Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-23 / 293. szám

m3 Véc'ém&é? 2.7. Bl WÜZßK mam Miért nem vették fel Romániát az Európa-kupába BUCUREŞTI, Az Európa-kupabizotí- ság ülésén — mini; ismeretes — a román szövetség abban reménykedett, bogy Ausztria helyébe Románia csapatát fogják fölvenni, ami azonban nem tör­tént meg. Ennek „kulisszatitka’' az, hogy a bizottság Jugoszláviával szem­ben nem. rész esi the’le előnyben Romá­niát és Így a neheztelések elkerülése \é- geít egyik állam csapatát sem vette fel. A ^kulisszatitkokhoz1' tartozik különben még az, hogy a bizottsági titokban Né­metország jelentkezésére is számit és Bucii restiben valójában Németország lé­szén; 'tartották fenn Ausztriai helyét. Uj moiorcsónaR-vihujreko r did nil1 tóit jel Milánóban a „Maggiore“-tón az olasz G'useppc Morandi lib.500 km.es órán­kén ti átlagsebességgel. Szeptember 10—17. között rendezik meg az atlétikai Balkán-játékokat SZÓFIA. Az 1939-lk évi atlétika. Bal­kán-játékok rendezési jogát, mint isme­retes, Bulgária kapta meg. A szófiai atlé- tétikai szövetség most közölte az érde­ke)1! államokkal, hogy a versenyeket szeptember 10-— 17-ik napjai közölt rendez, meg. A versenyek keretében a műsoron szerepel a maratoni futás és a 3000 méteres akadályverseny is. 'SÚLYOS BALESET ÉRTE ROMÁNJA HÁRMASUGRÓ BAJNOK,íT BUCUREŞTI. CaUstratot, a Viforul Da­cia hármasugró bajnokát tegnpp súlyos autóbaleset érte. A Bucureşti—Ploeşti or­szágidon haladva kocsija egy határkő­nek rohant, Catistrat nagy ívben kire­pült belőle és fejjel az útra zuhant. A kiváló versenyző koponyalapi törést szen­vedett, állapota rendkívül súlyos, ■* :>a, SPORT ÉS ALKOHOL’ A Budapesti Kereskedelmi Akadémia dísztermében Dückstein Zoltán, a kitűnő sportpedagógus íarlialmas előadásában az alkoholnak a sportemberekre gyakorolt hatását fejtegette. —- Az alkohol mérsékelt fogyasztása *— kezdte Düclcsiejn Zoltán --a Tatai emberre ugyanolyan hatást gyakorol, m.ni az erősebb mértékű snorltevékeny­ség. Nagy mennyiségben viszont aláássa -a sportember szervezetét. Visszakérve a kismennyiségü alkohol fogyasztásának a hatására, meg kell állap Raub hogy ennek eleinlte mutatkozó serkentő befolyása csak szín leges, a reakció igen rövid idő alatt bekövetkezik. Ez tapasztatható a borivásnál, de a többi ital ha'á.sa sem ke­vésbé veszedelmes. A legsuiyosonb a pá­linkafogyasztásnál mutatkozik. Tehát ahol tartósabb ideig teljes erőkifejtésre van szükség, mint a sportnál, ott tartóz­kodni keli az alkohol fogyasztását íl. A .vérbeli spor1 ember egész életmódját sportcéljai elérésének szolgálatába á ht­ja és természetesen mellőzi az alkalmi- fogyasztást. Csak szellemi képessegeinek teljes birtokában, józan fővel képes a sportember feladatának megtV.o'ni. Éne­kes I. Laliioz sem nyúlt az olimpiai ver­seny idejea és Pelle István is sportszerű életmódjának köszönheti olimpiai sike­reit. ' < ; b Nagyszabású sportünnepséget rendez a Victoria KOLOZSVÁR. A Victoria január 30-án este 9 órai kezdettel a Román Operában nagy sportünnepséget rendez, melyen egy világhírű tenorista is feli fog lépni. Az ün­nepség részletes műsorát közölni fogjuk. b ***~^<”* 7 FISCHMANT, a besztercei Ceramica kitűnő játékosát a ploestü Ferolracio csa­pata szerződtette le. Bucurcstiben elterjedt hírek szerint, a labdarugószövdlségben rövidesen nagy Változások lesznek. Luchide főtitkár utódjául dr Capitonat és Savutescti ezre­des neveit emlegetik» azonkívül, a birek Szerint, teljesen átszervezőit a bajnoki >n- ifézőbizOtítságot, a Románi-kupabizo'tságot és a központi blróbizofctságot is. — Ezzel kapcsolatban megszüntetik a titkos biró- íküidést és visszaállítják az egyesületek szabad biróvólasztáisl jogát. : Budapest páros asztali teniszbajnoksá­gát ai Benkő—Márton VÁC pár nyerte, ;i női pário-s győztese a K. Meduvánszky-- Snpos lAnaias kétfős kjtt, 7» r<< - ­A Haggibbor labdarugószakoszlálvánük vezetősége felhívja a szakosztály összes ifjúsági cs elsőcsapalbeli játékosait és a szakosztály vezetőségi ragjait, hogy ma, csütörtökön este fél 9 órakor szívesked­jenek pontosan megjelenni a Haggibbor Otthonban (Piává Unirii 19. sz.) tartandó értekezleten. Svájc válogatott labda rag (.‘Csapatát is lekötötte Luchule szövetségi főtitkár - — 1940-re. Az Olaszország,— Románia válogat olt labdarugómérkőzést Bucuresbbert 19.>9 tavaszával — mint ismeretes -— vogleg 'e- kütötték. Luclüde szövetségi főtitkár nyi­latkozata szerint, az olaszok 1940 ben, Rómában adnak revánsot a bueuresbi mérkőzésekért, melyért köt mben az olasz szövetség 600 ezer lej minimumot,' illetve a brutto bevételi 10 szá/.a'ékát lóg­ja kapni. Propagonda-uton uz 'ANEr. Az .Or­szág Öre‘ felkérésére a Testnevelési Fő­iskola igazgatósága úgy határozott. hogy minta sporlcsapatáfc propaganda útra küld. és Sízzal az ország városait, ni és nagyobb központjaiban bemuí'dókat fog tartani. A Főiskola eddig Szenlgyórgyön és Bixia/ar, tartott nagysikerű bemuiató* kát. Tekézőspoi*t Kolozsvári mérkőzéseredmények. Ama­teur—OÜmpia 168—122 (rr jak), Royal —Fulgerul 163 — 113 (14 ját.), Roy 4— Székelység 131 —120 (ro ját.), Royal— Matador 150—112 (13 ját.), VukurÜ— UAC 129—128 (8 ját.), Minerva—Olim­pia 202—177 (10 ját.). ***** 9**0 űzőn idegé Az első európai bevándorlók a Ftílöp-szigetek őslakói kozott Az uj népvándorlás a föld mindem rejlett zúgtál!' számbaveszi. Eddig ismerettlem, vagy csak kalandos u beírásokból! ismert szigetek is sorra kerülnek és az Európából kivándorló tömegek olyan pontjaira is eljutnak a föld­nek, ahova azelőtt csak vállalkozó szellemű kutatók, exj>cdlciók értek el. így érkezeit •legü1óbb Németországból a kivándorolni hétezer apróbb-nagy óbb szigetiről álló cso­port nagyrésze lakatlan zátony v°gg szírt, de közülük 2-í-10 az ember megélhetését bő­ven biztosítja. A két legnagyobb sziget: Lmon >éí& Man'* donam. Lmon on van a főváros, a1 világke­reskedelem szempontjából fontos Manila) isi. A bensz ülőit lakosság legnagyobb része a jó­indulatú malájí törzsekből dH, amelyeket a vad őserdőlakók szorítottak a városok felé. Európai ember szemipiontjából azonban n kit­in,, rendkívül nehezen elviselhető. Közei van az egyenlítő, az éghajlat tforró s bár a forró- övi növényzet dúson tenyészik, az európai ember számára rendkívüli) megpróbáltatáso­kat jelent az itteni élet. Az amerikaiak elsősorban a mély ponton álló egészségügyi berendezéseket igyekeztek AFEJ-ÉÍFOGFÁJÁST,KÁTHÁLÁZTHÖlfet'ÄÄiaSfT««, Volósznuleg nem fa'óita még meg cT megfelelő szert. Vásároljon Goedecko féle A n u s o I. végbélkúpot. Rövi­desen megkönnyebbül. Anusol vííá- gbirü és sokszorosan kipróbált. Cso­dálkozni fog, olyan hamar elmúlnak kínzó fájdalmai. KérHe-r-z» mea orva- sát. ümís&S­ív/ lgyorrol-törzsbeliek, akikhez a civilizáció mindezideig nem jutón el. A. bcnffjzülölt nők alig viselnek valami ru. hói a nagy meleg miatt és napjaik nagyré- Sízót u ■engerben töltik. A filippino-höigv egyébként ív.engedélyes! dohányos, azonban nem. cigarettái, hanem mr.gakészitelle szivart szív. A fiitippin o-gyerek ke dl véne játéka a 1 phgton kígyó. Az idekerülő európaiak elemet megdöbbenve nézik, a gyermekek játékát a hatalimais- csuiszó-mászóval, később azonban ezt is kénytelenek tudomásul vermi. Az európai ember száfniára persze leg»;ebe. zebb az éghajlathoz való alkalmaz kodás. Ezzel szemben az európai kultúra szívós ter­jeszkedése egyre jobban igába, fogja a föld termőerejét. Páratlan bőségben terem a szi­geten a rizs, n kávé, a cukornád és a dohány. A sziklák aranyai, különböző érceket, szenet, kőolajat rejtenek, de ezeknek feltárása csak most kezdődik — az első etrőpei ko-lóniék letelepedése után. KEKKEN ER EOETí COCOŞE LAP O RÓKÁT kényszerültek első csoportja a Füláp-szige. lekre, amelyek a tájékozatlan polgár elölt n múltban csak mint egy titokzatos vad folt ■szerepeli « térképen, i A „földi paradicsom“ A Fíiilöp-szigelcsoportnak, amelynek az Egyesüli-Államok az urai Manila a fővárosa. Természetes, bogy a kivándorlók elsősorban a már kulturált ás fehér emberek szemjpont- jábó] felfedezett városokban igyekeztelc elő­ször maigniknak uj egjzisztencát teremi’eni. A négyezer lakosú Mankóban például a leg­utóbbi hónb.pokbati már több európai kiván­dorló szállt partra s ezzel az 1038. évi nép- vándorlás egy uj „földrészt“ fedezett fel a maga számára. A Fülöp-szigetcsoporton Amerika a gyar­matosítás utolsó negyven esztendejében, cso­dákat müveit. Igaz, hogy ehhez a természet adta meg az alapot. Ha ugyan:» létezik „föl di paradicsomi“, úgy a Fü 1 öp-íszigeiekre való- bo\nj illik ez az elnevezés. Ez az ércekben, gyümölcsökben és növényzetben buja föld valósággal ontja a természet kincseik Bár a 1 a gyilkos maláriának, amely évente tízezré­vel irtotta a benszülőtt eket. Aztán modern utakat, vasútvonaladéért építettek, bevezették a táviról, telefont; kórházakat, városi isko­lákat emeltek a vad őserdők helyért s igy ma már Maráig mellett több városban európai értelemben is modern élet folyik. Villamos és ősi népszokások Az elameriknlasodott nagyvárosok mügéd azonban, a szigetek békéjében., ma is az ős­erdő az ur s a vad benszüllöttek, minden iskoláztatást, ájság és rádió ellenére sem ad­ják fel régi 'Szokásaikat. Vasárnaponként szenvedéllyel űzik a kakOsviadalt és * Moro- törzs még ma is ázsiai pompával, rikító di- szekkel felei tornázva adja férjhez leányait, akkor isi, ha a vőlegény véld'.lenül egy már kiművelt benszülőtt rendőr, sofőr vagy rá­diótechnikus. Az őserdők mélyén- egyébként sem haj­landók tudomásul venni a kulibura haladé át, a törvényeket és- a fehérek mind gyakoribb jelen Ikezósiét. A fák sűrűn összeljon.ló lombjai közöl1, rendeznek be rnagnknek ma •.'s* fészeiklcukást BORSZÉK TÉLEn ÁT a LEGIBEáLISflBB ÜDÜLŐ üELY! Az évszázados fenyvesek ozondus levegője, parkok, sétautak kielégítik a turistát, minden­féle télisport: korcsolya, ski, ródli a sportkedvelőknek. Ideális vadászöhely, gyógyvízforrások' VILLA MUREŞEANU Borszék legszebb helyén, 36 ultramodern berendezésű, teracotta-kálvhás szoba, fürdő- szobák, hideg és meleg folyóvíz, 2 nyitott és 6 zárt terrassza!, táncterem, játékter­mek, 3 hall, orvosi felügyelet, — A gyönyörű üvegpalotában teljes penzió I. osztály napi------ 550 lei, lí. osztály napi —----- 450 lei. III. osztály napi ------ 350 lei. A szobák és az ellátás felől minden felvilágosítással szolgál és szoba-előjegyzés eket felvesz: Dudi Breher, casierul Băilor Borsecj, Gara Toplita, judeţul Mureş. Walkfiaton Ezt a szörnyűséges angol-görög szói s a szó mögötti levő mégszörnyüségesebb „spor­tot“ Amerikában taLátták fel és Newyoikban van g hazája. A Marathon és a waJk (járni) szóból faragták a vvaí'kiiatont s nem az a megdöbbentő, hogy kitalálták, hanem, hogy gyakorlása valósággal őrülteké tett, tömeg- hisztériává, E-gv bomlott-agy-szüleinény —■ 9 követői, a- walkbaton bajnokok, fiatal nők és fórfiaík', a járóverseny, az uj amerikai őrület megszállottjai. Ezek az emberek jár- ai ok. Csupa emberpár. Száz és száz k őrben- járó. Jánnak egész nap és> járnak egész éj- szeilca. Napokig, beleikig, hónapokig. Járnak addig, inig partnerük vonszoljál őket tovább. Az egyetlen szabály: nem srabad mgflálbi, Naponta háromszor kapnék enni. Minden, ét­kezés' 15 percig tart. Állva keM entaiSk,. Min­den órában egy negyedórát adhatnak — 6 órát naponta, 15 perces részletekben. A 151 percből három azzal telik el, nűg a „ver­senyző" ki-, vagy be vonszolj a magát a te­rembe, ahol a versony folyik. S ezek ateii a negyedórák alatt kell a dagadt, sebes lá­bakat bekötözni, mosdani, tussolni, borot­válkozni, És a győztes- — az a pán. ameiy még mindig jár, miikor a többi összeesett — ezer dollárt kap jutalmul!. Loug-Islandon, Newyorkban egy modenui- zál-t garázsban tarják a walkhatont. Az Egyesült-Állam-ok minden részéből utaznak oda kiváncsiak, hogy lássák a győztest. A verseny szi-nhelye éjjelTiap-pal nyitva áll, mert a verseny izünefc célikül tart, hánap<.- kon át1. A f-alon fekete táblára, fehér kré‘á- veil árják a párok nevét: jártak 16 napot — 384 órát — indultak ekkor és ekkor. A porond körül tribün, különböző, jó drága ülőhelyek­kel. Az emberek ültnek, rágógumit forgatnak a foguk közit, whiskyt isznak szódával és- nézik, hogy hogyan esnek össze az emberek. Egy orvos is ran, szabályos orvos.-, szabályos fehér köpenyben, aki elsősegélyt nyújt1. A me, rib«,! orvos. Nem jut eszébe, hogy tegyen ve- iliaxuiiti a walkhaton-örület ellen. Ö teljes'i-ti a kötelességét s lia őrüllek egyr ő-rül’ségért vagy ezer dollárért tönkreteszik magukat, ez nem az ő dolga. Estétől hajnalig fehéren izzó. , fényes lámpák alatt kering a waMkhaloni se­reg. Körbe-körbe-kölrbe. Némelyik járás köz­ben elalszik, a párja felfogja. Néha 0» nö ci- pelli a férfit, dagadt lábbal, lie'-eken át. Ezer dollár — s a nevük, meg a fánvképiik Ivnne les-z ez újságokban. Wa’lklvatoit-bajriokok lesznek! Dicsőség, hírnév, ezer dollár — le is filmezik őket — csak menőit menni kö'-be- körl>e a tempók alá 1-t.. . Vfl'n <\bbe»ii valami tébolyitó és szégyenletes c* megalázó. Ember a XX-ik században, ehiel'y önmagát dantei kínokra átéli — ezer dollárért! és múló „dicsőségért“. É$ ember a XX-ik században, amelyik kilométereket uta­zik, hogy lássa porondon maradni az uj üiü- leL halálos au. elcsigázott győztesét.. . W ' (M. L.X

Next

/
Oldalképek
Tartalom