Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-10 / 282. szám

ÂM3 l£i

ELLENE

Sserkssí tőség és k Ja d ó h i v a r. a 1: Cluj, Olca Morilor 4. Teícfon: xx—°9- Nyomd»: htr. I. G Duete No. 8. Fiók kiadóhivatal ég konyvosztály: P. Unirii 9. Tclefon 1199

UK ú VrOLYAM, 2 8 2. S 7. ÁM,

ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igargnló 1 DR. GROIS LÁSZLÓ

.............. 11 1 mii--------------------Kiadó íulajdooos: PALLAS

Törvényvzéki bjsiiromozási szám: 39. (Das, ttbf 1938. Tr'b. Cluj.) Előfizetési ánaát: havonta *»- negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 Wgyn&EBES9HMflnDHHrMI •

S Z O M 8 A T

CLUJ, 193 8 DECEMBER 10.

Egy emlékkönyv

Régi közmondás, hogy n könyveknek meg. vart a sóját külön sorsuk: hohem nx.v jaki Ü belli, Különösen mn, amikor a könyvek

megint elhatároznom avatkoznak heh' paliti- kát, gazdasági, társadalmi forródat makk a, sőt világnézeti harcok fordulataiba. De nem. csak sorsa v*an a könyveknél:, hanem jelem lese is. Főleg, hu egy könyv továbbra igfizi rendeltetése felé tör: az életszépség és a tudományos igazság szolgálatára. Most ilyen könyvről akarunk megemlékezni, amely er. délyi magyar, kisebbségi életünk több szrm- pántból való fontos jelzése és jelentése. Nemcsak könyv, hanem cselekedet is. Tel! van egy tudós életpálya és élelmit részletei- vei, a nevelő és oktató terméből kikerült volf hallgatták és most csöndesen tudóskodó férfiak szakszerű érteke:ései<oel és mint cselekedet kisebbségi életünk és helyzetünk szómos ösztönzésére történt. íme, alkalmunk tu módunk von a könyv, a tudomány, <z műveltség gyakorlására, mely nemcsak ma. gyár nemzetiségi és országos román érdek, hanem egyetemes emberi énlek, mert segít- régével előbbre jutunk az aj humánizmus és nagy megértés éden/ állomásához, továbbá lehetőségünk va\n nmn nehéz. a szellemi rétegek nagyobb részének szempontjából távok erő szigorúan szaktudomány szolgálatára, szegényen és megtizedelve, amely tudomány 4i szülőföld altalajával foglalkozik, rx föld magja felé törő kutatással és útbaigazítód oá. hogy annyi sok földi kincs föltárása után, miry kutassunk újak után a nemzetgazdaság érdekében: só, szén. vas, arany, petróleum, földgáz, szűrökére stb. megszerzésére. De *r0n míg tovább is. Az ős erdélyi magyar •szabadság és jogelv szellemében ez a tudó. Hiányos mü általános érdek sugallatából és nem politika; célzatból szolgált transylvaniz- mus eszméjének, habár csak két oldalának, amikor a könyv anyagának egy-cgy részét teljes egészében, más részének legalább kivonatát, német nyelven közölte, mert a tudás, akinek tanítványai összeálltak, hogy emléké nck és tudományának áldozzanak, egyaránt voltak magyarok és oémdet:. Ez a tudás különben a föhatal omváltot ás után a szaktudomány általános érdekét óhajtván éreztetni, átlépett az uj útiam szolgálatába és bölcs tanácsokat adóit minden alkalommal, amikor a nehéz geológiai tudomány segítségére válj szükség.

„4 köny, amelyről beszélünk, nem hivatgá terjedelmű, de gazdagtnrtnhnu s mint' a~ előzmények már kör alvilágit ották, nagy je lentősér/ü emlékkönyv. Szád re: kg Gyula dr., volt kolozsvári egyetemi tanár emléke:ötére készült, a: érdemes tudós halála után alig néhány esztendőre. Kilenc tanítványa csoportosult és Balogh Ernő dr. szerkesztésében jelentette meg, a könyvet, amelynek első cikkei Szadeczkg Gyula életével és számos munkájának felsorolásával foglalkoznak, Az- tón a: írók az erdélyi földián és újabb kutatás adalékairól számolna!; be kisebb-nn. gyobb értekezésekben. Elöljáróban megjegyzik., hogy kellős szempontból tulajdonítana]; ők maguk jelentőséget munkájuknak. Először azért, mert Szndcc-zky Gyula, mint kolozsvári egyetemi tanár és tudás író, önma. gábetri rendkívül érdemes szellemi munkát folytatott, hiszen tulajdonlapén ő alakitolta meg országrészünk földtani tudományát és mert nemcsak egyetemi hallgatókul oktatóit, hanem válogatott tanítványaiból külön iskolát alapit ott, amely, íme, az emlékezetét kegyelettel ápolja és tudományos munkáját a lehetőségek apadása és az ainyagi eszközök szinte teljes hiánya ellenére, buzgón folytatja. Másodszor azért, mert mint az EME természettudományi szakosztályónak — mely az emlékkönyv kiadását ajnározfa — hosszú időn keresztül elnöke volt s így az általános erdélyi magyar természettudományos szellemi életnek lankadatlanul élete utolsó pillanatáig vezére volt. Ennek a tevékenységnek üdvös eredményei kétségtelenül érezhetők a>H szellemi életünk egyes bizonyítékai >zc. fim, Ilyen bizonyíték maga ez a: emlékPiris és Berlin a béke megerősödését várja a trancla-némct nqllatkozattől

Londonban továbbra is nyugtalanítónak látják a helyzetet. «* Pirov.< délafrikai hadügyminiszter „határtalan aggodalommal“ hagyja el Európát. — Találgatások az olasz igényekkel szembeni német álláspontról

Tovább §üMiéinekfraMdaországban az olaszok ellen

és Ola&zotszágh&n a Itanslák ellen

A párisi német-francia nyilátkozar aláírása után külpolitikai körök bizonyos ingadozási mutatnak az európai helyzet megítélésében. Hivatalos francia és német részről nagy határozottsággal hangoztatják, hogy a nyilatkozatot az európai béke nagyjelentőségű megerősítésének kel! tekinteni. Bonnet francia külügyminiszter az „Essener Natíonalzeitung"-nak adott nyilatkozatában hangoztatja, hogy a francia nép túlnyomó nagy részben kedvezően fogadta a nyilatkozat aláírását és szeret. ' ha rendezett viszony és őszinte együttműködés alakulna ki a két ország között. Bonnet szerint most már nincs akadálya annak, hogy a párisi nyilatkozat valódi és tartós megegyezésnek legyen az előjátéka. Ribbentrop német külügyminiszter, aki tegnap délelőtti érkezett vissza Berlinbe, a határról táviratot intézett Ddndier- hoz és Bonncthoz, megköszönvén a szívé

I

lyes párisi fogadtatást! és annak a meggyőződésének adva kifejezést, hogy a most aláirt francia—német nyilatkozat fontos lépés a bélcc felé a müncheni megegyezés szellemében. A francia és német békés- megnyilatkozásokkal ellentétben, angoi jelentések továbbra is nyugtalanítónak mondják az európai helyzetet. A gyár»

I

mati kérdésben MacDonald, angol gyar- mat'ügyi miniszter tegnapelőóti parlamenti beszédével kapcsolatban éles vit3 indult az angol és német sajtó között. A német nemzeti szocialisták sajtóorgánum y a

! „Völkischer Beobachter" újra álszenteskedést vet az angolok szemére, akik a man- dátumos megbízás alá került volt német gyarmatok visszakövetelésével kapcsolatban most a bennszülöttek megkérdezéséről beszélnek. Arról hallgat a krónika, hogy Ribbentrop párisi tárgyalásain szóba ke- riilt-c a gyarmati kérdés. Angol részről azonban megelégedéssel fogadják, hogy MacDonald gyarmatügyi miniszter álláspontjához- csatlakozik Amerika is s az Egyesült-Államok sajtója ismételten tiltakozik az ellen, hogy Afrika nyugati partvidékén Németország gyarmati területhez jusson. Pirow délafrikai hadügyminiszter, aki állítólag azzal a megbízássai töltött hosszabb időt Németországban, hogy a gyarmati kérdésben hozzon létre megegyezést, most cáfolja, hogy ilyen megbízása lett volna. A délafrikai vezető politikus, akit hazájába visszautazása előtt az angol király újra fogadott, kijelenti azonban, hogy európai útjáról határtalan aggodalommal tér vissza Délafrikába és továbbra is az az érzése, hogy Európa háború felé sodródik. Európa külpolitikai központjaiban folytatott tanácskozásainak eredményeképen az a meggyőződése, hogy egyetlen reménysugárnak a szűrödén fáradozást lehet tekinteni, melyet Chamberlain a béke érdekében folytat. Én magam — mondta Pirow —- azért jöttem Angliába, hogy Délaírika számára minden eshetőségre hadianyagot! szerezzek be,

Nem enyhül az olasz-francia ellenlet

Az európai 'nyugtalanság másik okának az olasz—francia ellentétet kell tekintem. me>ly .1 két ország közhangulatának mozgósításával keízd igen veszedelmes térre sodródni. Természetesen fölmerül a kérdés, hogy Ribbentrop párisi tárgyalásain az olasz—francia ellentét milyen szerepet játszott,. A Reuter^ügynökség szerint Rib- bentrop arra az álláspontra helyezkedett, hogy az olasz törekvések kérdését Németország kizárólag olasz—francia ügynek tekinti. Az angol baloldali „News Chronicle" arról is akar tudni, hogy Ribbentrop az erre vonatkozó francia kérdésre kijelentette, hogy a választ a mostan a'áirt francia—német nyilatkozat adja meg,

könyv is De láttuk, hogy 0 s:értény és ér. demes emlékkönyv szerkesztője és íróinak megállapításain túl, még fontosabb jelentősegek és jelzések is vannak.

A mi feladatunk ezek után már csuk any- nyi, hogy igaz örömünknek adjunk kifejezést több tekintetből. Megható, hogy a tudós emlékét és müvét igy őrzik és így folytatják. üdvös, hogy alkalom van megnehezedett viszonyaink között ilyen, a ténynek a tudománnyal és n nagyközönséggel való közlésére. hogy ma, mikor a lelkiség lépett ellj. tért* és o 'szellemiség átmeneti válsággal

melyben német részről is szavatolják a jelenlegi német—francia határt. Viszont ugyané lap szerint O’ano olasz külügyminiszter annak a kívánságának adói: kifejezést. hogy Németország az olasz követelésekkel szemben tanúsítson olyan magatartást, amilyent Olaszország tanúsított a német követelések érdekében a német—csehszlovák viszály idején. A tél hivatalos olasz „Giornale d'Italia" pedig azt írja Olaszország követeléseivel kapcsolatban, melyeket jól megalapozottaknak és lényegeseknek mond az olasz nép életére, hogy ezek a követelések a német j kormánynál1 is megértest és olyan együtt- 1 működési hajlandóságot találtak, ami nemidd, amikor folytonos külpolitikai izgalmak és belső harcok foglalkoztatják világszerte az emberiség nagyrészét, íme, csöndes tudósok szerényen tovább dolgoznak a tudomány érdeme és érdeke megmentése körül. Eszünkbe jut az írók szokásos megálló, pitása 1, hogy még a háború tombolám közt is folyik egg-egy bátor helyen a munka, ha pedig a harcvonalak továbbhúzódnak, a föl. dhz kiballag várakozó tagjába és megfogja örökös ekéjét. A szellem területe hasonlít a földhöz, a tudás a s zárd ó-vet ö földművelőhöz.

csak a baráti politikából, hanem a nemzetközi méltányosságból i-s következik.

Az egymás elleni tüntetések Franciaországban és Olaszországban tovább folynak. A párisi egyetemi ifjúság az olasz tüntetésekkel szembeni gunyolódásképen tegnap „Velencét Franciaországnak!". „Abesszíniát a négusnak!" kiáltásokkal vonult végig a Quartier Latin utcáin. Touíouseban és Lyonban hasonló diáktüntetések voltak. Tuniszban is tovább folytak a tüntetések s a tuniszi olasz konzul panaszt emelt a kormányzónál a sorozatot tüntetések ellen, melyeknek továbbfolytatása önvédelem megszervezésére kényszerítheti a tuniszi olasz lakosságot. Olaszország egész sor városában szintén tovább’ folytak a tüntetések. A tüntetők ellen a francia és olasz hatóságok csak akkor lépnek föl, ha a diplomáciai képviseletek házait kell megvédelmezni.

A pánamerikai kongresszus A külpolitika fontos eseményének kell cekinteni, hogy a délamerikai Limában ma kezdődik a pánamerikai kongresszus, mr Iyen mindenik amerikai állam részt vesz. A washingtoni kormány a kongresszus tanácskozásain egységbe akarja tömöritem. az amerikai államokat s a maga fokozott fegyverkezését ajánlja fők a Monroe-elv alapján, védelemül minden amerikai érdek számára. Hull északanierikai külügyi államtitkár, aki egy hadihajón utazott Limába, tegnap hosszabb tanácskozást folytatott Argentina külügyminiszterével s a tanácskozásról kiadott jelentés szerint a két külügyminiszter megálapitotta, hogy az Egyesült-Államok s Argentína külpolitikája közt nincs eltérés. Nem fogadta azonban el az argentínai külügyminiszter Hull államtitkárnak az amerikai katonai szövetségre vonatkozó tervét, mert ez „az amerikai érdekek megtámadásával szemben amúgy is valóság, anélkül, h<*gy kimondott szerződés alakjában megfogalmaznák". A kongresszus előreláthat Mag uj fogalmazást ad a Monroe*elvnek is, hogy az amerikai érdekek egységét a változott viszonyok között is kihangsúlyozza. Az olasz külpolitikai félhivatalos lap a francia—német nyilatkozatról RÓMA, december 9. Az »Jnformaziunc Diplomatice" közli; „Római politikai kö rökben teljes megértéssel fogadták a Parisban aláirt francia német nyilalko zalot. Rómában ugyanis azt vélik, hogy a nyilatkozat aláírása tisztázta a két ország küzöti kapcsolatokat. Olaszországban nem kellett meglepetést a nyilatkozat, mert ennek tartalmát Ribbentrop már előzőleg közöl ő a Dúcéval októberi római látogatása alkalmával. Mussolini nők az. volt a véleménye, hogy hasonló nyilatkozat aláírása elősegítheti a béke ügyét. (iipipL az utolsó plţJqlorjj