Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-04 / 277. szám

ELLENZÉK 7 1938 december 4. A piros köröm Illa: HUNY ADY SÁNDOR Jól tudom, hogy a divatot nem diktál“ hatom, csak személyes érzésemet fejezem ki ezzel: utálom a pirosra festett női kor* möt. Nem erkölcsi okokból haragszom rá, mintha bűnnek tartanám a kozmetikát, hanem, mert csúnyának találom a legtöbb esetben. A női körmöknek a természettől gyö­nyörű színe van. Gyöngéd rózsaszín, mint egy gyöngy kagyló belseje- Ezt az eredeti szint befesteni a gyári cinóber, vagy a karmin valamelyik változatára, nézetem szerint Olyan ostobaság, mintha a hamal- pirt adnánk oda egy fodrásznak, kozme­tikusnak vagy színházi dekoratőrnek, hogy csináljon vele valamit, mert úgy, ahogy az Isten megteremtette, már nem felel meg a divat igényeinek És veszélyes viselet is ez a piros kö­röm. Akik hordják, nem is sejtik, milyen veszélyes. Néha, nagyritkán akad olyan excentrikus külsejű szépség, akihez hide, aláhúzva egyéniségének furcsa vadságát. De ha csak egy kicsit szimpla, vagy plá­ne csúnya a nő, már ordít róla a cinóber köröm: „Nézz ide, milyen ronda vagyok!“ Ha a kéz. amely viseli, csak egy kicsit kurta, tömpe, plebejusi, már bőg róla a piros köröm: „Ide figyelj, milyen ordi* náré vagyok!“ Az idős nőt szánandóvá te- szii a festett köröm. A nem tökéletesen ápolt nőt pedig valósággal szennyessé bé­lyegzi. A kávéházban néha römiző as­szonyokat látok, kövérek, a szemöldökük ki van tépve, a kártyát tartó kezükön aludt vérszm'üre 'lakkozva a kötöm. Tu­dom, némelyiknek az élete nehéz és öröm* oelen. Emberileg mélyen sajnálom őket, ae nem tehetek róla, a gyomrom fölfordul, kozrnás borjupörköltnek a szagát érzem, ha a kezükre nézek. Rendben van. Fesse meg a körmét egy indiai kigyótáncosnő, vagy egy derm- mond, akinek kenyere a kozmetikája. De minek a piros köröm egy negyvenhateves polgári asszonyon, aki egyébként olyan közönséges, mint a sárgarépa? — Ez ugyanolyan hatásköri zavar, mintha a ki­gyótáncosnő barhet alsóruhában jelenne meg a reflektor sugárkörében. Ismétlem — veszélyes divat ez, azon­kívül az eredete nem is túlságosan dics­teljes. Harsány! Zsolttól hallottam, tehát na­gyon megbízható adat, hogy a piros kö­röm divatját Amerikában csinálták ne­gyed, nyolcad és tizenketted vérü szépsé­gek, akiknek a bőre már ideálisan fehér és a hajuk hibátlanul simaszálu, hogy elfed­jék a festékkel körmükön az árutó, iliía villanást. Mert a néger eredetet legtovább a köröm mutatja meg. Mély tisztelettel hajlok meg a deko­rativ ötlet előtt, amelynek igen gyakor­lati alapja van. A kvmterone okosan cse­lekszik, ha pirosra festi a körmét, amely lila. De nálunk nincsenek négerek. És a nők jól tennék, ha előbb százszor megfontol- í nák, mielőtt vérpirosra festik a körmüket j — különösen, ha a kezük csúnya. *w,Wm fm 1 (Bär®-fm fia ß'Pl — di í^ySSI flSltdR mutatja minden tabletta a Bayer-keresztef, a valódi Aspirin csal­hatatlan ismertetojelét. ASPIRIN VALÓDI CSAK A» TS/Uíf&l «KERESZTTEL ABESSZÍNIA! UTiNAPLO Élei a poHol napújában ASSAB, november bó. Hajónk kint vet horgot a nyílt tengeren Az aisisabi Öblöt még nem kotorták ki az ok.is z gépek s így mo torcsónakokon szállít - jak partira az árat ás az embereket. A hajócsavárök egyhangú zaját a fedél­zeti daruk nyikorgása váltja fel. Még nyolc órai sincs, máris kibinbaibatl'an a. meleg. Ye menii arabok végzik a rakodási munkálatot. Hegyes, apró kecskeszak állukon, izzad tság- cseppek csurognak végig. Néhány dankáli >s segédkezik. Vékony, csuk»» alakok. Húsz pálcikafcéz is nyúl egy láda után, árnál vet a yemeni arabok közül öten felemelnek. Órákig állnak a teher mellett. Szorgailmásán kiabálják: ,,Forzal Forzal“ (Erőt belel Erőt bele!) — Ezt a buzdító szót már megtanul­ták az olasz munkavezetők tői. A teher aizoo- ban ennek elleniére se mozdul! meg. Mizsér mérnök, a Ganz-gyár megbízott ja vár motorcsónakkadi. Míg a hajó lépcsőjén i lemegyek, patakokba® csurog le az izzadt­ság a panafasisakom alatt, az arcomirai. A Vörös-tenger sós levegője, mintha folyékony anyaggá állott völinu össze. Ott vibrál, fősz foresizkál, Assab uj házainak vékony fehér csíkija előtt. Kékes páratesbóvel végignyaldos- sa a vörhenyes fén Vben izzó, lomhán dom- bo nodó dankáli hegységeiket. A háttérben egy fenyegető, fekete óüás. a Muss Ali-'hegy kétezermléteres alakja emelkedik az 500 mé­teres törpék fellé. Aranysárga színben tündöklő sivatagokba toiikolAainaik a fekete lávainezőki. melyeken egy felsőbb hatalom hatalmas ekével mély liamázdákatt szántott. Néhol vastagabb porré- tege* fojt rájuk az idáig ritkán fe* 1 * hatoló monszurm. Az ilyen helyekn daiolyapáhnák zö$á tömege csalogat. I Assab születése Ezek a pálmák mlátr ott voltak taián 1882- ben is, midőn a Rübafrtíno genovai kereskedő társaságtól az olasz kormány megvásárolta Assab öblét. Akkor még nem jelentett egye­bet egy földrajzi névnél. A tullsó partról idevetődőfct yeaneni arabok rabszoligakereskedeliem gócpontjának szemel­ték ki. Majd az olasz uralom ailatt máshová tették át székhelyüket s néhány szicil*an há­lálsz jött ide, hogy kikutassa a tenger kin­cseit. Ott élték a parthoz szorított bemszülött falucskába«;. S nem hittek a pálmák csábi tá- sánaik. A belső területeket maguk a vad dan- ká'Mk is ,Mamda“-nak — ,pokol"mák hívták. Egyetlen ünnepnapjuk voM minden hó­napban, midőn Massauból megérkezett a postába jó- Demrzsooiokban hozott ivi zszálli- táóát szűkösen szétoszthatták egymás körött. — Életűik sz*p, de neménybélen hős; regény­nek kínálkozott. A cián ott virított hőkiüté- ses, szeplős testükön, sápadt arcúikon: .Las­sú baLââ a Dókat kripKú iában"'. —> Vottták. nak rendszeresen Diredama és Addis-Abeba varosok felé. * Fekete munkások száziai dolgoztaik fehérek irányítása mellett az uj héts^az.méteres mo lón és egy 300 méter hosszú védőfalon Ha kész lesz, bejöhetnek a hajók az öbölbe. egy­szerre három is horgony) vethet. Miiztsiér ménnök a viiil'emosköz.pon t géptermébe vezet Pöfögő villany,fejlesztő motorokon a ,,Gam Jend-iaissik" név. Addis-Abeba, Massaua után itt ebben a pokolban is magyar motorok világ'tanaik bele az afrikai éjszakába. — Borzasztó lehet itt, ebbeír a hőtíógben dolgozni — fordulok a házigazdához, — Bizony nem könnyű. Az első nap el­ájultam a hőségtől és szerelők szedtek fel a gépek mellől. Éjszaka három törülközőt is elfogyasztok. -Kénytelen az ember állandó - an letöaü'lni az izzadtságot, máskép a test­nek nem lenne ki párolgása. Egyébként se lehetett most az utóbbi időben aludni. Hoz­zánk is ellátogattak a monszunok az Indiai­óceán mellől. Levegőbe emelték az ideiglenes barakokat. kitekertek a vilftanypóznákat. A felkorbácsolt tenger elöntötte az én házaim is és menekülni keMiett. Éjszaka ómási pók. és skonpiófélétőt hemzsegett a part. Tovább rohanunk autóval a, dankáflii he­gyek között kanyargó utón. Az uj cement­gyár közelében az ..AGIP“, olaisiz petróleum- finomiitó társaság acéls'zürke tartámyai előtt haladunk el. Ez a társaság száiüitja minden felé a birodalom vérét, a benzin*, naftát, petróleumot. Kuttjaá ott állnak a sivatagban. hánomezer méteres utak mentén és ez őserdőben egy­aránt. Különös, kék, modern növényekként bukkannak élő á tukuiok. pálmák, óriás fák, vulkánikus kőzetek és 'vándorló homokhe­gyek mögött. Olasz-Keiltetafrika mitn dón ré­szén megtalálhatók akik a gyért yabairtókiho z hasonló „euforba candeMbriák“ haázantaéa- nut pöffeszkedő tömege. A benzinkutak 'mellett bánok, apró telepes házak, boltok keletkeznek. így születnek az olasz 1 ril(ágbrrodaik>n3 nj városai. Hegyek oldalán kőfejtő bányák dolgoz­nak, A lávarétegeket nem töri! a csákáby. Kén'ytelenek robbantani, Sima bitumen, izzik az irt jelentős szakaszaim, amely 495 kilométe­ren át kanyarog, számtalan bidon, begyen. sivatagon, lévamezőkön keresztül, a poklok torkán át. Dessáénél kapcsolódik bele at nagy óceán- közi, olasz útba, amely Massauait Addis- Albehán át az fndrul-óoeáu mellett fekvő Mo- gaditscloval köti össze. 30.000 yemená arab és sraudámi néger dolgozik 3000 olasz veze­tése mellett. Egyre közeliebb haliadunk el1 a „Só sivatag“ mellett, mely 120—150 méter­nél fekszik alacsonyabban, a Vönös 'tenger szán tjénél. Óriási kazánként ömti felénk gyil­kos hőségét. A hőmérő veszélyesen közele­dik a 60 fok fellé. Az autónkat egy pótkocsi követi. Ebben a pokoli hőségben1 európai ember semmiféle fizikai munkára, még egy gumrihiba kijavítására sem képest, ezért ma­gános ámító nem szelheti át Da okúinál A csu­kott kocsi levegője még sokkal türhetőbb » külső levegőnél . . . A fülledt hőségben, á'lomszeriien hangzik be hozzám a fekete lávatömbök repedései között folydogáló vizerek gyenge csobbamása. Egy tetovált hasú daukák lány halad az trt mentén. Félmeztelen tesitén hatalmas égetett sebek emlékeztetnek az eltűnő félben levő vad. megközelíthetetlen Afrikára. Kél világ Kapnia Babé kis olasz telepes falu. Ez is a>z út­ból keletkezett és ebből él. mint minden más e sivár területeken. Két világ terüli szét lá­bainknál . Északon^ lankás hegytetők tengere torkollik bele az etióp felvidék utolsó nyúl­ványaiba. Délen a dankali pusztaságok vég­telen öve. A vulkánikus hegyek évezredes rétegei és a végtelen térségek, az idő és tér elpusztithatat'lain,, auyaigtaüain lényeikén ölel­keznek össze Batié környékén. Kéé világ kapuja ez. Itt ad egymásnak ta liá'ikozó) az aimbarák és> dainkaűflk törzse, az előkelősködő fehér aibessziin ,_samama“ és a kockás, d'ankailli, köténys'zerii szoknya. Észak haivora-O Á£>Vv-ji harta fn rljil tűi 7ívt rw.Viti r> Hr»s,7.­szu, csukott, fehérszokiniyáju amhana nők buja, bozontos üstöké és a félmeztelen dan- kali lánykák finom fürtökbe fésült, avas 'vaj­ba mártott hajzata, az abesstziin öszvér és a teve. q zsidó vaMással átitatott kopt ke­resztények .mogtendovldos" keresztje 'ás a müezzin lúgján borzongató. elnyújtott kiál­tása. A dankali munkások, mintha megértenék az utat. amelyik eltemeti végleg az ő vad világukat. Komoran' dolgoznak. Tekintetüket lesütik ai föld1 ne s1 többször lébe vendnek az izzó kövekre, hogy mozdulatlanul bámulja­nak a nagy ellenségre, az utra. Egy yerneni arabot küldök az egyik gubbasztó alakhoz: — Kérdezd meg, hogy mát tart &z útról. Lihegve jön vissza: — Zinóre! .Azt mondani, hogy nem mon­dani semmi. így akarni a;z Ég Istene, ki sze­mével, a nappalt mindent látni. Leszáll az est, kezdődik a munka Assabbac a naplemente rendkívüli termé­szeti tünemény. Kialudt vulkánok néhány percre ismét Lágyulnak az alábukó map vö­rös sugaraitól, majd kezdenek fokozatosén elfeketedni. Mintha Isten azzal büntette vol­na a rakoncátlan földalatti erők szülötteit, hogy minden esthajnaikor végigszenvedjék a születés és halál kinos gyönyörét. Majd a nap ismét bevonja fukaron vörös sugarait és hal ványai: bukik bele a ten­gerbe. A homállyei megélénkülnek a partok. Ea­rn Ingók. ritka rezes szinü íbiszek, meseszerü szörnyek, óriási pókok, denevénfélék hem­zsegnek a vízben, földön és az égben. Ilyenkor indulnak a fehér munkálsiszáza- dók puskával és csákánnyal az uj harcba, hogy elvégezzék azokat a test! munkákat, melyekre a bereszüdöttek képtelenek. Megélén­kül a kikötőváros, nyikorognak a parti da­ruk!. lámpák mellett dolgoznak a kotrógépk s hosszú aotókara vámok érkeznek. A piacon a benszülöttek még egyre alkudoznak. Fe­hér giyapoák ütegek, távoli vidékek termékei világítanak a fekete csoportok között, hogy nyersanyaggal táplálják a kunyhókban kife- szitett. kezdetlges házi szövőszékeket. Mindenki, mindenhol naplementével bend a munkához. A házigazdám galla szolgálója is dolgoz­gat. Lábához kötött madzaggal hajtja a szö­vőgépet és ügyesen dobálja a fonalak között az orsót. A termékeny Gimma -vidék dolgos népé­nek szerelmi dalocskáját énekli hozzá? Radidzsi jogarrá té$e; Yadöté-, tu naftodése^ Dunáddu, na kabbnése Yakadié tu na bobbése. (A kadidzsi lánvka ült a folyam partján; Yadaté csókolj meg engem. Hütsd le szerelmi hevem, Lángolok. ha rád gondolok.) Különös ellenitétben áll ezzel a környezet­tel a galla lány életet hirdető szerelmi dal». Újjászületett erős törzsek csetüfakoznák az olasiz gyarmatosítás diadalmasan törtető me­netéhez. hogy idővel magukkal ragadják a pok’ok szótlen lakóit is, kik elfogult passzi­vitással szemlélik a halott országukba beto­lakodó eleteti, amely mindenhol felbuzog az utak mentién, * Midőn Assabhan kigyúrnak a vüilonyos lámpák, egy kis hír jut eszembe, ott a .po­kol túlsó bejáratánál, Batié-ben. Ez a fel- aVás tündökölt rajta: j.Peaadiso“. S meg­értem. hogy miként tudtak az olasz gyar­matosok ebből a pokolból, ha nem is ..Pa­radicsomot", de legalább elszenvedhető tisz­títótüzet varázsolni. Ratkóc:i Tibor. Már 8-ik kiadás jelent meg! Újra engedélyezték Cronin: Réztábla a kapu alatt eddig; betiltott példányáénak árusítását, Példitla. nul álló könyvsiker. Fűzve r8ţ kötve 258 lej 33 ELLENZÉK könvvosztályábarj, Cluj—Kolozsvár. Piata Uniriű Vidékre utánvéttel b. tszaaoal ; Ltjuk, „Gáull:etti“-k ,,.Frainchetíi“-k. kik be-be tör­tek Daluk álfa poklába. S ha nem pusztíthatta el őket a természet, a bozontosba ju, félmez­telen, szikár dankalik végeztek 'velük. Assab csak az olasz—etióp háború uitáín keletkezett. A gyarmatbirodalom születése 3 olaszt ta­lált itt), ma 1500-em vannak. Hétezer bem- sízülött lakiik az európai; hegyektől három kí- lomMeire fekvő benszüíött városrészben'. A haitailmojs. költséggel épített vízvezeték egész - séges vizet juttat a lakosságnak. A torna- cos. Sizelöős gyarmati házakban vigan duru­zsolnak a légcsavarok, melyek nélkül iát nem lehetne élni. A 'bárokban hűsítő itaflok mellett hamaini kávéból készült eredeti, olasz ,,ex- piessot" kinálnak Ezüst ffénmadoirak indul­Pokoli hőségben, tovább«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom