Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-25 / 295. szám

1938 december 25. ELLENZÉK KÉT NO Irta: Harsányi Zsolt Az asszony remegő idegekkel Ült a te­lefonnál. Minden percben várta az ügyvéd jelentkezését. De már reggel kilenc óra óta. Most pedig már dél felé járt az idő. Vájjon hogyan fog dönteni az arvaszeK? Ha van az égben és a földön igazság, csak egyféleképen dönthet: a gyerek az öve. Á válást a férfi hibájából mondták kg az ítélet a leánygyermeket kifejezetten az anyjának Ítélte, kimondván, hogy az apa csak a két nyári hónapban tarthat igényt a gyermekre. Az apa azonban már az első nyaralás után nem engedte vissza a kis­lányt. Maga mellett tartotta, nevelőnőt, zongoratanárt vett hozzá. Az ügyvéd nem boldogult vele. Az apa azzal érveh, hogy az anya Parisba ment férjhez s ott a gyér* mek magyaros irányúi neveltetése nem lát­szik biztosítottnak, annál kevésbé, mert az anya második férje külföldi. Nyolc éve nem látta a leányát. Mikor utoljára elbúcsúzott tőle, a gyerek hatéves volt. Most tizennégy. Vájjon hogyan fej“ födött? Vájjon édes arcocskájának vonásai hogyan változtak, hogyan lettek hdtáro- zottabbak? Nem kisgyerek többé, kezd már nő lenni. És vájjon hogyan őrizte meg magában anyja emlékét? Végiggondolta nyolc éven át folytatott levélváltásuk tör­ténetét. A kislány kéthetenként irt, ma;d= nem mindig azonos szöveggel1. Ő az anyai szeretet viharos kitöréseivel kezdte s aztán hónapról “hónapra az ő levelei is szürkül­tek. Az idő mult s ő lassanként már kezdte nem ismerni azt a gyereket, akr nek irt. Végül már ő is majdnem mindig ugyanazt irta. Levelezésük valami kény­szeredett időjárási jelentéshez hasonlított. De mikor nemrég második férje meg­halt, sebbe 1=1 óbbal felszámolta párisi ügyeit és hazajött. Gyerekét akarta- Minthogy első férjével nem érintkezett s a válás óta egyetlen szót, vagy egyetlen levelet sem váltottak egymással, ügyvédhez fordult. Az ügyvéd tárgyalt az apjával: adja ki a gyermeket, hiszen most már ftem tud eh fogadható okokra hivatkozni. Az apa a gyermek kiadását megtagadta. Kinos her­cehurca következett. S végül az árvaszék­hez kellett fordulni. Most van a tárgyalás. Anna maga elé képzelte volt férjét, ahogy ott ülhet a hivatalos szobában és makacsul ragaszko­dik álláspontjához. Erős álfát kissé fc!veti„ ahogy szokta. Lábát egymásra rakja, fél* karját hanyagul lelógatja a szék karján. Árvaszéki ülniük és ügyvéd vitatkoznak vele, de ő konokul kitart. Ilyen volt mindig, ilyen önző, szívós és meg rendít­hetetlen. A telefon megszólalt. Anna felvette a kagylót és szivére tette másik kezét. Re= megett az izgalomtól. — Halló, jó hirt közlök, nagyságos asszony. Győztünk. A gyermek a miénk* Az apa köteles kiadni. Kemény tárgyalás volt, de győztünk. — Ó, Istenem . . . mikor? — Azonnal. Délután négy órakor ho* zom a kislányt. Most sietek. Kezeit csó­kolom. Anna letette a kagylót reszkető kézzel. Tehát ma délután négykor visszakaph a gyermekét, akit nyolc éve nem látott. Kimondhatatlan izgalom vett erőt rajta. Kifestette magának: hogyan fognak egy­más karjába rohanni, mintha össze akar­nának olvadni mindörökre. II. Alig ebédelt, az üzleteket járta, hogy mi­nél kedvesebb és ötííetesebb ajándékokat keressen. Nincs nehezebb, mint ajándékot venni egy tizennégy éves leánvnak, aki még' nem nő, de már nem kisgyerek. £s nincs nehezebb, mint ajándékot venni va­lakinek, akinek ízlését és hajlamait nem ismerjük. Háromnegyed négykor nyugtalanul járt*kelt szállodai szobájában. Tízszer is megnézte magát a tükörben, mindannyi­szor talált gyászruháján valami igazítani vagy leşimrtani valót. Tetszeni akart a lá­nyának. És mindig, mindig a viszontlátás közeli pillanatát idézte fe® magában, mi* kor majd görcsösen ölelik-csókolják egy­mást. Négy órakor pontosan megjöttek: az ügyvéd és a kislány. S a viharos viszont­látás terve egyszerre csak füstté oszlott: az ügyvéd jelenléte zavarta őket. Anna rop­pant kényelmetlen zavart érzett. Az a nyurga leány, aki nyugodtan és csendesen lépett eléje, teljesen idegen eolt neki. ölelésre készített karja bénán lehanyatlott. A gyermek udvariasan kezet csókolt_ neku aztán kbsé zavart mozdulattal felfele nyújtotta arcát. Anna hasonló zavarrá megcsókolta a fiatal arcot. — Kezedet csókolom, mama. — Isten hozott, kislányom. Hirtelen nem is találta volna a ke1!ti mondatokat, de kapóra jött az ügyvéd bőbe­szédű jelentése. Hogy a gyermek poet * gyászának egy részét elhozták és lent át­adták a portásnak, a többit a holnapi nap folyamán fogják megkapni. És beszelt meg jó sokat, ők ketten tétlenül ültek és hall­gatták. Végre az ügyvéd felemelkedett: — Hát én nem is zavarom a viszont­látást, nagyságos asszonyom. Bizonyára sok mondani valójuk lesz egymásnak Ketten maradtak. A gyermek nyu­godtan és nyíltan anyjára nézett, az ő za­vara már elmúlt. De anyjáé annál na­gyobbra nőtt. — Milyen nagy lettél — szólt kénysze­redetten —■ már akkora vagy, mint én. —- Igen, tavaly óta nőttem igy meg. — Hát most már mindig . . . mindig nálam leszel . . . — Igen. Elhallgattak. Az anya gondolkozott. Mintha megállt volna az esze, ugv érezte magát. De aztán eszébe jutottak az aján­dékok. — Gyere, vettem neked egyetmást Vitte a szekrényhez. Ott álltak az aján­dékok. Behajtható, aranytoku fésű, féltu­cat divatos selyemharisnya, kis üveg 1- 1 atszer. — Köszönöm szépven — szólt a leánv udvariasan — igazán milyen kedves vagy, nagyon köszönöm. S megint ott álltak egymással szemközt, kínzó csendben. Szinte megváltás volt a hotelszolga, aki a poggyászt hozta. — Két szobánk van — szólt Anna — te a másikban fogsz aludni. Oda csoma­goljunk ki. Nem ennél valamit? — Nem, köszönöm szépen, nem va- gvok éhes. — Jó, majd később teázunk. Volna kedved este «mo/aba menni, vagy valami színházba? — Ahogy te akarod, mama. Szívesen, megyek, de szívesen Itthon is maradok­— Elát majd . . . majd eldöntjük. És úgy gondoltam, hogy holnapután . . . vagy szombaton már kezdünk lakást ke­resni. — Igen, hogyne. Nagyon szívesen. — Nincs valami különös vágyad? Hol szeretnél Hakni? —- Köszönöm, nekem teljesen mindegy. Ahogy te jónak látod. HOGY CSAK A BEVEZETETT ES BEVÁLT Közben csomagoltak. Anna néha oldal­ról, lopott pillantással megnézte lányát. Forrón szeretett gyermekének tudta, mégis teljesen idegen volt neki. A kislány sze­rény nyugalmában és szótlanságában volt valami megközelíthetetlen. Anna csügge* dést érzett és mély szívfájdalmat. Mikor a holmival rendbejöttek, teát rendeltek. Anna minden második percben erőnek erejével elindította a beszélgetést- A kislány mindig kedvesen és nyugodtan válaszolt, látszott rajta az őszinte igyeke­zet, hogy nyájas legyen és udvarias. L)e a beszélgetés minden második mondatna! megakadt. Az idegenségnek valami fai a volt köztük, amely merevségében azzal fenyegetett, hogy semmitől sem tud fel­olvadni. Később elmentek sétálni. Az utca ködös volt és sáros. Alig beszélgettek. Hazatér­vén korán vacsoráztak és nem mentek se* hova. Korán feküdtek le. A kislány kezet csókolt, csókra nyújtotta arcát. Anna most szerette volna magához karolni, hogy sírva csókolja összevissza, de valami ért­hetetlen félszegség visszatartotta. III. Már régóta lefeküdtek, de Anna nem tudott elaludni. Sirt. A sirás egyre erós- bödött, végül olyan zokogássá változott, hogy arcát bdle kellett temetni párnáiba. S ekkor azt érezte, hogy kéz érinti meg a vállát. Riadtan ült fel. Derengő felhő* mály volt, az utca világítása gyengén át­tört a vékony függönyön. Leánya alig ki­vehető alakja állt az ágy mellett. — Ne sírj, mama — szólt szelíden és nyugodtan a gyermek. — Drága kislányom — mondta csukló sírással — hát mi ez? Hát mi nem sze­retjük egymást? — De igen, hogyne, nagyon — felelte a gyermek — csakhogy őt mind a ketten jobban szeretjük, mint egymást. Többet nem beszéltek. Anna sírt, a kis­lány pedig gyengéden simogatta a haját. IZZÓLÁMPÁT VÁSÁROLJA képén meghúzzak a Magyarország t-s Szlovákia közötti uj határi. Folyton változott Ázsia térkéné Ázsiában is rendkívül sok változás lór­ién! az uioLsó húsz év alatt Palesztina Szuki, Irak, Trans-jordlania határai vál­toztak meg. Ma is állandóan forr ez a vidék, neon lehet tudni, uogv hány ej vonalat kell még meghúzni Klsá/va tér­képén Apró köztársaságok alakulnak meg it-,, amelyek állandóan befolyásol­ják a török határt. Keletázsiában 'is uj szín jelent meg a térképen. 1921-ben indult rneg a japán akció Kina ellen Mundsukaó birtokáért. 1934-ben, ugyaniakkor, amikor az euró­pai térképen a háború u’-án először iga­zították ki a német határt, kikiáltották a mandsu császárságot és ezzel összébb szorult a kínai haltár. Német gyarmatok és Abesszínia Rendkivül sok változás történt Afrika térképéin is. A háború u-lán az afrikai térkép nagyrészét át kellett rajzolni. El­tűntek azok a színek a térképről, ame­lyek eddig német gyarmatokat jelöllek. Angolok, franciáik és kisrészben belgák és portugálok kapták meg ezeket a területe­ket. Több, mint másfél évtizedig nem vál­tozott Afriica térképe. Ekkor jelentek meg' Abesszíniában az olasz csapatok és nem­sokára eltűnt a térképről az abesszin császárság., hogy helyét, elfoglalja olasz KeJeiafrikia. Északamerika térképe nem változott. De Délamerikában hosszú esztendők há­borúskodása után uj határt kellett húz­ni Bolivia és Paraguay között. Az ausztráliai térképen nagy változás nem történt. Azonban a környező szi­getek térkép színei megváltoztak. A csen- desőceáni szigeteik, amelyek egyrésze né­met gyarmat voiM, most Ausztráliához tartoznak. Ujzéland vs kapott szigeéket és néhányat Japánhoz csatoltuk Kré a Déli Sori:3 A földrajztudósoknak sok bajuk volt a sarkvidékek térképével is. A dűl sarkvi­dék térképére háromszögeket kellett raj­za ni, Angija és É sza kamerák a kijelölte azokat a területeiket, amelyek legalább elméletben őket illettük. Az északi sarkvidékem elsősorban Li omiand szigetén történtek változások- Dániának és Norvégiának voltok ellenté­tes a szigeten, amelyek ha'ármódosítá­sokhoz vezettek. Itt Oroszország is ka­pott -területeket., többek között a Ferenc Józisef Földet, amely a háború elölt az osztrák-magyar monarchia birtoka volt. Hányszor változott a térkép az utolsó húsz év alatt ? Minden világrész uj térképei kapott, csak Északamerika nem változott Az utolsó húsz évben minden térkép megváltozott egyszer-kétszer. * Egye tlen világrész sincs, amelynek térképét ne kel­lett volna az elmnlit két évtized alatt leg­alább egyszer á rajzóink Csak az ameri­kai térkép ésízaki fele maradt változat­lan. Észajeameriika ma is változatlanul olyan a f öldgömbökön és atlaszokon, minit a világháború előtt. Ez történt 1918—1938 között <*z európai térképen Az első nagy változás a térképeken természetesen a békeszerződések után jött létre, a Paris környéki békeszerző­désekkel á; alakult Közép- és Kelet Euró­pa térképe. Újjá kellett alakítani a Balti tenger környékének képét is az a'iaszókban. Meg kelleltt húzni a 11 Iván, latt és észt ha­tárt. Oroszország térképe is teljesen meg­változott a háború után. De még ma is szintié münden évben uj orosz térképet lééül kiadni. A békeszerződések következ­tében is változás állott be Oroszország európai határaiban. Ugyanakkor megindult az orosz akció kelet felé. Mongolia és kínai Turkesztán fellé orosz betörési területek alakultak ki. Ezeken a területeken uj apró szovjetköz­társaságok alakultak, amelyek a térkép színfoltjai szerint különböznek Oroszor­szág színeitől, bár a gyarmatokban tel­jes ezeken a területeken az orosz befolyás. Ké'szer kellett újra rajzolni Törökor­szág határait a térképen. Először a bé­keszerződéseik u'ám, aztán a 1 au sann e- tárgyalások következtében. Ettől kezdve körülbelül egy évtizedig nem változott az európai térkép. A Saar- vidéket a népszavazás Németországhoz csaüol&a. Es 1938-bon 1938 változtatta meg azután újra gyö­keresen az európai térképet. Márcnstban megszűnt Ausztria és a német birodalom uj határokat kapott. Néhány héttel ez­előtt ismét megváltoztak a b'-rodalom ha­lárai, az uj térképien már a szudéí a földet is ugyanaz a szín fogja jelölni, mint a német birodalmat. Néhány nappal később keresztül kel­lett vezetni a térkép ekén az uj cseh lengyel határt A térképészek most Európa tér­A modern ­n evetén kézsí Székely Béla, A te gyereked. (Kézikönyv szülők és nevelők számára a lélektani alapokon nyugvó modern gyermekne­velésről) Il-ik kiadás-------Lei 66*— Székely Béla, A gyermekévek sexualitása — — — — — — — — Lei 66'— Földes Lajos, A fiatal anya — Lei 86*— Dénes—Schächter, A ma gyermeke, (A gyermeknevelés enciklopédiája a szüle­téstől egészen 15 éves korig.) — Il-ik kiadás —-------— — — Lei 150*— Dr. Kármán, így tornásztassa gyermekét. (160 képben a gyermektor násztatás gya­korlati kézikönyve.)-------Lei 40'— Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. % A

Next

/
Oldalképek
Tartalom