Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-11 / 283. szám
s«î O aâ si asn ö a\ 12. ii 5* c r k e s a tő ? é g kiadóhivatal: Cluj, Gdea Modlor 4. Teiefon: 11—09. Nyomda: Str. í. G Du«* No, 8, Fiókkiadó hivat al £e könyve sztíly. P, Unirii 9, Telefon 1199 ■ Ml IMI —— Hl ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató 1 DR, GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R~, T* Törvényszéki lajstromozási .szám: 39. (Dos. 1938, Tri>, Cluj.) Előfizetési áraik: havonta negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej.! i.IS ÉVFOLYAM, 283. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ, 1938 DECEMBER II. > ' Biztatás Őfelslge elnöHleíÉvel nogQfoníosságD minisztertanácsot tellett a normáim TaíatescUf Románia párisi nagykövete, tetette az esküt. — Szigorú u\ intézkedésekkel kibövitik a nemzeti etem alkalmazásáról szóló törvényt BUCUREŞTI, december 10. őfelsége udvarnagyi li valaia tegnap este a következő jelentési adta ki: „December U én Őfelsége ebédre hivk* meg: . , .. Miion Crísilea pátriárka miniszterelnököt, Voi'oéainu tábornok, dr Vaiia-Vbe- vöd Sándor, G. G. Mironeseű, Torga Miklós^ dr. C- Anghelescu. C. Avgctoianu és Baíiff tábornok, hadsegéd, királyi tanácsosokat. Délután 4 órakor a királyi palotában Őfelsége elnökiée alalt minisztertanács volt, amelyet szerdán, dec ember 14 én folytainak. Fél 8 órakor Táiarci 'H királyi tana- esős, a külügyminiszter jelen étéin n, műn Románia párisi nagykövete, hivatal! esküt leite:. PÁR IS, december 10. A francia kormány kedvező véleményt adelt Tatáres- cu volt miniszterelnöknek párisi román nagykövetté való ld'ncve<.Ó3e ügyében és bizálomanal tekint az uj nagykövet mfi kérdése elé-. Hivatalos jelentés a rnmisziee tanácsról BUCUREŞTI, december 10. A mai na* pon az őfelsége elnöklete alatt lefolyt tegnapi minisztertanácsról és a miniszter- tanácson lefolyt megbeszélésekről a Rado, r távirati iroda a következőket jelenő: A minisztertanácson Hí1 ton Cri sico pót- riárk\rminiszterelnök ismére* " a b ormánynak 15 pontból álló rsjomverveze- lét, mely a kormány lejközcebbi programját kéi>ezi. Ennek a reformnak alap jál n román elem megcrös té.ic képezi agy gazdásági, mint kultúr j i* téren. Különös figyelme'- széniéi a* ország földműves lakossága életszínvonalának emelésére, anélkül azonban, hogy a polgár- ság többi rétegei hátrányt szenvednének. A fenti irányelvek kere'ében. M‘>r<m Cristen pátriárka első urban a m agán - vállalatok személyzetének rotnanlzúlá- sál tűzte ki. Nincsen szó erőszakos intézkedésekről, melyeknek következtében a gazdasági életben zavarok keletkezhelaének Az intézkedések előrelátással történnek és i(J év alatt akarják lefolytatni ezt a mma- ntsáláéL Egy különleges törvény módosítani fogja a román személyzet sdkairna- zásáról szóló jelenlegi törvényt és ennek a törvénynek keretében megállapítják százalék szerint a nemzet1 etem kőtelező alkalmazását, fz a százalék évről-évre növekedni fog és előrelát ka- j tótag nem haladja meg majd végeredményében az 50 százalékot. ,4 vőllnla- lok személyzetének cgíjzdch rétege sem lesz kivétel ezen rendelkezések alá!, még a vállalatok igazgatósági tanácsbeli tagjai sem ldvéfetek. Hogy ennek a törvénynek végrehajlásá- sára kellő biztosítók legyen, igen szigora megtorló rendszabályokat hoznak azi<n vállalatok ellen, melyek nem tartják be a rendelkezéseket. Intézkedések történtek arravonatkozákig is, hogy at állam elővételi joggal bii'jon az eladót földbirtokokra, hogy ezáltal megakaeidyozzák a nemzeti vagyon elielegendéult. Különös figyel mer fognak fordítani arra hogy a falvak népének gyermekest kellőleg iskolázhassák. BUCUREŞTI, december ](). Ma délelőtt 11 órakor a pátriárkiVus templomában ünnepélyes istentiszteletet íartanak Miron Cristea pátriárka születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. A széf- tartási! a karánsebesi püspök fogja végezni. Az istentisztelet után a pátriárkáiul dísztermében nagyarányú fogadás lesz, amelyen beszédek fognak elhangzani ét a pátriárkát az ország vezeiöi üdvözölni fogják születésnapja alkalmából. Lengyel lapok ,1 romániai zsidókérdésről VARSÓ, december 10 y lengyel lapok több cikkben ismertetik GVincscu helügy- mnusztornek a zsidó-kérdés megoldására vonatkozó nyilatkozatát. Ugyancsak foglalkoznak a lengyel lapok a 318 lógionis- ta hűségnyilatkozatával, nemkülönima Titeanu sajló- és propaganda ügyi minist, temek legutóbbi nyilatkozatival. 4 néniéi sajtó láEnogalfa Cilasz- országnak Tuniszra és Üierzikáta vonalközé követeléseit Változatlan hevességgel tart tovább a francia—olasz viszály. — Tuniszban tegnap az olasz konzulátus két tagját letartóztatták. — Az olasz külpolitikai félhivatalos szerint a tuniszi kérdés nyitott és megoldásra vár Az ukrán probléma is belesomhozik a nagy európai ellentétek sorozatába A párisi francia—német békenyilatkozat aláírása által nyújtott rövid szünet után, megint a feszültséget okozó nemzetközi ellenietek kerültek a külpolitikai események előterébe. A francia—olasz viszály változatlan hevességgel folytatódik. A tüntetések a két ország különböző pontjain egymást érik, Tuniszban olaszokat tar.óz tattak le, koztuk két olasz konzulitu«i tisztviselőt a francia nemzet szidalmazása és becsmérlése címén. Az olasz kidpoliti* kai félhivatalosnak tekintett „Giorn.de dTtalb“ eréiyeshangu cikkben fejű ki, hogy az olaszok és fránc»ák között 19-,5. januárjában létrejött megegyezés nem tekinthető érvényesnek $ a tuniszi kérdés nyitott és megoldásra vár. Giano olasz külügyminiszter tegnap újra tárgyát lord Perth római angol nagykövettel. Hivatalos jelentés szerint Chamberlain angol nvuiszterelnük küszöb előtt álló római látogat sának részleteit beszélték meg, de .íífjlái.ov vélemény szerint szó esett ezen a megbeszélésen a francia—olasz viszonyról tv, melyben Chamberlain római tárgyalásának döntő jelentősége lesz. Ha ugyanis az angol miniszterelnök római megbevtt éjén nem ér el eredményt, akkor a Francikor szág és Olaszország között folyton súlyosbodó ellentét veszedelmes elmérgesedésére lehet várni. Olasz részről különben ere lyescn cáfolják a Ribbentrop párisi ut'óí- kodása idején elterjedt hirt is, hogy Mec- kensen római német nagykövet Hitler nevében arra kérte volna Ciano külügyminisztert, hogy Olaszországnak Tuniszra és Korzikára irányuló követeléseit „*d a;tau tegyék. Gayda, a „Giornale dTtaüs * külpolitikai szerkesztője megállapítja ebből az (Cikkünk folytatása az atoao Rlmonc/jmtatlan jelentősége van a tartományi kormányzóság részéről az elbocsátod kisebbségi vasutasok és kisebbségi postások visszahelyezése érdekében teli kezdetni nyerésnek. E két réteg uj sorsát hangsúlyozva, természetesen a világért se feledkezünk meg róla. hogy a közbelépés más kisebbségi a!, knlmazotiak. mint például a város; üzemeknél, lanitilizeteknél és egyéb helyeken kenyerüket vesztő tisztviselői, altisztek és egyeli elemek árdekébe.11 is történt. A tartományi kormányzóság egyformán szivén viseli a hozzáfordulók jogilag vagy emberileg igazságos törekvésed. Minthogy egyes esetekben n bíró,ság már megállapította nyelvvizsga és iUisonló címen elbocsátott közalkalmazottak jógái uisszakérezkedésre, a törvényben biztosítod nyugdíj, végkielégítés és hasonló elbánás kérelmezésére, a- uj rendszerben megélénkült és egyéni tépéseket a tartományi kormányzóság megértőén mérlegelte és az elbocsátott vasutasok és postások emlékirata után, mely a- eredményes hosszú szlogálat. tál bizonyt'otta be az elbncsátoilak orrává!ó ságárt és or államnyelv ismeretét, közbelépett és mindenekelőtt felvilágosítást kért — isme teilen —• az elbocsátó ha'óságoktól, szinte reményi nyújt 6 választ eszközökre ki föieg a vasutasok tekintetében. Egy két szórványos esetben máris megtörténi a: elf csalót vas- utas visszahelyezésének az elrendelése es remény van rerí, hogy külön beadványokra minden egyes volt vasutas kérését megvizsgálják és lehetőleg Ized nézőén intézik et. Ne. kézség csupán a postánál mutatkozik egyelőre. ahol az elbocsátás követkeú'ében megőrült minden állást már végérvényesen betöltőitek. Ám de nem akadály ez sem Ili- fajdonkép a visszavétel körül, csupán halasztó körülmény, meri vissza lehet fogadni jogilag oly esetben is, amikor nem adhatnák rögtön állást hozzá. Fejlesztés és után. pótlás végül megnyitja lassan a kívánt he lyeket. A dolognak lényege, hogy a nyelv- oizSgn címén pórulfárt kisebbségi embery ne üssék el végleg o kenyerétől, ne csonkítsák szolgálati évei> és ne rövidítsék meg nyugdiját, vagy végkielégítését Az emberi szempont kitűnő segítség lehet ilyenkor a jogi töprengésnek /4? uj államrendben ez a szempont kellőleg érvényesül, hiszen alapeszméje, hogy mindenki boldogulást találjon szülőföldjén és az ország intézményei közölt’, ha közös állampolgári munkában és az állam megnyugtató rendjében a: élet igazi szellemével vállal szerepet A kisebbségi statútum név áfáit összefoglalt augusztus á-iki -erz, detkezések élénk bizonyíték, hogy n jelen államigazgatás a kisebbségek jogos boldog!, fása (elé határozati lépést kezdett Ami most már a nyelvvizsga címén n vasutasok és egyéb alkuimaznúnk visszahelyezésének nyilvánvalóvá lelt lehetőségét illeti fölösleges hosszasabban szólnunk önkéntelen lámádó örvendetes gondolatunkról és érzésünkről. Lelki, szellemi, társadalmi, politikád. anyagi okokból egyaránt megnyugtató lesz, ha visszahelyezik állásukba másfél, vagy kttévtizedes tanúsítványok szerint a sarat mindenkor becsületesen megadott és a: állam nyelvéi c megfelelő mértékben tudó közül halmazotokat akiknek a helyét kihalás után Úgy is kizárólag az áUomvezetö nép gyermekei, vagy szórványosan az uj föhatrí- lum iskoláiban kitűnő nyelvtudással neveli kisebbségi elemek foglalták volna el. A még parányi szépséghibák színié alig észrevehető zökkenői jelentenek az államnyelv használatában s ezt egy kvs türelem árán a: elöreha„ If’dó idő már egyre mérsékli és végűt eltűnten. Nagy jelentősége van továbbá, hogy az ríHainhataiom jelen alakzatában a: elbocsátott kisebbségi közalkalmazottak sorsát kedvezőbben alakítva, minden eddiginél nagyobb kitrbvségpolitikai megértés és jóakarat nyilvánulhat meg És nagy jelentősége van, hogy a: említett ese’ekben épp a tartományi fror- mányióság közbelépése egyengeti a siker táját Eél Szempontból kell ezen elgondalkoz. ltunk. Az egyik, hogy Íme a tartományi kor- tuipurttiQ. ú közhatalom gyorsabban és tevékenyebben közeledik a kisébbSégi köz. élethez, mint va/ószinüleg történne, lw ez a közbeiktatott szerv még nem létesült volna. És az intézmény nem választható el n személyiségektől. A kedvező jelek kétségtelenül már azérz is felénk világítanak, mert v tartományi kormányzóságunk ügyeit megértő cs tmberszereiÖ személyiségk vezetik A kö- zf'ség. amelyben hatóság és fél most érintkezik. az alaposabb megismerés és a gyöke, rrsrbb megértén bittasUjat Nyitván ÍÓ tgontlola^t aolt e: a decentralizáció. Eszerint megunni a komoly mód és vedá- siinü komoly tehetőség, hogy a vasutasok, postások és más elbocsátott kisebbségiek a kóiös és egyéni föllépéssel jogosnak érzeis kéréseikké! célszerűen előállhatnak a tartományi kormányzóság előtt és remélhetik ennek segítségét fölfelé. Ez a jó lehetőség a kérés vagy panasz állampolgári jogát, arne- lijet az örökkévaló természeti jog megterem- <ése óta ttabuy igényünk, mofí már érdem** minden kisebbségi állampolgárnak megkísérelni, ha igaz hite és igaz meggyőződése szerint jogos és igazságos kéréssel vagy panasszal ált elő, miután a múltban elég sűrűit e1 tekintett eltol, hiábavalónak érezve, vOgţţ köliségemésztönek érezve megmozdulását. Ma föltétlenül szóba állanak vele s tekintélyes támogatással továbbítják óhajtását, ha e.7 megfelel a legmagasabb érdekeknek. Ez a tudat rendkívül sokat ér, nem is kell ezt részletezni hogy midiit, '
