Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-25 / 295. szám

793/? dlcitohZi 7? 24 15 Z1 HWf I je nmoBnaasafli Sgy ismeretlen nép Európa sűrűjében:: a baszkok Spanylomifí sötét és véres escnriiyn megindították a kuáturemberiséget és iá 'erniék >i figyelmet erre a hajdan nagy e* hatalmas birodalomra. Gkkck, könyvek és lérképek egymásután jelentek meg 1 kon t)uijötte országáról, ám c cikkek és köny­vek politikával. világgazdasággal és egye­bekkel foglalkoztak, alig eseţt bennük .szó a baszkokról, akik ezentúl is ismeret­len nép maradtak Europa sűrűjében. A baszk, vagy vászkotngadosz, a pireneusi hegység északi és déli lejtőién, Francia és Spanyolország határvidékén élő őskori nép, mely Európa egyetlen né­pével sincsen rokonságban. Származásuk, még inkább nyelvük eredete ma is élénk tudományos vita tárgya, llgy dolog azon* ban bizonyos, hogy a baszk földrészünk legrégibb lakóinak tekinthetők. Lakóhe­lyük elbűvölően szép, kis halászfalvaik, mint megannyi tiszta gyöngyszem ragyog a tengerpart békés, aamros párájában. Vá­rosaik és falvaik tele vannak szépen fa­ragott szobrokkal, melyek magasan cs büszkén emelkednek az ég fölé. 1 enger' partjuk gazdagon tagozott és változatos. Legnagyobb város ezen a vidéken San-Se- bastian. A spanyolországi bászkok magukat „eu5zkáldunák“-nak (embereknek) neve­zik. maguk a francia baszkok meg vaszrt- nok (férfinak), valamennyi más nemzetbe- lit pedig a spanyolokat és franciákat sem véve ki, „^-dáldunák£"nak nevezik, ma­gyarul: jövevényeknek. E.z mindenesetre ősiségünk meftlett bizonyít s eszünkbe jut­tatja a hajdani büszke görögöket, akiknek magukon kivüii mindenki, akárhonnan is jött és akárki is lett légyen, barbár volt. Középtermetű, de izmos, tiszta és büsz­ke emberek a baszkok. Utánozhatatlan ne­mes daccal szegülnek ellene az időknek és féltékenyen őrzik hagyományaikat. Az utazók makacs és kitartó népnek írják Je őket. Asszonyaik kellemes arc.uak, tüzes szeműek és némileg a görög nőkre emlé­keztetnek. Erőteljesen é.s romlatlanul egészségesek, miért is a franciák és a spa* nyolok előszeretettel alkalmazzák, a baszk nőket szoptató dajkának. Általában, jel Icmzo rájuk az élénkség, a derű cs magn- b'rás, viszont hirtelen haragunk és szenve­délyes természetűek is. Tengerészettel és földműveléssel foglalkoznak, rendkívül ügyes halászok, gyümölcstermelők és ki­ké ürmünk ások. A mostoha sors és Spa­nyolország immár sok évtizedre vissza­nyúló szegénysége, meghasonkása nagyban megfogyasztotta ennek az ősi népnek so­rait, Ezeren és ezeren vándoroltak ki, kü­lönösen Argentínába és az Egyesült-Álla­mokba. Számuk ma körülbelül a 600.000 ec haladja meg. Kik az igaziak? Érdekes különbség a baszk népben, ami egyébként sok tudományos vitára is adott alkalmat s ma is eldöntetlen, hogy melyik az eredeti és saját népük keretén belül is melyik az ősibb? Röviden, kik az igazi bászkok? Erre a feltevésre az az egyébként kétségbevonhatatlan megfigyelés vezetett, mely szerint a spanyol bászkok hosszufe- üek (dolichokefaLok, tehát a fajelméletek szerint mindenben megfelelnek az árjaság követelményeinek), viszont a francia basz­kok kurtafejiiek (brachikefalok). Ettől a sajátságos jellegzetességtől eltekintve azon­ban szellemi egységük teljes. Nemes, nyers és független szelleműek. Függetlenségüket régi szabadságleveleik („fueros”) biztosi- toták 3 ezt mind a mai napig fenntartot­ták. Hajdan egész tartományok nyeltek nemességet egykorú uralkodók kezéből: :gv például Castiiiai Johanna idejében a baszk terület, Biscaya; ám a hűbéri nemes­ig intézményé soha nem szilárdulhatott meg tartományaikban, sőt a királyságot sem ismerték el. A spanyol királyt egészen a királyság bukásáig egyszerűen Biscaya urának nevezték. Kiváltságaik és szerződé» seik a történeti idők folyamán különleges jogokat biztosítottak számukra, amikkel azonban nem is igen éltek, mégis fellázad­tak, amikor a nagy francia forradalom el" •ü'pörte kiváltságaikat. Katolikus vallásnak, de pogány korukból származó babonáik­nak ma is székében hódolnak. Nemzeti vi- eletük festői. A táncnak, és a szerencsejá- ékoknak különös módon és általánosan rabjai. Nemzeti játékuk a ,,pelota“, egy iéi-teniszszerü játék. Vastag bőrkesztyüs kezükkel nehéz labdákat dobálnak sor* rendben és nagy előszeretettel a magas la­kkhoz, ha C>ok nem áll rajtuk a tiltó fel­hívás: tilos! Életmódjuk pátriárkáik s a családban a. elsős/ ölön ségi jog dívik még ma is. Csakis az elsőszülött örökölheti /Li­léi vagyonát, tekintet nélkül arra, hogy fiú, vagy lány. Fiatalabb testvérek a csa­ládban szóig,ű szerepet visznek. Ha egy ilyen fiatalabb testvér például elsőszülött lányt vesz feleségül, akkor az asszony az ur a húznál s .1 család neve is nem a lórii, h«nem a? asszony nevét veszi fel. A baszk nyelv és irodalom Ennek a szemlátomást fogyó érdekes népnek a nyelve más nyelvekkel látszólag össze nem függő nyclvmaradvány. Régeb­bi kutatás szerint a bászk nyelv sok ve' mély és hely nevéből kiindulva, a régi ibi r nyelv. Áquitania őslakóinak nyelvéből pró­bálták a baszkot leszármaztatni. Általá­ban kemény diót jelentett nyelvészek és történészek számára ez a kis nép, melynek nagy hányada pedig mit sem tud a tudósok fejtöréséről. Nyelvük szerkezetének újabb és alaposabb átkutatása után most inkább arra következtetnek, hogy a baszk nyelv valamelyik indián nyelvvel rokon. Persze c teóriának is vannak ellenzői (Keanc), kik szerint a bászk, ha távolról is, ele az Eszak'Afrikában beszélt berber nyelvvel rokon s ezzel együtt a hámba nyelvcso­porttal. A nyelvtudósok harmadik cso­portja szerint pedig a bászk a kaukázusi hegvvidék eeves elszigetelt nyelvmaradvá E névvé] a -fia talked pattanásokat jelöl­jük. A kamaszkorban je’enftikezih és lesül érésikor el. is- szokott tü'i.nd, űe ni'kán még negyvenéves korái*,"! is elkísért — az ifjút. Z.eg inkább niiknél lép fel, fiuknál sokkal ritkább. E kórformát majdnem mindenki is­meri: zsíros. mitesszer es arcon. mellen, há­lón ktsa-, borssizam nagyságú piros göbök képző rínék szán lelem, egyik a másik után. Niiha elgmyednek, néha rreguktó) erűimnek, hcvgy más pafanásmak adjanak hegyet. Az olgenyedit göbök haimtr gvágyulntík, de he- büket finom, kbs gödör jelzi. Özek összes­sége a bőrfelületet knáteie-sisié te&zi — ami bizony a nő' arcom snlyo? koztneíííkaá hibát jeleni. Á hegekét teljesen e’íüníetni nem tud­juk, de sorozatos háruló kurtákkflA, meszelés- sok rádiumtnal ©oka* simíthatunk. Az olvasó f^yeltmár arra hívjuk fei hogy az none tel* jestórfeknai gyógyítását cs^k a heges1 stjádéu m bekövetkezése e'ökt. tehát a betegség elején tudjuk biztosítani'. A legújabb orvosi kuteíás a« atíne három íijparsát Ismerte fe\ A leggya- korább a sexuálSst-hormon z a van áriból eredő u. tru sexuálds "’típus. Horaionvnzsgáleit felivi- tebgo®íítóis>t cd a zavatr fotói ról és minőségéről és eszerint beállított' hormon injekciós kúra csodákat miivel. Enyhébb esetben külsőleg oíkafllmazheitó liormonkí émmel ugyanazt a dilit érhe’jük el. A bél zavarokból eredő típus j gyógyítása biztosan sikerül, ha a hfftzBwairo- kai megszüntetjük.. Az áEsti fehérjementes, í ő zekék-gy ömöl esdiéta. erélyes béltisartf' ás, J béldezinfekció az okszerű gyógyítás eszkö- j zei. A thyreoid típusnak nevezett hanmadik acue-foima fíérssaegáaységgel é» éMtéákig to* ^ nyaival rokon és utolsó, elváltozott formá­ját mutatja a7. egykor nagyon elterjedt, de utóbb mindenütt kihalt pre-hámita nyelv­nek. E/.t a nyelvet valószínűen ann ü: a barna mgditerán Ljnak kerek sirdom- bokac építéá népe beszélte, mely annak idején Nyugat cs Déleurópát, valamint Nyugat-Ázsiát lakta és közeli rokona volt .17 indiai dravidáknak és annak a héliolit kultúrájú népnek, mely onnan Kelen in­dián át Polinéziába é azon túlra sza­kadt cl. Jelenleg latin betűkkel és spanyolos he* lyesir&sal írnak. Irodalmuk azonban na­gyon szegény. Legrégibb nyomtatot* köny­vük egy 1545-bol származó népie9 hangú versgyűjtemény. Megkapóak szerelmi da 'Iáik és falusi, népies szinjárékaik, melyek valamennyien bibliai, legendás és mondái tárgyakat dolgoznak fel s amelyeket a bászk parasztok nagy előszeretettel ad­nak elő falvaikban. E nagyobbrészt kéz­iratokban elterjedt színjátékokat spanyolos szóval „pa<torilcs“ cknelc bivják. Irodal­muk egyébként túlnyomóan vallásos tár­gyú könyvekből áll. És ma? . . . A világháború után hozzájuk is elsodró- dotc, megkésve bár, a nemzetiségi eszme- A francia baszkok különös élénkséggel kezdtek szervezkedni népki^ ebbs égi ala­pon. Önkormányzati törekvéseik egy Ho­ben a francia sajtóban is erős visszhangot vert. A spanyol bászkok nagy megpróbál­tatásokon mentek át a polgárháború fo­lyamán. Jc’eirfeg Franco tábornok uralma alatt állanak. Sorsukat polgárháború ki­menetele dönti majd el. A századok viha­rában inegcdz^tt, dacos és nemes népet azonban nem kell féltem az idő vábozi- 93 P ól fcerlcuAózi'sra való haj: antena] kapcsolatos. Az erős! Ö-tápláló kun'fe, elsősorban C vitaanárí, vagy ilyet tartalmazó étkezés, vas, Arzén fndíeLt az acne-o pa ttanó sok ham - e.’.-i ünnrílc. Mindhárom formánál ha a p-ailtemások el- fjon^'ednek, a sa-já'1, genybőü készüli in.jck- cós keze'ást (:mbovaccin) a:Utahnaiz<untk. U.py- szhrtén egvíomta őrtókÁi mindíháfóm típusra a tevöj-c, saü'k-aég szertiart a Röntgen.-besugár­zás. A helyi és áüíalános tovarc főleg véusze- göny tiipnsná] ha-tásios. Szepl 5 Egyes szervezetni a napfény iränfi fulér- zrtcenysége sztpUőkóp zésben nyilván uh. Ez egyéni néha csafládi fényérzékenység-vágokát még nem síiké rillt klkutainii A mellékvese zovaraival hozzák összefüggésbe s .Így szántén ho tnonzavarnalt minóEir Okszerű gyógyM- sa. tóséuletj állapotban van. A gyakorintf ez- wlőszenifít csupán a meg évő szeplők el ávo- liláeára szorítkozik.. A szeplőirtéstl a gyakor- •lai sríkere-en oldoíiJa meg. Az egyes, s'zeplő- fc'itok vIllanvárammaJ, vegy még inkább vegyszerrel vat'ó tergetése tőkéié'esnek mond­ható eredményt ad. A ieégelelt szeplők ko vissza elein nőnek, se heg nem jelz.1 helyüket. E módszo rték az az e.'őnye, hogy dkg fá jdab ma.s. A viFannya!) való ÁgieWs fájdailimasabb es ez4 egyéb hibái msaSíí is 10a már nem al- kaimozzark. 1 Szőrszálak A reivcfeHaniís szőa-szálak képződése a tu­dományos kutatás tétóíterében. vám Fontos­sága ezt meg is érdemllli, merrt a kóros szőr- S7áleik jenern'lbezése egyik 1 eg.suEx>sa:bb szép- KjLgöifos, s, pi?fe£éizek hozmon m* VALÓDI AMERIKAI CARBORUNDUM ÉS ALOXIljE CSISZOLÓ KÖVEK MEIALBON (ALEA REGELE FERDINAND 21. - ill. 13 97. Fontosabb szépséghibái iijalii} gyógyítása A c ne * Lörinczu társa parheííezóh It) parkett lerakását 6a Javitáaokat, gyaluláaokát jutányoa árban vállalnak. Irodát Strmda luliu Maniu No. 2. vaudból ered. A hormoncgyönsúly megzavn rókáról van vzó, mely a nő. szervezetet •» féri'ktstsóg úránv.i felé tolja. A hormonvizs gá'at ezt iigűizoija is, mert ily eseUn-n mü.dig foli'iikuLitnliiányi 1n1H.1l k . Az orvosi gyakor­lat már 1k‘ ie veze te. hogy remloUente* szőr- auu'ós. esetén a »zőnirtó diaiternwa mellett fo!]ikuW.n Hypofizis mjokció. kúrál adunk oly fá ból hogy uj száiwk me fejlődjenek. At eddigi mcgfigyéésíimk ^r/enímt a.z e edmény nű*g nean ailrszoliH; de az igazsághoz közel vegyünk. A meglévő s./őrszólak kiirtása tér mé'V.ce.seri nem moldőzhetft, mert ezek ax úijekoiós kúrától tói nem hullanak. Szöm- tásro leginkább diatermiás ámfnot lia.zíió- íurik, de újabban sokan vissaotérnek a. rí- gebbi 'lassú, de ikeveMdab vcizú-lyt jeleűlő u. a. oletótirolizjAes eljártusJaoz Hajhullás A/, okok vúlfozaitos sora idéz e!ő liajhul iáat. Vesebutj, má'jUuij. fer őző, lázov bntegjv - gek, anyagcsere — és hormonzavarok. A tiajh uJJás gyógvétásámái igyek szűnik mind % az aiOjjookot fokuttutni. amó azonbeai nem mindig sikerül. Ha az a-lapoíkoi nem ismer­jük éi csak tünet.: kezelésre boriik ózunk, okkor Js sikeresen tudunk küzdeni «1 hU'jhu! Jós e'.V-ji Ugyanis ha n hajózó’okai produ , káló liajpa^wílál jobb táplálkozási viszóéiyok ; közé hegyezzük, részben uj h^jképzés indul I mpg ai KOrvadt papiiltun. részben 0 régi szál megerősödik. Ha e regenerál’6si folyomatot ki larl*') kezeAéssel véghez vészük, igen ftzéj» e:ednu'iniyt érhetünk eJ. Tőleg a nők hajhul­lása eseten. F’oUiku’kntóiány (az egyik petefé- szrtó-hormon) mindig hajhulláshoz vezeá. Ha 0/ tncgá’iUmpilásl nyert, a hormonke/c!ésse! kombinált liajregeneráló kúra gyors és fnap j)áns eredményi ad. Érdekes, hogy a tóüi. ü- !eg (honmonos lia jkáp-zc-r formájálbl tv) ol­k.';linay<»t.t hormonkezelés még jobb ere.! ményí ad, mini uz injekciós kum. A férünk jellegzetes hajhullása nyi'ván hormoruaiva- rokka! függ össze. — egyesek szerM a fér- fiszervezelb<ui d.s ne ük séges női hormon- hiánnyal. E hipotézis alapján foL'ikii’innol férfk'iutál végzett injekciós kúráik egye őre b:ronryta;Lan eredményi r-dterk. Cikkíró nőt hormout tarta:mozó ha jtápszerrel férfiaknál hizlaló eredményről sízánolhö1 be. Á 'alános hajregener. Jó kum gyanánt a kvarclény « legjobb. Tartós és erős rdagoléso liesiigárzá- •setórö; vor,; szükségt Ha a kvarcftVnyt) kü.'.ső hí mai nkósvá'bi 1 térni ye 1 együttesen h'uv/náJ jutó. a sikert ijikúbb biztosító a' juk. Arcráncok F>.n1tai csak a korai ráncokról szólunk. A korral je’emlikező ráncok az. életíani öregedé* je'ei. Ezek eltüntetése csakis az egész «verve. 7c‘ megfintB']Hásávaá érhitő él — ilyen'-or­mán az öregkori a.rcrár.c magába e fiatalátás kérdésébe fogl-iJhaJ'ó. Kü önben csakis a se- leszf' irton való rámestalanitás váJajszlhaló. A ike.rai ráocok anyaccsere és petefészek zava- I rok és más kiilönl>ó7ő be-ís<i betegségek ki­férő jeJen-S'ége. Legtöbbször rossz szokásból ered A gyógy!'ás előszói ez ajapóko! tóe- resii meg, de azért 0 h révbe ti keze.kts eélkü- Józheliíít'en. Enyhe massage, paraffin-bori tás, éjszakára aJitai’m«izot.t bor monk rém (utóbbi parid firmái együtt igen hatásos) a Háncgyő- gv'.-tás fegyverei. Mén-yelib ráncoknak (pld. fiigdölégG» homiokránc) embe rasí rraj való ailá'‘ömése tökéletes is pjkLsztiíkus esred- ményi ud. .....,.... ■ ■ ——— „AZ UTOLSÓ GAVALLÉR“ ]Jgne Károly József herceget akis n ro­kokó utnhó ffrtval tér jónak neoe:tek% egyszer egyik barátja megkérte, hogy egy becsület beli ügyében legyen a segédje és hogy a perbaj színhelyéül bocsássa rendelkezésére 0 francia határon levő birtokát. Ligne herceg n kővetkező pár szót irta jószágba rm ón gzó jártaik: __ Készíttessen reggelit tlégy és ebédei há­rom személyre. IRODALMI KRITIKA Egy francia regényíró egymásután jelen­teti meg regényeit, de a kritika jelentékte lépségük miatt állhatatosam hallgat róluk. A regény iró most fölkereste Thérive And rét, a Tenvps kritikusát « kérte, hogy lehető rövid Idő alatt írjon lapjában legújabb regényérői, —- Kétségtelenül, — felelte Théryve — azonnal írok róla, mihelyt elolvastam. — De mikor fogja elolvasni? —~ kérdezte a regényíró. Es T héri ve, a félelmes kritikus: — Lehetetlen, hogy ezt megmondjam ön­nek Vannak regényei;r melyeket nehezebb mLs& Jmetdrst, - - ■ *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom