Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-11 / 283. szám

7938 Jécémtiér 1 W ELLENZÉK 15 mm ummm Az istenek bosszúja (Rosszkedvű monológ a Szellem uralma alól elszabadult Technikáról) A közelmúlt tanulsága mindcnkcpen a;{ bizonyítja hogy istenekkel kapcsolatba ke­rülni nem nagy on ajánlatos. „Istenek térdén ültünk“ — mondta a klasszikus képzettségű politikus' s [visszaemlékezve, tárgyilagosan megalapíthatjuk, hogy voltunk már kelle­mesebb helyzetben is. .4 szerető illatos kar. ff, nagy a barát biztonságot nyújtó keze ha­tározottan kellemesebb, mint a- a bizonyos istentérd. Ez alkalommal sikerült még lekászolódni erről a nem sok jót ígérő pozícióról, de. most is törül get jü k a halál harm'd ot gondbarázdás homlokunkról. Most még sikerült megmene­külni. Élünk' Gyermekek születnek 0 gond­talanság sugárzó mosolyával ajkukon cs öre­gek fordulnak 'a fát felé. kiszáradva és elvi- zengősödve, hogy kimeneküljenek ebből a bánatverte világból. A nagy művész keze ■nyomán színek és vonalak harmóniája bom­lik ki s egg kopasz tudós vastaglencséjii szemüvege éppen most hajlik a cif raliévá gúzuegyüdét képlete fölé. ami cl fogja pusz­títani mindkettőjüket. Lenvirágszemü lángok nemcsak a legújabb divat u párisi kalapot, de a legmodernebb gázmaszkot is felpróbál- fják. Éneklő pacsirta emelkedik az égbolt ’kékselyem koncerttermébe, de még sokkal magasabbra emelkednek a had Is zergyár ak részvényeinek árfolyama Monumentális pa­loták, merészivü hidak, égbesZámyaló tem- ■pl omol;, tárgyilagosan egyszerű bérházak 'Jár delik az emberi akaratot, művészetet és dudást, de a büszke épületek alatt sötét, bá­nói sági at an gázpincék húzódnak. Századok során emberi verejtékkel és em- jberi zsenialitással felépített világ felett ott 1lebeg már a bosszúálló istenek ökle. Mind­egy, hogy karcsú repülőgépek finoman, szí­nezett gázfelhője, vagy tanJcszörnijetegck po- frohiize formájában, de az ököl itt °<in s ha először, összeszedve minden erőnket, el fs tudtuk kerülni a csapást, az ököl ismét ránk zuhan és másodszor már nem fog hi­bázni. ' i 1 1 1 i I \ : 1 y Az isteni tűz. a technika és tudás szülő- tivy.ja, az emberbarát Prométheusz ajándéka, elborít [valamennyiünket. Elloptuk az isteni •tüzet, de nem tudtunk istenekké válni. Alié­iig ed, hogy megelégednénk, felgyújtjuk az *egész világot. _4 tűzben meghajlik a vas s az ember a vasból dá'dát kovácsol; dárdát, kardot, tan­kot. ágyút és bomtWvetö repülőgépet. Az a kéz, amelyik ma még áldott búzame­zők termését kaszálja, holnap gépfegyver- szalagot igazgat nagy gránátot dobál. Min­den emberi tudást és tapasztalatot, az évez­redek óta dolgozó emberi elme minden ered­ményét arpa használjuk fel, hogy gyilkoló szerszámot, hadigépet és pusztító gázukat gyártsunk. .4 bölcs istenek nagyon is tisztában voltak azzal, hogy ostoba embercsecsemö kezébe nem való a tudás. Tétován tapogató keze m.em tud a szellem fékező erejével uralkodni az eszközön s a megvadult Massna. az elme­beteg Technika pusztító dühvei nyújtogatja acélkarjait. csattogtatja ércküllőit, összetör­ve. szét:óncsolva mindent, mindenkit és vé­gül önmagát. Meggondolatlan Prométheusz, megérdemel­ted rettentő sorsodat. Bolondos álmodozó, aki feltételezed, hogy reszkető, vinnyogó vé­denceid úrrá, a szellem fiaivá tudnak lenni. Keserves volt a bünhődés. A keselyük dol­goznak olyan jót, mint Oüvecrona agysebész precíziós műszerei, de keservesebb volt fedni kesely iívágt a szemeiddel, amint °z ember fér­gek tönkreteszik szép szándékaid becsületes 'akarását. Prométheusz, isteni emberbarát, első nagy ideálista, égő fájdalmad marni fogja mindazok szivét, akii; az Eszme lovag­jaiként indulnak az Igazság hófehér paripá­ján s akiket az Ostobaság és Rosszindulat vijjogó keselyűi tépnek véresre. Minket, többieket, nyomorult halandókat, még arra sem érdemesít mennydörgő Zeusz, hogy sokigu nyilával csapjon agyon. Selej­tes tömegáru vagyunk, amelyik önmagától elromlik. Az isiének halhatatlan örömöknek örvendő teste pedig rázkódik a kárörvendő kacagástól. Mert a játékszer. amit a meggon- dolalfan Prométheusz kezünkbe adott, ügy­lét szik megjavít hatatlanul elromlott és min­den kapkodó kísérlet, amellyel javítani sze­detnénk, csak még bonyolultabbá és remény­telenebbé teszi a bajt. Az istenek bölcsek és a halhatatlanok bosszújánál; nem számit az a pár évezred, mert íme most, a technika XX. 1szazadéiban, a magái istennek képzelő emberállat beteljesíti önmagán w végzetet. Repülőgépek sima teste csillan fel a nap­fényben és hulálthozó gázfelhő ereszkedik a világra. Páncélszörnyek érctorkából csontig- égető láng tőr elő s emberek, vicághimes mezők, gyümölcstől terhes fák omlanak a semmibe — és a halhatatlan istenek meny- mjei örömöknek örvendő teste rázkódik a kielégített bosszú kacagásától. Árvái Tamás. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a ?eg* választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztilyábau, Cluj, VmU Unirii, ♦ i-t X IS 10,800.000 kilogramm arany a francia államadósság Heti egymiiliárd hiány. - Daiadier és Reynaud erőteljes rendszabályokhoz nyúlt. - Vagy felhatalmazás, vagy uj választások PÁRIS, december hó. November 15-én járt le az a rendkívüli pénzügyi felhatalmazás, amelyet a francia parlament a Daladier=kormánynak ■adott. Amikor a népszerű miniszterelnök ezt a felhatalmazást megkapta, a francia gazda= sági élet legoptimistábbjai sem gondolták:, hogy rövid 42 nap alatt meg liehet oldani a francia.pénzügyek problémáját. Pedig ez a probléma egyre égetőbb, egyre sürget több. Poincaré mondotta egy Ízben, hogy ,.a harmadik köztársaságnak tulajdonképen nincsenek politikai, csak pénzügyi válsá­gai. Ez a kijelentés az utóbbi években i-;= mét beigazolódott. Reynaud pénzügymi­niszter a legközelebbi napokban kénytelen lesz beszámolni a képviselőháznak tervei­ről. Ezek a tervek rendkívül radikálisak lesznek. Tízmillió kiló arany államadósság Valóban: a francia életre egyre jobban ránehezedik az áiamadósságok és az állami kiadások irtózatos súlya. Mint Daiadier a radikális párt marseillei értekezletén el­mondotta, az 1959. évi költségvetési hiány 53 milliárd frankra fog rúgni, tehát 3 milliárd frankkal lesz nagyobb, mint az 1938. évi deficit. A francia nemzet teljes jövedelme 220 milliárd frank és ebből az állam önmaga számára kerekein 102 mal­ii árdot vesz el. Más szavakkal ezi azt jelen- ti, hogy a francia nemzet vagy túl keve­set termel, vagy túl sokat költ. Valószí­nű tJen, hogy a kiadásokat csökkenteni le­hessen és ezért nyilvánvalóan a termelést kell meg duzzasztani, mert ellenkező eset­ben Franciaország, a világ egyik leggaz­dagabb állama, menthetetlenül az állam­csőd felié halad. Különösen az elmúlt hét esztendőben növekedtek meg ijesztő módon az, állam, kiadásai, amelyeket a költségvetés kere­tein belül, tehát adókból, már fedezni nem lehetett és igy ' kormányok kény te« lenek voltak az adósságcsinálás veszélyes eszközéhez folyamodni. 1931-ben az or­szág közadóssága 273.7 milliárd frank volt. Ez év elején ez már 400 milliárdra rúgott, ami 27 milligramm aranyfrank ár­folyamán 10,800.000 kilogramm aranynak fölei meg. 1931-ben a kincstár hiánya havi i miliárd volt; ma hetenként ugyanennyi. Súlyosbította a helyzetet a szeptemberben kitört külpolitikai válság, amely Francia- országnak kereken 12.8 mililiárdjába ke­rült. Ezeken a problémákon nem seg:tet­tek a csodaszerek. Ideiglenesen a pénzügyi válságokat a frank leértékelésével át leér­tett hidalni, de a bajokon ez sem segített. Még veszélyesebbnek mutatkozott, hogy a népfront uralomra jutásakor a kormány a Banque de Erance-ot, a francia jegyban­kot túlzottan bekapcsolta pénzügyi műve­leteinek lebonyolításába és ezzel egyfor­mán veszélyeztette a frank és a jegybank szilárdságát. — Ebben a pillanatban a Banque de France tartalékainak 40 száza­lékát a kormány rendelkezésére bocsátotta és egyelőre nagyon kétséges, hogy az 1936 júniusában kiadott rendeletnek érteimé­ben (amely a Banque de France által j. kormánynak nyújtandó kamatmentes köl­csönről szól) folyósított hiteleket a jegy­bank valaha is viszontlátja. Külföldi kölcsönök Miután az állam hitelszükségleteit a belföldi tőkepiacon már kielégíteni nem lehetett, a kormány a külföldhöz folya­modott segítségért. Az előkelő londoni gazdasági napilapnak, a Financial Times- nek november elsejei száma rendkívül íü gyelemreméltó hirt közölt. Eszerint Fran­ciaország Amszterdamban 30 milliárd fontos kölcsön felvételéről tárgyal. Ezt a kölcsönt a Mendelssohn csoport nyújtana és részben Nagy-Britanniában, részben pe­dig Hollandiában helyezné el. A 30 mil­liárd nagyrészét a kincstár helyzetének megszilárdítására fordítanák, kisebb töre­dékét pedig annak az 50—150 millió hol­land forintnyi kölcsönnek törlesztésére használnák fel amelyet ugyancsak a Men debsohn bankház nyújtott a francia vas­úra knak. Ennek az utóbbi kölcsönnek pontos összegét nem közölték. A hír azért feltűnő és érdekes, mert azt mutatja, hogy Franciaország, amely a háború előtt a világ legnagyobb hitelezője volt, a francia tőke, amely 24 évvel ezelőtt még első helyen állt a kölcsönök folyósításéban, most egymásután kénytelen a külföld se­gítségét igénybevenni. Bizalom és az erőskéz politikája Világos, hogy ilyen körülmények kö­zött Franciaországnak szakítani kell az el­múlt esztendők gazdasági bizonytalanságát felidéző belpolitikai torzsalkodásokkal, be kell szüntetni a társadalmi harcokat, ame­lyek sokszáz milliárd kárt okoztak és az alkotó rtnnka útjára kell! lépni. Ez azonban óriási nehézségekbe ütközik. A népfront — kétségkívül jószán deklin — olyan gazdasági és szociális reformokat léptetett életbe, amelyeket a francia köz­gazdaság nem bir el. A fegyverkezési ver­senyben lecsapódó külpolitikai feszültség amúgy is óriási terheket rótt a francia tőkére, iparra és kereskedelemre. Világos, hogy a fokozott, kiadásokat csak fokozott termelés eredményéből lehet fedezni. Ez­zel szemben a francia adózók kiadásai emelkedtek, a nemzeti termelés pedig ál­landóan csökkent. A kereskedelmi vá Ilii- kozások jövedelmezősége hat év alatt 30 százalékkal, az iparé 60 százalékkal, a me­zőgazdaságé pedig 66 százalékkal esett. Daiadier marseillei beszédében éles sza­vakban támadta a kommunistákat, akik szerinte a szociális terhek csökkentésének főkerékkötői. Azonban nem titok, hogy a kommunisták cimére irányított beszéd voltaképen mindazoknak a pártoknak — és elsősorban a szociáliitáknak — szólt, akik hallani sem akarnak a 4o órás munka­hétnek rugalmasabbá tételéről. Pedig enélkiil a kibontakozás remény* telennek látszik. Daiadier két malom kö­zött őrlődik. A baloldali pártok azonnal felszisszennek, mihelyt a szociális terhek könnyítéséről van szó, a jobboldaliak pe­dig a legerélyesebben követelik a népfront társadalmi törvényeinek revideálását. Fran­ciaországban ma sztrájkol a munka és sztrájkol a tőke. Nyilvánvaló, hogy az ál­talános és immár veszélyesen a terméket­lenségbe süllyedő vita teljes felszámolásá­val és az általános bizalom helyreállítá­sával lehet csak a világot végleg legyűrni. Bizalom Daiadier iránt A francia sajtóból és a parlamenti tár­gyalások felszólalóinak kijelentéseiből — az ellentétek dacára — ugyiátszik, hogy a politikai és a gazdasági élet ebben a pilla­natban mégis csak Dala die rban és kormá­nyában látja a nagy mü megvalósítóit. A közvélemény szintén az erélyes minisz­terelnök mellett áll. Ezt bizonyltja, az a körülmény is, hogy nem a legnagyobb francia párt vezére Leon Blum, hanem a második legnagyobb párté, a radikálisoké Franciaország miniszterelnöke. Mii', kell tenni Daladiernek, hogy a be­lehelyezett: hizlalómnak megfeleljen? El­sősorban kompromisszumot ke'l létesíte­ni a kél: szembenálló tábor között. Da In­dier maga sem akarja teljesen megszün­tetni a nép from- szociális vívmányait, hi­szen 'többször kijelentette, hogy a mun­kások és az alkalmazottak gondoskodá­sában Franciaország ijesztően elmaradt. A régi helyzetet tehát visszaállítani töb­bé nem lehet. Azonban épp igy képtelen­ség mereven í'enntar ani a 40 órás mun­kahétről szóié) törvényt, amely az állam vallás érdekeivel szöges eden télben áll. Ennek a törvénynek egyik következmé­nye volt például, hogy mialatt Itáliában 80.000, Németországban 120.000 képze l repülőgépszakmunkás heb 192 órát dol­gozott, tehát mindkét ország ropiiiögép- gyárai éjjel-nappal üzemben voltak, ad­dig a francia üzemekben. 1 óglailcozlátott 32.000 szakmunkás csuk bei 38 árát volt hajlandó dolgozni. Ezen már segítettek, azonban nyilvánvaló, hogyha az ország gazdaságilag talpra akar áüni, akkor nemcsak a hadi üzemekben, hanem más ipari vállalatokban fs meg kell fogni a ■munka boldogabbik végét. Csodák nincsenek Daiadier azt hangoztatta, hogy Fran­ciaország ne reménykedjen csodákban. Márt Marchandeam Marseil eben kijelen­tet e: .,Franciaország gazdasági helyzetét csak bátor kezdeményezéssel, megerőlte­tő munkával és nem évekig elhúzolt de­magógiával lehet ismét egészségessé ten­ni!“ Ez a kijelentés egyre népszt rübbé válik Frainciaországban, ahol számolnak azzal, hogy az elkövetkező hónapokban a nép minden rétege kény eién lesz fcgyél- meziettebb keretek között élni és dol­gozni. El kell ismerni, hogy Daiadier jól is­meri ia francia népei és ügyesen látott munkához. Sohasem használ olyan sza­vakat, amelyek megbokrositanák a sza- badságszeretö népek amelyekből arra le­kérne következteüli, hogy a pártok bele­szólásai né kid óhajtja rendbeszedni Fran­ciaország szénáját. Nem szól „irányított“ gazdálkodásról, hanem helyet'e a , su­galmazott“ gazdálkodás átmeneti előnyeit dicsén. Nem beszél a iü órás munkahét megszüntetéséről, hanem csak rugalma- sabhátétieóét ajánlja. Daiadier nem erő­szakoskodik, hanem ügyesen és óvatosan hidalja ál az ellentéteiket és ennek kö­szönheti, hogy rövid líát Hónap alatt két­szer kapott teljhatalmat. Két Ízben ve­zethető úgy Franciaország ügyeit, ahogy jónak látta1. A francia nép bizik benne és Irszi, hogy rendeletéivel a pénzügyi rendeletek számának puszta növesztésénél .többet is elér majd. Az elmúlt hat év francia pénz­ügyminiszterei ezerkétszáz „jelentősnek1*, ,,(n:agyfontosságimak“, vagy ,.sorsdöntő­nek“ mondott törvényerejű rendelettel boldogították a fraincia népet. Ezeknek síkéi" elensége ma már nevetségessé tette & franciák szemében a pénzügyi .-decrel- lois“-káh Rokonszenves volt viszont, hogy Genfiül kereskedelemügyi miniszter legutóbb értelmes beszédben vázolta programját, amely at francia ipari terme­lés nagyszabású megduzzasztását bizte ki céljául. Az erre vezető eszközök józanok­nak és minden politikai színezetű túlzás­tól menteseknek látszanak. A jövőnek kell megmutatni, hogy váj­jon Daiadier Reynatud segítségévet csak­ugyan keresztül tudja-e vinni terveit és meg tudja-:? menteni Franciaországot a pénzügyi válság katasztrófa!is elmélyü­lésétől. Nem kétséges, hogy ha a pénz­ügyi helyzet tovább romlik, akkor ennek gazdasági következményeként a francia nemzet olyan társadalmi march 1 bonvo lóriik, amelyet sem maga, sem Európa nem kívánhat. Ugyiátszik, hogy Francia- országban ezt szintén világosan látják és igy remény van arra, hogy megadják a további rendkivüli meghatalmazást. Ha nem adnák mjeg. akkor --- úgy hír­lik — Daiadier el vám szánva arra. hogy feloszlatja a parlamentet, amelynek man­dátuma csak 1940-ben 3 ár na le és ismét a francia néphez fordul döntésért. Dr. Barcs Imre. Vendéglők! Wk m ' “ Cukrászdák! i T%í 'jfcm Háziasszonyok! SZülvéta fro'n az. Ellenzék könyvosztályában. Cluj, PiaSa Unirii. Vendéglőknek és cukrászdáknak rali negyedes fehér szalvéta ára: 1000 darab 45 lej, 500 darab 25 lej. Háztartásokba valii egyszerű, fehér, cakkozott szélű 32X32 cm, nagyságú 50 darab 12 lej. Egyszerű fehér zsurszalvéla 17X17 cm. nagyságban 100 da­rab 15 lej. Mintás szalvéták ízléses összes»!* litásban csomagonként már 14 lejtői kezdve. Gyönyörű 7-surszolvétók vs*.vt$*£Oukéi4 izma 22 kitői kezdve-, * ' ’ T T *.. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom