Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-18 / 289. szám
193 S december JS. ELLENZtiK Köv<*1h*rih: U'iraţna? I Dj itägQhafölom lene bontakozik kl az európai válságból Német tervek Keleteurópa átalakítására RIGA, december hó. Lettország fővárosába beköszöntött a tél és a Brivibas bulvár meg a Kailku iela sarkán bundában irányítja a forgalmat a közlekedési rendőr. A Daugava torkolat» felől jeges északi szél süvölt. A tél miatt elcsendesült város közvéleményét, a rigai polgárokat, de főként az itteni lapokat azonban északi embereknél szinte szokatlan érdeklődés füti. Ez a kiváncsi" ság Muntersnck, Lettország külügyminiszterének angliai útja felé arányul. Nagyon fontos ügyekben tárgyalt a napokban Muntcrs Londonban. Lettország teljesen harcképes állapotban akarja he* lyezni am úgy is kitűnő hadseregét és erre angol pénzre meg hadianyagra van szüksége. Meg is látogatta a külügyminiszter az egyik nagy angol hadianyaggyárat- — Munterst külön kihallgatáson fogadta az angoö király Ls. Nem keil'l csodálkozni ezen. Sok angol pénz fekszik Lettországban, ahol még a határon átnyújtott valutabe jelentési lap nemzetközi nyelve is an' gol. A lett külügyminiszter angh'ai útja, amely bizonnyal sikerrel járt, szoros összefüggésben áll azzal a kclctcurópai átalakulással, amelynek első és félreérthetetlen jeleit észrevette ma már minden közép európai ember. 1938 december 3. November végén fordulat állott be Kárpátalja, másképen Ruszinszkó ügyében, amit Németország a müncheni népi elv érvényesülésének tekintenek, amely egy kiváló francia publicista megállapítása szerint kardcsapás nélkül alakítja át az európai határokat. Arra azonban valószínűleg ő sem számított, ahogy alig egy hét múlva cikke után, pontosan 1938 december 3-án fe£áU a lengyel szejmben Műd" ryj szejmaldnök, ukrán képviselő és btjelenti ünnepélyes formában az ukránok önrendelkezési jogának követelését. Aki elolvassa a lapok külpolitikai híradásait és jól tud a sorok között olvasni, ugyancsak meglepődhetett e híradáson. Persze nem a tényen, hanem azon, hogy ily gyorsan bekövetkezett, alig pár nappal azután, hogy Lengyelország nyilvánosságra hozta a Szovjettd való viszonyának ki mély késéről szóló ismert hivatalos közleményt, amely nagy feltűnést keltett egész. Európában. Az állandó aggodalmak között élő északi és déli kisállamok polgárainak alighanem eszébe jut Karlsbad, az idei május, Henlein 8 pontja és az azt követő események, amelyeknek hullámverései még most 'em iiStek el, sőt mintha ezek az uj hullámok amazok szén7es folytatásai lennének. Nagy Ukrajna 1938 december 3-a nevezetes dátum. Az a harminckétmillió keleteurópai ukrán ettől a naptól számítja majd az önálló állami létért inditott döntő harc kezdetét. Nem kisebb dologról van ugyanis szó, minthogy Európa keleti részén megalakulni készül Németország támogatásával ez önálló, nagyuíkrán állam. Történelmi paradoxon, hogy Ukránországot először Lengyelország akarta feltámasztani a nagy világégés után. Most pedig azt válaszolták az ukrán szónoknak a lengni képviselőházban, hogy a mostani lengyei határokat az utolsó csepp vérig megvédi a lengyel hadsereg bárminő veszedelem ellen. Sok ilyen kijelentés hangzott el mostanában. Nagy átalakulások mégis vér nélkül mentek végbe. A tervezett uj áliam legnagyobb része autonóm köztársaságként része Szovjet- Oroszországnak és e terület kereken. 450 ezer négyzetkilométer 26 millió lakossal. Ha ehhez hozzászámítjuk a többi ukrán területeket, az uj ország nagysága majdnem elérné a mostani német birodalom területét, a lakosság száma pedig túljárna a 30 millión, ami annyit jelent, hogy Kelet- európában uj nagyhatalom keletkezéséről van szó az önálló ukrán állam megalakulásával. Ukrajna népsűrűsége, noha a legsűrűbben lakott terüöete a szovjetnek, mindössze 58 lélek négyzetkilométerként tiszta agrár és nyestermelő terület. Főcikke a gabona. Aztán jön az állattenyésztés. Ezt követi a bus, vaj, burgonya, szesz, gyapjú, bőr, tojás, len, kender, dohány, stb. És mi tudja megakadályoz1**? Legfeljebb egy háború. Legföljebb egy háború Szovjetoroszország és a német birodalom között. Németország, amint |t- ten hiszik, már megtette a legdöntőbb lépést az átalakulás érdekében. Rtbbentrop és Bonnet aJláirták Parisban a német— francia békenyilatkozatot, amely ha másra nem, arra a németek szerint elég, hogy Franciaország ne avatkozzék a dologba. Más államok . . . Német számítás szerint ezek is legfeljebb fegyverrel a kezükben nézik végig Európa térképének legújabb átalakulását, amelyre Pirow délafrikai miniszter jóslata szerint tavaszra kerülhet »or. Irt északon úgy látják a dolgot, hogy e legújabb térképrajzolás ugyanolyan körülmények között megy majd végbe, mint az Anschluss, vagy a szudéta-kérdés elintézése. A különbség annyi lesz csupán, hogy ukrán szabadcsapatok és légiók indítják meg az átalakulást. Hasonló ukrán szabad- csapatok. amilyenek már most is működnek a Kárpátalján. A „Völkischer Beobachter“ alighanem szintén erre a tervre célzott a párisi német —francia tárgyalások alkalmából tett megállapítással. A francia nép élettere -=— irta a német félhivatalos — a nyugat és a francia gyarmatbirodalom. A germánságé Középeurópa és a Közelkelet. A két nép: a francia és a német tehát háttal álU egymásnak és nem egymással szemben. Az ilyen óriási horderejű készülő események mellett szinte észre sem veszi az ember, hogy itt, a szomszéd Litvániában, a németlakta Memel-vidéken német segédrendőrség teljesít szolgálatot néhány hét óta. Kis állam polgára csodálkozik és néz. És sajátmagának sem meri feltenni a kérdést: ki, vagy mi kövekezik ezután?... Fóthy Ernő. KÖLNIVÍZ ÉS PARFÜM CSAKIS EREDETI CSOMAGOLÁSBAN VAIÖDI Marconi özvegye nyilatkozott férje utolsó munkájáról PÁRIS, december hó. A talpig feketeruhás, előkelő hölgy» aki iiifi ül szemben velem egy párisi nagy hotel halijában, a világ egyik leghíresebb emberének özvegye. Életében megosztotta világhírű férjével a munka örömieit és gondjait és ma az elköltözött! emlékében és az 5 emlékének ól Mária Christina Marconi. Arcának pompás harmóniája megőrizne fiatalságát és szépségét; a gyász fájdalma csak meg- tisztifcoftítia a hires római nemesi család gyönyörű leányának vonásait. — A rákellenes kongresszus meghívására jöttem Paris ha — meséli —, mert ez a kongresszus, amely a rádium feltalálásának negyvenéves jubileumát ünnepelte, megtisztelt meghívásával. Megható volt ez az ünneplés, ahogy a franc a tudományos világ emlékezett meg férjemről. — Marconi maga volt a megtestesült jóság. Mióta találmánya meghódította a világot, egy gondolat irányította életét: szolgálni az emberiséget. Nagyon fájlal ta, hogy a rádió, melytől az emberiség boldogságát várta* nem maradt meg mindig ezen az utón. — Igaz, hogy feltalálta a haláisuga rat? — Nem szerette, ha evvel a kérdéssel faggatták. Kétségtelen, hogy kutatásai során számos olyan eredményre jutott, amely talán későbbi felhasználásában nem mindig az emberiség b > dogságát szolgálta. Ezektől Igyekezett szabadulni és visszatérni olyan munkához, amely örömet, jólétet, megelégedést hoz son embertársai számára. Hogycm dolgozott Marconi — Milyen volt munkaközben, hogyan dolgozott? — Amikor egy gondolati megérett ben ne, visszavonult a római élet társadalmi kötelezettségei tői. Abban a pillanatban, hogy átlépte ,,Elettra“ jachtjának hajó- hidját, m/egszünl számára mindaz, ami addig a külvilágból érdekelte, csak munkatársai, én és kislányunk követhet'ük. Az én számomra mindig felejthetetlenek lesznek ezek a néhányhetes periódusok, amikor nem volt számunkra más. csak az ég, a napsugár és a vég elen ség mely nek üzenetét hatalmas rádiókészülék hozta el számunkra.. — Öirömömet nem zavarta meg semmi, mert ha Marconi a munka szerelmese volt is, nem volt olyan nap, vagy óra, amikoff én és a kislányom ne léphettünk volna be a laboratóriumába. Sohasem hallottam tőle azt, hogy: „Most hagyjatok dolgoznom!“ A tejgélmerültebb munkában is boldog mosolyra derü l arca, ha a kis Elettra csengő kacagása hangzott föl a háta mögött. Ilyenkor térdére vette, magyarázgateftf neki. Nem csoda, ha Elettra, leány létére, ma is jobban szeret mechanikus játékokkal jáiszani. mint babával. — És mi történik Marconi félbemaradt müvével? Nincsenek tanítványai, nincsen, aki folytassa azt? — Munkatársai voltak csak, de ig#®i értelemben vett tanítványai nem. Tervei nek lényegét, értelmét csak ő ismerte, mérnökeire csak részlertfelada oka: bízott. Az ifjúságot szerette, de a íUtalok nem igen keresték föl tanácsért, támoga fásért. Pedig jó sziwel fogadta volna őket. De a mi fiataljaink talán mások, mint az iá lelkes és bátor amerikai fiatalság, amely nem fékezi az érzéseit és bátrabb a közeledésben olyanokkal szemben, akiket nagy kortársainak ismert. Marconi életében többször gondolt arra, hogy nem lesz munkájának -gazi folytatója. És ez gyakran szomorúsággal töltötte el. Arany a tengervízből — A világ keveset tud Legutolsó munkáiról. Mik voltak ezek? — A rövidhullámok irányítása fogtal- koztát'üa, aminek olyan nagy jelentősége lehet a rádióközvetitette üzenetek ti'ká- nak megőrzésében. De volt egy másik terve is, amárő talán még kevesebbet tud a világ. Foglalkozott azzal, hogyan -ehet a tenger vizéből aranyai termeim. Minden másnál talán fantasztikus eltévelyedésnek tűnhetnék az ilyesmi. Hiszen eí az egész célkitűzés veszedelmesen emlékeztet a középkori alkimisták misztikus vizsgáló dásaira. Csakhogy Marconi bebizonyította, h<*gy számára csak rövidebb, vagy hosszabb idő alatt megoldható prob!A mák léteztek, de nem léteztek megoldhatatlan problémák. És meggyőződésem, hogyha a halál el nem szólítja, megoldotta volna ezt is. Aigner László. A karácsonyi könyvpiac legnagyobb szenzációja: 01 CH0Í88: Eil láliálc a csillagok A „Réztábla a kapu alatt“ világhírű szerzőjének uj könyve, —■ ha ez lehetséges — még érdekesebb az előbbinél is. Hozzánk már csak a második kiadás jutott. Két kötet 800 oldal, fűzve 314, kötve 414 'ej. Kapható az Sllenzék könyvosztályában Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Utánvéttel is azonnal szállítjuk. - Kérjen azonnal ingyenes újdonság jegyzéket,.