Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-25 / 295. szám

J 0.7 R d é d e m h e r 7 If. AZ UTOLSÓ HÚSZ ÉV VILÁGPOLITIKÁJA rií^HrtK wKMuumamaaBxs&B*'* Á !iariiia*SiSc évíizeJ küszöbén Irtn: LAKATOS IMRE. A?, őszi hóna[>oklwn lefolyt külpNitikji mseméinek s az e.'ck nyorpán meginni! t átalakulások mindet kékséget ki/ârohvg ve­gét jelenítik annak az Európának, mely a központi hatalmak lyiS’-as veresébe than alakult meg. Az igy alakult európai rend nem bizonyult tarlósnak, alig két évtizedig eh. A világháborút bezáró fegyverszünet huszadik évfordulóján majdnem újra o van világháború kezdődött, mely minden h:>* zonnyal rettenetesebb és kiszánnlhaTat!a* nabb let volna az utolsó nagy háborús ka­tasztrófánál is. A mosd lezárult két év’’*< étinek pedig alig volt olyan pillanata, mi­kor az uj európai helyzetet tényleg szi­lárdnak lehetett volna tekinteni. A váltó-« zások 191S és i9*,S között is egymást ér* ték. Olaszország még a békeszerződések vitái alatt elfoglalta Fiúmét s nem sokkal később a csehek vették el Tesche nt a ne­héz körülményiek közé jutott lengyelek-* léál. A lengyelek Vilnát foglalták el a lit* vánoktól, akik viszont a tehetetlen Német­országtól kaparintották magukhoz Memelt és vidékét. Musztafa Kemál pasa teljesen fölborította, a törökökre kény szeri refit sévresi szerződést, háborús győzelemmel kényszerítve ki az uj Törökország elis­meréséi. Az olaszok a Földközi<engeren foglalták ei a Dodekanézosz szigeteit és nép­szövetségi tilalmak ellenérel hóditohák meg Abesszíniát. De mindezek a változá­sok alig mérhetők az utolsó hónapok Eu-* répájában történt nagy hatalmi slíolódá* sokhoz, melyeknek nyomán valósággal újra kell rajzolni Európa térképét, meg­változott határokkal Németország, T em* gyelország, Magyarország és Csehszlová­kra részére. S amin* az események ala­kulnak, ki tudja, hogy a határáfrajzolások szükségessége hol fog megállani. Az angol—francia külpolitika sikci- telenségének okai A müncheni megegyezés végét jelenti annak a külpolitikának is, mely két évti­zeden át irányította, nem éppen nyilegye- res következetességgel, Európa sorsár. E politika bukása belső ellentmondásainak s a győző államok közötti egyetértés luá*« nyának tulajdonítható mindenek előtt. Végeredményben sikertelennek bizonyult volna ez a külpolitika céljainak kivihe­tetlensége és kiinduló elveinek az adottsá­gokkal meg nem egyező föltételezései mi»* att: is. Hogy azonban ilyen gyorsan került csődbe, annak főleg a győző hatalmak közötti együttműködés hiánya és külön követeit külpolitikájukban megnyilvánuló köve#kezeí*enség voh az oka. Anglia és Franciaország között már a béketárgyalá­sok a]aüc alig titkolható ellentétek nyílva” nultak meg Európa uj rendezésének kér-« désében. Mikor Öemenceau ez ellen Lloyd Georgenak panaszkodott, az angol po­litika akkori teljhatalmú irányítója szokott nyíltsággal jelentette ki, hogy ezen nem keli meglepődni. Anglia az általa vitt koa- -iciós háborúk után, régi hagyományai sze«* rint, mindig támogatja a legyőzőiteket. London most úgy érzi, hogy a brit hagyo­mánynak Ltoyd George és utódai által kö»* vetett ez a politikája nem vált be. Némer* ország az angol elnézés — 'támogatásnak nem lehet nevezni — hatása alatt túl gyor­san és veszedelmes erővel állott talpra, de az események kialakulásán ez a késői bá­nat már nem változtathat. Ä francia hibák Á franciák szintén nem 'tudtak követke-« zetes külpolitikát folytatni sem Németor­szággal, sem az összeomlott Habsburgomé*« narchiával s az ebből kialakult államok­kal, sem a győzelemben szövetséges Olasza országgal szemben. Már a békeszerződések TÉLI SZEZON I BORSZÉKEN Dr. Dragomir Teofil borszéki villája e hó 21-én megnyílt. — Értekezni lehet Cujon dr. Dragomirnál, Strada S. Micu No. 2. Telefon 1010, vagy Borszéken „Vila Dr. Dragomir“. Telefon 16. pillanaiában elkövették a francia szem­pontból tragikus én jóvátehetetlen hibát, hogy a régi osz/terák—magyar monarchia széthullását nemcsak megengedték, hanem teljes erejükkel elő is segítették. Az euró* pti külpolitika élesebb szemű megfigyelői már ebben a pillanatban megállapították, hogy a háborúban vesztes Németország a i randa külpolitikának c ballépése révén végeredményben megnyerte a háborút. Az Európa központijában élő óriási és tetterös német tömeg tartós erőtlenségére a kgcel- jesebb összeomlás pillanatában sem szaka.» dőlt számítani, egy ujraépült Németor­szággal szemben pedig keleten ‘s csak kellő erejű, egységes nagyhatalom képez­heted volna megfelelő ellensúlyt. A neme' ujraépülésscl szemben az egymást követő francia kormányok szántén nem tudtak következetes politikát folytatni. Macchia« veik szerint a földön minden baj onnan származik, hogy az emberek nem lég lók, vagy nem elég . . . rosszak. A francia kor­mányok sem tudtak elég jók lenni Német­országgal szemben, hogy a német nép ne lássa bennük talpraállásának megakadályo.i zóit. De nem tudtak elég rosszak sem len­ni ahhoz, hogy — ami ideig'órá'g talán nemiéit volna kivihetetlen— ezt a talpra, állást megakadályozzák. Elfogulatlan meg­ítéléssel nem lehet azt álMani, hogy a franciák az elmúlt lsét év tized akut me" revén elzárkóztak volna a németekkel szemben minden engedmény elől. Ilyen kérdések megítélésénél nem szabad az el*» lcniétes propagandák állításai szerint néz­ni a dolgokat. Francia részről néha la-,* sabb, néha gyorsabb egymásutánban mond-' tak le, de végeredményben lemondtak a békeszerződéseknek Németországot foj­togató pontjairól. Ezek a lemondások azon* ban politikai szempontból mindig meg* késtek, mindig olyankor történtek, mikor német részről már érzelmi viszont szolgál itatásra sem letett értük számítani. A Raj navidéknek az előirt idő előtti kiürítése, a jóvátétel még hátralevő, nagyszámú milliárdjának elengedése, a Saar»*vidékre vonatkozó megegyezés és sok más kisebb engedmény, ha idejében jön, nem hosszas vonakodás után és kikényszeritetlnck Iá'- szó körülmények között, sok tekintetben változtathatott a Franciaország és Német­ország közöli viszony kialakulásán. így azonban a francia külpolitika nagyban elősegítette az't a német belpolitikai fejlő­dés*, amely talán enélkül is bekövetkezett volna s amely váratlan gyorsasággal hoz­ta létre a hatalmi jogait teljes erővel és si­kerrel követelő uj Németországot. 2 olcsó hé». CONFECT 10 R. T.-nál CLUJ. STRADA MEMORANDULUI 2. Ahol a fordulat kezdődik A nagy fordulat, mefv Európa most be­következett álalakulásához vezet, igazá­ban ott kezdődik, mikor a német csapatok 19^6 március yén újra megszállják*^,Jla;- navidéket. A versaillesi szerződés megöl* tonta a Rajnavidék katonai erővel való el­látását Németországnak. A szerződés meg* sértésével telt német lépés azonban csak elméleti visszautasításra talál a nyugati ha­laimat részéről, melyek Olaszország abesz- sziniai iámadásával s az ezáltal előidézett földközi-*engeri válsággal vannak elfog­lalva. A németek Olaszország abesszi’ niai háborúját használják föl, hogy Raj- navidéken a versaillesi szerződés bilincsei»* tői megszabaduljanak, az olaszok számára nagy künyebbséget viszont a gyökeresen megváltozott európai helyzet hoz, mely a Rajnavidéknek német csaptok által tor* *lént megszállását követi- Amig a Rajnavi­dék demilitarizáLii állapotban volt; Német* ( ország ezt a leggazdagabb és ipari szem-» pontból legfontosabb területét állandó zá­lognak lehetett -tekinteni a németek eset­leges kelei támadásaival szemben is. A ka-* tonailag megerősített Rajnavidék viszont a németek számára jelent könyebb vedel* mel nyugat felé és szabad kezet keletre az osztrák—magyar és orosz nagyhatalmak volt területein kialakult kisebb államokkal szemben. A csehszlovák válság megmutat­ta, hogy mit jelent a megerősített Rajnavi­dék némt kézben. Lengyelország, mely mindeddig szilárdan ragaszkodott a francia szövetségliez, a Rajnavidék megszállásának pillanatában fölajánlotta a franciáknak, hogy közösen -támadják meg a gyors kato­nai megerősödés utján haladó Németor* szagot, Francia részről, minden bizonnyal az angol vonakodásra va’ló tekintettel is visszautasitaták a lengyel ajánlatot. Követ kezmény a lengyel külpolitika meglepő fordulata volt: Varsó közeledése Berlin fe­lé, ami változatlanul tartott egészen a leg* utóbbi idők újabb változásokat sejtető át­alakulásaiig. A franciákkal szöverséges, vagy barátságos többi közép és keleteurópu or-< szág, ha nem is a lengyelekhez hasonló gyorsasággal, színién megingott föltétlenül franciabarát politikájában. — Mindenhol érezék, hogy a Rajnavidék német megszál* •Hasának pillanatától elkerülhetetlenül szá* mitani kell a német birodalom katonai és gazdasági hatalmának gyors fejlődésével. Ezen nem tudott változtatni Barthou kül­ügyminiszter Franciaország volt szövetség geseinek fővárosaiban és Moszkvában lett körútja sem. Angol és frania meggonolások a müncheni egyezmény előtt Ilyen előzmények után jutunk cl az osztrák-némel Anschlüssen át a szeptem­beri csehszlovák válságig. Ez a válság különösön sulyos helyzetbe hozta a nyu­gati hatalmakat. Franciaoszágnak for­mális kö belezi fcsógle volt Csehszlovákia te- íáile i épségének megvédésére. Viszont a helyze- problematikája minden szempont­ból mérhetetlenül nehézzé telte számiéra és még inkább Anglia számára a már kü­szöb előttinek látszó háborús köve kéz- menyek v ál Hálását. A nehézségek között minden bizonnyal döntő szerepet ját­szottak s’ralégiai okok s az a megfonto­lás, hogy a németek áltál la ép i te' t raj­nai erődítmények támadása milliók éle­tébe kerülhet. De fon'os szerepe volt a politikai megfontolásoknak is, melyek a londoni és párisii kormányok előtt kivé­telesen veszedelmesnek tüntet lék fel a' kél nagy nép egzisztenciájának kockára «evését egy olyan kérdésért, melynek közvetlenül fenyegae’ő voltát a két or­szág közvéleménye nem érzi. s amelynek védelme végeredményben a demokrati­kus elvei lékel sem egyez Lethe ö össze. Né­met részről a szudéták követelései érdé­ELECTR A ZSINÓR, CSIPKE ÉS SZALAGÁRU-GYÁR. FABRICA DE ŞIRETURI. SCHNUR, SPITZEN UND DANTELE ŞI PANGLICI. BANDWAREN — FABRIK I ORADEA Lében rendkívüli ügye béggel játs/otl.il. ki a népek öuiondlelke/üsi rigói 1 voiía1 kozó wi-I.soni tóvei is. Egy oKun li.iLoiu pedig, nu ly iiim k .1/ olv.ek él vényen lése «-11í-i 1 irányul, mindjárt líi/irdn ;i bum is litly/elhe hozta votiia a n.M'a i lialalmakal. De mindezek - liólt \ el. döntő külpolitika» nu-gfon’olás i . amely különösen nagy sz* írepet jó ti/.olt Emiden és Páris engedékenységében. Ez a íncg lonlolás S, OV jeloro.s/.ol s/.óg szerepű’ \o ilü/ kozol!'. A londoni és pária kormányok egy európai kojiilagráció est iére egvfoi• mán veszed elan* nek látták Szovjeforo z ország győzelmei, vagy vereségét, i ia ugyanis a németek ellen dől 11*a háború,' ez szu v jel orosz győzelem -neileti, Német­ország és vele Középeurépa nagyrés/é-. nek holv-vizálásá jelenttte volna. íía viszont a vilúgháboriibnn arai ott győzd* m khez hasonló eredményeket ém.-ic el Keleten a németek, akkor nyitva állóit volna előlük az ut Ukrajnán ál. a Fe­kete-tengerig, a kaukázusi petróleumig és Előázsiá'ig. Mindkét 'ehe.őség katasz­trofálisnak látszott párisi és londoni meg­gondolások számára. A müncheni egyez­séget ezeknek a stratégiai és politikai megfon tolások na k ered menyek éppen fo­gadta el Páris és London. I München után München után, a háború utáni harma­dik évtized küszöbében ugyanazok a kö­rülmények határozik meg az európai helyzetet, amelyek szeptemberben a müncheni megegyezéshez vezetek. A rajnai erődítmények vértezete mögött tel­jes, sőt fokozódó erővel tart tevább a kelet felé irányuló német nyomás. Nyu­A parányi ember.,. a nagy természettel szemben állva küzd á maga nyugtalan, kielógiLhetetlen idegeivel és gyenge szervezetével. Bámulatos szivóssággol akarja megShödiraiti az egév/ 1 világot. Pedig ráeszmélhetne arra, hogy ezá-tal napiról--. íMapr-a kopik, romlik szervezete és észrevét« leniH halapi <3 mcgseamnösüíés fe'é, mert nem líirjíi a nagy tempót képzeteiének világatvul feixenaii és előbb-utóbb a betegségek soro­zata támadja meg saervezetóriek e'ieoíil-’óké« pesség'ét, u. m. ideges gyomorbaj, hóriafva* rok. epe. és májbeáigségek, idege.-, álanatik/ji- súg, szédülések és bővülések. A vüágüiLrü amerikai GASTRO D., amely egy nemrégiben felfedezett gyógynövény ki- \-oaia Láa-al készül, suTyos gyomo:. és béifca- jók eseteiben kFüriö eredményeket adott, amelymek gyóg>'hatását ugv kü]fö:di, mint belföldi orvosi szaklapok a legeltismerőbbea méltat j dk. Gastro D. kaphuló g^-ógyszertárakban éa drogé, iákban, nagy megrendelhető 135 tej utánvét melleit Gsászár E. gs’ógviszertárábaii. Bucureşti, Calea Victoriei 124. 1 gati haitalmok részéről a rajnai erödknié- nyek át törhetetlen voltát s ezzel a kö- zelketetre nehezedő német nyomos íwg- akadálvozha atlanságát ugyanolyan vál- tozhatatlan tény képpen látszanak tudo­másul venni, amilyennel német részről vették tudomásul a Magino'-vonal áttör- helctlen voltát. Angolok és franciák ä müncheni egyezményt egy eseménysoio- zat befejezéséül kívánják tekinteni, ola­szok és németek viszont kiinduló pontot látnak benne dinamikus politikájuk te* vábbfejlődése számára. Európa keietén váratlan hevességgel vetődik fel a nagy-, ukrán kérdés. A lengyel külpolitika, mely A magas vérnyomás és 3 vérien agési zavarok kezelésénél reggel, éhgyomorra egy kis poháí természetes „Ferenc József“ keserű viz sokizor na. gyc-n jó: ítész, mert a béHmüköJésr cs'khamsT ei rcn-dezi., az emészlcrr clőmozdiaia. ez anyagcserét feiírksití és ezáltal!1 ig~n kellemes közérzetet te­remt. Kérderze meg orvosát'. ennek a kérdésnek egyik főárdekeltje, uj fejlődés előtt áll. Átersónak kétizben si­került már, az osztrák Anschluss és * szudóta-válság idején, elterelni magáréi a német viHámcsapás'. Most az ukrán- kérdés löivetődésével, még Siovjelorosz* ország előtt, lengyel területek felé köze­ledik a vihar. Másrészt az olasz külpoli­tika Ls egész dinamikus erejével iép tevé­kenységbe a Földközi-tengeren. Ez a te­rület közvetlenül érdekli a nyuga i nagy­hatalmakat is, melyek rohamlépésben) fol ytatják fegvT\'crkezés ük e t. A háború utáni harmadik évtized az. erők szélső megfeszítéséig menő fegyver­kezési versennyel indul. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg« választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék kÜnyvosztáJYáhaUi GluL Piaţa Unirii« vrn>c ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom