Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-25 / 295. szám

22

BtrfíNzíik

19 Jó 2 5.

KET portré

Egy halott és egy élő államférfi

Irta: BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓS

KEMÁL ATATÜRK

Kótoégtelen, hi%ry Kémiái Atatürk szene Ivében u jelönikor történelminek egyik Ic^/inesöbb és legérdekesebb alakja- vesztette el. Ha Törökország bizonyos vonatkozásban kivii! esik a közén- és nyugateurópa« ember érdeklődési körén, uzért nem tagadható, hagy éppen Komit konmuiyzé-sának következimenyeként, ne: nnir számol tevő tényezője az európai, süli a világpolitika kérdéseinek ts s ezért a különböző problémáik bonyolult össze függése lévén ez az ország sorsa ma már senki elölt sem lehet, közömbös Ugyanekkor közelebbi elemzés mellett az is nyilvánvalóvá válik, hogy az összes vi kígháboru utáni dik átorok közül, ha lakán nem Ls Kerné! a legnagyobb, de \i- s/onyta^osan A áPJott a legnehezebb tel :álatok előtr és riy értelemben Ö végezte j legnehezebb és talán legeredményesebb munkát.

Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a többi európa- dik átorok (kivéve 'alán a szovjet diktátorait) csak bizonyos szellemi forradalmat hajtottak végre és ezeket az uj eszméké- csupán elvetet ék és felvirágoztattók egy már meglévő és tüh bé-kevésbé változatlanul maradt környezetben. Miiwfegyrknól adva vol ak azonban a modern civilizáció feltételei, melyek tennés/etszerii 1 og megkönnyítették azft, hogv a meglévő nélkülö/hetet’en alapon az. uj eszmék virágzásnak indulja- ujak. Törökországban azonban e fellé etek mind hiámvoztak s ez az, ami viszonylagosan kétségtelenüi Kern álnak biztosítja az elsőséget. Komái reformtörekvései la Ián egyedül Nagy Péter munkájával és «t mult század habvamas éve’bér. Japánban lejáíiszódó nagyszabású átalakulással hasonlít! üttök Össze. Akinek csak vala- mennyire is csak alkalma volt megismer, ni a keleti ember lelki világát és a?, íz- lám lia'iaknát, az minden bizonnyal kellően feig ja értékelni azt a hallatlan energiát és bátorsága', amelyre Keinálnak szüksége volt ahhoz, hogyT a papság hatalmát letörje és megszabadítva népét az ízlám elöii életeitől, elindítsa az.- a modern fejlődés utján.

Nem beszélve a technika és n civilizáció elmaradottságáról, mely természetszerűleg már önmagában megakadályozta azt, hogy Törökország modem ér clemben vett állami élete! éljen, ez az ország a világháború befejezésekor szellemileg és le’kilcg még körülbelül ott tartott? ahol a öbbi európai nemzetek a középkor végén voltak. Az .,ii'ju Uirök“ mozgalom ellenére sem lehetett még ez országban a» nacionalizmus századában nemzeti érzésről beszélni és az összetartó erő puszi án a vallás, az izlám volt. Kémül megjelenése évszázadok átugrását jelentette? mór’.' ő első lépéssel tulajdonképpen a francia f orna dalom vivmánvaU valósította meg. Az adott viszonyok közt / olyan páratlan cselekedet volt? melynek nagyságái és török viszonylatban való jelentőségé: még ma sem lehet teljesen felfogni. De nemcsak ez. Hiszen kérdés, hogy a Törökországban uralkodó állapotok mellett mi volt nagyobb ielje- sifimény: az állam és a hadsereg korszerű megszervezése, vagy pedig a fez viselésnek eltiltása és a Gergely-féle naptár és a lakín ábécé beveze sse?

S még valamiben különbözött Ivónál többi diktátor kollégájától, \ diktatúra és a militarizmtts fogalmai rna már majdnem egyet jelen őnek. De a. legtöbb diktátor s így Mussolini és Hitler is, ha vitézül is küzdöttek végig a világháborút, de csak, mint egyszerű közkatonák harcollak, anélkül, hogy személyes bátorságuk megnyilvánulásán kivid befo’vás’ gyako "oltok volna fontosabb eseményekre Kernül politikus mivolta mellett hadvezér is vo!t ;i szó legteljesebb értelmében. Nemcsak 1923 ban verte meg a görögökéi s le 1 ezáltal .jCihAzi“ a forradalom győző je, de inár a nagy habomban egyike vo!t azon vezérkar« li.sz'éknek, alök német lí mogatás melleit, eredményesen nínyitót tűk (ialhpob védeijné . Később a kisá/siai hadszíntéren önálló hadit miét \e/.ériy*’lt

Neinzolközi vonatkxiZá.shan p i'itiká já nak h-gjdej>tüsebb cselekedetei ké sé.gle- loniil a sévresi diktátumot megszüntető lausannei béke, a montreu:r 1)jfrlaiioiln- egyezmény és a/ ezévben megkötött alexandre'-tói szerződések volta!. A lan saunei In-ke politikájának tengővéI., kifelé piaiig a forradalom legfőbb, bázisát alkotta. K békét vivla ki kardjával a „Ghá zi k de amint a békét megkötő tők, nyomban Kemál, mint politikus diktátor nyomult előtérbe és megkezdte most már országának belső és külső stobih/áeiójá!. Az utóbbi vonalvezetése .végig logikus és j szilárd vcM. Komái diktátor vatta ellenére i.s érzelmileg,'de bizonyára reál poli. tikai számításból is, a nyugati demokráciákkal rokonszenvezett s bár a háború ala i híven teljesítette hazájává’ szemben kötelességét, ha rajta múlik, Törökország sohasem csatlakozott volna a kö/pon i hatalmakhoz. Politika« ■ve/érgondo’aía tehát a nyugati hatalmakhoz való közeledés volt.

F/ointe ez a közeledés nehezen ment, hiszen a lausunnei béke tulajdonképpen a nyugati hatalmak vereségét jen illette s ezt sem Parisban, sem Londonban nem tudták könnyen elfelejteni. Kemál azonban előre látta azt, hogy n földközi- enge- * n és közeik elet i kérdések a világpolihká- ban előbb utóbb jelentős szereped fognak játszani, mely kérdésekben földrajzi fr-k- vésc követkéz, tétem Törökország is jelentős tényező lesz, tehát csak a megfelelő alkalomra kell várni, mig a baráti kéz a másik oldalról önként jelentkezik. E várakozás majdnem egy évtizedig tartolt, de a közbeeső időt is eredményesen busz. nála fel. Güniigjországgal végleg k«bekülve, együttesen megcsinálta a világtörténetein ben cgj-edüLálió és annak talan egyik legmerészebb cselekedetet - ;t Ili* íes lakosságcserét.

Il'.atalmas északi szomszédjával, n szovjet éi is rendezte viszonyát, sót e viszem- oly barátságosan róakulb hogy egy darabig ugv tűni fel, mintha .a szovjet befolyása Törökországban komolyan léi! hódítana. Midőn azonban a?. 1930 as évek ek jén a földközi-tengeri kontl'k us lehetősé. • már előrevetülte árnyékát, Kemál cl ej telle a/ egyodulu sz o v jel- >n entá- í.iót és teljes erővel az ónként kínálkozó francia-angol szövo!»ég kidolgozása felé tordult. A megvalósulás végül i.s akkor köve kezelt bft, midőn az alzcsszm lton liiiktus következményeként a földközi- lengém helyzet a forrpontij hevült és a Paris—-London-tengelynek, hu áldozatok árán is, de szüksége volt a megerősödött Törökország támoga ására. A m on treu xi * ei ígtir.s zeros - ér lek ezlet visszaadta Török- országnak a Dardanellák feletti teljes szuverenitását s végűi is ez év juniusá Iván létrejött alexand rettei egyezmény még maradók kívánságait is teljesítette, ugyanakkor azonban szorosan a Paris-.- London-tengely érdekkörébe zárta az uj török államot.

Vajjun milyen hatással Lesz Törekor- s, ág jövőjére Kemál Atatiirk korán ík- köveikcze'iî halála ? Ez ma még nem lehet biztosan megmondani, nagy változások azonban sem a bel-, sem a küipoli Lka irány vezetésében nem látszanak valószínűnek. A külpolitikai orientáció pü- lama nyrag tel jesen megfelel az oszág reális érdekeinek s a belpolitikai irányelvek is ima már annyira szilárdak, hogy nem valószínű az, hogy belátható időn belül bárki Ls ne tenné magáévá Kemál Atatürk, a „Gházi" szellem« örökségét.

II.

FRANKLIN D. ROOSEVELT

Bizonyos, hogy az Egyesült Államok elnökének személye, függetlenül minden más vonatkozás ól. mindig igényt tarthat a legmesszebbmenő érdeklődésre. Már maga az a fény, hogy a világ legdemokratikusabb államának feje, majdnem annyi hatalommal rendelkezik, mint akáinrnelyik paraiicsuralmi állam vezére? ez a körülmény is kellően meg ndokolja azt a rendkívüli érdeklődést, mellyel a közvélemény az USA mindenkori elnöke felé tekint. Ugyancsak természetes, hogy ez az érdeklődés a tetőfokára hág akkor, ha az Unió pillanatnyi vezére oly markáns egyéniség, min Frankiul Deleno Roosevelt. S még érdekesebb személye éppen mosf, midőn tudjuk, hogy a közelmúlt lázas eseményeinek kialakulásában és megoldásában minő kimagasló szerepe! játszóit.

Franklin RoosevÖ külsőleg semmi esetre sem annak az amerikai embernek a típusa, aki zsókhordáson, vagy 'újságíráson. kezdte s "így emelkedet fél fokról- fokra a legmagasabb polcokig. Oly családból származott., melynek hazájában már régen történelmi neve volt és ősidőktől fogva polgárjoggal bírt abban a társadalmi osztályban,, me'vet nngv vrmá! ‘

sokban az Egyesült-Államok arisztokráciájának szoktak nevezni. Aki az amerikai viszonyokkal és az amerikai felfogással fogla kozott, az minden bizonnyal tudni fogja, hogyha egyáltalán jelent még valahol előnyt az arisztokrata származás, akkor ezt a világ legdemokratikusabb országában jelenti.

A fia al amerikai nép naivitása és ugyancsak fiatalságából származó, sokszor komikusán ható hitbuzgalma, mely- lyeli a jelen és jövő mellé műi den áron múlta ' is szeretne magának teremtem, fő. leg azért, hogy ezzel eltüntesse az Európával szemben titokban még mindig meglévő alsóbbrendűség! kéi.ysz.erképzc- tét — mindez igen érthetővé teszi. Bizonyos teh&k hoigjy a fiatal Roóscve't közeled pályájának kezdetén pusztán elvi ellenszenvvel nem találkozhatott, Mmd- azonál- aí, ez előnyök ellenére is, Roosevelt egyik legmarkánsabb típusa az ön- tehetsége ál"ni hatalomra jutott ember- nek. Hogy cda jutott, ahol most van, ez USA einoki székébe, azt elsősorban ké pességeinek, fő’teg akaraterejének köszönheti? sokkal inkább, mint bárki rnás előtte, de 'tatám utána is. Ami előnyt: va- srvont. rs=znköttetés’', szettetru kebr-sségét

„IIP-IOP“ FOGKEFE I

ELEGÁNS, TARTÓS, HIGIÉNIKUS.

Gyártja: ARMIN FALK & Cd. Kefe és celluloid-gyár r. t. Oradea*

a '.‘As megadott neki, fizik«»« t'-.i ugyíuiamriyit megtagadott tőle. Ls ezt «■ éppen abban a percben togadtu m«y, in dőn n fényes jövő tehetőségem-.k táviaf i kitárnlluk céötte.

Az emberek 99 százalékát levőin vo: ha *to a Itatás/Íróin ex u legióbbcn fehd iük volna n ovább« harcot. Hiszen mű;1 ( lgondolni ia Iszonyatos, hogy mit jelent tuti egy ép, egészséges, karrierje kezdi lén á ló, harmincéves férfi számára a/ hö c-gy reggel arra élxrcd fel. hgv töké le’osen megbénult. lLs éppen ezért telit- tetlcusúg megható Lvág és mélységes Us/ telet nélkül gondolni arra az emberfeletti harcra, melyet Roosevelt egészsége visz- szaszerzéséért vivőit.

Roosevelt győző t és az USA elnöke lett. Bizonyos, hogy kaurerje még nem ért véget, még akkor sem, írj talán mm vátasztanúk meg újból, igy tehát jxjl«Li kai működéséről ma korai volna végső véleményi mondani De annyi már most kél ség etem hogy kormány/.Asa sorsdün tő fordulatot jelentett az Unió történeté ben, bel és külpolitikai téren egyaránt Oly kimagasló befolyása vol; az Egyesült Ál a rank életére* amilyennel Washington óta csak IátumIn, nagybátyja Teodor Roosevelt és Wilson rendelkéz tek. A bcfpohLikáhan iegüikűí)b L ucoln hoz volna hasonlítható. Igaz, nem szabadított fel rabszolgákat, de szociális iö rekvésw hatásaikban, és radkális mivoltukban leginkább Lincoln sz.aciális reformjaivá: mutatnak rokonságot. S Roo sevolt nagyon sok mindenben szintén Lincolnhoz hasonlóan, küzdelmet folytat az USA egységes» fiséért Küzdelmet, mely éppen azéri indokolt, mert szociális reformjait egységesebben és gyorsabban tudja végrehajtani Hiszen elnöksége ideje alatt is csaknem négy évig tartott, mig az amerikai alkotmány teker vén ycs ut vésztőiből kiuőat talált é« annyira meg tudta törni néhány makacs állam ellen állásúk hogy képes volt intézkedéseit vauiban' végre is haj ani. Roosevelt mindenesetre egy nagy előnnyel rendelkezett honfi'ursai felett Azzal? hogy modem gondolkodású a szó igaz és nemes értelmében. Az a modernség, melyre az amerikaiak óitalában annyira hiiszlcék, olykor kissé* mechanikus s csúcsteljesítményének legtöbbször n televíziót ckintik. Rous eveit szociális törvénykezést.* kétség teienül clhomáilyosílja ezt a mechamzáít modernséget i.s.

A külpolitikában WiLsonhoz hasonló súlyos döntések élőt állt és áll ma is. De itt is rendelkezik az cuthh említett előnnyel WrLsnimal szemben, nemcsak az irőa.szta] mellől Ismeri Európa!, ha-, nem a politikán kivüi ismeri annak szellemi és kultüráhs életét. Nemcsak azért, mer. utazásai révén közvetlen kapcsolatba került a kontinenssel, de ta án cgv kicsit arisztokrata volta miatt. S/ármazásá. nak 07. az amerikai értelemben vett ansz- tok.ra iJíiis jellege volt az, me’v érzésünk szerint? minden kétségbe nem vonhaté» hnzafisága mellett sem szüntető meg nála az Európával való szellemi és lelki kapcsolatok folytonosságát. Ez a kapcsolat Wdsoftnál például teljesen lüAny- zott ús ebben keresendő tragédiájának egyik fő i'iiditr>olca. Roosevel! csikágói beszéde óta világos, hogy politikája Amerika .semlegességének feladását jelenti. Amennyire bizonyos kell legyen minden elfogulatlan ember előtt az, hogy a Monroe elvhez való merev ragaszkodás ma már reálpolifihaá szempontból sem lehel az USA feltétlen érdeke, ugynnány nyira bizonyosra veibe ő, hogy iiooseveít e döntésében szerepet játszóit az ae ál 1 alános emberi felelősség és szolidaritás- érzet, mely belpolitikáját egyébként is- minden vonalon jellemzi,

A mai nyughâîian korban nagyon köny nyen előfordulhat, hogy Amerikának lilégsgyszer döntőbírói szerípet kell játszani európai ügyekben. Nem kívánhatjuk? hogy ez így legyen. De ha rá kerül a sor, bizonyos, hogy a döntés más kezekben lesz, mint húsz évvel ezelöt'. Feltehető még a kérdés, hogy vájjon igazuk van-e azoknak, akik azt áüdják hogy csak abban az eschen választják meg újból, ha az európai háború már 1940, előtt kitör? Reméljük, hogy semmiképpen sincs igazuk.

Legszebb karácsonyi ajándék egy ízléses.-darab

Hollós íiz! étből vóra J« 1 eines vér