Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-15 / 286. szám

[ IHeiK) iudhatfiák, hogy mii érzek lseiül . .----­Qzv. Lfjiatvyné, a kétségbeesett édesanya meggyilkolt leányáról beszél J jh Luxusszappan — mely valóban szépít! Csődéi illata utolió mecjrnarad *b mp vofái tsMŐ a bőrön. Oui habja enyha — arcbőrizépitd. Olyan gazdaságos a hasznáKilb*«. hogy a szépségápolásnáí sohstam Hiánycíh'öf. KO LO IS V Alt, december i 4. A kaczik&i itebtógyiUeosság bünperéjielt drámai inioz/aujiatokban itovslkedő főtár­gyalóiéiról közölt tudósítása ink ha a rész- íotesesn vázoltuk fei újólag a bűntény folyásáé, annak előkészületeit, a tárgya- lás során a vádlottak és tanuk részéről ethaingzotiíi vallomásokat és az elvetemült gonosztett áldozatául esett Üjfaivy Anna édesanyjának, özvegy Ujíalvynénak drá nw visszemlékezését a borzalmas éjsza- kára. De a Jegbelxatóbb, legrészletesebb tuddsífásokból is kimaradt valami, ami szomorúan hozzátartozik » tragikussor- su földbirtokos család megsemmisült éle tének liü portréjához,. Erről beszéltünk a legutóbb» tárgyalá te napon a büntető'ábla tárgyalótenné nek folyosó ján a testben-lélekben meg­tört hatvanéves uriasszonnyaí, a lesiijiott anyával, akinek .szinte szeme élő t gyil IcoÉlák meg leányát kegyetlen módon a banditák. Aki csodával határos módon túlélte irtózatos idogizgahnak és súlyos sebsidések árán a megrázna n tragikus éj­szakáé és aki... drámai vallomása köz ben. amikor rövidzárlat következtében kialudj a villanyfény a tárgyalóterem ben, az újra átélés rémületében csaknem ájul tan esett össze. Moss üt ül, kimerültén és lesújtva, a JfoTyóst) padján. Mellette Eszter nevű lá­nya. aki csöndes szavakkal elmagyaráz­za, hogy édesanyja, mintán felyyágyúit, egy percig sem tudott tovább maradni az Ősi házban. De bárhol is van, minden éjszadin eg]] és két ára között, o bűntény időpontjában, amikór az ára elüd az egyet, rémülten riad jel ál­mából és kétségbeesetten szol Hja nevén elveszített lányát:. Amint... És sir. Csöndesen sir minden éjszaka... egy és két óra között. Az anya visszaemlékezése Annáról azután ő maga beszél. Az édesanya. Aki féltő gonddal vigyázott rá. Aki felnevelte. Akron ek nyugalmát en­nek a finom, negyvenéves lánynak tragi­kus sorea mégsemmisrite te.-— Ki is volt az az Uj faloy Anna? A negyvenéves lány? — Menyasszony volt a, világháború ki­törésekor — mondja a hatvanéves anya és könnyes lesz a szeme. Vőlegénye a dési honvédezred főhadnagya volt s mindjárt az elsők közölt hal» hősi halált Galíciában. Anna éle-e már ükkor össze­tört. Déléig lett. Súlyos beteg. Azt hittük, nem éli túl. Nagyon szeret ő vőlegényét És akkor határozta el, hogy sohasem megy férjhez. Visszavonult mindentől. Magábazárkózotili lett. A földje és én. Ez volt minden gondja. így érte el a 40 évet, Es akkor... — igen, a többit tudjuk. Ö is hősi ha- Miit balt. Vőlegényét 24 évvel ezelőtt a i világháború sodorta el. öt pedig a ma? szerencséden idő megcsufolt, embertelen szeHemo vitte sirba, amely hol itt, hol ott termeli ki a banditákat, a rablógyilkoso­kat, az emberi érzésükből1 ki vetkőzöd embereket. A többit tudjuk’ — Nem tudjál: — mondja özvegy Uj falyyné. — Azt nem tudhatják, hogy mit érzek én belül! Ebben a pillanatban hozzák a fegy házörök a gyilkosokat. Ujfalvyné össze­rezzen és elfordul. — Menjünk, kérem, ' menjünk! Nem tudom nézni őket! És lassan, tört léptekkel, Eszter lánya karján elmdül a folyosón. ...Megy haza, egy házba, amelyben csak lánya szelíd képe kisérti, de a márciusi borzalmak éjszakája nem ele­venedéit meg újra és újra, leküzd hetei len erővel... * <jj. a.) Az ifjúság véde'me BUCUREŞTI, december 14. Tudott dolog, hogy a jelen'égi kor­mán y/art egyik legfőbb gondját az ifjú­ság védelme képezi. Hogy. azon‘kid még, »inkább tisztába jöjjünk, hogy milyen mértekben támogatja az állam a d<áksá-> got, jó lesz néhány összehasonlító szám-; adatot hemuta nurk. Angliában egy diák fenntartásának 75; Kifizetik Szalmáron az állampolgárság nélküli nyugdíjasok illetményeit SZATMÄR, december 14. J Az ál-ami nyugd'jpániztár központjai, minit -, Rendelet a bníorozoll szobák bérlétéről Kolozsvár város rendőrsége felszólítja mindazokat' aJcik bútorozott szobát adnak bérbe bárkinek akár nap-, akár hónapszám­ra, hogy 4-8 órán belül jelentkezzenek a ke­rületükhöz tartozó rendörkomis zárdát uson egy deklarációval, amely az oiáb in vizát kell tartalmazza; a) A bérbeadó neve, keresztneve, foglalko­zása, lakásának utcája és szánta. b) A lakó, vagy lakók neve. c) A bérbeadás időpontja. fi) A bérlő focfiglkozása. V(thfmennyi bérbeadó figyelmét felhívjuk, hogy még az alábbi kötelezettségük van: 1 Rögtön jelenteni öl: kell n bérlői:, vagy bérlő minden lakásváltozását az iHd'ékes m id űri: amis : á riátus 1j ok. ■ ■ 2. flögt ön jeleríteniök kel], bármilyen lá- t népit ója érkezne Inkájuknak, akár csak 24 órára, vagy a]:ár annál röwdebh időre îs. .7. 11a a bérlő a bérbeadó tudta nélkül szálláísmrdégcf fogad, mihelyt a bérbeadó er­ről ludotráfst szerez, jelenteni tartozik a kö­rn i s zári ót us I tap' ■ 4. Aki az illelékes komiszárürhis tudta nélkül lakást nd, vagy bármi módon leplez ni yan személyt, aki nincs bejelent ne a Im­uri száriát irmok, kihágást kővel el. ■ a kerületi koniiszáriá'usok .gyakori vóráf­ién kontrádat jognak meggyőződni arról, hagy hajtották végre a bérbeadók ezeket a rendét kezesekét, oznkkgj ‘zeniben pedig, akik kihágást köveinek e], rdkabnazni fogják a 1 érvény' és m: érvényben lévő kai ormi ren­deletéi: szigorát. ö. Ez a hirdetmény nem mentesít a fíi- mnl PopulatieinŞI történő bejelentés kőtélc- ~t tiséye (tiól. A duji esendőrlégió parancsnoka: PAN AtT ES C11 alezredes. 1101,'VAT lOS]E chestor. * ' Ideges főfájás és .mindenféle kiérő ' Jelenségei hűtésnek, vigyuZAr átvágnak. v,ap,y. hiv.’.úsbc’u kő. «jdpzeüscgnck . *l következménye F.eifÁiíssji,' íofilá jóst. 'menychiiídós fájdalmakat tneselőy.-nttS, min dc-ívki iieádja nianţ.irtâ-l állandóan cz.t a cüod'aszei t. AI.GQCR ATIN'E kapheó gyógy.vzc reátakbun és tlnogőr Ä tein.. Nobeídijas da Gard: Egy lélek története, két kötet. Ive 217 tej. kve 4lő lej. Párisi imgydfjas. Poür- táiés: CsodMialos halászai, kve 178 lej. (.roncotU-Nlijas: Pksroer: Káron: házas­ság. álO lap. fve 218, kve 2őt lej. Nobel- djjtfe: .Undset: Ilii feleség; ' kv-* 110 lej. 'LEPAGÉ'-nál, Kolozsvár. Poslin utánvél- <el. Kérjen jegyzékek • v ismeretes!, körrendeletben utasította a p/in-z- iigyigaiz'gatósá'gok tnyugdijügj'osztályait, hogy ni Tiy ugdijasok hyl á lJam polgára ági helyzetük cgaízolását köívetel.jtik. Azok a nyugdíjasok, akik nem mutatták be állampolgársági okira­ti fkát-, novemberben már nem kapád: nyugdijat. Szdrtnnámu mintegy százhai-minc áDami nyiigdijlnsnuk n-ima áfflám polgárság] bizosiynt- váuiyiaii Ezek közüli küencvenbáirm:in a pénz.- ügjf'ga-zgttlöság utján kérvényt juttailták oi a KOLOZSVÁR, december 14. Az állampolgársági irévizió során, «t teglm- rrj’oliu!tabb ^Retösfgi kérdések merültek fel. Egy sereg embernek liiaz-táziatían voll-' a.z áil- kdöisiégi ügye és ahhoz, hogy teljes jogú pol- glálra tegyen az országnak,.szüksége voll arra, hogy a hatóságok illetőségét elismerjék. A megvár köziigaizgat-ásii 1 orvényneik az illető­ség jogára vonaitiko-ző endeíkezései nagyon lfaa^yosalk voltak. Nemi alakult ki megfelelő joggyakorlat s ennek következtében az egyes községi előljárói'áglok te- városi tőinádsiofc az ilietőség.i jog elismerésével -nagyon «ziikmar- kuia'u hántiaik. Vissizanhisitották az iGeiősiégi HaTíégbazatbaíerül... Ez az úr léghuzaíban áll. Ha nem dörzsöli be magát Carniol*-lal, hogy elejét vegye eset­leges gripának, liiilésnek, vagy idegfájdal­maknak, úgy rosszul fog járni. “ Camol a legjobb bedörzsölőszer meghűlés, gripa, reumatikus íájúal- mak és láz ellen. 11 y ugdJjpénztárboz s abban megindokolják, bogy miiért nincs birtokukban, öltem,poigár- r,ági bizonyít vány. Egyúttal kérték ilitetmé- nyeák kiutalását. Strutoneanu pérmigyrógöz- gató a naigyrészt mpigyar nyugdíjasok ügyét nagy megértéssel intéjjte el. Kifizettette a novemberi nyugdijátetmé- nigeiket a intézkedésit tett decemberi járan- dóságuk kiutalása érdekében és. A decemberi nyugdijat még akikor kjfeetiik •a nyiugdijiaisokiíítik, ,há a n yugd i.jközpontoak a kérvényekre adott válasza karácsonyig nem éi késane meg. jognii «vonatkozó kéréseiket még okkor1 is, ha azok jogosak voltaic Még jó, hogy ei köz* J igazgatási! tábla, mánt fel ebhez, éíyi fórum, ezökoek o jogaikat kereső embcreJcneik igaiz- sngot adót# Ezek közé tartozott Astemasi Bernát márc- mairOisiszjigéti lakos is1, aki bár aicm Máram-a* rostsizíigetcn született, hosszú éveken át ott Iá­ik ott és hozzá járult a. községi terítékhez. Ez év szeptembei- bmvábn.n ezért «arra kérte & város tanácsát, adjon ki részére illetőségi hi- z.finyitnnnyt, amit azonban a lan öcs a: zrd az ind okolássá t tagadott meg, hogy a kérelmező Galíciában, más ország terűiden született és bár hozzá járati n községi terhel: viseléséhez, illetőségre még sincsen joga. Vstanasl ezit a határozatot a kolozsvári közlgazga'tásti láb* hin ál; keresettel támadta meg. Lupu Pomípei líáblábii’ó elnöklete a kitt tegnap foglalkozott •keresetévre.l a közigazgatási tábla és or.nak helyei ö<ivo., utasította N áramár ossz igét tanácsát, hogy a kért bizomjitixínyt ad ja ki. Haterozatát a kö»ígö'Zge-tá:j»l tábla azz«Ö :n- dokolta meg, hogy Galicia tudvalevőleg az osztrók-magydr monarchia területéhez tarto­zott s a békeszerződése]: értelmében az osz- ‘trcik-magíjctr monarchia területin született és ott élő polgárok aid ómat ikusan román át- iampolgárókká leitek, illetőségüket tehát megszereztek. — ------■ ,»pwiHawi-»i------------— Szlovákiában tilos a zsidóknak kará­csonyi árukai árulni. Pozsonyból jelen­tik: A szlovák kormány re mietete» adóit ki, amelyben megállotta, hogy Szlová­kia területén a zsidók karácsonyi cikkek ] árusításával foglalkozhassanak. Jamiár elseje után a zsidók már szeszes dalok árusításával sem foglalkozhatnak. ' .százaléka háramlik a szülőkre és csak 25 százaléka az államra. A szülőkre háramlói költség Franciaországban 00 százalékot, az állami hozzájárulás 30 százalékot, és különféle intézményeké pedig 10 százalé­kot tesz kő Német- és Olaszországban az» államnak ezirányu kötelezettségei 40 szá­zalékig Csehszlovákiában 40 százalékra, mâg I yen gyelorsz ágban 41 százalékra, emelkednek. ' Most pedig térjünk Romániára. Ez az egyetlen ország Európában, mely a diák­ság terheinek 70 százalékát vette magára.1 A számadatok tehát mindennél többet bizonyítanak. Többet tétünk tehát és, többet teszünk e téren, mint azok az 6te! lamok, amelyeknek háta lm as költségveté­si tor tel ékokkal rendelkező és nagyhírű1 művelődési és szakképzettséget nyújtó in-»' tézményei vannak. A lenti adatoknál is többel mondanak azonban az egyetemi diákságunk növeke­désére vonakozó adatok. Lakosságának! számarányához képest, Romániának van a legnagyalrb számú diáksága, inig 1024. évtől 1934-ig az ország lakossága 9 szá­zalékkal, addig diáksága f>4 százalékkal növekedett. Igaz, hogy a háború után általában minden országban növekediüt az egyetemekre lódulok száma, a miénk­hez hasonló arányban azonban sehol sem. ; A jóérzés legnagyobb megsértése vol­na tehát, ha n diákság nem tekintené az állam nagylelkű áldozatát s azt a védel­met, amelyben részesül. Még nagyobb kihívás volna a jóérzés megsértése e te-, kinlróhen a román társadalom érzékeny-, ségével szemben, hiszen ez azt jelentené, hogy a érdekeltek elfelejtenék a három évtizeddel ezelőtti helyzete!!, amikor is az oktatás áldásaiban csak a gazdagok ré­szesülhetek, mig ma mindenki részesül­het benne. Bővebben e tényeket nem kell magyaráznunk. A számok mindenv nél ékesszólóhban beszélnek, ezeket ive­dig minden egészséges lélek csak megelé­gedéssel veheti tudomásul. A mai kor­mányzat az egyetemek hallgatóinak meg-: ad ja a tlsztesdé-ges megélhetés biztonsága* mellett n tökéletes szakmai előkészítést is. I'ényké palbuEsiok emlékkönyvek ieg­olcsóbban az ELLENZÉK KÖNYVOSZ­TÁLYÁBAN Clui-Kolozsvár, Piaţa Unirii. Érdekes döntés — illetőségi ügyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom