Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-28 / 296. szám

T.ztT.nr'tK 7 9 3 8 december 2 fl. ii■— 1 uw mi inan r r I mmmaemmai am „Minden állampolgárnak kötelessége, hogy az országnak és a királynak elhozza teljes támogatását“ Argetoianu nagy beszéde az egységpárt craiovai gyűlésén. - Ünnepélyes keretek között történt a megalakulás Oltenia fővárosában CRAIOVA, december 27. \ „Nemzeti l jjás/ületés Frou'já ‘ unk első nagygyűlése Craiovábun, ünnepi han- gulaUnl It liíi l c Oltenia 1 ‘>\ ir.>1: a test­vén egvcVrlés hangulatával. Nagy kikn- s'dóssci s/ivükben, Oltenia minden részé­ből eljöttek az ér elmiségek, kereskedők,, IüUlmüvesek, ;i kedvezőtlen időjárás, a lágy sem tudta visszatartani őket. A ro­mán nemzeti újjászületés c mozgalmá­ban az oltenianik elsők akartak lenni. Jobb napok hajnalát látva, reményteli szívvel, egész járások lakossága iratko­zott be megkapó nagy számban, együt­tesen a ,,Front“-ba. Az emelvényről el­hangzó t szónoklatok pedig nem szórlak rágalmakat senkire: mindenkitől munkát és áldozatkészséget kértek egy uj Romá­nia, cgj' újjászületett Románia felépíté­séhez. A nagygyűlés C. Argetoianu királyi ta­nácsos elnöklete alatt délután 3 órakor kezdődött a város egyik legtágabb termé­ben. Argetoianu királyi tanácsos, Rad’un és August Filip kíséretével, üucurestiböl érkezett a nagygyűlésre. Ugyancsak Ru- curestiből érkezett erre az alkalomra Cra- iovába M. Ghelmegeanu kózmunka ügy» és közlekedésügyi miniszter, Valcovici J professzor, vedt miniszter, Soneriu és I. Constantin. Argetoianu beszéde A nag}'gyülés Constantin Argetoianu királyi tanácsos beszédével kezdődöd: ..Uraim, szeretett polgártársaim, ölte. ni-aiak! — kezdte beszédet Argetoianu ki­rályi tanácsos. — Országunk nehéz pilla­natokon megy át — az erjedés és vide­óm pillanatain kifelé, uj erjedés pilla na­pin bent. Kint átszakadtak a busz esz­tendő előtt épített gátak, amelyeket egy ►lyan háború áldozatai és szenvedései itán emeltek, melyben addig keserűség ben élő, vagy csak lé ükben fenyegetett nemzetek harcoltak és vér ez lek az igaz­ság és emberség rendszerének diadaláért. Bernt álszakadtak mind n rzenvcdéiy gát jai s egy tájunktól idegen miszticizmus ösztönzésére indult zavaros ideológiák megkísérelték hatalmukba venni a Ro­mán Állam irányításán rk szálad*'. „A külső válság nemzeti védelmünket nem találta azon a magaslaton, melyen lennie, kell. Ar Isten, szerencsére, megad­ja nekünk a szükséges időt, hogy helyre­hozzuk az észlelt hiányokat. A belső vál­ság az anarchia küszöbén talált bennün­ket egy, a hazug fogadkozásokra és a tehetetlenség képmutatására alapozott po. ülikai rendszer demagógiája állal feldúlt lelkekkel. A hazaszeretettől lelkesített né­hány vezető jószándékad évtizedek és év. tizedek ótu meghiúsította a szociális és politikai élc'ünk másodrendű, de fontos területein szégyen nélkül kifejlődött ne­ves versengés“. „Ezekben a nehéz órákban, mikor drá­ga Romániánkat kívülről a kottektiv kap. zsiság és belülről az egyéni kapzsiság fe­nyegette — az ország Uralkodóinak rég« hagyományai szerint, felemelkedett a kül­ső és belső ellenségek ellen az Ország Ki­rálya. szenvedéseinké*, szükségleteinket s reményeinket ismerő és osztó Király! „Károly Király, szeretett Irányítónk es Vcze'.őnk. Akinek erejében az Ország ha­bozás nélkül vetette teljes bi/.ahnát, kezé­be vette az ország hadfelszerelésének munkáját s néhány hónap alatt csodákat ért el. Ma nyugodtan nézhetünk a határon túlra — készek vagyunk bárki ellen megvédeni és bebizonyítani, hogy nyolc- százezer vértanúnak az ős« röggel össze­olvadt vére olyan cement, melyet a leg­erősebb romboló eszköz sem tud szét­törni I“ " A belső front jelentősége „Királyunk azonban számot vetett vOe, hogy egy hadsereg bármilyen fegyelme­zett és jól felszerelt is legyian, ha háta mögött a nemzet nincs szintén a helyzet magaslatán. Királyunk, Istentől kapott erejével és bensőnk mély megértésével, a belső fronton is felemelkedett. A szaka­dék szélén, mely felé csúsztunk a politi­kai szél tagolód ások közepette, az elárasz­tással fenyege’ő anarchia dőlt, Őfelsége a kezébe vette a kormányzás fékét és fe­lelősséget. Néhány hónap alatt megválto­zott a dolgok arculata s rend és bizalom és nyugalom uralkodik ismét az embe­rek között“. „Határtalan hála kell, hogy betöltse szí­veinket a Megmentő Király iránt. Határ talbn hála, igen, de ennyi nem elég. A hálának e hódolata mellett minden állam­polgár kötelessége, hogy Országnak és Ki­rálynak elhozza lelki obulusát, teljes ümo. gatását!“ „Mint bizalmi emberetek, úgy jöttem ide Craiovaba 3 azit kérem tőletek, állja, lók falat a Trón körül é? jöjjetek mind-* annyian, kicsik s nagyok, hogy növeljétek sorait a „Nemzeti Újjászületés Frontjá“V nak, mely a Királya körül mezgósttott egész Nemzetet kell, hogy jelentse a bé­kés győzelmek érdekében, melyek lehetővé teszik, hogy megőrizzük helyünket a ci* vüizált népek s országok sorában“. „Jól értsük meg: nem zsákmányra és mulatságra hívlak, hanem áldozatra és küzdelemre! Nem arról van szó, hogy a romokból építsünk, melyeken mint bag­lyok énekelnek a hajdani berekedt csa­logányok: arról van szó, hogy újat épít­sünk újból. Nem arról van szó, hogy ha­szonra gyűljünk össze; nem arról van szó, hogy mindegyikünk személyes érdekeiért ^áradozzunk s válil váll mellett építsünk ;yermekeinknek. Akik hívásunkra felelni .ognak, meg kell, hogy értsék, hogy szá- nukra inkább kötelességekről lesz szó, nint jogokról. F.s minden dőlt becsület­ből, őszinteségről, meghallgatásról, szaba« Ion vállalt fegyelemről. Az erkölcsi és anyagi kicsapongás a múlt fájdalmas emte­ke kell, hogy maradjon“. „Az egészségessé tevés, a tisztogatás és a normalizálás első intézkedéseit gyorsan kellett! megtennie egy maréknyi embernek, az Ö vezetése alatt. Aki a siker felelőssé­gét magára vette. Most elérkezett a pil. lanaP, melyben az egész Nemzetnek részt kell vennie az ujjáreremtés munkájában s melyben mindenki felelősségének jönnie s erősítenie kell az Uralkodó kezdeményezé­sét, Mindenki, bármennyire kicsi legyen, részt tűd venni és részt kell vennie a men­tés munkájában, mely büszkesége lesz és marad a nemzet egy esetését megvalósító ge* neráció uráni nemzedéknek“. „A nemzeti munka elsőbbségére, a jó érzés elsőbbségére, az erkölcsi tisztesség es techmkai illetékesség elsőbbségére alapo­zottan, a „Nemzeti Újjászületés Fronda" az állampolgárok között s az állampolgá­rok és az Állam között igazabb rangsort' s az egyéni boldogulást és erősbödés érdeké­ben legalkalmasabb viszonylatokat íW.'p. fel“. „Köszönöm az Istennek, hogy öregsége­met megkoronázta a megelégedéssel, hogy beszélhetek hozzátok egy Üyan hitvallás nevében, amely tisztító láng módjára a Dnyesztertől a Tiszáig fog terjedni —, hogy megengedte nekem, hogy megszólal­tassam OÍteniába Királyom körüli gyüle­kezés kürtjét és lássam nemzetem növe/ke- dése s megelégedése napjainak hajnalát“. „És most kiáltsuk mindannyian: Éljen Őfelsége, a Királyunk és Vezetőnk!“ „Éljen és virágozzon az egy és osztat­lan „Nemzeti Újjászületés Frontja!“ „Éljen a kiegészült Románia! Éljen ® szivünknek drága Ölteni*!“ C. Argetoianu királyi tanácsos beszédét mindegyre félbeszakította a hallgatóság lelkes éljenzése. A nagygyűlés résztvevői szűnni nem akaró lelkesedéssel ünnepekék Őfelsége II. Károly Királyt. Ghelmegeanu miniszter beszéde A következő szónok Mihail .Ghelmegca* nu közmunka és közlekedésügyi minüz- ter volt, aki beszéde bevezetésében hang­súlyozta, hogy „a konszolidálás és a [cl. emelkedés harcában az Ország nemzeti történelmének egyik legdöntőbb korsza­kán megy á*. Nagy átalakulásokkal — mondotta Ghelmegeanu miniszter — né­hány hónap aiijtt egyik rendszertől a rná*< síkra tértünk. A történelemre tar'ozik, hogy (ítéletet mondjon emberek és esc. menyek felett“. — A miniszter ez- után vázolta a nyolc hónap előtti helyze­tet, mikor „az Ország az anarchia prédája volt, az Állam pedig veszedelmes tekintély, válságban vergődött“, majd megállapitor- ta: „A februárban befejeződött rendszer elbukott a maga és az emberek gyengesé­gén, akik túlságosan gőgösek voltak ahhoz, hogy lemondjanak és túlságosan habozok ahhoz, hogy határozzanak“. „Az Ország hálás marad őfelségének, a Királynak, hogy egyik legnehezebb órában megmentette a belső békét, helyreállította az Állam tekintélyét! és uj alkományos rendet adott, melyet a februári népszavizás elfogadott“ — folytatta beszédét Ghettne« geanu miniszter. — Ezután az uj alkot mány irányelveit vázolta röviden 3 mi­niszter, majd * márciusban alakult koj> mánynak nemzeti, gazdasági és társadalmi téren eddig kifejtettt eredményes műkö­dését ismertette. Befejezésül a „Nemzett Újjászületés Frontjáéról beszéLt. „A mult tanulságaiból a holnapi élet uj utjai terem­tődnek meg — mondotta. — A haladás ál­landó 'tökéletesedés. Bátor emberek a teg­napi politikai csoportok mindegyikéből, nemzedékbcli különbség nélkül, kezet ad­tak egymásnak, hogy uj utat nyissanak az Attam erejét nem növelő, a Nemzetnek nem használó céltalan harcokban elfárad* román energiáknak“. „Annyi tévelygés és nemzeti szolidaritásnak. Ennek a szüksé­gességnek felel meg a „Nemzeti Uijiszüie- tés Frontja“, mely nyitva áll minden ener-* gia, minden képesség, minden jóakarat előtt, ojzrály- és korkülönbség nélkül“. „Elérkezett az ideje a munka „csopor ok­nak“, melyeket munka, érdem és becsület szerint toboroztak a román energiák nagv tartalékából Őfelsége, a Király körül. ak( a szilárd és folytonosság fényezője, a Nem- zeti Egység és az Állam szimbóluma“ — fejezte be beszédét Ghelmegeanu minisz­ter. A beszédet különben holnapi szá­munkban részletesen közöljük. A közmunka és közlekedésügyi minisz­ter után Gh. Valcovici egye-e rm tanár volt mmi.szter mondott beszédet, melyet helyszűke miatt szín éin holnapi számunk­ban hozunk. Utána Mihail Damian föld­műves az oltenia» mezőgazdák nevében beszélt lelkesen. Szavait «gy fejezte be: ,.Az Istennel előre, a Királyért, az Or­szágért“. Az olteniai kereskedők nevében P. Andreescu mérnök, a Kereskedők Ta­nácsa ol eniai szervezeté-nak elnöke be szélt, hangoztatva, hogy az obeniai ke­reskedők csatlakoznak a „Nemzeti Újjá­születés Frontjához“, mely megmenti őket a politikai kormányzat rendszerek sürü változásai miatt őket ért nehézsé­gektől. A következő szónok dr. Teodo- rescu volt. aki az olteniai szabadfoglal­kozású értelmiségiek nevében lelkes csat­lakozását jelentette be meleg szavakkal, Az olteniai nők nevében Maria Papp, volt polgármesterhelyettes beszélt. Ezután E. Ta'arescu. a doljmegyei liberális párt volt vezetője olvasott fel csatlakozási nyilat­kozatot, majd dr. Hasuas beszélt, utána pedig Al. Tatarescu tábornok olvasott fei nyilatkozó lot, bejelentve, hogy a gorjme- gyed volt liberális párt egységesen és fenntartás nélkül be&rafckozoct a „Nemzeti Újjászületés Frontjába“. Határozati javaslatok A beszédek elhangzása után felolvasták a következő határozati javaslatot, melyet a nagygyűlés hatalmas lelkesedéssel foga­dott: „Határozati javaslat, rA 7 nittleniín falva és városok ma. 1938 deciuiix-r 21i én Craiovábun ó /.<: gyűlt vezetői; Meghallgatva (!. Arg toi.inu (a nagy' gyűlés elnökének) szavait és -m/.eli Újjászületés Frontja kozd< inéuyez ttnek magyarázatai I; Abban n meggyőződésben, hogy a nemzeti munka elsőbbségére, a iie zőgaz daságji munkásság és a céhek védelmén^, a bccsülek-s és termékeay fáradozások bátori ásóra és ;i káros és 111 áld > dema­gógéi kiküszöbölésére alapozott N'inziti Ujjászületé'» Frontja az. igazi haladói u1 jára irányítja az Országot; Gondolatukat mély odaadással és hű­séggel őfelsége, a Király felé Jráini ják’ és határtalan bizalmukat hozzák cl Ne­ki. összefogva a Front soraiban, mely­nek célja a Korona támogatása a nagy megvalósításokban, melyek t a nép őfel­sége bölcsességétől és hu'.á szerel«, lé ól vár“, A határozati javaslat felolvasása alán C. Argetoianu elnök felolvasta az Őfelsége 11. Károly Királyhoz intézett üdvözlő táv­iratot, melyet a nagygyűlés résztvevői nagy lelkesedés, éljenzés közepette magu­kévá tettek. A távirat igy 'zól: „őfelségének, a Királynak! ilucnresli.11 „Oltenia falvainak és városainak, ma, 1938 december 22-én Craiovában a Nem­zett Újjászületés Frontja alanit/v.nak be­szédei meghallgatására összegyűlt vezetői, nagy lelkesedéssel csatlakoztak a szociális és politikai élc'ünk felfrissítésének moz­galmához és megbíztak, hogy eljuttassam Felségedhez határ'alan bizalmuknak és mélységes odaadásuknak kifejezését, melyekkel a Felséged bölcsessége által teremtett uj utón megindulnak“. „Isten éltesse Felségedet sok évig, hogy beteljesülve láthassa nagy művét, mely­hez örökre odakütözle Felséged nevét". „C. Argetoianu“. Ujjabb csatlakozások a „Nemzed Újjászületés Frontjáéhoz A különböző pártokban elszéledt jóhisze­mű .politikai férfiak gyűléseken s' más kö­rülményok között szóban s áástbafai állandó­in kérték, hogy tisztítsák meg a közéletet, valósítsák meg a nemzed! s/zolidaritást és kezdjenek alkotó munkát, hogy oí természe­tes halárai között biztosított Romanic —• mín-l ohogy joga van rá — erős államot képviseljen, eredetére büszke a erejében a jövőjében bízó néppel. Ma törvény fogta össze valamennyi nem­zeti erőt, n munka. m. áldozatkész1 ég >< a képesség kritériumai alapján megteremtő- dült a 'vezető elit kiválogatásának lehetős ige. Lehenek-e rreóg zúgolódó hangok, melyek’ nem fogadják e? a közügyeknek a román nemzet és áHeon hasznára hivatott uj rend­jét? És ha mégis lennének ilyen hangoki az ois-záguk javát akarók hatalmas' többségének' ereje elég aitra, hogy elfojtson minden ki- sórlebet, mely a meghúzol- vonalat akarja szabotálni, vagy késüelletni akarja egy uj politikai élet gyors megvalósítását, amely egyenesen a nagy nemzeti megvalósítások müvéhez vezet. Ezért vagyok meggyőzőre a „Nemzeti Uj- jászülietés Frontjának“ sz ükscgesrégéről » ebben bitóm érteimé'1. C. Angelescu vo't miniszter. Egy esemény s egy remény A Nemzeti Ujjászüiefés Frontja nem po- íiliko! párt a hajdani politikai pártok értel­mében!, amelyekkel semmi közössége nincs, hanem egy uj politikai szervezel, amelye! az ország reál is szükségleteire támaszkodó uj alkotmány sugallt s amelyet értékesnek és hasznosnak tartanak mindazok, nk-k le vet­keztek magukról a ó-jgs élőit életeke'-. Ez az uj szervezek amelynek szabályzatét és mű­ködési! feltételeit most dolgozzák ki. nem fo,g!ja. homályba borítani és ekö tét item a anuillhak egyetlen dicsőségét sem, feltéve, hogy ilyen dicsőségről valóban beszélhetünk’ is. Egyetlen célja vart, amelyet feltétlenül el kell! érnie, bármilyen« akadályok is gör­dülnének e cél meg való sétás-a elé s ez -a cél: a Hazía konszolidálása) és előhaladása. Rizonyáuna lesznek, akik ezt fogják kér­dezni: hogyan- egyetlen politikai párt? Ho­gyan/ fog ez a pá'tt (politizálni, hiszen, aki azt mondja ..politika“, ezzel vií:áÜ, ellenzé­ket, 'Választási hcrcokaiti i!s mond és> egyúttal felidézi o tömegeknek a dóliriumig menő lel- kesedés'ét, azokét a tömegekét, melyek tu- dolábam voDak a kezükben levő szavazat hatalmának, de amely arra is alkalmas ivóit, hogy a tisztességes polgár jóérzését vissza - nias&za. így van! Ez volt a múlt politikája', az akkori erkölcsök képe. melytől ennek az év­nek február hava elVláiIesetott. Ne haragud­junk tehá":, ha az uj idők a múltra a fele­dés porát borítják. Legyünk bizalommal az uj szervezel árán5 és segítsük azt minden erőnkből hogy kiül-, detéaét betölilbesae, 'Anibal Teodorescj^

Next

/
Oldalképek
Tartalom