Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-18 / 289. szám

Et..i A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Békebeszédek és valóság < hamberl-un c/en a héten két hékebe* szedet is mondott, nagy merészség volna azonban állítani, hogy a súlyosan bei eg eu­ropa béke a," angol miniszterelnök bes/e dei után jobban érzi magát. Sör, mintha u békebeszédek is kevésbé békésen li.mg/a- nának, mint Chamberlain előbbi beszedet, bgyik „békebeszéd“' kísérő körülményei, a londoni német nagykövetség és a nemet újságírók távolmaradása, minden esetre zavaró motívumoknak tekinthetők a ma: viszonyokhoz mért békés kijelentéseit ál­tal keltett hangulatban is. Chamberlain közvetlen munkatársainak kijelentéseit pc- dig még a lenti eufemizmussal sem lehet, éppen békésnek tekinteni. Sir Oliver Stan­ley angol kereskedelmi miniszter és I Ind- son külkereskedelmi államtitkár bizonyos fenntartásokkal egyenesen az angol keres­kedelmi háború szándékát jelentették be Németország ellen és Schacht dr. most fo­lyó londoni tárgyalásai alighanem c fenn' tartásokhoz kapcsolódva próbálják elsimí­tani az ellentéteket. Az angol politikai életben még mindig kivételes tekintély fö­lött rendelkező Baldwin pár nap előtti iá- dióbeszéde szintén nem volt a legbarátsá* gosabb hangú a németekkel szemben s a németbarátság angliai főképviselője, fon donderry 3ord, akinek vendégszeretetét londoni kiküldetésükben Ribbentrop báró és Nvíedernann kapitány is élvezték, ieg- utóbb egy sajtónyilatkozatban hangoztat­ta, hogy a németeknek nem szabad gyár* mati területet átengedni, mert „véleménye szerint nem lehet átengedni semmilyen lakosságot olyan államnak, amely másfaju lakosok számára az. egész, világ által kár­hoztatott helyzetet teremt“. Németország, mint az utolsó napokon BaiUlwin ellen el­hangzott sajtótámadáiok mutatják, szintén nem marad adós a válasszal, bár német vezető korok eddig feltűnő mérsékletet mutatnak az angol nyilatkozatok éies hangjával szentben. Franciaország és Olasz­ország között ezalatt változatlan erővel folyik tovább a sajtóháboru és néha hiva­talos nyilatkozatokból is az ellentétek ve­szedelmes villámlásai csapnak elő. ilyen körülmények között újra fölmerül a kér dós: mit érnek az ellentétes nagyhatalmi csoportok egyes tagjai között létrejött megállapodások, a nemrég aláirt francia*— német barátsági nyilatkozat s a nem sok­kal azelőtt létrejött angol—olasz megák lapodás? Mint egy londoni nagy kp mondja, népek közöti paktumokat a fék' hez lehet hasonlítani. Sem a paktum, sem a fék nem biztosit teljesen az összeütköző' sek ellen. Amit azonban mégis el lehet tő­lük várni, az annyi, hogy a nagy veszciy pillanataiban mérsékelni tudják a tempót. Az utolsó hetek eseményei alapján, még erre a tempó-mérséklésre sem támaszt­hatunk túlzott reményeket.-.*& .>i Ä memeli kérdés Semmi esetre sem lehet tempó mér-sék’ lésről beszélni a pillanatnyilag legsúlyo­sabbnak látszó problémák, az olasz—fran­cia viszály, a memeli kérdés és a Nagv- ukránia kialakítására irányuló törekvések kérdésében. Ta'lán legkevésbé veszedelmes­nek látszik a három között a memeli kérdés, ahol az erejében érthetően nem bízó s a csehszlovák tapasztalatok után külföldi segítségre sem túlságosan számí­tó Litvánia, minden valószínűség szerint, még idejében az engedmények terére fog lepni hatalmas ellenfelével szemben. Kovno, amint látszik, úgy érzi, hogy Csehszlovákia is épebb bőrrel menekült volna, ha még a karlsbadi pontok felál" látása, idején teszi meg engedményeit. A litvánok, bár szoros kapcsolatot tartanak fenn Moszkvával s az utolsó időben lát hatóan közeledtek Lengyelországhoz is, ezért előreláthatólag az engedmények te­rére fog lépni. Hogy ezek az engedmé­nyek mennyiben hoz^k végleges megöl­Uj; Ltskás és butorf Fraenkel uj albumkönyve, 12.3 lej. -— Botha: Korszerű családi építkezés. 292 lap, 92 ábra, 132 lej. Óriás: Építőipari kézikönyv, 1200 lap, 1155 lej. Forgó Pál: Uj építészet, 264 lej. Sándor Kisházak fervgyüjteménye (Mappa), 396 lej. Mi­hály: kötségvetések, leszámolások, 396 lej. LEPAGE-nál, Kolozsvár. — Postán Utánvéttel. Kérjen teljes szak.jegyzéket, ^ dásr, anélkiiU hogy a fenyegető csehszlo­vák példa megismétlődnék, a/ termesze- lesen a jövő kérdése. A francia—olasz viszály Sokkal veszedelmesebb ennél a kérdés­nél -< francia -olasz uJbntet kérdése, mélyben a legerősebb hatalmak közé tar­tozó kér. állam áll egymással szemben. Mindkettő irányadó tagja egy-cgy hatalmi csoportnak, ríls/.igctclődésükrc tehát egyik oldalról sem lehet számítani. A franciák, amim Parisban állítják, nem engednek át más hatalmaknak egy ncgyzctccntjméter- nyi területet sem. Az olaszok viszont, amint külpolitikái vezető publicistájuk kifejti, semmi körülmények között sem hajlandók többé lemondani követeiésük- ről s ebben elhatározásukban a Róma — Berlin tengely másik tagjára, az olasz szövetségeséhez szilárdan ragaszkodó Né* metországra támaszkodnak. „Ez ellen min­den francia ellenállás reménytelen — írja Virgilio Gayda, akitől a fenti idézet is származik. — A történelem sorsszerűén halad az ilyen ellentétek szükséges meg­oldása leié. Olaszország és Németország, melyeknek közös az érdeke és közös a sorsa, elhatározott akarattal és közösen haladnak a-/ előttük álló nagy jövő felé“. Az igy kifejtett álláspontokhoz való ragaszkodás ma már mindkét részről a nemzeti becsület kérdése leb annál is in* kább, mert a vitában nemcsak átengedhe­tő területekről, hanem döntő hatalmi po' ziciókról van szó. Tunisz legészakibb pont­ján fekvő hadikikötőjével, Bizertával, há­ború esetén súlyos veszedelmet jelenthet ®z olasz érdekekre s amint római lapok írják, ..Olaszország mindaddig a Földközi- tenger fogba", amíg Fumsz francia keze ben marad. Korzika hadi szempontból en­nél is veszedelmesebb lehet az. olasz par­tokra nézve. Ez a sziget ékszerücn nyo­mul he a Tyrrheni Tenger és a Génuai- öböl közé-, az olasz Sz.árdiniától csak iţ kilométerre fekszik s a toscanai partoktól S’4 kilométernyire. Nagyon megerősített had: kikötőiből francia repülőgépeknek alig kétszáz kilométernyit kell haladni, hogy Rómát, Milánót és Turint támad­hassák. Bizcrta, Korzika és Franciaország déli partján, levő nagy hadikikötőjé. í on­ion a>. olasz partokkal1 szemben veszedel­mes stratégiai háromszöget képeznek, melynek megbontása nélkül Olaszország helyzete a Földközi-tenger nyugati me­dencéjében állandó veszélynek van kitéve. Viszont akár Tunisz, akár Korzika elvesz­tése a franciákra nézve ®z afrikai gyar­matbirodalmukkal v<dó összeköttetés biz­tonságát veszélyezteti, amire már eddig i* meglehetős veszélyt jelent az olasz elfte- lyezkdés Majorca-szigcten, A német álláspont ilyen értelemben fog fáradozni római lá- Francia részről a német-francia béke- egyezmény aláírásakor íóHeüék a kér­dési. hogy Nétnelor.szág müven álláspon- lol foglalna el, ha ezzel a vitával kapcso­latban összeütközésre kerül a sor olaszok és franciak közölt. Wiedemann kupi any, Hitler bizalmas kiküldöttje most vi11e Parisba a vezér válaszát erre a kérdésre. A válasz tartalma hivá'alosan aligha fog nyilvánosságra kerülni. Az il’c íékes állásponttól sohasem ellőni német aj 1 ó cikkei azonban kóLségol sem hagynak afelől, hogy Berlin — akarja. ncmakar vr. — ebben a kérdésijén is teljes erővel 'ínn gatja Romát. Német la-.-ok szerint, z biroodom ezen a téren is esi!* a nép* elv álláspontjára helyezted a t*:i: s ezt:« az alapot éppen úgy, min’, az olaszok, Tasznak tekinti Korzikát. Ez a.ónban nem »eien' annyit, hogy Németország, melynek ebben a pillanatban a franciák megnyugtatása fontos érdekei közé tarto­zik. ne tegyen meg mindent egv átmeneti megoldás érdekében. Minden bizonnyal, logatása alkalmával a nehéz külpolitikai helyzetekhez már szülte hozzászokott Chamberlain miniszterelnök is Aímeneti megoldás azonban aligha ver végét a francia olasz elleniéinek, mely a közel­jövő Európájának egyik legveszedelme­sebb kérdésévé érhetik ki. A nagyukrán terv A harmadik nagy vi ás kérdés, mely­nek gyors kiérlelésérnl titokzatos erők gondoskodnak és melynek fönnállását azonban hivatalosan együk oldalról sem isménk még ed: az ukrán-kérdés. Ez a kérdés elsősorban Lengyelországot es Oroszországot érinti és előreláthatólag módot fog ad'ni az európai poii ikából Münchenben hábraszoritott szovjetoro­szoknak arra. hogy teljes erő vad vissza térjenek az európai vitákba. Az ukrán tervek egyik vezető egyéniségének, Ko- novalecznek térképei és statisztikája sze­rint, az tikra n követelések ki lenes zúz ez er négyzetkilométerre terjednek, negyven- nyolcmillió lakossal. Éhből 730.000 négy. zetkilométer és 34 millió lakos esik Szov: jetoroszországra, 138.000 négyzetkilomé­ter és hétmillió lakos Len gyeiországra. A jövő Nagyukrajna, melynek kiinduló pon'ját sokan az uj Csehszlovákia kere­tei közölt megszervezelt Kárpátuljóban, látják, a Duna tónk oldatától és a Kárpá­tok felső részé öl a Kaukázusig terjedne, magába foglalná a Krim félszigetet és Kubánt és elvágná Szovjetoroszországlól a bakui petróliermTerületeket. Lengyelor­szág térülőének és lakosságának körül­belül egyharmadát vesztené 0! benne. — Számítani lehet tehát azzal, hogy lengye­lek és szovjet oroszok egységes arcvonalat alkotnak a terv megvalósőásávol szem­ben. A Varsó és Moszkva között legutóbb jelentett közeledést, éppen úgy, mint az —miw nir ram in ■mi ■ m i Megmérgezheíő-e a szervezet egyszerű ételekkel is? Igen! Hn a gyomor rém emi és/1 rendesen, h.'i a máj nem működik rendesen. Mert tud- »•silevő. 07. hogy minden megevett étel emész­tése alatt mérge« anyagot' is válos-ztódnak ki, amelyeket* főö'g a máj ép vese hl vállalt in-é- regtel-íviieni. Il i ezek megbetegszenek, akkor á! árulóén a szervezetijein egv abnormális mé- regţ’o'akódás képződk -alakok, savak, me- sze'-edéssek formájában, a melye!-; rendkívüli rt mibolúsokalt idézmek elő később szerveze­tűnkben. A világhírű amerikai Castro />., omey fő­leg az emésztő szervekre hir rendkívüli ha­tással, normális állapotot kire rí it elő és a már fennálló gyomor-, bél-, e|je-, vese- és májinegtjelegedéseknél a legkitűnőbb erediaé-» nyékét hozza meg. Gastro D. kapható gyógyszertárakba® és dingerlőikben, vagy meg emlőibe tő 135 lej lUáiivéj mellell Gs'ászár F gyógyszertárában, I'ucuresítí, Calea Victoriei 124. e’lhidegüJő viszonyt Berlin és Varsó kö­zött, ennek a helyzetiek lehet tulajdoní­tani. A szovjetorosz külpolitika viselke­dése ebben a kérdésben még s titokzatos* nak látszik. Ez a titokzatosság annyira megy, hogy némelyek egy orosz német megegyezés lebe őségéről beszé'nek már. ami természetesen főleg a lengyelek költ­ségén jöhetne létre. A kombináció azon­ban a valószínűtlenségeknek manapság olyan dús birodalmába tartozik. A szov­jetorosz külpolitika ti okzaiossága inkább annak a tudatnak tulajdoniiható, hogy az ukrán támadás elsösorha'n elkerülhe­tetlenül Lengyelországot éri, ami meg­egyezés esetén, az ö számára kezesebbé te­heti a lengyel tárgyaló felet. És Moszkva ugyanekkor azzal is számit, hogy az uk­rán-kérdés fölvétődése által okozol: bo­nyodalom újra megmozgdhaija a roha­mosan fegyverkező nyugateurópai hatal­makat is, ami mostani kényszerű passzi­vitása helyett, ismét szabad játéktere- ad­hat a szovjetorosz diplomáciának Az események gyors fejlődése tehát érdekes As súlyos dolgokat tartogathat számunk­ra az ukrán kérdéssel kapcso-a ban is. Békebeszédek ezen nem sokat változtat­nak. —s. Nobeldiţas du Gard: Egy lélek története, kél kötet, ive 317 lej, kve 416 lej. Párisi nagydijas. Pour- talés: Csodálatos halászat, kve 178 lej. Goncounfi-dijas: Pbsnier: Három házas­ság, 510 lap. Ive 218, kve 251 lej. Nobel- clijas: Undset: IIü feleség, kve 119 lej. LEPAGE-nál, Kolozsvár. Postán utánvét* TL Kérjep jegyzéket, - - - ■ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom