Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-28 / 296. szám

PAÁL JÓB RIPORTREGENYE: Hi ven napig a kráier ieiején Világtörténelem ujságcikkcimekben Amíg egy ország eljut idáig. .. Ötven nap alatt nem nyitottam ki egyetlenegyszer sem az írógépemet azért, hogy riportot kopogtassak. Ötven nap alatt gyűjtöttem az újságokat. Egy zsákra valót gyűjtöttem belőlük össze. Volt közöttük mindenfajta újság. Bará­taim tanácsára nem hoztam el magammal a lapokat. Azt mondták nekem: sok országon utazhatsz keresztül, sok vártivizsgálat lesz útközben... Igaz: nekem e lapok adatnak kellettek... De: hogyan magyarázzam ezt annyi or» §zág hatóságainak, ha kérdezik... Csak az érdekesebb cikkeket vágtam ki és a cikkek címeit hoztam el magammal. 'ßOrcdt w ULCpxŰ/rJjutui G A FEd-ÉS FOGFÁJÁST]’ NÁTHÁLAZT HÜLÉSTţ ' (COPYRIGHT by Tób Paáh Utánnyomás tilos.) Évekkel ezelőtt még Schuschnigg kan­cellár szabta meg Becsben, hogy milyen nagy betűkből szabad szedni az újságok cikkeinek címeit. Szó volt arról, bogy ^ha­sonló rendelkezést léptet életbe a prágai kormány is. Ez a rendelkezés elmaradt. A vérszegény, néha négy, vagy plane két Ol­dalra lefogyott lapokban a címek műidig ordítottak. E címekben benne van~ szeptember es október sorsdöntő napjainak históriája­Világtörténelem tom boil ezekben az uj* ságcikkekben ... . . . Különösen, ha egymás mellé tesszük őket ... ^ Lám: szeptember 13-án ez áll az első oldalon: „Hitler önrendelkezésig jogot kö­vetel a szudéta-németeknek“. És a máso­dik oldailon: „Anglia kimondta a döntő szót.“ Másnap a Prager Tagblatt egy ké­pet közöl. Emberek — a felvételen csak a hátukat látjuk — egy plakát előtt állanak. Aláírás egyetlen szó: „Statárium . . És e két napon ilyen című cikkek jelentek meg az újságokban: „Mussolini valamire készül“. „Nem tartják meg a Masaryk em** lékünnepélyt“. „Razziák és házkutatások Pozsonyban“. „Letartóztatták a pozsonyi utlevélhivatal egy alkalmazottját, mert ut* levelet ígért osztrák menekülteknek“. Más­nap: „Chamberlain Hitlernél“. „Henlein rádiószózala". „Utolsó kísérlet a világbéke megmentésére“. „Népszavazásról nem le­het szó!“ Következik Hodzsa rádiószóza- ■ta: „A népszavazás elfogadhatatlan!“ Be­nes: „Csehszlovákia Kerületéhez nem nyúl. hat senki!“ Ugyanezen a napon: „Kivéte­les intézkedések a köztársaság egész terű*» létén“. És: • . . „A lapok cenzúrája“. ,A Prágai Magyar Hírlapot, mert közölte az Egyesült Magyar Párt kiáltványát, elko­bozzák. Egy cikk címe: „A külföldi posta­küldemények ügyében szigorított rendsza­bályokat léptettek életbe“. „A pénzintéze­tek átmenetileg korlátozzák a betétek ki­fizetését“. „Véget ért a zsír árának emel­kedése“. „Elmaradnak az összes futball, mérkőzések“. „Nincs már cukorhiány Kassán“. „A csehszlovákiai gyermekeket nem szállítják Romániába“. A polgári jogok megnyirbálásáról beszélnek ezek a címek: „Az összes rádiókat be kell adni“. „A külföldi utazások korlátozása“. „Feű- hjvás a sofőrökhöz“. És aztán: „Musso­lini népszavazást követel“. „Kivételes in­tézkedések a köztársaság egész területén“. „A világ Prága válaszára vár“. Feltűnő, hogy Oroszországról nem igen irniak a lapok, pedig mindenki tudja, hogy a csehszlovák politikusok közül többen voltak Moszkvában. . . • Syrovy is járt ott . . . ötsoros hír: „LiKvinov Csehszlovákiá­ról“. És: „Litvinov keserű kritikája“. Aztán: „Csehszlovákia elfogadta a diktá­tumot“. „Prága meghajlik a kényszer előtt“. Arról a kormánytanácskozásról, amely elhatározta, hogy a godesbergi fel- Keretieket elfogadja, igy ir a Ceske Slovo; . . így folyt le a dráma . . Egy má­sik lap ezt a cimet adja cikkének: „A já­Kapiszfrán Jánosról. Egri Iréiil Zsarátnokul dobott az Ur A magyar történelmi regények közöTt meglepetés a fiatal magyar írónő kitünően sikerült uj könyve. Ára fűzve 132, kötve 216 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj —Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre után­véttel azonnal küldjük. Kérje a könyvuj- donságok és karácsonyi ajándékkönyvek díjtalan jegyzékét. XIX* Kék nem ért végei!“ Kis hir egy pozsonyi lapbun: „Milyen vonatok indulnak P°« zsonyból?“ „Külföldre nem lehet telefo­nálni“. „Tüntetések Briinn utcáin“. Hu«-« szonharmadikán lemond a Hodzsa-kor" mány. Ugyanezen a napon ilyen újságcikk- címeket olvasunk: „Stribrny: Uj életet kell kezdeni!“ „Miért1 maradt cl az orosz segítség?“ „Félmillió ember tüntetett Bu­dapesten a magyar kisebbségért“. És más­nap: „Benes elnök megnyugtató szava:“. Chamberlain látogatása Hitlernél“. „Ál- ktmjegyekké nyilvánították a száz koronás bankjegyeket“. „Ezrekre menő tüntető tö. megek Prága utcáin“. „Kommunista fia- Kálók tüntetése Pozsonyban“. Másnap, szeptember 24«*kén minden újság első oldalán csak ezt a cimet olvas3 hattuk: „Általános mozgósítás“. Egy cikk­nek ez volt a cime: „Rendíthetetlen nyu­galom Pozsonyban“, de az alcím már :gy szólt: „de este elmaradt a színházi előadás és üresek a kávéházak“. „Szünet Godes- bergben“. „Prága lelkesen fogadta a moz­gósítás hirét“. „Minden polgár köteles ha­diszolgálatra!“ Egy nappal a mozgósítás után: „Hét nap béke és háború között“. „Szlovák ‘testvéreink hűek az államhoz". „Külföldiek önként jelentkeznek katonai szolgálatra“. „Hogyan védekezzünk légi támadás esetén gázmaszkok nélkül?3 Va­laki cikket ir a Prager TagblaBban „A sö< tét város“ címen. Az idegen értekeket be kell szolgáltat­ni. ,,A sialf-ok tartalmát csak hivatalos közegeik jelenlétében szabad át zen ni“, „iHUlcr ué írná tu ma“. „London és Paris elutasítják a német memorandumot“ Október d’seje: „Megtörtént a döntés“. örökké világító péída marad!“ „Búcsú egy fenkölt szellemitől“. Két nappal ké­sőbben mindössze öt sor: „Benes volt el­nök vidéki kastélyába költöződ“. A Prager Tagblatl képeket közöl az angol úgynevezett plebiszcit katonákról. Az egyik képen a szabó mértéket vesz a kamudnak, a másikon a Csehszlovákiába kivezényelt katonák — civilben — olt állnak a köztársaság térképe elölt. Valaki magyarázza: hol fognak szolgálatot lelic- si’eni. Újságcikkek: „Háromezer angol katona elindult ai szudéta-vidékre". ...Közülök egyeben egy sem érkezett meg ide... „A bcnz.inárusitás még nem szabad“. Felhívás a közönséghez, hogy mindenki vigye haza a rádióját. De az emberek még nem viszik haza a gépeket. Az a hír tartja magát, hogy a zsolnai szlovák ma- nifesztáció miatt újra radióeikobzás lesz. Ráérnék majd a zsolnai gyűlés után jc len tk ezni... Egy cseh lap cikkének cime: .Ál ból vette Benes Hanna asszony a milliós sző­nyegeket?“ „Bizonytalan időre elhalasztották az egyetemi beiratkozásokat“. „Olcsósági hulláim a zöldségpiacon“ — írja. egy po­zsonyi 'lap, de a cikk alcíme ez: „Sót és cukrot már lehet kapni“. „A katonáknak a táborba már sürgönyözni is lehet“. „Ellenőrzik »’ Prágába utazókat“. „Benes elnök lemondása miatt két nap­pal elhalasztották a csehszlovák magyar tárgyalásokat“. És ,„Uj demarkációs vo­nal“. „Hogyan oszlik meg a németek és csehek közötti Csehország gazdasága \ Szombaton, október nyolcadikén reg­Syrovy azt mondja: Szent kötelességünk­nek éreztük megmenteni népünk élekét. „Daladiert ünnepli München ‘. „A belföl­dön újra lehet telefonálni“. „Vége az el­sődé ütésnek“. „Chamberlain Es 1 Idler kö zös nyilatkaza’ot adott ki az angol német együttműködésről“. És másnap: „Az el ső zóna kiürítése megkezdődöd*... ...Benes szeptember tizennyclead'kán azt mondta erélyesen, hogy „még csal; gondolni sem lehet olyan megoldásra, amely az ország integritásának megsérté­sével járna“ és október másodikén mér kirobban az a szenzáció is, hogy „terüle­teket adunk át Lengyelországnak *. A csehszlovák kormány elfogadta a lengyel előterjesztéseket, mert nem akart újabb súlyos komplikációkat“. „Parisban ideát neveztek el szeptember harmincadikéról“. Egy vigasztaló újságcikkeim a sok poli­tikai híradás közit: „Feltalálták az igazi tarlós hullámot“ cs „A nők már a kör­müket is festik“... De nyomban e cikkek me1’lett: „Uj vasúti összekötteus Csehor­szág és Szlovákia között“. Az Express cikkének cime: „Csehország idolsó re­ménysége Itália“. „Büntessék. a réminr- terjesz1 őket!“ ,Visszaadják a rádiókat“. „Elitéit áruuzsorások“. „Szlovenszkó aiuo- nómiát akar“. „Szünetel a hajóforgalom a Dunán“. És ük e\sö híradás a készülő eseményekről: „Újabb magyar jegyzék Prágában“. Az elsőről nem ir 1 egy lap sem ......A magyar követelések elfogadása küszöbön áll — írja a francia sajtó“. „Csornák miniszter ultimátumban a végrehajtó hatalom átadását követelte a s z I óvá kok sz á rn á ra“. Október hal: „Dr. Be.nes visszaléped“. És cikkek ilyen címekkel: ,,Benes elnök gél a lapok első oldalon hozzák a hirt: „Tiso elnökletével szlovák kormány ala­kul“. „Mi (történt október hatodikén Zsol­nán?“ ...De eddig! még egyetíieu lap sum irta meg, hogy mi történt olt. . „Csak a magunk erejében bizhatunk -- mondja Bata*. „Szlovákiában feloszlatták a kommunista pártot“. „A külföldi uta­zások korlátozása“. „Este kilenc órai zár­óra a pozsonyi kávéházakban, vendéglők­ben és mozikban“. „A legközelebbi napokban megkezdik a hadi segélyek kifizetésé“*. ...Eddig még nem kezdték meg... „Megszigorítják a megszállott terüle­tekről érkezők ellenőrzését“. „Útlevéllel már lehet utazni a megszálló t nemet te­rületekre“. „Rendkívüli intézkedések Kas­sán“. „Cseh orvosok a bevári'kr'áj el­len“. „A magyar csapatok bevonultak Ipolyságra“. „Haizaküldik a menekülte­ket“. „Feloszlatták a szabadkőműves páholyokat“. „Kassa város tanácsa egyhangúan ál­lást foglalt a magyar nyelvhasználati jog visszaadása mellett“... Október tizenne­gyedikén... „Csehszlovákia sörgyárainak csak cgy- harmadát vesztette el“. „3525 kilométe­res vasúthálózatot vesztett Csehszlová­kia“. „Amnesztia a politikai kihágás miatt elítélteknek“. „Újra szabad li tier „Mein Kampf-jának terjesztése“. „Ko­máromból elvitték a Slefánik szobrot“. „Bata gyárat akar építeni Magyarorszá­gon“. Az utolsó újságcikkeim a noteszomban: „Ideiglenesen megindul a hajóforgalom a Dunán... ...Másnao utazunk... KERJEN eredeti cocoşeL porokaf Mií* fim rm ~l MA ÉV WBBwssEE!msim>mKam ontszágszerle fi megyei lisztújítások folynak. Kolozsmegyében több nap izgalmai közt pereglek le bár az Ellenzék megállapítása •szerint az alispánt és árvr:!szck-elnöki állás kivételével lulajdonkép kinevezés történt. Gyarmatiig Miklós alispán ellen Jósika Sa­mu br. lépett föl, de kísérlete nem sike­rüli', mert csak 7 27 szavazata volt JOG el­lenében, ilory Bélának viszont sikerül,' ki­küldőin; az árvaszéki elnökségből Mása Sámuelt, ]]g szavazattal 58 ellenében. Szolnok-Dobokában az „apa nagyfalusi pa­sa“, Bánffy Dezső br. főispán ,kinevezte“ a tisztikart. Érdekes volt <t nagy kii küllői választás, ahol a\z, alispán mindössze 22 szavazatot kapott Bethlen Gábor gr me­gyéjében ugyanis Szoboszlay Károly kel■ ‘leit bejusson az (Eispáni székbe, hogy he­lyet csinádjón az árvaszéki elnökségre je­lölt szász Zikeli Gusztávnak. SziUigymcgyé- ben a muh választás fordítottja játszódott le: Szikszag Lajos volt orsz. képviselő ki- bulclat'a Bocsánczy Adolf alispánt, akivel szemben legutóbb vereséget s-eenvedeh. A magyar belsőpolitikát különben az a tör­vényjavaslat foglal kazlai ja, mely 9 megye kiizerekilését szabályozza Erancia-ország­ban feszüli a helyzet. Bár Coursai tenger­nagy sikeresen harcol a tan kinyi föl ke­lőkkel, állandó csapatsz áll it ások történnek; a hitelek igénylése miatt Jules Ferry mi­niszterelnököt hevesen tárnáidják a bona- pfírlisták, mint Cuneo d’Ornano és Broglie herceg. Frigyes német trónörökösnek Mad­ridból „fél Európán ál“ akarata ellenére Barnába kelleti uh znia, hogy Ladochorsky püspök, illetve a Irat papság és Bismarck hy. kancellár közt kitört viszály hatását a, Vatikán körében enyhítse. Az Ellenzék ve­zércikke élesen bírálja Kolozsvár költség- vetését. A szükséglet 800 ezer frt. és 50— GO ezer frt.-ot pótadóval kell fedezni. A* orvos-bál védőasszonyai: Zeylc József né ét Bf/mdi József dr.-né védő orvos ni Pmjesz Zsigrnond dr. egyetemi tanár cs Szöel Emij kórházigazgató. A karácsonyi szám cikksorozatot kezd Erdély nagyjairól. Az első Bariba Miklós, a második llánjfy Zol­tán br. Napokon át vendégszerepelt a nagy Szigeti József, kinél: tiszteletére a váró» közönsége fényes vacsorát rendezett Esz- terházy Kálmán gr. főispánnak és Minő. rich Alberttól az élén. Az Ellenzék meg­állapítja, hogy mint színi akadémiai tanár, 11 egykori tanítványával játszik együtt (Hubai Aranka, a későbbi Ferenczy Zol­tánná, Dómján Bóza 0 későbbi Fcsztelich Andor grófné, Gabányi Árpád, Szacsvag Imre és felesége, Sz. Boér Emma, Vend ei Ferenc, Mátrai Béla, Tolnai Andor—Fos. tetich Andor gr. stb.). Játszották saját da. rabját is: a Nagy rálát óh A sikerben része voh Szentgyörgyinek, Krasznaynénak, Zi­lahi Gyulának, Lubynskinek is. A legköze­lebbi vendégszereplés Hegyi Arankáé lesz, akit Pálmai Ilkával egy fát nemrég tárgya­lásra tanúnak idéztek meg s ez alkalom­ból a budapesti sajtó örömmel tudatta, hogy sikerült az ünnepelt művésznők élet­korát megtudni; a: .aranyos“ Fka 1857- ben. a .bájos“ Aranka ISSá-brn született. Sarah Bernhardt, a: ,,isrcni diva“ Paris­ban ,,derekasan eldöngette nádpálcával“ azt a színésznőt, a],-; afrikai társulatának tagja volt és élményeikről könyvet irt. A kis színésznő annyira megrémült az isteni Sarolttól“ és fiádul hogy nem is védte ma­gát. Egy bonni pincér fölakasztotta mdyát, de levágták; most az uj kötél kettévágása mi alt kártérítési port ,,(árasztott“ megmen­tő je — nyakába. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelis: iegoicsőbbsuai ftz Ellenzék konyvosztáJyában, Cluj, Piaţa Unirii. - - - - ­>**!**< Köny v újdonság! Földi Mihály: Párisi menyasszony Földinek minden könyvét érdeklődéssel várja a magyar olvasóközönség. Ez a müve méltó helyet foglal el eddigi könyvei kö­zött. Ára fűzve 132, kötve 178 lej. Régeb­ben megjelentek: A házaspár 178, A szá­zad asszony 178, A viszony 178, A minisz­ter II9. Kapható az Ellenzék könyvoszti- lyában, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vi­dékre utánvéttel azonnal szállítunk. Kérje a karácsonyi könyvek ingyenes árieav« zékéu ' - -

Next

/
Oldalképek
Tartalom