Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-18 / 289. szám

1938 december 18. ßLLEffZßK VASÁRNAPI KRÓNIKA írja mArai Sándor Idő közben A KILÁTÁS A szálloda a hogy tetején épült s szo­báim erkélyéről messze., messze láttam. Naphosszat az erkélyen könyököl lem s néz'em a koraő.sz finom fátylaiba csa­vart tájat, a kilátást. A nagy város idegen, és méltóságtel- jes volt a messziből: a házak és házso­rok mértani ábraként tapad ak össze; házat nem láttam sehol, de helyette dú­san burjáno7jtak a háztömbök és város­negyedek. Első napon álmodoztam és néz em a kilátást, a várost, ezt a mo­dellszerű szerkezetet. Más ad nap unatkoz­tam és ásitozva néztem a várost Arra gondoltam,, hogy nagyban és kilátássze- rüen semmi nem érdekes. Egy háztömb soha nem érdekes; mindig csak egy la­kás érdekes, egy ablak, egy szoba. A „város népessége“ nem érdekelt- engem csak Gizella és Henrik érdekelnek. A szürke folt, mely a messziségben oly fes­tőién jelzi az erdőt, nem mond semmit, de egy fát,, egye ienegy, mely lombjai­val beárnyékolja ablakom és madarat tart az ágon, megragad és elbűvöl. Csak a .részlet érdekes. Csukjátok be az ab­lakot. DAGÁLY Valami* éppen mondani akart, szeme kigyulladt, szórakozott fénnyel, mint ahogy a käs villanylámpa, amelyet zse­bében felejtett az ember, világítani kezd a puha szöveten ót, Kezét halántékához emelte,, mór csaknem kimondta az iga­zat. De akkor megérkezett, a dagály és mindent elöntött, elsöpört. Hallgattam szavai áradását, mely egy hangn csobbanással és ismétlődéssel so­dort moszatat, döglött halat és döglött , _ AFEU-ÉS FOGFÁJÁST NÁTHÁLAZT HÜLÉST kepjen eredeti cocosel porokat érzéseket, üres konzervdobozt és üres panaszokat, hallgattam ezt az örök és egyhangú áradást, mely elömlött a va­lóság partjai felett. A dagály kerek mon­datokban érkezett, néha felcsapott a par­ton, túl élete biztos keretein s már a ház­falat is súrolta. Egy csendesebb pillanat­ban felemeltem kezem és az égre mu­tattam. — Mi az? — kérdezte gyanakodva. — A hold! — feleltem. — Vigyázzon. Nem látja?... Itt a dagály AZ ESTÉK Most már mélyebbek az esték, mélyeb­bek, árnyasabbak, titkosabbak. Tartal­muk szűkszavú és egyhangú. Ezt mond­ják, mint mindenki, aki öregszik: „Fi­gyelj az árnyékra. Látod, milyen nagyra nőtt? Mert az árnyék is valóság.“ Az este is valóság, mint a házak, fák és csaíakos kertek, melyeket betakar lucskos lepleivel. Életünk az estében is történik, mint a térben. Egyszerre nagy Ä modern gyermek­nevelés kézikönyvei Székely Béla, A te gyereked. (Kézikönyv szülők és nevelők számára a lélektani alapokon nyugvó modern gyermekne­velésről) H-ik kiadás —- — Lei 66*— Székely Béla, A gyermekévek sexualitása Földes Lajos, A fiatal anya — Lei 86*— Dénes—Schächter, A ma gyermeke. (A gyermeknevelés enciklopédiája a szüle­téstől egészen 15 éves korig.) — Il-ik kiadás-------------------------Lei 150*— Dr. Kármán, így tornásztassa gyermekét. (160 képben a gyermektornásztatás gya­korlati kézikönyve.) — — Lei 40*— Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel U azonnal szállítjuk. desz az este, mint a - hatottak orra Hall­gat, de némasága követelő Mindenki meghajtja kissé fejét, mikor belén az es­te kapuján. A harangok is szólnak, ide* gesen és szabálytalaniuL. Látnivaló, tör­ténik valami. A MÁSSALHANGZÓK De a mássalhangzóknak nincs költő­jük. Rimbaud, gyöngéd ujjakkal és ti­tokzatos színkeveréssel, megadta vx ,»A‘‘- nak, az „Ó“-nak és az ,,E“-nek igazi szi* nét. Aztán elhallgatlak a kódok, szóra kozottaji, Ki irja meg egy napon az „R‘ igazi értelmét, azt a különös recsegést és ropogást, amely úgy hangzik, mint mi­kor a csonttá fagyok orosz tájon mene­külő szibériai rab alatt megreccsen a rő- zse, ki irja mog a ,,H“ 'ehelletét, amely olyan, mint mikor egy tüzelő arcú, hzen- ötéves leány reásóhajtja első szerelme nevét a jégvirágos ablaküvegre, ki írja meg az „S“ sistergését, amely a pillana­tot idézi, miikor Savonarola meztelen tal­pai alatt parázslóm kezdenek a máglya­rakás rozséi, ki beszél a kaján akasztó­fáról az ,,F“ rőt, mely várja, hogy fel­kössék felső ágára a kövér rablót, az ,,Ó“-t. vagy a céda „U“-t, e zöldruhás kém nőt? Csak a „V“ szerepel az. iroda lomban a darvak jogán, az északi versek­ben. Munkára, henye költők! Birsüljük meg az anyagot, mellyel dolgozunk, fejt síik niqg a hetük értelmét Végre is, ez a dolgunk. MEDICINA Ideje lenne, hogy végre a betegek is megírják. Olyan uj gyógyVanra gondo­lok., melyet az ellenpár! u\ szerkeszt és bizonyai''. Merít ők is tudják, a betegek, ők is tudják, hogyan kezdődik a vak­bélgyulladás, milyen feltételek mellett zajlik le a hagymáz, mi jekemzí az agy- hátyagyulladá.st? Mi is tudjuk, legalább olyan közvetlen tapasz Teásból, mint a tudor s előadásunk éppen oiyan hiteles és szakszerű. Szólaljunk meg végre, mondjuk el. Nagyon tanulságos ’esz. Az orvos és a betegség is tanul belőle. A REJTÉLY öt tes'vér. A szülők érnek. Az anya el* kopott a szülésben nevelésben, nem le­het már megtudni, mi lakik benne, olyan, mint egy elnyűtt, szürkére mosott kelme» melynek alapszíné! már csak sejteni le- hét. Az apa csendes, tunya és szótlan, a betű akkordmunkása, a szellem hivatal­noka. Az öt gyermek közül négy nem mutat semmit. Közepes „jó tanulók“, különö­sebb képességek, rendkívüli érdeklődés nélkül. De az utolsóelő ti gyermek, a fiú, aki most nyolcéves, Mozartot zongoráz- 7,a,, hallása tökéletes és letétien, a zene, születése pillanatától, valamilyen ismerős őisi nyelv számára, melyen folyékonyan beszél. A csaláicHtagiok egyike sem ért zenéhez. Az anya zongorázott valamikor, egy ujjal, ahogy illák. Mi történt e igjyermekkel ? Hol történt, mikor történt, az anyaméhben, vagy az ősök életében? Honnan hozta ezt a fel- j tétlen hallás?,, ezt a vak és buzgó készsé­get, ezt az ősi beavató» tsá got, amellyel beleszületett a zenébe, min egy rokon elembe, melyhez külön szervei vannak, kopoltyui és uszályai? A család elra­gadtatva és gyanakodva szemlélte a cso­dát. Lábujjhegyen és félénken járnak kö’ rülötte. Mi ez a fény a gyermek szemé­ben, micsoda rokonság üt á‘ ennél az egyénnél, mert ez a kivétel, er a rejtély, ez a kvs csoda? Senki nem ér i Talán az Isten, talán ő érti AZ ARANY FA A fa, mely ablakom előtt áll s egész éven át elszórakozi»"váltakozó jelmezei­vel, ez októbereleji napsütésben levetette évközi viseletét, a paréjzöid lombokat, ezt a suhogó váganót: most aranyba öl­tözött. Arany leplet visel, mint a nők a nagyvárosi színházak bemutatóin, pu­ha és csillogó anyagot, aranyiamét. Olyan mos'., mint egy, már nem fiatal hercegnő, Párisban, száműzetésben: pom­pás, méTóságos és szomorú Órákig tu­dom nézni. Néha megmozdítja arany karját; mintha mutatna vaianrv felé. ÓVÁS Elérkezett az ideje annak, hogy az iga­zat ird — a árgyi igazat, az: una'mas igazat s azt a mélyebb, kegyetlen.hb, ta­lán iszonyúbb igazságot >s. amelyben nincs helye többé a kellemesnek és a mellékesnek. Az igazat ird, mintha gyónnál halálos ágyadbn. Az igazat ird. mintha lsen megragadott volna. Ne ;rj többe ietsze tősen, sem ,r szép“-el, ha az igazság nem tetszeős, vagy nem szép A titkot ird, a végzetet. irathamisitás vádja pillanatig sem áll­hat fenn. mintán a házasságot szabály­szerűen, anyakönyvvezetö előtt kötöt­ték meg és igy arról szabályszerű hiva­talos okiratot kaptak a felek. Ugyanakkor a csalás vádja is megdőlt* mert azáltal, hogy a vádló t urilánv há­zasságra lépett férjével, senkit sem káro­sított meg, sem pedig jogtalan, anyagi előnyöket nem szerzett a házassága ré­vén, már pedig a csalás kritériuma tud­valevőleg az, hogy valakinek a tudatlan­ságát rosszhiszemüleg kihasználva, anya­gi előnyökhöz jusson. A két vádpont ab­ban az esetiben sem állja mag helyét — fej'étté ki tovább a védelem álláspontját dr. Serban ügyvéd —, ha tegyük fel, valóban csak azért ment férjhez a vád­lott urilány, hogy ezáltal jusson állam­polgársághoz. Tudott dolog, hogy nem minden jegyes­pár köt szerelmi házasságok hanem van­nak érdekházasságok is s ezen az alapon nemcsak a jelen vádlottakat, hanem Nem követ el csalást az a nő* aki azért köt házasságot, hogy az állam- polgárságot megszerezhesse Rlagyérdekességii ügyben döntött a büittetfotfábla KOLOZSVÁR, december 17. Rendkívül érdekes bűnügyet tárgyalt tegnap a kolozsvári büntetőlábla Cupasa- ianácsa. Az ügy előzményei néhány évre nyúlnak vissza, amikor is egy Modonyí Gizella nevű urülány házasságot kötött Túrós Viktor vidéki kerékgyártóval. Pár hónappal a házasságkötés után feljelen­tés érkezét»: a dési ügyészséghez, amely­ben a feljelentő azzal vádolta meg a fiatal urilányU aki azelőtt külföldi állampolgár volt, hogy azért ment férjhez a kerékgyár­tóhoz, hogy házassága révén nyerje el a román állampolgárságot, anélkül azonban, hogy pillanatig is arra gon­dolt volna, hogy komoly házaséletei fog élni férjével. Egyszóval csupán látszólagos házas­ságra lépőit, ami által csalást követett el. A dési ügyészség okirat ha m i s itás és csalás vádját emelte úgy Modonyi Gizel­la, OcÜamint bátyja, Dezső ellen. Ügyü­ket első fokon a dési törvényszék tárgyal­ta le, amely ez év tavaszán mindkettőjü­ket felmentette a vád adói. Az ügyészség azonban a törvényszéki Ítélet ellen feleb- bezést adottá be és így kerül, az ügy teg­nap másodfokon a büntető tábla elé, ahol a vádat Iepune táblai ügyész képviselte, mig a vádlottak vékjeimé', dr. Serban ügyvéd Iá ta el. A büntetőtáblai tárgyaláson a védelem részéről dr. Serban ügyvéd kifejtette a bíróság elölt, hogy mind a két vádpont alaptalan. Az oir számtalan jegyespárt lehetne a vádlottak padjára ültetni. Az elsőfokú ifelet meg­erősítését kéri a büm’etőtáblai tanácstól. Iepure táblai ügyész a különös hátterű ügyben a döntést a bíróságra bizza. anél­kül, hogy a vádpontokat részletesebben boncolgatná. A bíróság rövid 'anácsho­zás után hozta meg a döntést az ügyben, mely szerint a büntetötábla helybenhagy­ta a dési törvényszék ítéletét s úgy Mo­donyi Gizellát, mint fivérét felmentette a vád alól. Az Ítélet jogerős. Sikkasztással vádol! községi jegyző a Dűnfeíöíáhia előtt KOLOZSVÁR december 17. Tegnap drielőtt tárgyai! tn a bűn te tábla ötös lain ácsa Parjescu táblabiró elnöklete °Tatt Lacatu® Franeisc bogijai községi jegtvzd sí kkoisz'llási bűnügyét, aki a (vádirat szerint, 120 ezer lejt sikkasztott el a község pénztá­rából. A tegnapi tárgyaláson a vádlott jegyző azzal védekezett^ hogy a sikhaiS'Ztás ténye nem áll fenn, mündőlssze a számadások és a könytwezélés tömd voll»ak bizonyos diffe­renciák. úgyhogy a hiány a közsiég pénztá­rába*] tévedésből keletkezett. A vádlott jegyző kihaiLIgatáJsa után Gergely István hites kömy- velöt hnlligulAn ki sízakórtöként a bíróság, aki azonban egy rövid tárgyalás keretében nem tudta azonnali megállapítani a» terjedel­mes számviteli könyvekből a pontos tény­állást s ezért annak áttanulmányozására és a szekértői vélemény benyújtására úgy Iepure táblai ügyészi., »valamint dr. Bratu védőügy­véd újabb időpont megadását kért'éfa a b; ó- ságtól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom