Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-04 / 277. szám
1938 december 4. ELLENZÉK it A „Daily Express“ 2,507.137 példányban jelenik meg Lord Beaverbrook megmagyarázza a siker titkát LONDON, december hó. A Daily Express, a világ legnagyobb példán vsz ám ban megjelenő napilapja, \s* méz megjavította saját rekordját. Hiteles kimutatása szerint az előfizetők és olva* sók 2,507.137 példányát veszik meg naponta. Lord Beaverbrook, a lap tulajdonosa, érdekes cikkben indokolj meg a nagy sikert. — Mi az oka? — veti fel a kérdést és ógy válaszok — Az, hogy * „Daily Express“ a józan ész és nem az előítéletek politika iát követi. Az észre van alapítva, ismeretre és tapasztalatra építve. Az ,,Express“ nem hitte, hogy világháborúra van szükség a középuerópai viták elintézésénél. Ezért a bizalom és a békében való hit álláspontjára helyezkedett a sötét őszi napokban, mikor háború lény egetett és más újságok sötét komorságba merülitek. A józan ész és egészséges Ítélet ugyanilyen mértékének köszönhető, hogy a ,,Daily Express" állíástfoglalt 1919- ben az Oroszország ellen, 1920- ban a Lengyelországért, 1922-ben a Törökország ell'en, r935-ben az Abesszíniáért, 1936-ban a Franco Spanyolországa ellen, 1 1938-ban a Csehszlovákiáért tervezett háború ellen. Az ipari problémák tiszta megértése alapján vette fel a harcot a „Daily Express“. 1923-ban az amerikai adósság egyezmény, 1925-ben az aranyalapra való vissza“ térés, r9jx-ben a fizetés- és bériüeszállitis ellen és a szövetkezeteknek a kiskereskedők éftlen irányuló támadása ellen. És nagy politikai mozgatómat kezd érné“ nyezett a mezőgazdasági termelés növelése, a birodalmi szabadkereskedelem érdekében. A földművelésügyi miniszter azt mondja, hogy a „Daily Express“ elérte célját a mezőgazdasági termelés tekintetében — de mi nem hiszünk neki. A miniszterelnök néhány évvel ezelőtt kijelentette, hogy ideálunkat, 3 birodalmi szabadkereskedelmet ki kelil elégítenie az ottuvai egyezménynek — de mi nem vagyunk megelégedve. A Daily Express tehát folytatni fogja a harcot. i. Nagyobb mezőgazdasági termelésért, 2.. A birodalmi szabadkereskedelemért. És a távolmaradásáért minden európai viszályból, mdty mások kötelezettségeiből, meggyőződéseiből és üzleti ügyeiből keletkezik — írja Beaverbrook. Hogyan segített a jugoszláviai földműves népen a belgrádi kormány1 BELGRAD, december hó. j .lúgosz Hvin ö éves lervgn/.dátkodásá , intik erndlményeit több sze,mpon hói teliéi1 ; értékelni. Tagadba tu lián, hogy a lakos- j súg jóléte és vá.sfirióképessége. riöveke I doth Az állami bevételek 11 jobb adó alkalmazása nélkül tetemesen emelkedtek. A mezőgazdasági ágiak jövedelmezősége pedig összehasonütih a! a Hau 111 jobb a z eddigi évnkíkielli szemben. Ez nagyon kedvező kép, de ha csupán a jugoszláv pénzintézetek szempontjából Ítélnénk meg a helyzetet, valószínű, hogy nem adhatnánk ilyen lelkes beszámolót. SabojadiiUioivicvs, aiz ötéves ten' kereté ben, elsősorban a lakosság hetvenöt százalékát kitevő földmüuesuszt/ily hona alá nyúlt. Elég kemény és kíméletlen erővel. A teil jesen eladósodott parasztságot egy cito a célra átszervezett bank. a PrívuNgi/áb Aigrár Bank se)giteégév-el szanálta. A parasztság a miajgánbankoknál volt lclierb' rókép ességén jóval felül eladósodna. A kormány kötelezte ezeket a magánban kokat, hogy a föld mii ve svált ók és 'artnzások összegéből huszonöt százalékot leírjanak s az igy fennmaradt adósságaik hetvenöt százalékát etz Agrár Bank vette ót. Erről a paraszt-adósságokról hoss/ulejá rabi hillieijegyékeí' adott át a magánban koknak Ennek az intézkedésnek az lett az első eredménye, hogy a több mint hatszáz magánbanknak fete moratórium alá került és nem laid ja a normális hitelélete' cl látni. A közönség is hozzásegítette a magánbankokat ehhez a bénuláshoz. Megrohanták őket és betétjeiket kive lék, hogy azokat állami pénzintézeteknél helyezzék eh vagy ami még feltűnőbb építkezésekbe fektessék. E nagy bizaimat’anság nak latba ó jele Belgrad és a többi nagy jugoszláv város építkezései. Néha az a benyomása az idegen megfigyelőnek, niiinóha Jugoszláviában a nagy tömeg a pénzét felekbe és házakba akarná átmenteni. így szemimeLáthatóan a jugoszláv pa raszfeág gazdasági egyensúlya a bankok és a töke rc/vóvóra állt helyre. De Sz'oja- dinovics övább ment ennél is. Elengedte a parasztoknak a bevételi > mezőgazdaság fellendülését az építkezési ipar fellendülése kíséri adó Hz százalékát és a földadó 33 százalékát A régi ndótartozásóik fizetését pedig öt tíz év ív. elhalasztó 'hr. A parasztság pe dig a már az Agrár Banknál fennálló tartozását legfeljebb egv és félszázalékos kamat melcii, huszonöt harminc év alatt köteles kiegyenlítőm A 'nagy szanálás 11 án ai teher mentes, vagy kevésbé megterhelt hirlok'oik az Agrár Bank utján négy és lélsvázalékois kölcsönhöz julottuk . A szanálás óta több nagyösszegü újabb beruházási kölcsönt fo!yns!tátink a leises köze: pbirt okmofenn k. Amíg a kormány ily módon nyomasztó adósságaiból tehiecnnusutesitelte az ország- fenntartó elemet, nagyon ügyes gazdasá gi politikával és külkereskedelmi szerződései révén módját talál a annak fs, hogy a termények árát majdnem a dajkájára emelje Gsalk mellékesen jegyzem meg, hogy Tu goszláviából világpiaci paritáson felül ex portáltak búzát és tengerit Csehszlová kiába. Némelországha és Franciam- szába. Hogy ezeket az előnyös árukiheívezé- seket a jugoszláv kormány milyen diplomáciai ügyességgel ' adta biz! ősi tani, nr ról külön tanulmányt 'ehetne irni. Ha az ország mai helyzeté1 tekintjük, akkor az itt leirt adósságrendezési és pi'acbizAxsJtá.sl kell elsősorban, mint az ötéves program legnagyobb sikerét el könyveim. De ha a jövőt nézzük, akkor a Sztoja- dinovics-kormány célkitűzései egész qi- cfántikus formában jelentkeznek. A ’em kisebb dologról van szó, minthogy a jelenleg hangsúlyozottan földmüvcsor- szágból egy nagy ipari államot formálnak, amelynek távol jövőbeli hivatása az lenne, hogy az egész Balkáni ne- hézipari árucikkekkel ellássa Ennek a hatalma« tervnek első megnyilvánulásai közé liartczik az, hogy Jugoszlávia teljesen függetleníteni kívánja magát a hadiiparban a külföldtől. A tervszerű államit iparosi'Asm egymilhárd dinárt irányoztak elő. amelyből kétszázmillió dinári már jel is használtak a boszniai Ruhr vidék felállítására. Ezek a hatalmas és uj müvek főleg Zcníca, Vares. L juhi jó környékén találhatók. A Sztojaidinovics-kiáUilásnn lát um egv fényképet, amely egv régi jelenetet jut A mozi kellemes időtöltés '^de fwMa-e mái a LEGÚJABB es Standard RÁDIÓKÉSZÜLÉKET kívánatra bemutatta MINDEN JOBB SZAKÜZLET •'ato t emlékezetembe. Húsz évvel ezelőtt jutottak el, a szerb hadak a dalmát len gerpart vidékére. A katonaságod vezető tisztek ottt álltak a 'enger vizében és földöntúli gyönyörűséggel az arcukon már tolták meg kardjukat az Adria vizében Ugyanilyen diadali'las arcokat lábam ázom a fényképen, amely a zenicai vas- müveknél eőállitotll első vasúti sinről készült. A szikrázó vas kiszalad a gépből ás kőiül ötté állnak a jugoszláv ipar megteremtői. Sztojadmoviccsal az élen. Va'a mennyiük arcán az öröm ás a felszabadulás lá'lhatió. Mintha minden egyes ember az mondaná: Ju,gosz.;ávfii önállósága' most kezdődik! A zenioai va.srnüvekefc a német Krupp- gyái által szállított gépekkel állították fel. Ezen az nj Ruhr vidéken ugyancsak kiiböv itettek (As egyesi ették az állami szénbányákat i.s. .lúgosadé vita maigyom gazdag anfchuon ban és bauxátban.. \z első hároméves tervben módját találták annak, begy Krupp ja n antimonöniődét állítsanak lel, amely máris fedezi a, l>elföldi szükségle tet. Sibenák mellett, Lozoncin, nagy alu mini um gyárait ál látottak fel, hogy az ér tőkés bauxit ne mini nyersanyag kerül jön külföldre. Ugyanilyen fejlődés ta paszbalhaló a boán rézbányáknál, ahol most már etek tnli tik u.s u•'on állítják elő a rezet. Bárhova tekintünk Jugoszlávia Gazdasági térképén, mindenült uj gyárakat, erőmüveket és bányafel tárásokat látunk Az eddigi kisigényű parasztállum helyén ott áll majd egy uj, nyersanyagokkal bőven ellátott ipairi állam, amely jelentős tehertétele lesz azoknak az európai országoknak, amelyek eddig a Közel-Keleí felé szálVtotlák főleg a nehézipari készítményeket. Ebben a tekintetben Jugoszlávia úgy kill , mint belpolitikai tekintetben való ságo.s forradalom előtt áll. Mécs Alajos Ágy, Oly, Lofty, Putty vigyázat! Az vpszilonbetegséget a vezetéknevek után megkapták a keresztnevek is. Az an- göüutánzó ypszilonos divathóbort a báj 1 tudósításokban szereplő hölgyek kereszt- \ neveiben egyre gyakoribb és erről 3 hóbortról most alajaosan leszedi a keresztvi’ zet a Magyarosan cimü nyelvművelő folyóirat legfrissebb számában ZolnaJ Gyula. A magyar helyesírásban az i hangot y*nal írni helytelen. Az még megjárja, hogy ha például And, Emmi, Eszti nevű hölgyek ypszilonositják keresztnevüket, de amikor g, 1, n, t, mássalhangzók mel* lé kerül az ypszilon, furcsa olvasási bajokkal kell számolni. A Lotti és Putti ne" vü hölgyek rosszul teszik, ha ypszilonosi- tanak, mert a nevüket könnyen úgy olvashatják, hogy Jotty és putty, igy azután á modernizált, rogyogó keresztnevüket könnyen indulatszónak érthetik. De Történhet olyan eset is, hogy Ili és Öli jár rosszul: „Oly szép volt, hogy ki sem mondhatom“, ebből a mondatból senki sem gondol arra, hogy — Öli kisasszony csodálatos szépségét akarja érzékeltetni az iró. Ági nevezetű kisasszonyaink óvatos* sagból az ypszilonositás mániája közben keresztnevükbe belebiggyesztették a ré- gieskedő h betűt, Ághynak írják magukat, nehogy Ágy-nak nevezzék őket. Dé jaj azoknak is, akik a kettőspontot kedvelik keresztnevük a betűjén és azt ir- * iák, hogy Baby, Mädy. Ezt angolosnak tartják, holott az angolban nincs umlautos betű. ez az írásmód teljesen németes. Az angolimádat szülte, hogy a magyar Mari helyett Maryt írnak a hölgyek. Az utóbbi előkelőbbnek tetszik, magyar akutját polgáribbnak hiszik. Ezen a bajon ie’ hét segíteni. Olyan nőneveket keli választani, amelyek előkelősködésre nem csábi“ tanak és hozzánk közeli állanak. A Hor- tense, Stefanie, Valerie nevek magyartalanok. de viszont manapság nagyon divatosak, pedig magyarul is le lehet őket írni, úgy, hogy „előkelőségüket" megőrizzék: Elortenzia, Stefánia, ValériaA keresztnevek magyartalan divatját a mai nemzedékre nézve részben már alig lehet megváltoztatni, de még mindig ma“ gyarabbá lehet tenni az olyan neveket, aniölyeknek van már régibb megmagyaro- sodott, vagy hozzánk közelebbálló latinos alakjuk. Marianne helyett például nagyon jó a Mária Anna, vagy Marianna. A M>’ gyárosán a leányiskoláktól várja, hogv a női keresztnevek megmagyarosodjanak. FÉNYKÉPALBUMOK mér 28 lejtől kezdve, a legkülönbözőbb árban és választékban, az ELLENZlírC KöNVVOSZTÁLYaBAN, Cluj. Piát* Unirii kaphatók!
