Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-08 / 280. szám

AM 3 LE# Szerkesztőse^ és kiadóhivatal: Cluj, Olaj Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. í C Duaj, No. 8 Fiókkiadó« hivatal és köav voszrály; P. Unirii 9. Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felei ős szerkesztő és igazgató 1 DR. GROÍS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS K.„ * jí Törvényszéki tíjsfcromozási szám: Z9 (Do». 836# 1538. Trb. Cluj.) EJőfizsrési áraik.: havonta 80., nrvnjnlówe 210. felévre 480 cvésM évre 960 le?. LÍX i'i V F 0 L YAM, 2 8 0. S Z Á M. m i ..inr- ■-1 . CSÜTÖRTÖK CLUJ, T 9.3 8 DECEMBER 8. Történelmi ieleirtlise^ilitelk m©si€i|ís Ribheirírop és Bonnet a párisi nyilatkozat aláírását Végleges a német—francia hatír: ** Állítólagos német közbelépés Rómában. ** Az aláírt nyilatkozat csak Franciaország és Németország viszonyára vonatkozik RIBBENTROP: „Azért jöttem, hogy békét csináljak Franciaország és Németország hozott4* Parisban elterjedt hírek szerint külön-j 1 yfnI a német kormány közbelépett volna;. Rómálwm a Franciaország elleni tűnte-j lések injait. Ezt a hirt ugyan sem Német­országból, sum Olaszországból nem ere-’ sitik meg, a francia sajtó azonban kJ tar U információja mellett. Mackensen római! német nagykövet., e híradás szeriül, fu­ll aha volna az dl asz Kormánnyal, hogy, j Németország megértéssel van ugyan az olasz követelésekkel szemben, de a ’eg-' utóbbi tüntetéseket, melyektől az olasz hivatalos körök távol állanak, nem tálja eéLszerüu eJk,. A Malin“ szerint maga1 Hitler személyesen lépett közbe az olasz- francia feszüLtség elsimítása érdekében. Azz állítólagos közbelépés hatása egyelőre mindenesetre nem látszik. Rómában teg­nap a Venezzáa-téren ötezer főnyi tüntető I Ismételte hosszasan: „Tuniszt és Korzikát í akarjuk!“ A 'hirdetők szerették, volna, ha Parisban tegnap aláírták a francia—német barátsági nyilatkozatot, mely- \ ro! a két aláíró külügyminiszter az aláírás ünnepélyességei után kijelentette, \ hogy történelmi jelentőségűnek kell tekinteni. A kölcsönös nyilatkozat ugyanis kétséget kizáró határozottsággal szögezi le, hogy a két ország között ; nincs több területi függő kérdés és a jelenlegi határt véglegesnek ismerik el. Rendes körülmények között a Németország és Franciaország közötti ellentét legfontosabb tárgyának ilyen, kölcsönös megegyezéssel elfogadott kizárása, általános enyhülést hozna Európa külpolitikai légkörébe. Ennek a enyhülés­nek azonban egyelőre alig látszik valamelyes nyoma. A nagy ellentétek to= vábbra is megoldásra várnak, az. ezután következő külpolitikai tárgyalások számára azonban kétségtelenül komoly előnyt jelent a Franciaország és Németország közötti feszültségnek az a csökkentése, melyet a mostani meg­egyezés aláírása jelent. Ez a megegy -Zés a francia—német határra vonat­kozó megállapításával és a veszedelmesen vitás nemzetközi kérdések tanács­kozással való elintézésére vonatkozó kötelezettségvállalásával határozottan pozitivebb értéknek tekinthető, mint a Hitler és Chamberlain között létre­jött angol-német nyilatkozat, mely csak nagy általánosságban mozgott s amelynek értékét az újabb angol—német feszültség rövid idő alatt már pro=, blématikussá tette. A két külügyminiszter az aláírás után adott nyilatkoza­tai révén igyekezett is a megegyezés békét teremtő jelenségét aláhúzni. Kü­lönösen Ribbentrop német külügyminiszter tett igen barátságoshangu nyilat­kozatot Franciaország felé. Hangoztatta, hogy a megegyezés többszázéves te­rületi vitának vet véget Franciaország és Németország között. „Bizonyos va­gyok abban, — mondta Ribbentrop — hogy Franciaország és Németország között nincs semmi olyan lényeges kérdés, amelyet ne lehetne barátságos utón rendezni. A most aláirt nyilatkozatban nemcsak a kölcsönös jóakarat nyilvánul meg, de annak megállapítása is, hogy a két nép között nincs sem= miféle olyan lényeges ellentét, ami egy összeütközést igazolna közöttük.“ Ezután hangoztatta, hogy a német nép érzelmeit Franciaországgal szemben az a fogadtatás mutatta meg, melyben Daiadier miniszterelnököt München­ben részesítették és azzal végezte nyilatkozatát, hogy a most aláirt francia —német megegyezés uj korszakot nyit a két ország egymáshoz való vis/.o = nyában. Bonnet francia külügyminiszter hangoztatta nyilatkozatában, hogy a mai francia kormányt, épugy, mint minden elődjét, a béke megtartásának célja vezeti. A mostani megegyezés hosszú történelmi vitának vc,t véget és ugyanakkor uj lehetőséget teremt a két ország közötti együttműködés érde­kében. A francia—nenet nyilatkozat fontos állomást jelent az együttműkö­dés felé és Franciaország szeretné — végezte nyilatkozatát Bonnet — ha ebben az együttműködésben minden ország résztvenne. 4 francia-nemei nyilatkozat szövege A Lancia—«léimet nyilatkozat szövegét kü­!miliőn miül járt űz td/ilrrts illán, közzótelfták. Ex a s/iVve.g <, tórveticezőképoii iuwig/ik: 1. Németország és Franciaország kormányai teljes egészében osztják azt a nézetet, hogy a Németország és Franciaország közötti békés kapcsola­tok a jószomszédi viszony az európai helyzet megerősödésének és az általá­nos békének egyik legfontosabb eleme. Következéskép mindkét kormány a maga részéről meg fog tenni mindent, hogy ezek a kapcsolatok országaik kö­zött tovább fejlődhessenek. | 2. A két ország kormányai megálla­pítják, hogy országaik között nincs területi függő kérdés és ünnepélyesen elismerik, hogy a két ország közti je­lenlegi határ végleges. .5. A két ország kormányai harmadik hatalmakkal fennálló kapcsolataiknak fenntartása mellett elhatározták, hogy érintkezést tartanak fenn azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, melyek a két országot érdeklik és kölcsönösen kiké­rik egymás véleményét abban az eset­ben, ha ezek a kérdések nemzetközi veszedelem felidézésével fenyegetnek. Az egyezmény azonnal életbe lep. Részletekről nem tárgyaltak Parisban Paris politikai köreiben a francia--né* met nyilatkozat aláírása látható megelége­dést kelt. Megállapítják azonban, hogy i tárgy állásokon egyetlen szakértő sem vett része s igy az eszmecsere nem a külpoliti­kai kérdések egyik vagy másik határozott tárgyára, hanem csak Németország és Franciaország általános viszonyára vonat­kozhatott. A lapok hangsúlyozzák is ille­tékeseknek azt a kijelentését, hogy a meg­beszélések egyetlen más ország érdekeit nem érintették. A nyilatkozat kifejezetten teljes szabadságot hagy mindkét félnek inás hatalmakkal szembeni viszonyuk te­kintetében. Róma és London különben a maguk részéről még tegnap siettek ki­hangsúlyozni, hogy a nyilatkozat szöve­géről előzetes tudomásuk volt. A franca sajtó kiemeli Ribbentrop kijelentését, aki Franciaországba érkezésekor a következőt mondta: „Azért jövök, hogy békét csinál­jak Franciaország és Németország között1 és megállapítják, hogy ez a kijelentés ta­lálóan jellemzi a légkört, melyben tegnap a francia—német közös nyilatkozat aláírá­sa történt. Ribbentrop külügyminiszter különben a nyilatkozat aláírása után fo­gadta QuaragUa párisi olasz nagykövetet, akivel háromnegyed órás megbeszélése volt. A megbeszélés után az olasz nagyitö­vet kijelentette az újságíróknak, hogy mindössze udvariassági látogatást tett és arra u kérdésre, hogy a látogatást már elő­zőleg tervbe vették"c, röviden ennyit vá­laszolt: nem. Mussolini megjelenik a VenezzLu palota erkélyén, de a Duce nem te't elegei a kívánságnak. Erre a< francki követség feléi vonultak, melyet azonban rendőrség zárt; el előlük. Az olasz sajtó különben meg-! lep elést mutat Chamberlain nyilatkozata fölöd, mely szerint az angol—oiasz meg­egyezés kizárja az olasz közvélemény á! kd hangoztatott követelések teljesítését-A lapok ezzel szemben továbbra is hangos tátják, hogy Olaszország követelései jer gosak. A ..Giornate dTtalia“ azt jelenti, hogy Tunisznak libia felé eső határán a franciák nagy sietséggel erődítménye­ket épitenek és a gyarmaton nagyszabá­sú katona* előkészületeket tesznek. RiUenirop ünnepélyes fogadása Páliban PÁR IS, december 7. Ríbberünop német kölügymhousizteir’ tegnap délelőtt Fői 12 óra­kor érkezett meg a párisi „Invalide“ pálya­udvarra, hol a megjelent előkelőségek ólén Bonnet küiiiigymiiuiszter fogadta, Ribbentrop mosolyogva száiUit ki tu szaAanikocsibóI, szí­vélyesen kezet szorított a ínaméi» küJtügyrrtii- nisiziieiTeJ, majd »'kővetkező szavakat mon­dotta: — Nagyon boldog vagyok, hogy Ftom-cia. ' őrs tágban leltetek és mégis mer hetem Önt. M(t délelőtt nagyon szépnek látom a nap­fényben fürdő J'reinciaországot. R ibbeeiitrop ezután Crilhm-szállóbeli szál­lá.s ária Írenj Látott, maijd egyenruhába öltözött és egynegyed 1 óraikor látogatást tett Lebrun 'köztársasági ebiöknéL. A fogadáson jelen volt Wdtzek ezredes, fúrási okúét nagykö­ve 1 és Rönnet iküilíigvmiraszter is. A nőmet kiRügymimáiszter 'bemutatta Leb'un eJmökiveik kisérete tagjaat. A ikiüheill- gafás 3f) ipercig tartott. Ribbentrop ezután visszatért a GEÍlon-száiilóbn, majd a minisz- : tereteöksé.g palotájába hajbaitott, hol dhsz- shéden vett részt. Az «bódén részibvett Daite- diw ini-niS'Zterelnök, Roiínet fcülügvnilniszter, WeÜtzek párisi német nagykövei, a német siagykövetség egész személyzete. Beneaiger szenátor, a ífiramoia partement külHigjö bizott­ságának elnöke és más dökellcisiégdk. Aláírják a francia—német meg- i egyezést Délután 4 órakor a Fnanőki Mi'iügjrniénű&z- teriiuim óraterméből R ibbentrop . külügyrnri- hisztert bevezetlek Botttvet hivateltes s*zobá- jáböi. \ két kiiliigyimaairsz-ter néhány peteig beszélgetett egymással,, majd visszatértek az | óraitereniibei. hot már ivari reájuk a német j nagykövet. Schmidt mwviszteil taináosos, oz isinont néniéi! -tüílmács :ég Leger külügyi »1- tam titkár. Az egyezményt először lUblx-eilTop. a«z- után Bonnet hin áltál. Az egyezmény cüái'ráiíia ulán a két kűl- ügyimniiszter fogadta a francia és német s;)'jt,ó képviselőit és rövid nyílatkozatet ad­lak a lapoknak. A nyi'laákozatokíU viaszle­mezre vették és este rádión közvetítették. A uyiikvtkozaitoliban, mmdkotteu reményüket fe­jezték ki. hogy a most aláirt egyezmény bb.- •tositonii fogja a két osreeág közöää teaiós és áldásos bókét. i RÓMA, december 7. A Havas jelentése szerint tegnap Rómában többszár, egye­temi hallgató hazafias dalokat éneke vonult fel az utcákon és hangosan Tunisz} megszerzését követelte. A diákok, felvonul­tak a francia utazási iroda elé is, melyet a rendőrség kéréséaie negyedórára be-, zárták. A francia nagykövetség előtti teret erős rendőri készültség szállta meg, hogy etejét vegye a tűnte éseknek. A virléki, fasiszta szövetségek székhaza előtt Tppo- li'O vezérlitkár beszédet tartót’-, melynek lényege, hogy Olaszországnak van vezé­re, aki érvényesíteni tudja jogait és az olasz nép biztos lehet abban., hogy Olasz-, ország végül is diadalmaskodni fog, A beszédet többször is „Tunis/.“. „Tunisz“5 Mkiá fásokkal szakították íé’be. RÓMA. decembcjr 7. A „Messagero“ oíniii nagy* olasz lap tegnapi számában nagy cikket szentel a francul olasz kap­csolatoknak és ineg.iUatpilja, hogy .az 1938-as Olaszország nem azonos az 1938- üssed. Meg keli ma nalósitani az 1930*. l»en elképzelt egyensúlyt, de szem előtt kell tartani az 1938-as reális politikai helyzetet. A lap hajlandó 'árgyai'ási ala­pul elfogadni az 1935-ben keit egyeznie-, nyékét azzal a kikötéssel, hogy tekintet­be veszik az időközben beállott változá­saikat. RÓMA, december 7. .1 Ştefani ügynök­ség jelentése szerint Tuniszban qfcisz diá­kok utcai verekedés során ö«szecsisptak a francia dió kok Idd. Egy olasz konzuli tisztviselő gomblyukából kivették a fa­siszta jelvényt és lábbal taposlak. Olasz lapok szerir.t Parisban n Berlin- Róma tengely gyöngülésére idábszá­mit nak. A tengely — hangoztat jók Ró­mában — érinthetetlen és erősebb, mini valaha.

Next

/
Oldalképek
Tartalom