Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-15 / 12. szám

1939 jmauit 13. ellenzék 11 mm,r Hogyan látja a falu életét saca a pap és a földbirtokos Két tanulságos beszélgetés az EGE munkájáról KOLOZSVÁR, január 14. A napokban ké' régi vidéki barátomm.ii Találkoztam. Felkerestek, mert amint mondták, cl szeretnének beszélgetni. Egy részről érdeklik Őkel a napi események, mi történik, hogyan alakulnak a dolgok — másfelől elmondanának egyet-mást. Egyiiik ismerősöm pap. Már 25 éve ve­zeti a faH’uf'». Mindenki becsüli és tiszteli, de a személye iránt megnyilvánuló érzelmeket! nemcsak a palást váltotta ki. hanem az *z építő munka, amil ő kíVjdt. bizonyára tudod, hogy a szomszéd községben téli kéthetes gazdasági tanfo­lyam zajlodd ie. Az EGE*nek ez a megnyi­latkozása az egész vidék érdeklődésének a középon-tjába került Híveim közül '«-un fordultak hozzám azzal a kéréssel, hogy \ ail-amilyen formában szintén be akarnak kapcsolódni, ügy adódott, hogy. története­sen erre az időre esett az erdővágás s a fa leszállítása, Ein'i'adil nem tudtak résztvenni a tanfolyamon. Esténként!, azonban csopor­tokba. verődve telitek meg azt a nehány ki­lométeres utal, mert -- amint hangozt »t- ■' n k — egyet-más úgy is hallani fognak a tanultakról. — jómagam is úgy vagyok, hogy meg-« élhetésemei .1 földre s nehány darab álla­tomra építettem Természetesnek tartot­tam, ha időnként én is ái'járok a szomszéd faluba Aznap, mikor utrakerekedt’em, a falu románsága türtotr. megbeszélést. Egy­szerűen kinyilatkoztatták: ők is gazdák * ők is tanulni akarnak. Levéllel forduftak ichál az előadókhoz, vájjon találhatnak-e módot arra, hogy legalább egy este nekik külön is tarthassanak előadásokat. F.gy elő* adás azonban még kevés s e célból megke­resik a prefektust, hogy a jövőben az állam illetékes szervei számukra rendezzenek két­hetes tanfolyamokat'. Közbeszóltam: — A magyar gazdák hogy vélekedtek a tanfolyamról? —; Leheti c egyáltalán ilyen kérdéseket feltenni? — jegyezte meg csodálkozva. — Legyünk tisztában a dolgokkal. Vannak népi szükségletek s ezeknek a teljesítése a falura mindig úgy hal, mint egy isteni ado­mány. Aztán így folytatta: — Húsz év után most jelem-kezik vala­mi. A magyar gazda nemzetkisebbségi ön­tudata. A nép kezdi belátni, hogy saját, jól felfogott, egyéni és közösségi érdekében több és értékesebb munkára van szüksége, önzetlen és hátsó gondolati nélkül dolgozó emberek közeli! eltek meg lelkivilágát. — Hogy milyen nagy eredmény, azt csak mi, akik naponta érintkezünk velük, tudjuk teljes mértékben átérezni. * Szirtágymegyei birtokos barátom a talál­kozás előtt levelei is ink A hosszú írásból azt: értettem, hogy igen lényeges kérdések­ben szeretne egyet mást tudomásomra hoz. ni. Érthető, hogy a vele való beszélgetést; komoly érdeklődéssel vártam. Amikor vég­re találkoztunk s szemben ültünk egymás* sak láttam, hogy olyan dolgokról óhajtana beszélni, amelyek, hogy úgy nevezzük, kényes természetűek. Bdztatdam s bátori'ot. -im, mondván, hogy csak az igaz szónak van értéke. —, Az EGE-ről, jobban mondva a mi gazdatársadalmi mozgalmunkról akarok vé­leményt nyilvánítani. Hallom, amint egyes vidékeken tanfolyamokat szervez, vető­mag, illat tenyésztési akció, különböző gyűlésekkel szolgálja az ügyet. Mit tagad* jam azonban, nálunk Szilágyban határtalan az érdeklődés, de megítélésem szerint sok helyen még csak várják a felügyelőket, vagy a központi kiküldötteket. Állandóan beszélnek az EGE-ről, tanulnak szakfepjá- 3ól, de nincs, aki munkába áítót'sa őket', fpen figyelmeztetni akartam a közponl'c aogv vallamiképen meg kellene oldja ezt kérdést s rövidesen minden faluban jelent­kezzenek az emberek s utána "ped'g a közös­ségi élet. Hiába, mit tagadjuk, ez a köz­pont kötelessége. Még . sok érdekes helyzetképet rajzold meg.‘helyi viszonyokról, emberekről mont dorr véleményt. A? «gesz kérdést átgondolva, így vaku szóltam: — Előtted szamosmegyei pappal talál« koztam, aki egy tanfolyam lefolyásáról mondta el rendkívüli figyelemreméltó ész­revételeit. A kérdéses tanfolyámot azért le­hetett megrendezni, mert a magyarság helyi vezetői komolyan dolgoznak, foglalkoznak a néppel, egyszóval megteremtik a munka előfeltételeit. — Mint EGE »tagnak azonban tudnom kell, hogy ez az intézmény n«m rendelke­zik olyan erőforrásokkal, amelyek biztosít­hatnák azt, hogy záros határidőn belül va* lamennyi követelménynek megfelelhessen. Rengeteg fizetett szakemberre volna szük­ség, ik'ik fal uról-f alura járva, bekopogná­nak a magyar gazdák hajlékaiba, maguk­kal vinnék szervezett gazdatestvéreik hivó szózatát, .. betek iáiban án a k a kisebbségi éj­szakába, megfognák gazdatestvereik kéz út s hoznák őker az EGE be, a magyar gaz­da társadalom intézményesített közösségibe. —. Mindnyájan tudjuk, hogy sok ko­moly elgondolás és épitő terv bukik d a pénzhiány miat. Húsz év után már el-iütöt­tünk addig, hogy számbavehessük azokat az erőket, amelyekkel nemzettársadakni építő munkát lehet végezni. A magyar ér­telmiségnek, tegyen az fallusi vagy városi, két csoportja van: az, amelyik sorompóba áll, vállalja a közöségi éld!' terheit és dol­gozik s nz, amelyik 'társaságokban, vagy különböző helyeken mindig ellőjön nén- menlő terveivel s a kritika tüzes ostora val, de dolgozni, azt nem szeret. — Azzal még soha senki nem segít *<t egy ügyön, hogyha csak javaslatok kidol­gozásán fáradozik, de arra nem vállalkozik, hogy a/ elgondolás érdekében mindent el­kövessen. — - Abban a pillanatban viszont, amikor a magyar falu valamenyi birtokosa feös* meri ,1 nagy kérdések jelentőségét, útnak indul — ahogy azt nagyon sok vidéken teszik közvetlen kapcsolatot teremtenek a kisgazda réteggel, gyűléseket hívnak ősz sze, szervezésre SzóWhják fel a népet, gaz­daköröket alakítanak, tagsági nyilatkozato­kat! Írnak alá, beszámoljak arról, milyen közvetlen segítséget tehetne nyújtani, ak­kor nem jössz ilyen megjegyzésekkel. — A magyar falu csak akkor remélheti sorsának jobbrafordulását, éleszinvonalának emelkedésé1, hogyha mindenki melléje ári. A szavakat az épitő akarat váltja fel. — Menj vissz:» a faludba, nyilán nézz szembe a kérdésekkel. Jó ismerőseim csak f így elit, de egy szót sem mondott. Láttam az arcán, hogy kezd rájönni valamire. Bejárja, hogy a közösségi munka nem holmi üzlet; vállalkozás, ahoi csak azok dolgozhatnak, akik mim'» fizetéses alkalmazottak szerepelnek Nem szólt, de szemeiből kiolvastam, hogy amikor jóindu latú tanácsra vagy vád kovácsolására ké* szült, tülajdonképen saját telkiismeretét ál­lította a népközösségi' élet vádlottak piá­jára Most szám on kérheti önmagától: vaj jón, mát és mennyit, hogyan dolgozott». — Igazad van — jegyezte meg. Hónapo kig töprengtem ezen a kérdésen, leveleket akartam írni, ső»t otthonomban javaslatokat dolgoztam ki, hogy elktildjem a kozponl- nak. Arra bizony nem gondoltam, hogy ezeket a terveket s-aját telkiismeretemmel kelilene közölnöm. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet lehetőségeinek halára közötr mindig jelent­kezik a munkára. A magyar »tömegek azon­ban nemcsak néhány embertől várják 1 a közösségi önzetlen munkát, hanem mind­azoktól, akik egyéni adottságaiknál s va­gyoni helyzetüknél fogva közösségi mim* kára vannak kötelezve. Demeter Béla. Koldussz iJiSf SlfiÜII IUIBI RUyUU£.!Iia leli filmvezér a viíi<£gbo4ránnyá dacgadé párisi 51 ara ans a Natan Bernard regényes zrrierje. — A irancta Néphontof teszik fe'eiőssé n §iímvezér gyanús iizíeteiéri KOLOZSVÁR, január hó Az egem, flErmviMgol fogtalllkoztind jd a pá­riád P.idhé-Natam bukása., amely az utóbbi idők egyik legnagyobb -világbotráinya. A frutneia sajtó h-etek óta egész ol dadáikat szen­tel ennek atz ügynek, melynek középpontjá­ban Nafta n Berniaírd, a Paithéi-Natajn vezér- igaízgaiHó ja áll. Natan Bennatrd egyike .volt a világ filnwiagytságaóiMalk. Páriában jelentékeny szerejpéd vitt és a legelőkelőbb (körökbe iis bejáratos ivódd, A lopok most közilik az ok ait e .fényképeit, ahol Paul Douimer köztársasági elnökkel együtt vám lefényképezve egv tár­saságban. A Üáiroaeiásiok pergői üzélum csak látszólag állt Naita.n Bernard, de «, tulajdon képen.i támaidlák Leon Blum volt miniszterelnök ellen irá­nyul akit azon a címen igyekeznek bele­keverni a. botrányba hogy Jean Simon Cerf a Pathé-Natan egyik igazgatója, aki bűntársa Natan Bernardnak, Leon Blum feleségének második unokatestvére. A íra;n r.i a jobboldallá sajtó megáMaipMásod szerint Nótáin Bemard fülmvállliailatei tu kij­elölik épen azonos volt a Bauer es Marséba I bank váildata te)]., mely 90 míi'llliió frank pasz- sz»»wá.va8 l'eibt fizetésképtelen és — amintii ezek a kupok Írják — Noitanit soba'Siem tartóztad - j ták volna He. hu. ezt Dada d ie r mf niisiz terein ök j és Bonnet' kü.fügymintsztter el nem rended- 1 ték votn a. J i Egy érdekes karrier N'adian Bernard lasiibau s»ültetett és 1900- bam, 18 éves koréiban Bucii nevűbe ment, ahol a fényképész mesftenséget tamidta ki. 1905 batn az ambiciózus, fiinitad fotográfus koldus*- I szegényen. Parisba érkezeid, ahol egy külvá rosti moziban;. mind vetülő-gépész kapott a8r 1 kalnrazásd. SaargaSmansain dolgozott, majd j hozzászagolt a filmgyártáshoz is és. 19X3 t^ün j uiár önálló váHlailíada volt Rapid -Fűm címen, ! áfcniel’iy kereskedelmi rekdá'mf ültnek készidésé- j vei dogtadikozotít. Ekkor lakból Párüsiba hivla í Emiit nevű bátyját is. akivel: obszcén fi-'tae- i két kezditek gyárlfcaini s ezekben m fiflimekben I a Natán. fivérek játszották a főszerepet. Úgy I látszik. hogy Parkban sok kedvétője void az í obstzcén fiilim'dkntek, mert ezzé’; niaigy vagyonit1 ! szereztek és. köziben már öiz sem számi tolt a Nadan f véreiknél, hogy közszemélrem elleni kihágásért 'efiifcélték őket. Ezután fii'fmmásoló váledtartot nyiitottak. majd 1919-től kezdje 1928-<íg ltopid-l-iiini cég aifiaibt fülu< Journa­lok készítésével foglalkozttak, majd megcilnpi- p'tiották a S. E. B. A. G. I. film vádi:itatok arnély egyesi ittette a ltegmigyx>bb francia ffltm- váillaladokad. Ettől kezdve felfelé ívelt Nohan Bemard kairnienjc egészen 1933 végéig, ami­kor a rniagaisibófl u. rnlélyvéglH' taivziitotta Le doux páinki viiizsgáilőbiiró alki eílitendélle ti f'ilmivezér lielámtóztadásál. Miből áll tulajdonképen a Pathé- Natan botránya? A botrány, amend azt a Maitch ciiurvü nagy franciul jobboldalid folyóénad február 5i -szá­ma közli ,,Az utolsó Naitan-fillím“ cím alatt, j ! uitai jdonlképen abban áíllt, hogy 1929^ben egy j isimeneiWien elfogfaida Chatnltes Paithé székéit, j akii vá.liltailatánál 43 mibiió frainlk tőkét és 312 ; nvHOiiő frank rögtön í-tealTiizá'llhaitó aktivál ha. i gyotl hátira. N'adön megszerezte a majoritás I részvény-pakettet 60 miiíllltió frankért, amé'y j h'i'vi 2 miiflOiö frankkaíl vo'd fötrleszthető. No- tannak azonban nem void 60 műildója és az első részletet a Cond'i-Gurce! bank előlegez­te, melynek geranciaképen féUfujándotta saját váMlato'tánaik, a Rapid-Filmnek részvényeid, amelyet 7 miíKliárd frankra érdéké'd. A bank a rósizvényköteg t'Diapján 25 mÜlöiió frankod lyősidodd. Natan Bemiatndnak. Néhány napptad később a Rapid-EiOmet, q nuá'r Natan Bernard vezetése níá kerüld Padfhé-Einema 25 midii óért vlíssizavá'ldotte és a Gondă-Gar- cetl bamk megszűrni érdekéid fél lenni. A Padhé-Gineima részvényesei aizt hitték, hogy 25 mili’tió frankért sdkerülit mtegr-ásáiroln iok egy 7 miilíllárdot érő válFIadádot. Időközben Natan havi 20 ezer frankot vett fel hivaf«>- losan a vá'liá'lattól, miint a Pa't/hé-Cinema ve­zetője A vállalat összeomlásának első jelei 1 Amikor a hungosfii'im fél Hű nit. Naitam Ber­na rdnak nagy tervei voltak és derfiilátálsábain egyre rózsásabhnak látta a jövendőt. Növelnie fiidimitársiaság oda ptőkéjéí és egyii-e-másra vásárolta ai moziltlermieket, majd fílrnteket gyártott, fülimszilláirokad sízteirződitetett s ezek a műveletek tér mész telesen jelentős judáilékot b z- losiitodtak számára. Az auaptőíkieemef lesben nagy összeggel résiztvett a. Bemer és Marsohai] bankház, azonban a lejegyzett részvényeit neoaj fizette kj teljem, egészében és mindegy- 30 mitilió fii« zetleii, ütetive eiwiy'in Patbé Nalafnanait. Ntutam, aki vaJ u^aiUil v/. , aäeupokra. f^ktetle, köv%teiit<- a pén/i. meri erre szüksége veflit •». vállalat tw|es/.k»-dé^%Avé i kapcsoilatljíiíU. bam'k ivem tudoW péru/A mini j miire N«itan egy olyan manó vert hajtott vég ! re, melynek következtében felszabadultak : a banknál! őrzött részvények és azokat áruba bocsátotta. Ennek a ananőivernek a k.övetkírz- I lében a bánik megingott és 900 mi'lbó fran­kos psiszivávoil fizetésképtelen lett. Hogyan fújták fel ezt a bu- |kást politilcai botránnyá? A Match azt inja, hogy a, fizetéskóph-F n bánik jiesszivái onnan szánnia ztak hog\ 1 pénizt pollltikaii oéliokna barsznállák lel A értesülüései; szerintt számos Iwfloldaii uj-ságot pénzelitek a bank pénzéből és ha utána néz írének, mi történt és milyen lapok és milyen poliiLLkusók kaiptaik innen pénzt, fure'a dói gok süíltniónek ki. Igen fuiresai fordulata »á- m-adt űiz. ügynek, amennyiben Naitfin, egv sa j- tókampány uitán már 1936-basi kényte a vol/f elitávoznii a váüláliait ó'lérő! Most vádol­ják őt azok, .ukilk amraakiidején, rnitnt a \e-- osrü lel rnegtestesíitőjéL llrsz/telitók természete­sen pénztárt. Hogy honnan volt ez v pénz? Egy nagy fraincia távirati ügynökségtől e/kr- nia/ott. amelyik az ellenőrzési- gyűtkorolta Na­tan vállalatai felett és egy német cégtől mely a francia filmipar szivében helyezke­dett el. A szovjet szerepe Amikor az igazságszolgáltatás beleavatko­zott az ügybe, a fVilhé-Cinema fi)/eíésképie lerrséget je'entett. A laţi szerint a bíróság mik kötelessége lett volna elövigyázattál élni és alö/pos v i zsgála t ailó venni en nek a ka lan dórnak a vagyonát. Vagy az történt — ója a Match — hogy egy másik üzletcsoport ri­valizált a Patthe-Naftánnal. 1936 ot irtunk ak­kor. A Népfront ekkor voi»! hatalma teljé­ben Egy év múlva a kerék megfordult. Na­tan a»ki 'vteszaszerezJte rész.vényeát, bérbe' adta rész vényik'ötegél egy uj csoportnak, mely érdeklődött o moz iszakma iránt és k*'V- lönösikiépen villetmosság! készülékeik iránt, iTuntb o szovjet szállM»Lója. És a szovjet váj­jon nem fize(*te-e meg áruban az afumini- nnrszálilitást? Kürönösiképen filmekkel fi za­le l*. meri igy találta meg a módját atnuóii, hogy o francia árukért propaganda-filmeket hozhasson lie Francimorszáigbav Ez a szovjet- film korszaka void. B'um és Donnay, akik akkor miindenbatók volibaik, a Butevardolc reldaimtáb'láiit szovjetfiüimekke] töltötték meg. Ebben ez időben a Natan elitem vizsgálat slagnáM». Ez persze kapcs-olofibem volt a poli- bkaii íviszonyoklkal éppen úgy. mint Blum lemondása, a párisi ügyvédi kamarán tagság róí. Natent pedig Dala doer és Bonnet ren­deletére tartó zfalita le. A francia 'liaip két képet közöl. Egyik az a kis viakó lasiban, ahol ya- tan Bernard született, a Tnădk kép pedig FiUeuse kastély képe, amely Wotan tulaj, dona Nagy ut vám a viskótól a gyönyörű palotáig. Hosszú volt idáig az ül, de a palotát ót s* börtörng már sokkal rövidéi<b. Francia po­litikán körökben kíváncsian várják, hogy mi lesz az eredménye annak sa jtókampánynak, mel y Na tan Bemard szélhámosságai mi-abta Népfrontot1 akarja, felelőssé tenni. (a I ) hogy a színház legközelebbi prózai darabja Zilahg Lajos gyönyörű, komoly színpadi al­kotása, a Hazajáró lélek tesz. Bajor Gizi hi­res szerepét nálunk Fényes Alice játssza,- hogy az operett együttes szorgalmasan ké szilj a Szomjas krokodil című nagysikerű budapesti operett bemutat ójára. NŐi fősze­replő Krémer Manci; hogy Abrahiám Pál és Földes Imre Fehér hattyú című uj operettje Stockholmban ke­rül legközelebb színre; hogy a budapesti Belvárosi Színház leg­közelebbi újdonsága Vándor Kálmtán Trieszti gyors című írig játéka; hogy Anna May Wong, a híres kínai film­sztár ősszel visszatér hazájába és ápolónő lesz egy hadikórházban. Anna May Wong el határ ozlása nagy szenzációt keltett Holly­woodban; hogy n párisi Comedie Francase egyik tár. suMa Londonban fog vendégszerepelni. Utoljára 15 éve szerepelt a Comedie az an­gol fővárosban; hogy rendkívül mulatságos eset történt Bernard Shnw-va! 4 napokba„ a világhírű író egyedül volf a Iákásában és éppen Euri­pides müveit tanulmányozta, mikor egy női hány felhiiota telefonon. — Shaw-val nem le­het beszélni — mondta az iró a telefonba — a mester Euripides-szet van elfoglalva Wem baj. — vélaszo-lta a hölgy — tessék meg­mondani neki, hogyha Mr Euripides elment, hivjon fel engem. És bemondta a telefon­számát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom