Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-03 / 2. szám

Í939 Säüu'ir -f.

LI

Kalandozás — a múltban

Látogatás Segesváron, ahol minden rég letűnt nagy Idők

dicsőségét hirdeti

SEGESVÁR, december 31.

A nagyvárad—bucuresrii személyvonat kiindul Dános állomásról s mir»f fekete, lomKa óriáskígyó siklik tova az egyre szü-< külő KülküM völgyében. Az ezüstös jégpáncéltól borított, szeszélyesen kanyargó folyón négyszer halad át, amíg beérkezik á völgy legszebb hajlásába: a részben ma» gastfaitra épült Segesvár alá.

Állunk a másodosztályú kocsi folyosó* ján s .a párás üvegen át bofldog emlékezés sei szemléljük az elénk -táruló képet. Iskolai dolgozatok, sablonos útleírások, szabatos földrajzi kifejezések, száraz gcoiló** gía meghatározások jutnak eszünkbe . . - A Küküllő völgye e tájon keleti irányban tágas medencévé szélesedik, mig nyugaton hegyek közé szorul. Északi oldalán szép hegysor húzódik végig, melynek gerince erdős, mig déli lejtőin gazdag termám szólok diszienek . , . most gyémántként

csillogó hóllepel alatt ... A nyugati hegy- sor élőit egy kupa-lakit, délnyugatról északkeletre dűlő hegyfok emelkedik, mintegy 70 méter magasan a völgy szín- ■tájából . . .

— Istenem, de szép! — lelkesedik halai feleségem, itt, mellettem, a dübörgő ke* rekek fölött

— Sighişoara.

— Schägsburg.

— Segesvár.

A többi u ó társak megállapít ásói már

tokkal ridegebben hangzanak. (No ez i> egy állomás. — Csakhogy megérkeztünk. — Hamal! Hamal! — Aber, meine kind! Ruhe!)

így, vegyesen, vegyes érzelmekkel, ahogy vagyunk valahogy leszállunk az irdatlan szerelvényről s dtküzdjük magúnkar 7) ,,Ki járatinak nevezett résen.

Megérkezés — akadályokkal

Reggel. Friss hóhulüásban a fő'érnéd szemléljük a vár felé vezető szűk és !er tős utcákat. Ott, a magasságban minden egyes köz és magánépüiet makacs erővel őrzi az 1280 ban létesült „cascrum Se\" középkorias színezetét. Segesvárnak ez a nagaslati része évszázadokon át dacol az újabb építészet követelményeivel szem* 3en. A nagyszámu ódon házak eHreugró zögletei, a régi, harcias időkre emlékezető ablak nyílások, a várba föfvezető lép ;sők, födött átjárások, szűk sikátorok és »őrbe utcák a fényes múlttal büszkélkedve, fantasztikus formába ötvözött gyűrűként veszi körül a kupalaku hegyet, mely** nek tetején magános méltósággal uraiíják. a szelíd, minden modern hóborttal szemben megalkuvó völgyet a középkori tüzek* ről megfeketedett falu „Kolostor“, a mai ágostai evangélikus ‘templom és a bornla- dozó várfalakból kiemelkedő bástyák: ez itt a XV. XVI. és XVII. század. S>k is- tencsapás és emberi harc sújtott keresztül rajtunk, de mégis állunk és kísértünk titeket a mull emlékeivel. Ám Egyétek azi, ami nektek tetszik, ott fent a völgyben, mi maradunk, kő kövön, ahogy -endelte*» tett. Castrum Sex.

Reggel, ilyen friss hóhullásban, ilyen Urai hangulatban, ebben a környezetben megelevenedik előttünk a mozgalmas muaA völgybe beözönlő szikár, világodé- mü emberek hóditó erővel törnek fel a kupalaku hegyre. Épül a várfal, a bástya, apró házak nőnek eáőreugró alapzattal a földből: Castrum Sex. Rohan a történe* lem. Róbert Károly trónralépésélőf a mohácsi vészig ebek idő alaiit egyre erősödik ez a szász sziget. Felépül a kötélverők és örvösök pompás óratornya és a hegy csúcsán, 80 méter magasságban a völgy féléét 1429 ben lerakják a „Kolostor“ első alap-» kövét. A város mintegy 5000 lakosa 95 évig dolgozik a háromhajós csarnokon. A törmelékkövcket fáradhatatlanul hordják egymásra a megnemaií'kuvó „nyugatiak“. Apa fiának, adja át a kezéből kihulló csákányt, ásót, vésőt és vontatókötelet, mígnem 1524 őszén készen áll a nagy épülettömb, a kontyos födölü nyugati homlokzat, 10 méterrel a födél fölé ernrikedó zömök torony és a pazarul kidolgozott csúcsíves déli kapu. A „Kolostor“ lassú építése közken rohan ErdéSy tör«éa :Wr.

j 1437 ben Kápolnánál megkötik 3 há-om I nemzet unióját $ Erdély rendéi Segesvárra j feszik át az Unió egyik jelentős központ- j ját. iţo6.ban a „rend" urai a segesvári I váriemplomban gyűlnek össze, hogy a i hármas következés hatáskörét kibővül*

I hessék — Isten segedelmével.

I 1603. Basta gubernátor uram uralkodásának kezdete. És 1603-tól 1604-ig alig e'* viselhető viszontagságok és csapások sújtják az elszigetelt nép közéletét.

1616-ban Orend Márton uram, a tiszteletreméltó városatya a lakosság közöt1 összeesküvést szít Bethlen Gábor, a „ma* gyarok ura, a székelyek barátja és, a fzá- szok atyja” ellen. — Célunk — monda az előtte összeseregfett polgárok elő*: —, hogy Bethlen Gábor megbuktassák és helyébe Rehner János atyánkfia, Szeben 'város polgármestere emeltessék. Ez vob az összeesküvés kezdete. És a vége az, hogy Orend Márton uramat, mint bolondot a kőhalmi vár pincéjébe csukták.

1646 nyara. Borzalmas dögvész pusziit a városban. Az emberek százainak holttestei az utakon rothadnak. Akik még életben maradtak, fejvesztetten menekülnek a völgy felé, a szabad ég alá.

1676 tavaszának egyik éjszakáján a keleti oldalon tűz ült ki és az egész várost elhamvasztással fenyegeti. A kötélverők, Ötvösök, tímárok, kalmárok, a nép:4g és katonaság kétségbeesett erővel vet gí’-at a csúcs felé törő pusztító elemnek.

1709 ben ismét dögvész pusztítja a város lakosságát és T788 ban újabb tűzvész pusztítja el a város egyharmadát. De nincs az a természeti erő, mely végleg el tudná pusztítani az élni akaró embereknek ezt a-keleti -végvárát. Uj házak nőruk ki a. hegyoldalon s már a völgy egy részec is uralják. Felépül az „Albert haus", a szász nevelőintézet, melyet Albert Mihálynak, a segesvári gymnasium egykori tanárának s az elinduló szász lira legtehetségesebb ! művelőjének-emlékére szentelnek feu Az „Albert haus" ma is elpusztithata’hrul áll az „óratorony" árnyékában s Iriha- gyástalan egyensúllyal méri az időt, mely- j lyel együtt rohan a történelem . . .

1849-ben Segesvár foiDai alatt, ott a síkon, két ellenséges haderő méri össze fegyver ci't.

A harc hamar elült,

Petőfi emléke

Most a Sáncról idelátszik egy sugár ojz- lop, Vatl&hofl ott p)hen a, nagy magyar költő az örök ugar alatt. Bt jobb-a. egy síkság felé ereszkedő domboldalon Skaria- Ün orosz tábornok síremlékének sötét tömbje válik ki élesen a hófehér hó*veiből,

Temető, ott lenit a völgyben és em.tő itt fent a hegy csúcsán, jeltelen és már»« ványkövekkel megjelölni sírok, fönn *.k az u j és uj esztendők. A születés és halál fo'y- tonsságában áilnak dacosan és szembenéznek az idővel ezek a középkori ‘üztő* megfeketedett falak, ezek a narmessí ga, zöld, kék és vörös színekben pompázó makacshomloku házak, melyek fantaztri* kus formába ötvözött gyűrűként veszik

körül egy éfeu akaró kis kozö»ség fekete kolostorát.

•

A niullt lassan elmarad mögöttünk lígv, kettő . . . számláljuk lépteinkéi lefrié • fedett „iskola lépcsőn". A homályos -lép csőházban megriadt egerek surra unai szerte, otthagyva az eldobált kifliv4<gek* ■, kenyérdarabkákat. — Százhetvenk;tv5 — mondom s lelépek az utolsó lépcsőfokról. — Nem, kezd már is ellenkezni ifjú ele tem párja — 9zázhetvenhárom. — Na. kezdjük erőiről! — s visvzakapaszk oJun J a meredek utón. Hát persze, hogy nekerr volt igazam.

Akkor is, amikor kijelentettem, hoş • majd 1 jövőben fogok imi Sege-.vá- jele néről. László Béla.

A cégtáblák és reklámok után január elsején le kell róni újból a repülobélyegei

A Kereskedők Lopja közti az uj repülöb ■ lyegtorvény kapcsán a kővetkezőkéit:

Vamnaik egyes olyan hirdetmények és re!k tarmok. amelyekre nézve úgy a kibncsháni bélyeg törvény. mint o repiüöbélyegtörivón y i<k ietékmenttes-’ségcrt áilapdt meg. A két törvény Ltt üs eltér egymástól.

, A bélyegörvény 53. artritoulitsáiniak 4. pe- i ragirafusa szerint ütetidkmenitiesek a követ i kezük:

«I a cégfeliratok;

<b) a vállalat telepein elhelyezett hirdet menyek, «mennyiben azok csupán a gyakorolt kereskedés' vagy Ipar számán» szükséges jelzésekre, az árusító11 termékekre és általában tu azon helyiségben végzett avüiveletek feltüntetésére szorítkoznak;

c) valamely háiz eladásául», vagy kríbér!é- sfére vonatkozó cédulák. amennyiben magán a házon vannak felregaisutva;

d) törvény vagy bírói határozni! végrehaj- tásokópem k.függesztett inatok kiadmányok, másolatok vagy kivonatok, «mennyiben a törvény kivé ót nem tesz. Ilyen kivétel-: árverési, idézési, csőd hirdetmények sttb.;

e) az. állam, megyék és községek, valamint a tőlük függő intézetek és a vagyoni cél kitűzése -nélkül működő jogi szeoa/lyek hrrldte ■ lései;

f) választójogi hirdetmények:

g) kizárólag álláskeresésre és átWás kiiiváM- sára vonatkozó bírd«1 nnéryek:

h) a- kizáró!; gosam csak játékonycél'bóJ rendezett ünnepségek és szerbartiások h rde tése;

t) az állam áltail1 elismert vallásfelekezeteknek, o, vaiHósi sízertartláisokali’ és jstemhisv- őeleteket tantalmezó birdetimények;

j) a nevelési továbbá a» polibikeii és kultúrái] is propaganda céljából rendezed összejö- 'veteleket vagy előadásokat tárgy-aló hndetj-z-'báil’yok szerűit és a változásnak megfelelő rquilőbélyeg-illeléket le kell róna. i Pénzügyi bélyeg szempontjából az évi illeték akj eső illeiékekone nézve a- kereskedő j a hirdetmény kifüggesztése előtt a követke- 1 zökne köte'es:

I. Az. adóhivatalinál a már említeti be je - len lést megtenni).

I 2. Az évi illetéket befizetni.

A kiffmitatáat a kifüggesztő vá'lftadö* vagy *

: hirdetmény tulajdonosa, köteles benyújtani I Er.rtdk a tartalma a következő:

1. A hirdetmény sz-övege .

I 2. A hirdető fé! tefjes neve, foglalkozás*, j lakásai.

3. A hirdetmény felülete (négyszögméte- í rekbers, illet ve deci méterekben).

4. A hirdetmény iptifldányszáma.

5. Azoknak a helyeknek (utcák, épüle ek síb.) pontos megjelölése, ahol 0 hirdetme

i nyékét kifüggesztik.

i üz'letátritházá.s- esetén nem kell uj illetékei fizetni, de a cég váltó« üst l>e kell jele* t(-ni.

Minden hirdetménynek első bal1 szögletén feltűnő belükkel kiáür.íkrtendő az illeték lefi- zetusérő) szóló nyug a száma és kelte, j RepüU'Vbélyeg szempontjából a mozgó 1 ivnyképpel vetftiett reklámok rapűlőbélye« - j iiletékei-t ha vont ei kel! befizetni a ve'itő felüliét uitán számitvOi. A hónap töredékei egész j hónopnaik tekintendők.

I A -mozgóiárnyképek hlrde’TiVvn'yeit és rek- 1 lámáit minden egyes filmre vonatkozóan, * i hirdetés tar tárná ailaitt külön ke’-] kiszámíts- ni. A tn-ozgófányképsznnbóz belsejében élbe- lyezett rekliámok és falragaiszok nem esnek repülőbélyog-kötelezettség a#é.

Istentiszteletek

menyiek:

k) a sajpWmBik terjesztési oélíbót kiadó hűdetményei;

A repülőbélyegtörvény szintén feütsorof né- hániy ki v ielt, illetve megélilapü egyes hsr- detményekne nézve repülöbéJyeg e9ól inM mentességet,

A repü-űbélyegtör v én y OTerimt illeték alól toentesek a következő h irdetmények:

1. Tudományos jellegű nyflvácos1 előadások hirdetményei, ha belépőjegy nincs.

2. Azok a hirdetmények, amelyek az ujstál- ■ gok vagy időszaki folvóiTe'botk tartalmát sorolják fel.

3. Választási birdetmények, nziirdentfléilie tterjedel'emibeo.

A repülőbélyeg sízemporetjából tehát csak ez ú) háromfajta hirdetmény repülőbőlyeg- mentesi, a többi összes hirdetményekre fel kell nagaszttanii, illetve alko-lmaizini kéül. o re- pü'lőbélyegeket még akkor is, ha ezek kincstári bélyeg aló] mem'esek.

Legfonitosabb ebből a szempon/flbóli a cégfeliratok és üzleti reklámtáblák repülöbélye- gezése. Am in t láWukf ezekre kmcstári béíye- gefea' a’keilimaizni nem keliR. A repülőbélyeg alkelmazáise azonban kőtelező és pedig a következő szabályok szerint:

Mindéin év lanuár haivalbeiß a, cégtébi«' és í egyéb, az üzletben belül vagy hívül ai'k-altma - i zott rekHámtáb' ákró] egv borderou (kimula- j tás) késizűendő, megnevezve és felsorolva j ebben minden egyes cégtábla szövegét év raé. ! relétr 'valecnint mindem- egy'-ro tLiblánál az. j érte járó repülőbe! vég összegét.

Az Így beirt és összegezett' illeték végösz- ! szegének megfelelő értékű repülőből veget a j kimjulúlásir.ai kell ragasz land. Mfmdien tgv-es bélyeget kelettel és' bélyegzővel kéül érvény - ! lleneiíteni. A kiiiiní'atást az iiziletben kell j megőFr/ni tehát nem keli) sehova sem be- j adni, hanem fel kell1 nzt ■miutíűnii láttamozé» céljából a repülőbélyeg-elfenőrölenek.

AKADÉMIAI IST'ENTISZ'IIELETEK. \

ref. teológia akedt-mia dásztermébesn uj esz-, teDdőtőr husvóig (1939 január 1-4ŐJ 1939 ápriliis 9-ig) minden ivasárnap és- ünnep«»! pon 0. következő akadémáea istentiszteleteket tartják: 1. Január 1. (Ujesztendö.) Lukács 12:4—7. üiepján pródkáJ': Nagy /András. 2f Január 8. Lukács 2:25—32. aitetpján prédikál: László Dezső. 3. Jktmrár 15. János 1:35 43. alap ján prédikál: dr. Tavaisizy Sándor. 4. Január 22. János 1:46—51. alapján pnétfi- kát: dr. Gönczy Lajos. 5. Január 29. Lukacs 4:16—30. állapján prédökáJ : Maácsa y zabért, 6. Február 5. Máink 6:20—29. aíapjáu prédikái: Jánosi Andor. 7. Február 12. János 5:5—18. stopján prédikál: Biró Sándor. 8. Február 19. .Máté 5:1—12. alapján prédikál: dr. Nagy Gézcv 9. Február 26. (Böjtsfő va- sánnnp, urtwacsoraosz ásisad.) Máté 16:21—26. alapján prédikál: Vásárhelyi János püspök Ágemdázik: Maksav Albert. 10. Március 5. Lukács 9:5—56. aíLapján prédikált: Borbálái Dáoiel. 11. MárcioiS) 12. János 11:1—16. a topján prédikál: dr. Imne Lajos. 12. Március 19. János 11:32—46. alap ján prédikál: dr. Gönczy Lajos. 13. Március 26. János 11:47— 57. állapján prédikál: dr. Nagy Géza. 14. Áprííls 2. (Virágvasáraiap.) Márk 11:1—10. alapján prédikál: Maksav Albert 15. Atprifc 7 (Nogypénlek.) János 19:14—30. alapján prédikál': dr. Távasey Sándor. 16. Aprr%- 9 (Husvétvasánnep, urvacsoreosztással.l Máté 28:1—10. alapján prédikál Nagy András, .ágerhdázk: dr. Imre Lajos. (A perselyei adományokéit a szegénysor-sí) teokágie« hafi- go-tók sesaö'y-ezösöre fordítja u- fakultás.i A LUTHERÁNUS TEMPLOMBAN ó-év

es>tájén 6 órakor unvaesorăs i«sten isztelet

íiesrz, melynek keretén belül M. Lévav Ilonka Delly-Szaibó Géza ó-évi dalát énekli Újévi magyar i^tetKlisztelet lesz újév napján fel 10 óraikor. Mindkét .oterttis z> bele ten Járomi Andor szolgál. A templom fü‘!öM.

A kimubaitásiL minden év jaitmár havánok első napján1 ki kell áll it.nini, mert a reipü-lő- bélyeg-'lnxa minden évben újra iüzeftendő. Ha űz év folyamán alkalmaznék uj cégtáblákat vagy ibklámtáblékait, vagy «1 megleyö » köp váütízbaitásoka'i kell eszközölni , a főúti

! ANGOLNYELVÜ ISTENTISZTELfcTT. \ j skót egyház, Str. Regala 21. szám n-tetti .ima ! termében, vu-sárnap, 1939 január l-én. újév i napján délután 5 órai kezdettel angolnveivíi j istentiszteletet t î Th. G. Coulter skó! k*í- ’ kész.

Az, állomás előtti téren már ott vá ,-ko- ziic az „Arany Csillag".szál1!oda Tóbusza, vagy minek nevezzem ezt a gépkocsiké- rekekre épült, zárt, magas, doboz.formaju alkotmány, melyet két jámbor —moo í;uk lovacska — hoz mozgásba adott pillanatban. Az adott pillanat azonban egyre késik s mivel erősen ránkszakadt már az ejte, a decemberi fagy, a fáradtság és az éhség, kibátorkodom a lóbusz mélyéről a bakkan ülő szállodai szolga felét

— Elé, Csillag! Indulunk már’’ Mire vár? Talán a csillagokra?

Hát, a Gréte Garbó biztosan nem ión ... — hangzik a kedves, egyben lényes válasz. — Indulhatunk! s a nagydarab, szőke szász fiú intésére a ’0 bus2 két szál vendégével, a makadam ,d-ön tovakocog Segesvár szive felé.

A belül frissen renovált, festékszigu.

lísztárasikált szálloda folyosóin, a szobákban gyertyalángként repked az izzólámpák fénye. Mi ez? Stílusos csdlaghunyor gatás, vagy baj van az áramszolgáltatás körül.

— Ez a számla! — nyújt át egy pn* > ■ szeletet a .szobaasszony a vacsora marad ványai felett. (Három adag citromos teát két darabka vajat és két adag szil írna fogyasztottunk eb 124, azaz egyszázba szonnégy fej.). Együtt hunyorogtam az íz zólámpákkaií, de fizettem, mint egy . - no, na! hiszen a tea, a vaj és a kenv-r meg a százalék nem megy sokra, csak * szalámi drága: két «dag vékonyka s.»c let 60 lej. Na, ja. Aber Hermanstadt hu kein mehe. A tea és a vaj olcsóbb a tor-, mánál, amű virslivel szolgálnak fel. Holnap azt rendelünk — izenünk hadat a sza lámfnak — itt Segesvárom

Regél a mali