Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-20 / 16. szám

V

j(/ j u u u it r m O.

ULLbHZtiK

Nigyjelciriőscgfi beszédek hangioltah

el a propaganda^ államiiikárságon....................-----------------------------------------------------------------------------------------Sidorovici országőr parancsnok ftif ejtette a propagandaügyi államtitkárság és az országotok együttműködésének jelentőségét. —• Titeanu miniszter válasza

BUCUREŞTI, január 19.

Teofil Sidorovici, a „Straja Tariá“ pa- raocsnoíka, dr. Stefan SoLmescu iskola- ügyi igazgató, Nissa Caimarasescu, a „Straja Tarii“ állandó bizottságának tagja, Juigannru őrnagy, a „Straja Tarii*' vezérkari főnöke és loan Dongorozzi, a „Straja Tarii“ propaganda igazgatója kíséretével kedden délben tizenkét őrkor az átlaimtilkársá g ,Wi 1st m - u Ica i ép ii telében

felkereste Eugen Titeanu propagandaügyi államtitkárt, hogy köszönetét mondjon neki a két intézmény közötti együttműködés biztosításáért. A vendégek megle- k intett ék az államtitkárság irodáit. A látogatás alkalmával elhangzott beszédek a két intézmény muUbani együttműködéséről szóllak s hangsadvozták a jövőbeni szélesebbkörü és szorosabb együttműködés iij alapjait.

Sidorowici orszőgőrparanonok beszéde

Teofil Sidorovici országörparancsnok a következő beszédet mondta:

— Miniszter Ur! A „Straja Tarii“ szükségét érezte annak, hogy intézményénél meglátogassa Önt s elhozza legmelegebb köszönetét, melyet ön iránt és az Ön ál tat annyi hozzáértéssel és é’etókességgcl Vezetett intézmény iránt érez mindazért, amit az országőrmozgalom érdekében tett, a hozzájárulásért, támogatásért, szercte- tért és szép együttműködésért, melyet Önök között találtunk.

— Be kelt vallanom, hogy ez a Legfőbb Vezetőnk által olyan régóta kiv-ánt együttműködés, ez az összhang, melyet megálmodott és ez a blokk, molyét az országban s a népben meg akar szilárdítani,. valamennyi munkatársa és pionírja közt, már kezdettől fogva kialakult, mi kor először léptem érintkezésbe önnel, még ennek az intézménynek létrejötte előtt. Ezért azzal kezdem, hogy személyesén Önnek köszönöm meg azt, hogy kezdettől fogva mozgalmunkhoz kötötte magát és a szeretetet, melyet aiz első pillanattól fogva érzett az egész országőrség. ' W’

— Miniszter Ur! Ön az elsők közül való, akik ezt a magas kitüntetést viselik — ezt a maga Őfelsége által adott kitüntetést -—- és azért viseli, mert jól megérdemelte kezdettől fogva s mi boldogok vagyunk, hogy az Ön mellén látjuk minden alkalomkor, minden ünnepélyen, minden miainifesztáción,, mint ahogy bizonyára ön is büszkeséget érez, amikor mellén látja.

— Emlékszem, hogy az orszáigőrmoz- galom kezdetén, mikor kevesen hittek benne, kevesen ismerték lényegét, kevesen siettek segitségéra Ön nem kiméit sem időt, sem anyagot, bánom épp úgy, miiét mi. mindig bátorította az úttörőkét, hogy'minél jobban és minél gyorsabban beilleszkedjenek ebbe a mozgalomba.

— Mióta ez az intézmény létrejött. Ön .még jobban megerősítette a közöttünk lévő kapcsolatot. Valóban, hogy mi any- nyira jól meg tudtuk szervezni m an if esz- tációnikat, ez nagy részben az Ön támogatásának tudható be; hogy olyan* jól be tudtunk hatolni népünk tömegeibe s a határokon túl is kellőképpen ismertté tudtuk tenni Őfelségének, a Királynak ezt a magas alapítását, szintén Önnek köszönjük, mert filmek, sajtókiadványok, rádió s a rendelkezésre álló minden eszköz utján juttattuk el a mozgalom hírét, értelmét, a Nagy Országőr által megjelölt ideológiai és metodológiai szerkezetét a határokon túlra, a legtávolabbi országokig, hol elnyerte mindenki becsülését.

— Kérjük Önt, miniszter ur, hgy a jövőben is ugyanazzal a jóakarattal és ugyanazzal a szeretettel adja meg nekünk azt a támogatást, mert éppen úgy, mint mi is, Ön is meg van győződve róla, hogy mindaz, ami ebben a mozgalomban történik, Országiunkért van, fajunkért és Királyunkért, alei Országát és faját a legmagasabb csúcsokon akarja látni.

— Elkészítettünk egy kis tervet, mely azt hisszük, az Ön helyeslését is elnyeri, ami propagandisztikai oldalát illeti. Az a tervünk, hogy különböző formában terjesszük a sajtóban, nemcsak a hazaiban, hanem a külföldiben is, az általunk hasznosnak tartott információkat népünk uj magatartásáról és az uj nevelési módszerről, amelyet Őfelsége, a Király adott nekünk.

— Hasonlóképpen úgy gondoltuk, helyes lenne., hogy igazi fényben, minél jobban ismertté tegyük országunkat e lelkes fiatalok áltat, akik kútfőidre mennek és akik az öregeknél sokkal könnyebben és sokkal tarlósabbao tudják megépíteni a kapcsolatokat, mivel a fiatalkori kapcsolatok és barátságok egész életre megmaradnak, mert őszinték, olyanok, amilyent később sohasem lehet meglesinálni.

— Akkor mi az Öntől nyert propagan- disztikus anyaggal, a légikedvezőbb formában, mindenüvé behatolunk. Az ifjúság nemzetközi ünnepélyein és összejövetelein különböző filmeket fogunk bemutatni; igyekezni fogunk szorosabbá tenni kapcsolatainkat a külfölddel.

— Ugyanígy tő lek ed ni fogunk, ‘Hogy

összegyüjtsük a legszebb nemzeti viseleteket, a legszebb táncokat és énekeket, amelyeket e fiatalok utján megismertessünk a határokon tu). - ' :

— Emlékszem, hogy egy kis különítményünk elutazott a stockholmi jnmbo-. reera. A svédek nagyon kevéssé ismerlek, de a tömeg, mely a csoport táborhelyénél jelen volt, miután látta táncainkat, annyira szép nemzeti viseletűnket és Hallotta énekeinket, nemcsak elragadtatva állott ott, hanem különböző felvilágosítást bért, hogy minél jobban megismerje országunkat s népünket.

— Hasonlóképpen bizonyosak vagyunk, hölgy meg tudjuk őrizni a legszorosabb és leghasznosabb kapcsolatot nemzetünknek a határokon túl elő többi tagjaival. Ebből a célból bizonyos órákat akarunk szentelni a rádióban a határainkon kivül élő románok gyermekei számára, hogy a levegő hullámain, ha- tárvámílól nem akadályoztatva, egy kicsi részt, egy drága képet adjunk nekik a szülöországból, mert a gyermek köny- nyebben felfogja' s megérti ezt s egész életre szóló szent emlék marad benne

— Aztán, épp úgy, minit ön is, meg akarjuk szervezni magunkat belül. Ezért kérjük az Ön támogatását, hogy nagy és teljes térképünk lehessen, hogy minél külföldi, gyermek, fiatal, vezető, vagy látogató lássa mennyi román van túl a határokon, milyen kulturális intézményeink vannak, hogy megértse, nekünk több követelni valónk lenne, mint amennyit tőlük követelnek.

— Ugyanúgy igyekezni fogunk, hogy összeállítsuk a külföldi nagy folyóiratok táblázatát, melyekkel együtt tudunk működni, az embereket, akik jóakaróink s az intézményeket, melyekkel kulturális cserét végezhennénk.

— Hasonlóképpen, gyűjteményünk kellene, hogy rendelkezésre álljon nemzeti viscletekből, hogy amikor valaki külföldre készül propaganda céllal, ne kényszerüljünk arra, hogy végigjárjuk az országom, hogy beszerezzük ezeket a viseleteket.

— Végül, filmekből és különböző brosúrákból állandó készletünk kell, hogy legyen, hogy mikor megszólal a kürt, különítményünknek ne legyen más tennivalója, mint be csórna go\lni azokat s tulvinni a banánokon propaganda végett.

— Ugyanúgy, biztosak vagyunk benne, ön megígérte már nekünk, hogy megcsinálhatjuk ,,'A Nemzet felemelése az ifjúság állal1' cimü filmet, mely technikai szempontból minél tökéletesebb legyen, de legyen 'gazdag tartalma is, hogy azt.élvezet alakjában, észrevétenül eljuttassuk mindenkibe, amit kívánunk. Ez a film egyike lesz a müveknek, melyek meg fogják koronázni azokat a szép tetteket, melyeket a» „Straja Tarii“-ért telt.

— Elragagadtatva mindattól, amit az Ön intézményénél láttunk, a szép műtől, melyet megvalósított s a módtól, mellyel összefűzött bennünket, hogy harmonikusan előrehaladjunk a Nagy Országőrünk által teremtett ütőn, md ma elhozzuk Önnek a „Straja Tarii* köszönetét, haladást kívánunk munkájában s biztosak vagyunk benne, hogy beleilleszkedünk a jelmondatba: ,,Hit és munka áltat az Országért és a Királyért“, valamennyi munkatársának és Önnek is személyesen kívánunk: „Egészséget!"

Holnap, pénteken a ROYAL Slágermozgóban egy ragyogó premier, amelyről az egész város

beszélni fog. JOAN CRAWFORD, Amerika legelegán* sabb sztárja a MANNEQUIN (Egy lány a sok közül) c. filmben. Egy lány nagyfeszültségű története, aki minden eszközt felhasznál az érvényesüléshez.

Ma visszavonhatatlanul utoljára „A három baitárs" Remarque regénye után.

E. TiJeanu propagandáiig^! államtitkár beszéde

Teofil Sidorovici országörparancsnok beszédére Eugen Titeanu propagandaügyi államtitkár a következőkkel válaszolt:

— Bevallóin, mélyen megindít, hogy ennél az államtitkárságnál lá'om a „Straja Tarii“ egész vezérkarát, élén c királyi kezdeményezésből Hétrejötit szervezet érdemes parancsnokával, aki azért jött, hogy megköszönje nekünk szolgálatainkat.

— A hallgatás eleganciája alapjában a propagandaakció jól megjelölt felfogását rrjti. A propaganda csinálásának két módja van s minden országban e szolgálatnak irányítója saját stilusát adta működésének:

— Van zaklató propaganda, lármás propaganda, állandóan ismételt refrének propagandája s a cselekedetek, melyek nem félnek alttól, hogy nyílóan bevallják, hogy propagandát alkotnak.

— Van azonban más felfogás is: az. amely a miénk. A felfogás, me'iy azt akarja, hogy a munka névtelen maradjon és cselekedeteinkre sohase tegyünk névjegye1-, mely elárulja és néha elitélheti.

— Az igazi elmélet véleményem szerint az, amely akarja és amely kéri, hogy teremtsenek propagandászitikus pillanatokat.

propagandiszíikus akciókat, propagandiz'd kus tetteket, melyek bizonyos természetes kifejlődések zseniális összekapcsolódásából válnak ki, anélkül, hogy e kifejlődések mögött megjelenjék egy szervezett propaganda rendezése és rendszere.

— Országunknak, mely kétségbevonhatatlan jogai által és a legnyilvánvalóbb igaz’ ságok áJtail győz, nincs szüksége csak egyetlen propagandára, a román jogok és szent igazságaink kidombor-itására.

— Talán a 'legnehezebb propaganda ez, mert azt kívánja', hogy ez államtitkárság szolgálatainak jelenléte mindenütt érződjék, úgy külső, mint belső síkon.

— Nem kutatjuk most és itt — és lehet, sohasem fogjuk megfenni —, hogy miben áll az óriási munka, melyet érdemes iO* mán munkatársak s kipróbált külföldi barátok égy csoportja mindenütt kifejt a román és királyi igenlések mellett.

— A köszönet, melyet a „Straja Tarii“ ma elhoz az államtitkárságnak és hivatalainak, megsimogathat, de ugyanakkor megvan a hátránya, hogy elárul egy munkamódszere: a propaganda jelenlétét mindenütt, »hol a szükség kivánja és másodszor,

a magatartást, melyet) ma Nt felvettünk, az'l, hogy megtegyük minden feladatiunkat, de megtiltsunk magunknak egyetlen cselekvést, a propaganda propagandája1.

— Miután azonban a „Straja Tarii“ teljesen politikában síkon dolgozik, engedtessék meg nekem, hogy beszéljek. Köe- lességünknck éreztük, hogy segítsük !cg- nap, nűnt ma is és holnap még jobban, mint ma ezt a királyi kezdeményezésű szervezetet, mert a nemzeti propaganda sosem találhat jobb és tökéletesebb fegyverzetet, m'nt az országőr kohorszok kebelében.

— El kell ismerni, hogy a királyi kezdeményezés, mely néhány év élőt* annyira merésznek és újítónak látszott, nem tett egyebet, mint előszója volt a mai Romárra megszervezésének. Ma, a belső újjáépít« vitális szükségletiéi s a külső veszélyek élőt*, mikor az egész ország a nemzeti szolid?ri- tás nagy példájával sorakozik fel Királya körül, mikor román megmaradásunk ösztöne megteremti az Újjászületés Országát, mely folyHaltja és teljessé 'teszi a Restauráció Romániáját, mindenki látja, hogy a frontista jelszó: „Király és Nemzet, Munka és Hit“ csak hosszú és teljes visszhangja az országőrjelszónak: „Hit és Munka az Országért és a Királyért!“

— A „Straja Tarii1* tehát ifjúságával előszava voh a mai Romániának; a ,,Straja Tarii“ tehát e fiatalság kifogástalan tarta, lék jaj vail beteljesíti a holnapi Romániát. így a tökéletesedés fáklyái, mint az antik legendákban, nemzedékről nemzedékre log- nak száHani. ,

— A Tarii“ által megteremtett

iskola révén meg fog születni a holnapi frondsta állampolgár, az az állampolgárd, aki arra lesz hivatott, hogy likvidálja bizonyos elévült mentalitások u'tőlsó nyomait; és megteremtse a Román Győzelem Or-j szagát.

— Ma a „Straja Tarii'-nél az ifjúság fd-; készítéséért, holnap a Társadalmi Szolgálat-, nál a falvak felmentéséért, a propaganda-’ ügyi államtitkár ki fogja fejteni támo„ gató szerepét, mely mindent) ad, anélkül,» hogy bármit .is kérne. Anélkül, hogy bár-t mit is elhanyagolna feladataiból, ez áHam-j 'titkárság hivatalainak kö'teleségük miaéll jobban elősegíteni a szervezetek győzelmét, melyek a románizmus lelki és királyi for-, radalmát készítik elő, biztosítva az újjászületett Románia uj szerkezedének alapjait, f

— Nem fejezhetem be itt beszédem^:,-' mini háború előtti volt cserkész s a ,Straja. Tani“ kitüntetettje, még e szervezet kezdete óta ,anélkiül, hogy köszöneté* s üi": vöziletet ne mondjak azok iránt, akik hűséges és fáradhatoiiiüa-n végrehajtói a királyi gondolatoknak, a „Straja TarÜ“ vezérkara iránt és elsősorban jelenlegi parancsnokának, Teofil Sidorovioü urn^k.

— Az önök mai kö'szönete, meíy-'S együttes látogatás ünnepélyes alakjában hoztak, számunkra iit* az állíam't'i'tkárságnál buzdítás lesz a munkára- Az a munka, rne. lyet mindannyiunknak el kell végeznünk*.; Minden munkásnak azon a helyen ke’l alinia, amelyre állították s azon a helyen, melyet kijelöltek számára'. Ha mindannyian megtesszük kötelességünket helyünkön, a legkisebbtől a legnagyobbig, valóban el lehet mondani, hogy az egész országot jól őrzik. Ez lesz az igazi frontista Románia is.

— Ezzel, a mindannyiunk közö's gondolatával, kiáltsuk:

— Éljen II. Károly Király, az Ujbó Király, a román győzelmi gondolatokat lelkesítő Király! Egészséget!

Kihallgatások Colan miniszternél

BUCUREŞTI. január W.

Colan püspök,* vallásügyi miniszter tegnap kihallgatáson fogadta Radu Irimescu washingtoni román követei és Bánffp grófot.

Szigorúan

elitéit szökött katonák

KOLOZSVÁR, január 19.

A LöróL szünet leteltével a, VI. hadtest katonai] törvényszéke is újból teljes lendülettel kezdte meg működését. Az elmúlt napok folyamán igen sok szökevény kalten» ügye került tárgyalásra, ükik felett Negulescu Dumitru hadbiró-alezredes elnökletével a bíróság a szokott szigorra] Ítélkezett.

A legutóbbi tárgyalási napon Mvlotai Sándor lovas vadászhados'ztálybeliL szökevény közlegény kétesztendei, dorogira Áron hu. szár a 7-es huszárezred kötelékéből és Vanea Vasile 87-es gyalogezredben katona fejenként másfélévét, Kraszrer Ferdinand egyévi, Pataki János közkatona és Petrisor Adalbert 31-es tüzér pedtg G—6 havi fogházbüntetést kaptak,