Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-14 / 285. szám

1938 deco m her 1 4.

ELLENZÉK

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ

V Tribuna, a koTmiVniy kolozsvári fúlhiiva <ailo.su, u céhekkel kapcsoltttibum vezércikket űrt, melyauek cinné „Vigyázat u céhekkel''. A cikk aj következüket Írja:

•Köz up osztályunk növelése és kilőj lesz lése kérdésiét iaz utolsó két «vtizetíbeti- u különbö- zü (kormányok csak oly un ’jnórtiülnto vetliüék elő, mint amilyen mériékhoeii .szükségük volt erre 'választási célokból. Mkrlalt a politikai ípárüipkinaik az volt fölóglul Izzásuk, hogy miké péti jussainak ei haltai orrához, nem kithat- Nik idejében a nagy v askodúslól, hogy a nemzetigaizdaság maiidén ágát kisebbségiek kaparintották el, külön ősképen a zsidók, akik közüli sokam csak most jöttek az országba ési hamis útiakon jutottak állampolgársághoz. Balbár náluirJk agrár reformot hajtottak végre, a román földműves még sem élvezhette ennek jótéteményeit úgy. mint a miiilyen mértékben 'várták. A geibonakeres kérlelem közvelDtöi majdnem -mind, ezenkívül a kis1 és nagy exportőrök, mind mai napig idegen nemzetiségűek, főképen zsidók .és görögök. Az állampolgárságok felülvizsgálása, reméljük, kiterjed majd tv görögökre is1, akikkel teltve vannak kikötőink Legtöbben évtizedek óta ált élnek nálunk, anélkül, hogy kérték is, volna a román állampolgárságot. Az idegem ellenőrzésre 'vonatkozó uj rende- letek alapján, aimelyeket a napokban adtak ki, majd ezeket az idegen kereskedőket :s — akik elrontják nyelvünket, inékor nlkir.n azt besizéliík és az. ittom kereseá'i kte hoz áj okba küldik — szintén evidenciába, «veszik majd. Hogyha etz egyesülés óla eltelt két éviizedben raegszaibaditolták volna a román mezőgazdasági termelőket az idegien közveti- foktől és exportőröktől: ma azt mondhatnánk. hogy legalább azért dolgoztak, hogy a nemzeti jövdelmet növeljék. A lobbi ro mám társadalmi osztállyal szemben még kevesebb gondoskodásit mutattak az előző w- zsiinek. Távol voigyn./k attól, hogy azt mondhassuk. miszerint r ,pvető álltam! probléma 4e:,t volna közóposi Lllymnk megerőskése, « Tolnán magánkezdenobye/iéist sem támogatták kellőleg és engedték', hogy prédája legyen az idegenek egyesülése által ellenük •létrehozott véres kotikurrcnciáuak. Nagyimmá »in fleital elemei érezték ezt legelőször és léplek közbe, hogy megakadályozzák ez'l a veszélyt, amely! a nemzeti vágyómnak ide gének állal töMént . ,riiJ-.gkapairir.itdsM- jelen- lett, ö.'tyaem idegenek akik csalárd utakon jöttek a« országba. Az ifjúság szavát a politikusok tábora pem hallotta merj, mert ezek többre éir'iékéí'ték aiz általános választójog gazdaságát, amelynek a választások idejéni igen sok anyagi, forrásra volt szüksége. Azok, akiknek meg kellett fizetniük a nagy választási gyűlések és a fővárosi kor- raánybuktató monstltre-gyülósek költségei!, nem lehetlek haragosok, Az elhunyt rezsim politikusai, a nagy humanisták, akik kényei mesén elhelyezkedtek «i demokrácia doktrínájában« és egyedüli göndjuk az volt, hogy a demokrácia bel- és külföldi képviselőit ne hctragl'isák meg, ezt monclótiták: Nincsen

inás ut középosztályunk ka lakit ásóra, mint a n evaliés' ú t ja és a szabad verseny e'eje. A romáfli falu â fejlődés utján le fogja győzni a kisebbségi «várost is.“

A mi egé'szséges közvéleményünífc esteik akkor mozdult meg a nemzeti vagyon idegen kézbe való áteselszásá'niak veszélyére, amikor dr, Vaida-Voevod Sándor ss-isatbisztiikai- ada okkal rámutatott az égető helyzetre és n poo- porcionalHás elvét hirdette. Ma-, amikor a porporalüv álllamof 'szervezzük, a román elem igen, sok Céhben kisebbségi elem lesz: a ke reskedelémben, az Üpß'-'jban és a. képesilélt ni u nkásolc csoportjóban.

A városi mu'nikásság, a CFR 'munkássága• valamint a magánvállalatok alkalmazottjai SO százalékban idegenek, szocialista szindikátusokban élnek és idegenek nevelték őket o .români állammal szembeni ellenséges' szellemben. Az ipar!es'Üi'letéket oiyacn vezetőségek i'rányilották, amelyeknek nagyobb része kisebbségiekből állott w demokratikus élvek alapján. Ma ezek a1 szindikátusok és társulatok Céhekké alakulnak az uj tő vények alapjain'. Úgy hisszük, hogy a román állam mos!! megint egyik legnagyobb nehézség előtt áll. Igen sok Céhnél ezt látjuk, hogy azok jutották vezetéshez, akik a szocialistái stzt'n- dikátusokat vezették. Olyan emberek, akik a jövőbeni sem fognak c'bivotodini az osztály- bérc és az in drnationaliznrus' elvétől. A ro mánok, akik belépnek az uj Céhekbe, mélységes aggodat ómmal figyelik ezt ez .állapotot. ügy hiszik, hogy nem vállozoljt semmi más-, mint a név és szindikátus helyett most Céherek Írják ugyanazt a szervezetei. Úgy véljük, öi maii román állam ma -nein esketik ngydnáibha a hibába, m nt amilyen hibába esett a mult politikus állama, és. egyetlen igazságos megoldást tolólünk az uj. alkot- rr: á n y s zel le m ébe n:

Uralkodjon, a számbeli p ropot danáiul ás elvi-, ejvikaj szempontbőt alapul véve az egtész őr síidig lakosságát '-és ezen alapuljon a< vezetőségek összeáll Mása a korporációkban és ez legyéiv a vezető szempont a váBaisdásü- törvény megalkotásánál is.

Máskülönbed egyes Céhekben idegen bás Hók alakulnak majd ki. amelyet mi építettünk. '

Mm leltei Községi illetékei szedni o gyógyforrások rác után

A kolozsvári közigazgatási tábla érdekes döntése

KOLOZSVÁR, december i •.

Újabb kellemetlen helyzetbe kerítitek azoknak a községeknek lakosai, melyeknek területén gyógyforrás van, melynek vizét a lakosság ivásra használhatta fel. E községek elöljáróságai rosszul értelmezve a közigazgatási törvénynek egyik rendeiKC- zéset magas községi illetékeket vetettek Ki a gyógyforrások termékeire, egyes községekben pedig az életbeléptetett illetékek miatt a lakosság kénytelen volt az ásványvizek fogyasztásáról lemondani. Ez történt a márnmarosmegyei Sz.akoncás községben is, amelynek elöljárósága a Korona és Erzsébet nevii ásványforrásokból buzogó viz minden literére 50 bani ii.eteket vetett ki a közigazgatási törvénynek egyik szakasza alapján, amely felhatalmazza a községek elöljáróságait, hog/ a községek területén gyártott mesterséges ásványvizek után községi illetéket vessenek ki.

Szakoncás község elöljáróságának c határozata ellen az érdekelt tulajdonosok a kolozsvári közigazgatási táblához adtak be keresetet. A keresetet tegnap tárgyaira a tábla és annak helyet adva

megsemmisítette a keresettel megtámadott határozatot.

A közigazgatási tábla nagyjelentőségű és általános vonatkozású határozata: azzal indokolta meg, hogy a közigazgatási törvénynek az a rendelkezése, amely ásványvizekre községi illetékek kivetését engedi meg, csak a mesterséges ti ton előállított úgynevezett „minerizált“ vizekre vonatkozik, nem pedig azokra a természetes ásványvizekre, amelyek a földből buzognak ki és minden kémiai beavatkozás nélkül kerülnek a fogyasztókhoz,

Döntött a közigazgatási tábla a szatmári mérnökök építkezési vitájában

KOLOZSVÁR, dec mibe" 13- A mérnöki testület megszervezéséről szóló törvény tudvalevőleg kimondj.', hogy épületeket csak azok tervezhetnek, akik ennek a testületnek tagjai és az egyes mérnöki hivatalok csak azokra n tervekre adhatnak ki építési engedélyt, melyeket az épitőtestület tagjai irtak alá. Ekörül a kérdés körül az épitésztestület tagjai és az cp*- t'észtestiiléten kívül álló iparosok között már sok vita folyt le. Ilyen érdekes ügy került tegnap a kolozsvári közigazgatási tábla elé. Reiter Viktor szatmári csoko- ládcgyáros engedélyt kapott a város 'mérnöki hivatalától, hogy a tulajdonát képező épületet kiegészíthesse. Az épület kiegészítésére vonatkozó terveket ■ itoschi Mátyás és Boros mérnökök írták -űá, akik az épitésztestüleynek tagjai. Az engedély, alapján aztán a Reiter házat ki is bővitette. Utólag Takarján I. szatmári építészmérnök

az építési engedély visszaadásának megsemmisítését kérte Szatmár vátos taná- csátóí és miután a tanács e kérés teljesítését megtagadta, a kolozsvári rozd- gazgatási táblához adott he keresetet. 'Keresetben azt adta elő, hogy a Reiter házának kibővítését nem a tervek:t aláuo mérnökök végeztek c*, hanem egy Szegedi nevű építőiparos, aki nem tev*a az építészkamarának s így Bősein és Boros mérnökök csupán „fedőmesterek“ voltak. A kolozsvári közigazgatási tábla tegnap megtartott tárgyalás után

a keresetet elutasította azzal az inkoko- lássál, hogy a keresetében felhozott tény nem ok az építési engedély megs.cromisi- sitésére, amennyiben az építkezés végrehajtása a tervekeJ aláíró mérnökök ré-zérói szabálytalanság történt volna, úgy ellenük kihágási eljárást kell folyamatba tenni.

vagy pedig a mérnöktestületnrk kell fegyelmi utón ellenük eljárni.

Falusi angyalok

Aki nem ismén 0/. erdélyi falut — nem szereti. Aki nem szereti — meg sem érti. Nem érti s nem érzi a falusi élet csöndesebb ritmusú szivedobbanását, azt az ősi ritmusé, ami az ö élete tempója. Ez a tempó lassabb és nyugalmasabb, mint n városé,.az életforma más, mások az embereik, a szavak, a vágyak, a célok Es másak az ünnepek — talán bensőségesebbek s igaz ab bak) ha kevésbé csillogók, pompázók és külsőségekben fényesek is, mint a kavargó, színes, szegény varosé.

Karácsony elö l vagyunk jó néhány nappal, de már az ünnep holdon* és várakozó hangulatában. Künn már alszik a k'i'S erdélyi falu, de mi ill ülünk a falusi kúria öreg-bútoros ebédlőjében és dolgozunk. Szeretelcsomagoka 1 készítünk a falu szegényeinek — és ezek a csomagok igazán megérdemlik a nevüket. Mert szeretet’el, jósággal és a szegények iránti igaz részvéttel készültek ezek a meleg ruhadarabok itt, hosszú őszi hónapokon át, amelyekhez most hozzákerül egv kis édesség, gyereknek való: sütemények, füge, aOma, dió, szaloncukor. Itt köröttek, varrtak, dolgozlak a házikisasszónyok, édes le is festéknélküli, lapossá rkneipős, melegszemii, mosolygós falusi angyalok, a kályha mel'eU, mialatt a rádió távoli nagy és lármás városok zenéjük hangzavarát, izgalmas és 'annyiszor véres lőréit hozta cl hozzájuk, ide a békébe, a esftnd- ha az alvó falu virrasztó magányosságába, És Ili' — csodálatos módon —, mintha ezek a hírek elvesztenék világjelentő érdekességüket. Csak összeszorítják a sziveket, do olyan minden, rnin'ha egy más világban történne.

Mert más világ ez itt1. Völgyben fekszik a falu, körülötte hegyek és erdők. Fák, drága és sudár erdélyi fenyők és bükk, tölgy, nyírfák köröskörül. Őzek és mókusok laknak benne s az őzek és mókusok se tudnak róla. hogy Barcelonában kisgyerekeket ölt a hómba és hogy az ősz.

elején csaknem vprbe és tűzbe borult újra a világ!. De éppen ezért boldogok. \ falusi angyalok is hasonlítanak egy kicsit 0/. őzekhez, meg a mókusokhoz — olyan fürgéik, mozgékonyak, kecsesek és nagy- szemüek —, ők mégis tudnak sok min- dínről. éppen ezért egy egészen kiesi kevésbé boldogok az őzeknél meg a móku soknál. De sokkal, de sokkal boldogabbak, mint a városi lányok.

A falusi angyalok nem ismerik az unalmat. Nem idegesek. Mindig van dolguk. Ha végigmennek a falu utcáin, az alacsony, szalmiafeiőe házak közü l, amelyeknek lakói merik a vizei s a jómódot a tiszta szoba díszes párnái számával merik •— mindenki köszön nekik Ok fogadják, mosolyognak és szóba állanak öreg nénikkll, fiatal asszonyokkal, gyerekekkel. Vasárnapi iskolát tartanak, meglátogatják a betegeket, gyámoütják a szegényeket. Rövidrevágottkörmii, lakkot sose látott ujjaikon meg se tudják számolná hogy hány szegényük van. Gyámoltalan, tehetetlen öreg nénik, meg aztán a nevelt gyerekük, a falu árvája, akit anyja a falura bízóét, ö meg szégyenében a legénye miatt clbujdosott, az isten hídja, hová. A nevelt gyerek már 3 éves. Istvánnak keresztelték, segít a gazdaságban, nagyon eszes, értelmes, jóindu.a'u. Készül neki is a karácsonyi szereteícsomag, nem is fogja érezni, hogy nincs anyja- apja szegénynek.

Nézem a falust angyalokat. Minden, amit karácsonyra szeretetteiknek, meg a falu szegényeinek készítenek, saját, keze- munkájuk. Meleg mellénykék, kesztyűk» sálak, harisnyák, sapkák. Édesanyjuknak, apjuknak, bátyjuknak kézimunka* diványpárna, kézzel fes'elt dohányiartó- doboz. Milyen igazi, milyen értékes aján dékiok ezek. Nálunk most tele vannak a kirakatok úgynevezett karácsonyi ajándékokkal. Ha valakinek pénze van, megveheti a legszebbet, a legnagyobb luxust

jelentő tárgyak Készüli* valami hazai, vagy külföldi gyárban s az alkalomra különleges csomagolást kapott. A vevő kinézi a kirakatban, megveszi s kara-, csony este beállítja a fa alá. Aki városban él, még a karácsonyi édességét is megveheti a cukrászdák kis eziisfszálas fenyőivel feldiszite/t üzleteiben De igy az ajándékozás végtelen örömét csak tized- részben érezheti, mint ezek t kis falusi angyalok, akik igazi ajándékaikat két ke- '/ükkel készítették, mint nagyanyáik, akiknek képeire buli a falon a petróleumlámpa szelíd világossága.

Igen, elnézem őket s egy szeraviUanás- ban megértem és tudom, hogy ez a karácsony igazi jelentősege. Krisztus a szérűét és azért jött le a földre, hogy megváltsa a szenvedő embert. A történelmi. Krisztus egész földi étele a .jótettek lán-^ colala, a szegények felemelése, az irántuk való is'eni könyörüld volt. Nem azért van karácsony és nem az az igazi karácsony, ha egymást szerelők megaián dékozzák egymást, sokszor felesleges és túlzóti áldozatot igénylő a jándékok tömegével, Talán az jelen éné az igazán boldog, elégedett, örömteli, krisztus: karácsonyt., ha munden ember — (amellett természetesen, hogy öröm 1 szerez, azoknak, akik legközelebb állanak 1 szivéhez) — gondolna azokra a hideg és stílé: otthonokra. ahol nem villan fel a karácsonyi gyertya, kicsi fénye, a szeretet és jóság melege, az emberi együttérzés testvéri segíteni akarása.

Ezek a falusi angyalok tudják azt. Minden egyes szegényüknek lesz igazi, meleg, boldog karácsonyai.

Ebben a kicsi erdélyi faluban esik kevés módos háznál lesz karácsonyfa Az a szokás., hogy a lámpát rakják körül fo- nyögalyakkal. Belhleheruesek járnak, primitív kis papirmassé szent családokkal, káníálú gyerek hangon mondják el régi verseket. Az egész falu elmegy az éjféli misére, szépen kikeményitett, suhogó, ünnepi. ruhában, frissen, pucccií, nyikorgó i csizmákban. A kiesi templom régi harangja tisz'a csengéssel hirdeti, hogy megszüldetl; a szeretet, hangja zengése az alvó erdőkig ér cl, talán meghallják a keményen szikrázó téli csillagok is. És 'ebben a faluban nem lesz szegény és «l- hagyatott karácsony-es cn s a kis Jézus születésének éjszakáján csupa megörven- cl.czIdeit ember Hajtja álomra a fejét azokban a babaházakhoz hason!«» ot honokba, amelyek innen, a kúriából olyan i kicsiknek, játékszerüeknek é.s valószínűtleneknek látszanak.

Es mindez két falusi angyal érdeme, meg az édesany juké. Ha a jótékony városi angyalokon kívül, sokan akadnának a városokban is hozzájuk hasonlók, ilyen á i-dz cat készek, szorgalmasak, ke d vések,

akiknek csak az ezüstcsillag hiányzik a homlokukról, meg a fehér piheszárny a S vállukról, hogy igazi, jóságos, karácsonyi angyaloknak nézze őket az ember . \

glória már ott van a fejük körül. Oda varázsolja azt a sárgásán lobogo petróleumlámpa fényessége... ; M. /, 1

ar. kaiaühus és retormAfus tanonciskolák agyé

KOLOZSVÁR, december 13.

A romai katolikus és református egyházak már régebben kérvényeket terjesztettek a munkaügyi miniszter elé, akitől hozzájárulást kértek magyar tannyelvű hitvallásos tanonciskolák létesítésére. A munkaügyi miniszter értesítése szerűit a brassói és sepsiszentgyörgyi róru, kát, valamint a brassói református tanonciskolák felállítását engedélyezte é? intézkedett, hogy azt az egyházakhoz elküldjék- Az aradi és temesvári róm. kát. tanonciskolák engedélyét is rövidesen kiadja a miniszter.

Céhgyiilések Szatmáron. Szatmáron az alábbi iparágak tartottak gyűléseket a céhekbe való átalakulás érdekében: tímárok, cipészek, csizmadiák, kesztyükészitők, mészárosok, pékek, vendéglősök, cukrászok, kárpitosok, autósok, esztergályosok, kefekötők, ácsok, faszobrászok, pirkectások, fényképészek, grafikai munkások, vegytisztítok. illatszer, olaj, festék, krém készítők, betűszedők, betűöntők, könyvkSré- szek, kőművesek, festők, mázoló!:, csere.- pezők, kályhások, kéményseprők, üvegesek, kőfaragók, betonosok és kőszobrászok-