Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-08 / 280. szám

AM 3 LE#

Szerkesztőse^ és kiadóhivatal: Cluj, Olaj Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. í C Duaj, No. 8 Fiókkiadó« hivatal és köav voszrály; P. Unirii 9. Telefon 1199

ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS

Felei ős szerkesztő és igazgató 1 DR. GROÍS LÁSZLÓ

Kiadótulajdonos: PALLAS K.„ * jí

Törvényszéki tíjsfcromozási szám: Z9 (Do». 836# 1538. Trb. Cluj.) EJőfizsrési áraik.: havonta 80.,

nrvnjnlówe 210. felévre 480 cvésM évre 960 le?.

LÍX i'i V F 0 L YAM, 2 8 0. S Z Á M.

m i ..inr- ■-1 .

CSÜTÖRTÖK

CLUJ, T 9.3 8 DECEMBER 8.

Történelmi ieleirtlise^ilitelk m©si€i|ís Ribheirírop és Bonnet a párisi nyilatkozat aláírását

Végleges a német—francia hatír: ** Állítólagos német közbelépés Rómában. ** Az aláírt nyilatkozat csak Franciaország és Németország viszonyára vonatkozik

RIBBENTROP: „Azért jöttem, hogy békét csináljak Franciaország

és Németország hozott4*

Parisban elterjedt hírek szerint külön-j 1 yfnI a német kormány közbelépett volna;. Rómálwm a Franciaország elleni tűnte-j lések injait. Ezt a hirt ugyan sem Németországból, sum Olaszországból nem ere-’ sitik meg, a francia sajtó azonban kJ tar U információja mellett. Mackensen római! német nagykövet., e híradás szeriül, full aha volna az dl asz Kormánnyal, hogy, j Németország megértéssel van ugyan az olasz követelésekkel szemben, de a ’eg-' utóbbi tüntetéseket, melyektől az olasz hivatalos körök távol állanak, nem tálja eéLszerüu eJk,. A Malin“ szerint maga1 Hitler személyesen lépett közbe az olasz- francia feszüLtség elsimítása érdekében. Azz állítólagos közbelépés hatása egyelőre mindenesetre nem látszik. Rómában tegnap a Venezzáa-téren ötezer főnyi tüntető I Ismételte hosszasan: „Tuniszt és Korzikát í akarjuk!“ A 'hirdetők szerették, volna, ha

Parisban tegnap aláírták a francia—német barátsági nyilatkozatot, mely- \ ro! a két aláíró külügyminiszter az aláírás ünnepélyességei után kijelentette, \ hogy történelmi jelentőségűnek kell tekinteni. A kölcsönös nyilatkozat ugyanis kétséget kizáró határozottsággal szögezi le, hogy a két ország között ; nincs több területi függő kérdés és a jelenlegi határt véglegesnek ismerik el. Rendes körülmények között a Németország és Franciaország közötti ellentét legfontosabb tárgyának ilyen, kölcsönös megegyezéssel elfogadott kizárása, általános enyhülést hozna Európa külpolitikai légkörébe. Ennek a enyhülésnek azonban egyelőre alig látszik valamelyes nyoma. A nagy ellentétek to= vábbra is megoldásra várnak, az. ezután következő külpolitikai tárgyalások számára azonban kétségtelenül komoly előnyt jelent a Franciaország és Németország közötti feszültségnek az a csökkentése, melyet a mostani megegyezés aláírása jelent. Ez a megegy -Zés a francia—német határra vonatkozó megállapításával és a veszedelmesen vitás nemzetközi kérdések tanácskozással való elintézésére vonatkozó kötelezettségvállalásával határozottan pozitivebb értéknek tekinthető, mint a Hitler és Chamberlain között létrejött angol-német nyilatkozat, mely csak nagy általánosságban mozgott s amelynek értékét az újabb angol—német feszültség rövid idő alatt már pro=, blématikussá tette. A két külügyminiszter az aláírás után adott nyilatkozatai révén igyekezett is a megegyezés békét teremtő jelenségét aláhúzni. Különösen Ribbentrop német külügyminiszter tett igen barátságoshangu nyilatkozatot Franciaország felé. Hangoztatta, hogy a megegyezés többszázéves területi vitának vet véget Franciaország és Németország között. „Bizonyos vagyok abban, — mondta Ribbentrop — hogy Franciaország és Németország között nincs semmi olyan lényeges kérdés, amelyet ne lehetne barátságos utón rendezni. A most aláirt nyilatkozatban nemcsak a kölcsönös jóakarat nyilvánul meg, de annak megállapítása is, hogy a két nép között nincs sem= miféle olyan lényeges ellentét, ami egy összeütközést igazolna közöttük.“ Ezután hangoztatta, hogy a német nép érzelmeit Franciaországgal szemben az a fogadtatás mutatta meg, melyben Daiadier miniszterelnököt Münchenben részesítették és azzal végezte nyilatkozatát, hogy a most aláirt francia —német megegyezés uj korszakot nyit a két ország egymáshoz való vis/.o = nyában. Bonnet francia külügyminiszter hangoztatta nyilatkozatában, hogy a mai francia kormányt, épugy, mint minden elődjét, a béke megtartásának célja vezeti. A mostani megegyezés hosszú történelmi vitának vc,t véget és ugyanakkor uj lehetőséget teremt a két ország közötti együttműködés érdekében. A francia—nenet nyilatkozat fontos állomást jelent az együttműködés felé és Franciaország szeretné — végezte nyilatkozatát Bonnet — ha ebben az együttműködésben minden ország résztvenne.

4 francia-nemei nyilatkozat szövege

A Lancia—«léimet nyilatkozat szövegét kü!miliőn miül járt űz td/ilrrts illán, közzótelfták. Ex a s/iVve.g <, tórveticezőképoii iuwig/ik:

1. Németország és Franciaország kormányai teljes egészében osztják azt a nézetet, hogy a Németország és Franciaország közötti békés kapcsolatok a jószomszédi viszony az európai helyzet megerősödésének és az általános békének egyik legfontosabb eleme. Következéskép mindkét kormány a maga részéről meg fog tenni mindent, hogy ezek a kapcsolatok országaik között tovább fejlődhessenek. |

2. A két ország kormányai megállapítják, hogy országaik között nincs területi függő kérdés és ünnepélyesen elismerik, hogy a két ország közti jelenlegi határ végleges.

.5. A két ország kormányai harmadik hatalmakkal fennálló kapcsolataiknak fenntartása mellett elhatározták, hogy érintkezést tartanak fenn azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, melyek a két országot érdeklik és kölcsönösen kikérik egymás véleményét abban az esetben, ha ezek a kérdések nemzetközi veszedelem felidézésével fenyegetnek.

Az egyezmény azonnal életbe lep.

Részletekről nem tárgyaltak Parisban

Paris politikai köreiben a francia--né* met nyilatkozat aláírása látható megelégedést kelt. Megállapítják azonban, hogy i tárgy állásokon egyetlen szakértő sem vett része s igy az eszmecsere nem a külpolitikai kérdések egyik vagy másik határozott tárgyára, hanem csak Németország és Franciaország általános viszonyára vonatkozhatott. A lapok hangsúlyozzák is illetékeseknek azt a kijelentését, hogy a megbeszélések egyetlen más ország érdekeit nem érintették. A nyilatkozat kifejezetten teljes szabadságot hagy mindkét félnek inás hatalmakkal szembeni viszonyuk tekintetében. Róma és London különben a maguk részéről még tegnap siettek kihangsúlyozni, hogy a nyilatkozat szövegéről előzetes tudomásuk volt. A franca sajtó kiemeli Ribbentrop kijelentését, aki

Franciaországba érkezésekor a következőt mondta: „Azért jövök, hogy békét csináljak Franciaország és Németország között1

és megállapítják, hogy ez a kijelentés találóan jellemzi a légkört, melyben tegnap a francia—német közös nyilatkozat aláírása történt. Ribbentrop külügyminiszter különben a nyilatkozat aláírása után fogadta QuaragUa párisi olasz nagykövetet, akivel háromnegyed órás megbeszélése volt. A megbeszélés után az olasz nagyitövet kijelentette az újságíróknak, hogy mindössze udvariassági látogatást tett és arra u kérdésre, hogy a látogatást már előzőleg tervbe vették"c, röviden ennyit válaszolt: nem.

Mussolini megjelenik a VenezzLu palota erkélyén, de a Duce nem te't elegei a kívánságnak. Erre a< francki követség feléi vonultak, melyet azonban rendőrség zárt; el előlük. Az olasz sajtó különben meg-! lep elést mutat Chamberlain nyilatkozata fölöd, mely szerint az angol—oiasz megegyezés kizárja az olasz közvélemény á! kd hangoztatott követelések teljesítését-A lapok ezzel szemben továbbra is hangos tátják, hogy Olaszország követelései jer gosak. A ..Giornate dTtalia“ azt jelenti, hogy Tunisznak libia felé eső határán a franciák nagy sietséggel erődítményeket épitenek és a gyarmaton nagyszabású katona* előkészületeket tesznek.

RiUenirop ünnepélyes fogadása Páliban

PÁR IS, december 7. Ríbberünop német kölügymhousizteir’ tegnap délelőtt Fői 12 órakor érkezett meg a párisi „Invalide“ pályaudvarra, hol a megjelent előkelőségek ólén Bonnet küiiiigymiiuiszter fogadta, Ribbentrop mosolyogva száiUit ki tu szaAanikocsibóI, szívélyesen kezet szorított a ínaméi» küJtügyrrtii- nisiziieiTeJ, majd »'kővetkező szavakat mondotta:

— Nagyon boldog vagyok, hogy Ftom-cia.

' őrs tágban leltetek és mégis mer hetem Önt.

M(t délelőtt nagyon szépnek látom a napfényben fürdő J'reinciaországot.

R ibbeeiitrop ezután Crilhm-szállóbeli szállá.s ária Írenj Látott, maijd egyenruhába öltözött és egynegyed 1 óraikor látogatást tett Lebrun 'köztársasági ebiöknéL. A fogadáson jelen volt Wdtzek ezredes, fúrási okúét nagyköve 1 és Rönnet iküilíigvmiraszter is.

A nőmet kiRügymimáiszter 'bemutatta Leb'un eJmökiveik kisérete tagjaat. A ikiüheill- gafás 3f) ipercig tartott. Ribbentrop ezután visszatért a GEÍlon-száiilóbn, majd a minisz- : tereteöksé.g palotájába hajbaitott, hol dhsz- shéden vett részt. Az «bódén részibvett Daite- diw ini-niS'Zterelnök, Roiínet fcülügvnilniszter, WeÜtzek párisi német nagykövei, a német siagykövetség egész személyzete. Beneaiger szenátor, a ífiramoia partement külHigjö bizottságának elnöke és más dökellcisiégdk.

Aláírják a francia—német meg- i egyezést

Délután 4 órakor a Fnanőki Mi'iügjrniénű&z- teriiuim óraterméből R ibbentrop . külügyrnri- hisztert bevezetlek Botttvet hivateltes s*zobá- jáböi. \ két kiiliigyimaairsz-ter néhány peteig beszélgetett egymással,, majd visszatértek az | óraitereniibei. hot már ivari reájuk a német j nagykövet. Schmidt mwviszteil taináosos, oz isinont néniéi! -tüílmács :ég Leger külügyi »1- tam titkár.

Az egyezményt először lUblx-eilTop. a«z- után Bonnet hin áltál.

Az egyezmény cüái'ráiíia ulán a két kűl- ügyimniiszter fogadta a francia és német s;)'jt,ó képviselőit és rövid nyílatkozatet adlak a lapoknak. A nyi'laákozatokíU viaszlemezre vették és este rádión közvetítették. A uyiikvtkozaitoliban, mmdkotteu reményüket fejezték ki. hogy a most aláirt egyezmény bb.- •tositonii fogja a két osreeág közöää teaiós és

áldásos bókét. i

RÓMA, december 7. A Havas jelentése szerint tegnap Rómában többszár, egyetemi hallgató hazafias dalokat éneke vonult fel az utcákon és hangosan Tunisz} megszerzését követelte. A diákok, felvonultak a francia utazási iroda elé is, melyet a rendőrség kéréséaie negyedórára be-, zárták. A francia nagykövetség előtti teret erős rendőri készültség szállta meg, hogy etejét vegye a tűnte éseknek. A virléki, fasiszta szövetségek székhaza előtt Tppo- li'O vezérlitkár beszédet tartót’-, melynek lényege, hogy Olaszországnak van vezére, aki érvényesíteni tudja jogait és az olasz nép biztos lehet abban., hogy Olasz-, ország végül is diadalmaskodni fog, A beszédet többször is „Tunis/.“. „Tunisz“5 Mkiá fásokkal szakították íé’be.

RÓMA. decembcjr 7. A „Messagero“ oíniii nagy* olasz lap tegnapi számában nagy cikket szentel a francul olasz kapcsolatoknak és ineg.iUatpilja, hogy .az 1938-as Olaszország nem azonos az 1938- üssed. Meg keli ma nalósitani az 1930*. l»en elképzelt egyensúlyt, de szem előtt kell tartani az 1938-as reális politikai helyzetet. A lap hajlandó 'árgyai'ási alapul elfogadni az 1935-ben keit egyeznie-, nyékét azzal a kikötéssel, hogy tekintetbe veszik az időközben beállott változásaikat.

RÓMA, december 7. .1 Ştefani ügynökség jelentése szerint Tuniszban qfcisz diákok utcai verekedés során ö«szecsisptak a francia dió kok Idd. Egy olasz konzuli tisztviselő gomblyukából kivették a fasiszta jelvényt és lábbal taposlak.

Olasz lapok szerir.t Parisban n Berlin- Róma tengely gyöngülésére idábszámit nak. A tengely — hangoztat jók Rómában — érinthetetlen és erősebb, mini valaha.