Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-15 / 12. szám

I] 1030 január 15. ELÍENZflK A A, X Btt „Az angol férfitársadalom virága háború esetén majd érmetegi/őhef és gyapiuharisnyát köt a katonáknak“ LONDON- jnnuár hó. A m i Ili ás példányszámú Daily E \ press- hon Ciislleross-e lard iiţen keményliangu vezéreikl<et tu t közzé ezzel n címmel: „Műalatt Anglia fiiad harisnyát kötnek'-. A cikk az angol fegyverkezés lassú tempó­ját és el égi:! várt voltát veri a kormány szemlére, egyken pedig tiles kirohanást intéz Sir John Anderson, az uj löpecsét- ör ellen. A lord az arisztokráciái ismert tagja., Anglia egyik legjobban fizetőt és legnép­szerűbb pub icistája. A mii faj. amelyet ö tereim tett meg. rövid, szellemesen megírt glossza v'duimidy aktuális problémáról, vagy magasabb rendű pletyka angol köz- életű emberekkel kapcsolóban, l.egulób- }>i cikkében, angol kifejezéssel élve: igyekszik belehelyezkedni a/ an go' kis­polgár cipőjébe. Ennek a mindennapi embernek problémáit airisz'okrata- létére is igen jól! ismeri s araiig vr, hűen tükrözi az angol kispolgár-milliók gondolkozását. Ezt a gondoskodást, mondjuk meg őszintén* napjainkban erősen dominálja a félelem. 'Persze nem az a riadt érzés ez, amely a közép európai krízis napjai­ban áthatotta ai szigetország népét, ha­nem egy állandóan jelenlévő nervózus lel- kiál'apot s időnként bizony enyhe hisz­tériában íllör ki. — Ne beszéljünk a jövőről — hja Castlerosse lord cükke elején —, mert fo­galmunk sincs róLaj, mit hoz ez a jövő. A jelen azonban tele van veszéllyel s tud­juk, hogy egyetlen lépést sem tettünk a veszély elhárítására, vagy azért, hagy vele szemben meg tudjak állni a helyünket. Sőt az angol kormány, ahelyett, hogy meghuzatná a lármaharangokat, a biz­tonság illúziójában igyekszik bennünket rángatni. A háború alatt egy közismert mi diomos fém huzalok hói kdszüit hálót feszített ki palotája, tetején, hogy a repii- lőbomibák ellen védekezzen. Természete­sen v/. az ó\ intézkedés Semmit sem ér, de az öregur bízott ötletében és nyugod­tan aludt éjszakánként. Pontosan ez az eset ismétlődik meg Londonban most is. A kormány hálóval bori Itatta be a west- minséri házak tetejét abban a naiv hit- ben, hogy az jcxrszág majd bízik az in­tézkedés praktikus vdában és nyugod­tan alszik. A Daily Express vezércikkírója ezután rátér az uj polgári honvédelmi intézmény, a National Service kritikájára. Ezt az alakulatot, szerinte,, kissé hebe­hurgya, dilettáns szellem hatja át. — Ilyen szervezési hibákat', csak fér­fiak követhetnek el, a nőiest sokkal gya­korlatibb érzékkel áldotta meg az Isten. Mikor u báziiasszo ny hozzáfog az ebéd fő­zéshez* először megveszi a hozzávalót és pioinitosian hídja: mit mire használ. Sir John Anderson, az uj szakin mszter, nem követi ózó a példát. Az ő anyagai remény­telién zűrzavarban bevernek s azt sem tudja, tulajdonképpen mi áll rendelke­zésére. Kik (lngolbarálok a brit parla­mentben ? — Az ország egyre türelmetlenebb — állapítja meg a Daily Express publ'cis tája. —­Úgy érezzük, hogy Chamberlain nem vezet bennünket erős kézzel, mert a: ötletekből származó rendelkezések az altiszti és legénységi agyakból szár­maznak, nem a generáliséból... Az utóbbi időkben, sokat beszélnek Londoniban arról, hogy Chamberlain A moderau magyar n.ovedlllaárodailmn gyiönr I gyeit, Taimásli Áron gazdáig müvéniek jnrva ■termését gyűjti egybe ez o kötet. Bájoséin egyszerű mesék és a, Játék boayohdt t'uLka&t J íaegviliágiJó történetiek: egy .páratlan tehet­ség megragadó kall'andjal abban a különös világban, ahol a képzelet és » ralHóság illé­kony spektrumában megsz iile üilk -a, milos«'. Az élet ha tárai k'Bbágidinaik, az ember rejtfíl- iLus loapcsoJatba kerül oi természettel és a itermészetfölöíbivftl, angya'iok, ördögök, erdők és tavaik iSzeUteméi irányit jók sorsát, ongyn- lok, ördögök, szellemek, akik nem jelképek mégsem: egy ősi, gazdag és naiv valóság személyesen jelenvefló élőliényei. Az iró, a nagy iró uj vMágterfemlése ez, vagy inkább bájos ivwazstota talán, az éltet tiirök m'to'ló- giájánaík avatott fölidéznie. I la ezt értjük „nepiessegeai“ — s near erfntk a táj és szefneţilok népii voltát — akkor Tottiiátó A ronit is riíépáesneík irmczbe! jiik. An­v oszlott népszerűségéből. A változás cfgye JLen oka az angol közvélemény 'dc- gessége a krntinon.sen bckövcikeze.i- for- du.laiok miatt. Az angolok, mióta meg­rendült a Népszóv-cLséglie veb.-tt .szinte gyermekes hitük s unó'a ez együttes biz­tonság politikai doktrínája össze:smlott s felvál'botta az együttes bizonytalanság — a fegyverkezés vesszőparipáján lovagol­nak* de igen liireime lenek és nincsenek megelégedve semmivel, amit a kormány cselekszik. öt hadügyminiszter fegyverezi fel Angliát Su Jolin Anderson kinevezésével most már ötödik honvédelmi minisztere is van Angliának. A fegyverkezés tempójának gyorsítása a három tulajdonképpeni had­ügyminiszter: a tengerésze'i. légügyi és szárazföldi hadügyminiszter mellé még egy véderöügyi összekötő minisztert ki- ián, atkit Inskip személyében) hálálták meg. Pár héttel ezelőtt az’án, mikor a kormány a légvédelem megszervezését uj alapokra akarta helyezni, kreálták az ötödik honvédelmi tárcái. A kérdést úgy oldották meg, hogy a légvédelem in éz- menyes biztosítását a lord főpeosét.őr ha­tásköréibe utalták. ti. Ă. nak a 6EÓ rossz melöékiérttekniei nélikid; a „Tiépiesságben“ biz ember való,mi dfitvat- és ‘pímgr.amszerüt érez. Taimási pedig divatok és programok fölött áll, azon a maignislaton, ahol az lirodalom méltóvá váliitk legszebb fel­adatához: nem festései, hinnem érteAnezése u liélnrik. A miaii európai irodalombéin nem Ismeret­len ez \a törekvés: a franciáknál egy Giono, Launay, a aiiémetékuiél egy Hmisanwnm neve mutatja: ei léteik legmélyebb vágyairól!, talán Európai isizelitemi megifjodásiáról, vagy leg­al ólbb is ai inegifjodás nosztaiL^ájáróli van itt szó. S lehlet-e nagyobb öröm és büszkeség magyar k irt tabus ruck, mint hogy tárgyilago­son megáMupíitluiít jaz Tarn ..'Var az élen áll s u j iniiiiveive1!, íküzílülk ez.yell a. gyönyörű Vi>- rágvesiraxteleinnLel, a modem európai iro­dalom Íegnngynbbjoíi: közé, a világhírű G-ono nudliié eimeíked'iik. í- ' • ASSZONYOK ROVATA „Házassági Akadémia“ Tamási Áron: Virág veszedelem Aggastyánok és vakok legyenek csak katonák? — Kötelezővé kell tenni a nemzeti szol­gálatot — követeli —, mert ha nem tesz- szűk, belepusztulunk. A jelenlegi rend szer, amely az önkéntességen alapul, no ve séges eredményeket hoz. Atléta terme­tű fiatal férfiak olyan katonai alakulatok­ba Lépik felvételűket, hová csak túlbuzgó aggastyánokat volna szobai bebocsátani s ha a mostam gyakorlatot meg nem 1 vál ozftatják, a k)or.mány fel nem hagy óvatos politikájával és továbbra, is iríó- zik a „kötelező“ szó használatától, az angol férfitársadalom virága háború esetén majd érmelegitőkeí és oyVpiu- harísnyákat köt a katonáknak, esetleg légelhárító ballonok feleve* ztésévcl és lehuzgálásával vesződik, mialatt oz ag­gastyánok, nyomorékok, süketek és va­kok a lövészárkokban küzdenek, A kegyetlenül gúnyolódó cikket igy folytatja Castlerasse lord: leodéglők! Cukrászdák! f'* Háziasszonyok! Papír­szalvéta gyári áron wz Ellenzék könjjoosztályában, C3uj, Pista Unirii. Vendéglőknek és cukrászdákra^ nU megyedes fehér szaJvétm ára: 1000 darab 45 lej, 500 darab 25 lej. Háztartásokba mié egyszerű, fehér, cakkozott szélű 32X32 cm, nagyságú 60 darab 12 lej. Egyszerű feháe ísirrezalvéta 17X17 cm. nagyságban 100 da­rab 16 lej. Mintás szalvéták üléses összeál* Ltásbaa csoxuagoukéut már 14 lejtől kezdve, Ciyöoywű zsunuafrótáfc qwmwgiikáBÉ otffi 1k leiMä Mm ^ V v >/ V * '“■r » » Beszeljünk őszintén, kedves Asszonvok, i tzt a rovatot férfi úgy sem olvassa. Ne J szégyeljétek magatokat, hogy kimondom az igazságos!, nem kertelek: hogy egy há­zasság jó-e, vagy sem — tőlünk függ: a nő'ől, a feleségtől. A téma nem uj és manapság sokat be­szélnek róla. Tudom, hogy a napi poli­tika s a világ forrongása^válitozása főbb figyelemre méltó, mint az egyen b o'dog sí ga és szubjektív érzései. De a politikának vannak hivatodr és hiva'Uan irányítói s ezek úgyis tdl'jes erejüket megfeszít:k, hogy kemény kézben tartsák a korminv kereket1 s a hajót a legjobb u'on veye.s* sék. Mi nők, csak nyúljunk erélyes kéz-* zel az egyén boldogságához, mert végír is a közösségnek lesz belőle haszna. Nem csekély és nem lényegtelen kérdés, hogy miért rossz a legtöbb házasság, hogy mi­ért boldogtalan két ember, aki nagyon sze­rette egymást, inihelyili egy fedél alá re!* tözik? A megoldás kulcsáli, meggyőződé* sem szerint, nem jó helyen keresik- Fér­fiak, minden tudálékosságuk és alapossá­guk melleit sem tudják megoldani. Fuába ír orvos és pszichoanalitikus találmányt a nőről1: ezzel csak a nő testi és lelki beren­dezését magyarázza és boncoílija, hogy vé* gül freudi alapon a „tökéletes házasságot” teljesen a nemek kielégítéséhez vezesse. De nem itt a baj magva. A házasságban a boldogságot akarni keiül, segíteni kell és mindent megtenni, hogy létrejöhessen! A házasságot hgA'-b- ban egy épülethez hasonlíthatom. Építésze az asszony, lakója a család. Engedje'ek meg egy megállapítást és nagyon kérlelt, ne tartsatok sem vaiiárAz- lanirak, sem erkölcstelennek: » ió háza*. ságok közt legtöbb» —*■ második házasság! Tehát’ nem a házasság lényegét, ni int olyant, kell elvetni és felcserélni egy más életformává? (amire sehogy sem tudnak rátalálni, bár sokan keresik világszerte; nem a házasságot kéül megreformálni, ha* nem a házasság összetevőit: a nőt és a férfit. És most) jön az én igazi tieoriám, amit igenis kimondok, még ha agyon is vertek érte, nem bánom. A férfit: nem kell meg- reformállni! A férfi jó! Aki meg akar nősülni, aki odaadja nevét az asszonynak, aki érte kétszer, sőt háromszorannyi mun­kát vállal, mint amennyit nő'Lcnül vég­zett, aki föláldozza szabadságát, ami nek' legalább is oly értékes, mint a^ erdő az oroszlánnak és odaköti az életé:' egyetlen nőhöz, amikor eddig naponta váliszJha­tolt uj szépségben és fiatalságban, ami foly­tonosan kínálkozik számára, ha nőtlen marad, nos, aki mindez" magáraviszí és ennyi mindenről lemond — az jó ember. Nem kell megreformálni. Ez áll 90 száza­lékra. Tizet hagyok a kivételeknek: akik iszákosok, komisz veszekedők, s'b. . De a nők igenis hibásait. Olvastam, hogy egy magyaralflöíldi városban „Házas- ság*akadémíát“ áüitoteak fel Bizony sok tor.itanivaló van ezen a téren. Csak azt nem tudom,. vájjon az előadó tanáron boldog házasságban élnek-e? Mert csak ezek tudnak hozzászólni a 'témához. M>u-t a teória ezen a téren nem ér semmi'. A könyv más, az élet is más. Aki maga lem próbálta, hatókör hozzá. Drasztikus kic,*- jezés, de illik a tudatlansághoz. Tanitaanak asszonyok, akik másodszor vannak férjnél. Miért boldogok ők? Mert okultak első házasságuk hibáin. Akár özve­gyek lettek, akár elváltak. Tudják, milyen nehéz voll) férjhezmennipk másodszor. Ha* tíiak annak a férfinak, aki mégegysv.er nyugalmas, tiszta otthon!) ad nekik, oű- után már özvegységük vagy válásuk ai”-c megjárták a gond és szűkmarkú élet min­den nyomorúságát'. Ha gyermekük van, kimondhatatlanul örülnek, hogy apa ai't melléjük a nevelés nehéz és felelősségtelp s munkájában. Persze, hogy vannak ebben is nehézségek, de hát a szerető asszony mindent áthidalhat. Az élet nem borzas.'-» ‘•ó kemény és nehéz-e a férfi számára is? Nem én találtam ki. Olvastam, hogy Ja­pánban a „menyasszonyképző iskolában ‘ — a házassági akadémiát nevezik igv — a legfőbb tantárgy az alázat. És igazuk van, iájöttem. Ne hepciáskodjunk a püszkr* seggel, ahol .szerétéiről, gyöngédségről van szó, a terhek közös viseléséről s ahol mi, nők, szüntelenül kapunk, annál többit ka­punk, minél boldogabbá tudjuk tenni a férjünket. — Odaadjuk a fiatalságunkat és szörnyű kánnal szülünk neki gyermekei, az öntuda­"os nők meg bot ,-án kozva mondják olvasás közben: — De kedvesem, hát ha nem Édod „oda“ a férjednek a fiatalságod, akkor nem múlik el? Akkor vész el csak igazán. S a gyerek! Igaz, hogy borzasztó szcnv’dés árán jön a világra, de mondd, nem tene- ked van*e benne a legtöbb 'örömöd? Hi­szen az apja alig láthatja. Nem boldogság e őt táplálni, szeretni? A férjnek ilyen bc>- dogsígban egyáltalán nincs része: alig lát­hatja gyermekeit, ellenben agyon dolgozhat­ja magát, hogy előtremtse számukra a ru­hát, cipőt, iskolapénzk Ezt az asszonyok szeretik elfelejteni, különösen, mikor a kapóul! összeg nem elég, vagy nem telik be­lőle szórakozásra. Meri a vita s az elnde- gülés legtöbbször a pénz körül van. Ha a férj este hazajön, halálos fi ralit. Egész nap dolgozni, akármilyen szakmá­ban is, kimerítő. S melyik férj nem él így? De ha végre hazajön, nyájas, tiszta fele­séget keres, nyugalmas otthont, ami végre az ő kényelmét) és pihenését szolgálja. Eta ilyenkor az egész nap baját, bosszúságát; zúdítják a nyakára, megbokrosodik, még ha birkától reime is van. Az asszonynak ruhát, cipőt, otthont ad, öregségére épp­úgy, min: virágzó, fiatal éveiben, ezzel szemben bcldorgi'ó ölelést és csókot vár, nem számlákat' és fö lei com ózott feleség ri, aki társaságba készül. Persze, kell a társa­ság, de módjával, amikor a férjnek is ke.!* ve van hozzá s ameddig a zsebét nem ter­heli túl. Persze, hogy meg kell beszélni a fárasztó nap gondjait, de a férjnek csak a fáradtságot és elégedetlenséget' föltalálni, ugyanakkor, mikor bármely idegen szá­mára vidám csevegést, forró pillantásokéi és legszebb külsejüket Tartogatják, halá­los bűn a házasság éllen. Itt, ilyeneken fordulnak meg a dolgok! Itt válik keserű­séggé a vágy és gyüáöLetté a szerelem. A szerelmet a 'lélek harmóniája alapján keveri és, találja meg a férfi és nő, a 'isztasig, a; szépség, az egészség kivánkozása után. Akinek kedvét ápolatlan, rosszkedvű fele­ség keresi, az elvesztette a csatát. Ela tár­saságra juU vidám, szinészkedo mosoly, jusson a férjnek is, még ha megerőltetésbe kerül is. Az őszinteség, ha tapintattam pillanat alatt lerombolhatja a szerelem egész csodálatos katedrálisáb. Igen, az asz- szony az otthon rá diurn-«ugara, még au- kor is, ha gond vagy levertség ólomfdán kell is áthatolnia. Ez a feladata, ha férjhez- ; ment, ez a kötelesége. Ha nem képes ri, í ne menjen férjhez, ne tegye akarittal tönkre a maga cs egy férfi életét. Az a férfi, aki társat tállá! küzdelmes életében, szeretőt és anyát otthonában, jó férj lesz. önfeláldozó, szorgalmas és hűséges. Nem keres idegen gyönyöröket, nem Kordia máshová a pénzét. Igen, édes Asszonyok, ti változzatok meg ! . „ , Ujj Vera. Könyvujdonságí Földi Mihály: Párisi menyasszony Földinek minden könyvét érdeklődéssel várja a magyar olvasóközönség. Ez a müve méltó helyet foglal el eddigi könyvei kö­zött. Ára fűzve 132, kötve 178 lej. Régeb­ben megjelentek: A házaspár 17S, A szá­zad asszony 178, A viszony 178, A minisz­ter ii9. Kapható az Ellenzék könyvosztá­lyában, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vi­dékre utánvéttel azonnal szállítunk. Kérje a karácsonyi könyvek ingyenes árjegy­zékét, - v v v V v * > v- > ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom