Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-14 / 285. szám

7 9J 5 december 14* T. L t. P S Z /? K Egy érdekes modern könyv Fosdick Emerson Harry—Lőfi Ödön; „Utazás Palesztinában“ Napjainkban aí'g jelent meg hasonló tar- tabun könyv, de érdekesebb bizonyárai egy sem. Nemcsak egyszerű u'deirás, honéin an­nál sok/kal több. A szerzőben- nemcsak a mai ólet, ‘hanem a '.„'bibliai országának“ ■múltja, jelene, jövő reménysége a maga teljességé­ben. meg jelenik. A szerző: Fosdick Emerson Henry newyorkil modernista szabadelvű lel­kész. I Intel veiben legközelebb áll az unitá­riusokhoz, népszerűsége o- ma élő keresztithy papok között a legelső helyen áll. Ebben a könyvben semmi sincs, arai elfogultságra, vágy gyülöle're mutatna. Mindem» sorából a bit biztonsága, felsőbbsége éis otz iiguzsug mellett ez emberszeretet magasztos volta be­szél. Úgy érkezik Palesztinába, mánt aki ta­nulmányaiból teljesen ismeri ezt m töltet, ennek a földnek a történetét ás szentnek lantja nemesek a múltját, hanem a jövőjét is. A nagyszerű séilusbúu megirt könyv az ország fekvésének le Írásával kezdődik. Min­den sora már elárulja, hogy az író szamára mitulon kő, minden szikla, minden forrás, minden völgy, halom és égbemeredö hegy­ség évezredes tönténelet mond el egy nép­nek, a zsidó népnek életéről, nagyrahivalód­iságáról és megrázó tragédiájáról. Ezért tud oly érdekes könyveli-1 inni, amely a legdivato­sabb regénnyel is felveszi a versenyt, Fosdick lei- ásában azon az utón vezeti vé­gig -a® olvasót, amelyen Mózes végigvezette népiéit az egyiptomi fogságból való szabadu­lás után. Ezéti ez utón aztán mindent meg­magyaráz. Megmagyarázza és érthetővé va­rázsolja a csodákat, leírja nemcsak az egyes nagy nevezetességű helyeket, hanem e ma' nomád- és pátyz torélelet, amely alig válto­zott a régi időktől fogva. Ma jd pedig a mai Jeruzsálemet és Palesztina más nevezetes he­lyeit árja le .s mindezeket úgy, hogy a tör­ténelem kiválóbb eseményeit a mai helyzet­tel összehasonlít ja. Végül pedig n mai hely­zetet tárja elénk. Ismerte i a cionista törek­véseket. Elmondja ‘annak Igaz oéljial', de nem huny szemet o .nehézségek elölt sem. A leg­nagyobb nehézséget abban látja, hogy Pa­lesztina nem elég nagy és nem elég termé­keny többmillió lakosság befogadására és hogy .a bennlakó arab lakosság te fantaszt­ikusan r-agasdtoduk a föld tulajdonához. Azonban néni adja föl a reményt, hogy a zsidó szorgalom, tudás és törhetetlen kitar­tás ezen a fércei i-s- dadái! arat. Humánus és; emelkedett felfogásánál fogva valóban méltó aurái. hogy mindenki elolvas­sa, áléi szereti «a „biblia országát“. Ára SO lej. Megszerezhető az Unitárius Irattérjes«- tőnél, (Cluj, Cal. M. Foch 12.) fí. P. JUgonWfléH OKsal JJnos tiuszti ft. h. lelkészt MUNKÁCS, december 13. riaszd jelen- lés szerint ukrán földművesek agyon lőt- lék Oksai János gör. kai. esperest. Az ukránok fel akarták szenteltetni z fisz ló­jukat, Oksai esperes azonban ezr meg tagadta. Vita soirán következed be a tra­gédia. temotiáolf mandánimftröl a vaiuHsiDolö képviselő BUDAPEST, december 13. A képviselőház mentelmi bizottsága tegnap kellett volna tár­gyalja Biró Pálnak, a Rimanuirány—Salgó­tarjánt Bt. vezériga zga' ójának mentelmi ügyét. Mint ismeretes, Biró 'valutásébólásba keiveredeth, amiért az ügyészség eljá’-ást indí­tott ellene s elrendelve letartóztatását. \ sú­lyosan vádolt vezérigazgató most levelet inté­zett Amszterdamból o> Ház elnökéhez s be­jelenteti, hogy lemond képviselői mankátü­tné r ól, Bródy nem kap kegyelmet UNGVÁR, december 13. Általánosan elter­jedt hír szerint Hacha csehszlovák köztársa­sági elnök közkegyelmi rondelele nem vonat­kozik Bródy volt ruszin, miniszterié. Bródy ügyében egyébként már befejeződő« a vizs­gálat és rövidesen ki is tűzik ügyében a fő- tárgyalást. >,Roboí“-gépeheÍ pró­báltak ki Amerikában NEWYQRK, december 13. Az amerikai katonai repülőparáiucsnokslág tegnap Irat úgy­nevezett ,/robot“ repülőgéppel kJ séri erezett. A gépek — melyeket a földről ^á dió távirat; ut­ján irányítottak — félórán át gyakortatozi'bk. A személyzet n élküli gépek egyelőre a l égei- hárító ütegek gyakorlatozására szolgáltak. Hetenként kétszer, meghatározott műsora atlétikai edzésen kötelesek résztvenni a labdarugó játékosok BUCUREŞTI. Hire adtunk már orról, ' hogy a labdarugószövetség elrendelte a já­tékosok kötelező atlétízálasát és részükre rendszeres verseny- és edzőmüsort tűzött ki. A szövetség melllé központi atlétikai szakosztályt, az. ajkerületek mellé pedig atlétikai bizottságokat állítottak tel, me­lyek föladata a rendeletek végrehajtásának ellenőrzése és a játékosok részére az, atlé­tikai okmány kiadása lesz. A központ most adta ki részhtes reir delkezését az atlétikai bizottságoknak, me­lyek főbb pontjai a következők: Azokon a napokon, amikor a játékosok- nak egykapus edzésük van, kötelmek iél- órán keresztül atlétikai edzést is io’vtat- ni a következő sorrendben: ioo ni.-es síkfutás, ötperces szünetekkel háromszor egymásután és utána egy 30 m.-es futás. Magasugrás (nekifutással) 2—$ ugrás. Távolugrás. 2 — 5 ugrás. Gránátdobás vagy sulylökés. Mindkét kézzel legfeljebb 6—8 dobás. KözéptávfuUs. Hetenként legfeljebb két ízben tartható, az első edzésen a rész­idők nem lehetnek kevesebbek, mm". 750 m.'en 3 p. 30 mp-, a második héten 1200 m.-en 5 perc, a harmadik héten 1 >00 m.-en 6 p. 40 nap., o. negyedik héten 20co méteren 8 p. 20 mp. ér, csak jz ötödik héttől kezdve futhatnak a játékoiok azért az időért, amely az atlétikai okmány el­nyerésére van kitűzve. Ha az atlétikai edzést követő második vagy harmadik nap mérkőzésük van a iá* rákosoknak, akkor az atlétikai edzés r-Te­re csökkentendő és közép- vagy hosszúra- vu futások elmaradnak. Az a játékos, aki valamelyik atlétikai előirt számot egy edzésen kihagyja a sor­rendből, azt később nem futható, vagy dobhatja stb. le és egész edzése nem ;ö:l figyelembe az atlétikai okmány szem­pontjából. Az edzéseket, melyeket heten­ként rendszerint kétszer tartanak, az atlé­tikai bizottságok vezetik le a klubvezetők segítségével. Az atlétikai edzések a jövő év március i'én kezdődnek meg. Amit mindenkinek tudni keil Finnországtól HELSINKI. A fmnek már a régmúlt időkben a legélénkebb érdeklődést mulat­ták az ügyességei, erői és kv'artást fejlesz­tő játékok iráni és lelkesedéssel karolták fel a modern .sportokat. A sportok fejlő­dése Finnországban szoros kapcsolatban áll az ország történelmével. Miután hal évszázadon áh 1581 óla nagyhercegségi minőségében Svédországhoz • volt csa­tolva, 1809-ben Oroszország hódította meg Finnországot. A cár kivételes sta­tútumot adóit Finnországnak, amely a teljes önkormányzat felett rendelkező or­szág számára lehetővé tette, hogy sa­ját nemzeti kultúrája alapján fejlődjék. De a dolgok ezen állása később bírálatot váltó1! ki bizonyos orosz körökben. A 19. század vége felé Oroszország meg­kezdte pánszláv politikájának alkalmazá­sát Finnországgal szemben. Ez azon időszakot követte, amikor a sport modern formájában tért kezdett nyerni Finnországban. Egészen természe­tes voll tehát, hogy az oroszositási intéz­kedések és különösen a finn hadsereg fel­oszlatása a sport felé fordították a figyel­met. 1900 ban majd 200 sportegylet mű­ködött Finnországban, központ; szövet­ségbe tömörülve, amely a Soumen Voi- misein-ja Urbeilu ditto nevet viselte. De az orosz hatalom finnországi képviselői ebben a szövetségben az oroszositási in­tézkedésekkel szembeszállni hivatott, hur­kolt kísérletet láttádé. Tevékenységét be­tiltották. A szövetség nem tudta folytat­ni tevékenységét uj egyesületek létesíté­sével és azok működésének irányításával. 1904 után, Finnország az oroszországi belső feszültség és az oroszok nemzetközi kapcsolatai nyomán hasznot húzott. En­nek spor téren is következményei voltak. 1906-ban a központi szövetség alapsza­bályai t e ás merték. A finn sport már ekkor döntő érintke­zést veti fel más országokkal. Finnország atlétáit kezdték megismerni az 1904. évi athéni és 1908. év> londoni ohmpiákon, nemcsak az általuk elért eredmények mialt, hanem mert Oroszország úgy ál­lította be a finn sportolókat, mintha az ö színeit, viselnék. 1912-ben, Stockholmban tűnt fel Finn­ország sportncmzcli minőségében. Majd­nem az! lehet mondani, hogy Hannes Kde limai neu emlékezetes futásával be­im nevét a világtérképre. De az oroszok nem néztek jó szemmé! ídléíáuiaik sikereit. Az orosz birodalom hatóságai igyekeztek megakadályozni, hölgy Finnország neve közismertté tétes­sék fiainak győzelmei állal 1914-ben a Nemzetközi Olimpiai Szövetség löröl’e Finnországot az olimpiai nemzetek sorá­ból. Ez a határozat keserű fogadtatásban részesül! a finn nemzet részéről. De az olimpiai eszme éppen olyan drága ma­radt számára és a sport egyre számosabb hívőt nyer mejgl. Azután eljött a világháború és Finnor­szág nem küldhetett atlétákat Berlinbe 1916-ban, hogy orosz zászló alatt küzd­jenek. A finn sport újabb erőpróbának lob alávetve. 1914-ben a svédek Malmö- ben Balti-Játékokat rendeztek, amiken a finnek, bizonyos habozás után. résztvet- tek. Az atlétáik által elért siker olyan nagy volt, hogy még azt Ls megbocsátot­ták nekik, hogy elsőizben képviselték az orosz és nem a finn színeket. Az orosz bürokrácia által gyakorolt el­nyomás a sporttal és sportolókkal szem­ben közrejátszott abban, hogy az ifjúság tevékeny vészt ved ki a függetlenségért vivőit harcban, úgyhogy a nemze-közi helyzet megengedni látszott annak meg­valósítását. Mivel nem volt katonai ki­képzésben részük, a. f'nn önkénlesek Né­metországba mentek annak elnyerésére és a vadászzászlóalj, amely megalakult, számos spot'embert számlált soraiban. 1917-ben Oroszországot megrázó for- radatoim végül kedvező alkalmat terem- lett. Egyik ismert finn sportvezér, Lauri Pikliala, a következő üzenettel fordult az ifjúsághoz: „A szabadság olyan java az embernek, amit nem adhat át másnak. Hogy méltók legyünk szabadságunkra, azt nekünk magunknak kell megszerez­nünk és készen kell állnunk arra, hogy mindent feláldozzunk megszerzésére. Ke­veset számat, hogy élünk, vagy halunk. De fontos számunkra és utódaink számá­ra, hogy helyesen éljünk, vagy ha még­ME LEGYEN GONDIA A jegyzéket díjtalanul í szolgáltatjuk ki. karácsonyi ajándékaira! Kérjen azonnal nagy kará­csonyi könyvjegyzéket az Ellenzék hőnyvűsztályó­tói Cinj-Koiozsvár, Piaţa Unirii. se tudnánk, akkor is néhányunk < gy szép ügyért hal meg, A szabadság drága es hiszem, hogy ez a szellem könnyebben terem közlünk, sportemberek kö/.ö t 1 Igaza volt. A sportolók aktív részt vi t­tek a függetlenség érdekében kiíejtett munkából. Később a spoit, különböző megnyilvá­nulásai megerösi élték Finnország hely­zetét. Atlétáik sorozatos sikerei az antwer­peni és párisi ohm-piákon, növelték a finnek önérzetét. Az amsterdami, losan- gelcsi és berlini olimpiákon elért győzel­mük biztosan, jó hírnevet szerez orszá­guknak külföldön. Ennek legnyilvánvalóbb jele, hogy Finnország kapta meg az 1940. évi olim­pia rendezési jógák UJ ELNÖK A BÁNÁTI ATLÉTIKAI LIGA ÉLÉN Bucureşti. Az atlétikai szövetség elnök­ségének mull heh ülésén a bánáti liga el­nökévé dr. E. Bein ügyvédet, az ismert régi sportembert nevezték ki az eifoglait sága miatt lemondott Z. Voice.mu helyé­be. Az elnökség ma újabb és nagyíon- losságu ülés1' tart, melyen megbeszélik a szövetség uj területi beosztását, megálla­pítják a jövő évi nemzeti és nemzetközi versenyműsort és egyelj más fontos ügyekben hoznak határozatot. KHünlcIrtt román repülői:. Az olasz kormány Scarlat Radulescu ezredest, a polgári repülés igazgatóját az olasz ko­ronámul parancsnoki érmével, Gernescu ezredest pedig ugyanezen rend üszti ke­resztjével. tüntette ki. BURDÁN, a Victoria és Venus volt kapusa Franciaországba költözött, ahol az Excelsior Roubaix szerződtette ie. A bucureştii szövetség kiadta Burdant a franciáknak. i-' Si-városi építenek a magyar sportkö­rök Kassából. Tatár István, a magyar siszövetség elnöke tanulmányutat tett a Felvidéken, ahol Kassa vidékén :deáíis sízésre alkalmas terepet talált. Tatár Is’ván nyilatkozata szerint Kassa lesz a magyar sisport jövő központja. AMERIKA (USA) is bejelentette a finn olimpiai bizottságnak, hogy részívesz az 1940. évi olimpiai játékokon. A FC RAPID Auer szerződését is meg­újította további két évre. AKI MEXIKÓBA VÁNDOROL, INDIÁN nőt köteles feleségül venni. Mexikóból jelentik: A mexikói kormány fur­csa módon igyekszik tehetetlenné tenni a be­vándorlást. Egy uj mexikói törvény megkö­veteli, hogy a bevándorolt fiatalember indián rí öt vegyen ej feleségül Azt akarják elérni, hogy Mexikó fehér.indián keverékü népe szaporodjék. Mexikó a'z uj törvénnyel való­színűleg véget vetett a nőtlen fiatalemberek bevándorlásánálmert a fehér emberek a vi­szonyok ismeretével nem hajlandók összehá­zasodni az indiánokkal. Ugyanis a: indiánok ott olyan körülmények közöd élnek, mint nálunk a sátoros, cigányok és így az indiá­nokkal való összeházasodás érthetően tnMn kívánatos. TÍZ KÉSSZURÁSSAL MEGGYILKOLTA SZERETŐJÉT. Bucurestiből jelenők: Dordea inon bucureştii kádársegéd megismerkedett egy Szegedi Florika nevű leánnyal. Az isme­retségből viszony, lett, majd a bázboz kez­dett járni 'ts végül Florika édesanyjává!! is viszonyt kezdett. A leány mikor ezt meg­tudta, egy diák udvarlását fogadta. A leány mind hidegebben és1 hidegebben bánt a fiu- <val, aki elkezdett félteken yked ni. Egv alka­lommal a leányt egyedül Hálálta otthon. Is­mét veszekedés kezdődött közöttük, A 've­szekedés bővében a. kádársegéd kést rántod és. tiz késszurassal meggyilkolta Szegedi Fkmkát. A gyilkosság után öngyilkosságot kísérelt meg, de tettében megakadályoznák. Dordeait letartóztatták és <1 vizsgálóbíró most előre megfontolt' gyilkosság elkövetése cí­mén vádirattól adott ki ellene . Legpompásabb karácsonyi könyvek: Dr. Lázár Béla: Művésze5, 350 lap, 136 képpel és miilappal, kötve 251 lej. Brunton: India titkai, 34“ lap, szá­mos képpel, leve 211 lej. Lnezkó: Király­hágó, 400 lap, kve 231 lej. Németh: Má­ria Terézia, 296 Up, kve 231 lej. Kör­mendi: A boldog emberöltő, uj kiadás, 850 lap, kve 238 lej. Elmer Rice: New- york regénye, 582 lap, kve 238 lej. Ady összes versei még könyvnapi áron. 158 lej. Madách: Ember tragédiája, diszk. 132 lej. Petőfi összes költ , kve 158 lej, stb., stb. LEPAGE-nál, Kolozsvár. Pos- i tán utánvétel. Kérjen teljes jegyzéket, p

Next

/
Oldalképek
Tartalom