Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-14 / 285. szám

1938 deco m her 1 4. ELLENZÉK MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ V Tribuna, a koTmiVniy kolozsvári fúlhiiva <ailo.su, u céhekkel kapcsoltttibum vezércikket űrt, melyauek cinné „Vigyázat u céhekkel''. A cikk aj következüket Írja: •Köz up osztályunk növelése és kilőj lesz lése kérdésiét iaz utolsó két «vtizetíbeti- u különbö- zü (kormányok csak oly un ’jnórtiülnto vetliüék elő, mint amilyen mériékhoeii .szükségük volt erre 'választási célokból. Mkrlalt a politikai ípárüipkinaik az volt fölóglul Izzásuk, hogy mi­ké péti jussainak ei haltai orrához, nem kithat- Nik idejében a nagy v askodúslól, hogy a nemzetigaizdaság maiidén ágát kisebbségiek kaparintották el, külön ősképen a zsidók, akik közüli sokam csak most jöttek az or­szágba ési hamis útiakon jutottak állampol­gársághoz. Balbár náluirJk agrár reformot haj­tottak végre, a román földműves még sem élvezhette ennek jótéteményeit úgy. mint a miiilyen mértékben 'várták. A geibonakeres kérlelem közvelDtöi majdnem -mind, ezenkívül a kis1 és nagy exportőrök, mind mai napig idegen nemzetiségűek, főképen zsidók .és gö­rögök. Az állampolgárságok felülvizsgálása, reméljük, kiterjed majd tv görögökre is1, akikkel teltve vannak kikötőink Legtöbben évtizedek óta ált élnek nálunk, anélkül, hogy kérték is, volna a román állampolgárságot. Az idegem ellenőrzésre 'vonatkozó uj rende- letek alapján, aimelyeket a napokban adtak ki, majd ezeket az idegen kereskedőket :s — akik elrontják nyelvünket, inékor nlkir.n azt besizéliík és az. ittom kereseá'i kte hoz áj ok­ba küldik — szintén evidenciába, «veszik majd. Hogyha etz egyesülés óla eltelt két éviizedben raegszaibaditolták volna a román mezőgazdasági termelőket az idegien közveti- foktől és exportőröktől: ma azt mondhat­nánk. hogy legalább azért dolgoztak, hogy a nemzeti jövdelmet növeljék. A lobbi ro mám társadalmi osztállyal szemben még ke­vesebb gondoskodásit mutattak az előző w- zsiinek. Távol voigyn./k attól, hogy azt mond­hassuk. miszerint r ,pvető álltam! probléma 4e:,t volna közóposi Lllymnk megerőskése, « Tolnán magánkezdenobye/iéist sem támogat­ták kellőleg és engedték', hogy prédája le­gyen az idegenek egyesülése által ellenük •létrehozott véres kotikurrcnciáuak. Nagyim­má »in fleital elemei érezték ezt legelőször és léplek közbe, hogy megakadályozzák ez'l a veszélyt, amely! a nemzeti vágyómnak ide gének állal töMént . ,riiJ-.gkapairir.itdsM- jelen- lett, ö.'tyaem idegenek akik csalárd uta­kon jöttek a« országba. Az ifjúság szavát a politikusok tábora pem hallotta merj, mert ezek többre éir'iékéí'ték aiz általános válasz­tójog gazdaságát, amelynek a választások idejéni igen sok anyagi, forrásra volt szük­sége. Azok, akiknek meg kellett fizetniük a nagy választási gyűlések és a fővárosi kor- raánybuktató monstltre-gyülósek költségei!, nem lehetlek haragosok, Az elhunyt rezsim politikusai, a nagy humanisták, akik kényei mesén elhelyezkedtek «i demokrácia doktrí­nájában« és egyedüli göndjuk az volt, hogy a demokrácia bel- és külföldi képviselőit ne hctragl'isák meg, ezt monclótiták: Nincsen inás ut középosztályunk ka lakit ásóra, mint a n evaliés' ú t ja és a szabad verseny e'eje. A romáfli falu â fejlődés utján le fogja győzni a kisebbségi «várost is.“ A mi egé'szséges közvéleményünífc esteik ak­kor mozdult meg a nemzeti vagyon idegen kézbe való áteselszásá'niak veszélyére, amikor dr, Vaida-Voevod Sándor ss-isatbisztiikai- ada ok­kal rámutatott az égető helyzetre és n poo- porcionalHás elvét hirdette. Ma-, amikor a porporalüv álllamof 'szervezzük, a román elem igen, sok Céhben kisebbségi elem lesz: a ke reskedelémben, az Üpß'-'jban és a. képesilélt ni u nkásolc csoportjóban. A városi mu'nikásság, a CFR 'munkássága• valamint a magánvállalatok alkalmazottjai SO százalékban idegenek, szocialista szindi­kátusokban élnek és idegenek nevelték őket o .români állammal szembeni ellenséges' szel­lemben. Az ipar!es'Üi'letéket oiyacn vezetősé­gek i'rányilották, amelyeknek nagyobb része kisebbségiekből állott w demokratikus élvek alapján. Ma ezek a1 szindikátusok és társu­latok Céhekké alakulnak az uj tő vények alapjain'. Úgy hisszük, hogy a román állam mos!! megint egyik legnagyobb nehézség előtt áll. Igen sok Céhnél ezt látjuk, hogy azok jutották vezetéshez, akik a szocialistái stzt'n- dikátusokat vezették. Olyan emberek, akik a jövőbeni sem fognak c'bivotodini az osztály- bérc és az in drnationaliznrus' elvétől. A ro mánok, akik belépnek az uj Céhekbe, mély­séges aggodat ómmal figyelik ezt ez .állapo­tot. ügy hiszik, hogy nem vállozoljt semmi más-, mint a név és szindikátus helyett most Céherek Írják ugyanazt a szervezetei. Úgy véljük, öi maii román állam ma -nein esketik ngydnáibha a hibába, m nt amilyen hibába esett a mult politikus állama, és. egyetlen igazságos megoldást tolólünk az uj. alkot- rr: á n y s zel le m ébe n: Uralkodjon, a számbeli p ropot danáiul ás el­vi-, ejvikaj szempontbőt alapul véve az egtész őr síidig lakosságát '-és ezen alapuljon a< veze­tőségek összeáll Mása a korporációkban és ez legyéiv a vezető szempont a váBaisdásü- tör­vény megalkotásánál is. Máskülönbed egyes Céhekben idegen bás Hók alakulnak majd ki. amelyet mi épí­tettünk. ' Mm leltei Községi illetékei szedni o gyógyforrások rác után A kolozsvári közigazgatási tábla érdekes döntése KOLOZSVÁR, december i •. Újabb kellemetlen helyzetbe kerítitek azoknak a községeknek lakosai, melyek­nek területén gyógyforrás van, melynek vizét a lakosság ivásra használhatta fel. E községek elöljáróságai rosszul értelmezve a közigazgatási törvénynek egyik rendeiKC- zéset magas községi illetékeket vetettek Ki a gyógyforrások termékeire, egyes közsé­gekben pedig az életbeléptetett illetékek miatt a lakosság kénytelen volt az ásvány­vizek fogyasztásáról lemondani. Ez tör­tént a márnmarosmegyei Sz.akoncás köz­ségben is, amelynek elöljárósága a Koro­na és Erzsébet nevii ásványforrásokból buzogó viz minden literére 50 bani ii.ete­ket vetett ki a közigazgatási törvénynek egyik szakasza alapján, amely felhatalmaz­za a községek elöljáróságait, hog/ a közsé­gek területén gyártott mesterséges ásvány­vizek után községi illetéket vessenek ki. Szakoncás község elöljáróságának c ha­tározata ellen az érdekelt tulajdonosok a kolozsvári közigazgatási táblához adtak be keresetet. A keresetet tegnap tárgyaira a tábla és annak helyet adva megsemmisítette a keresettel megtáma­dott határozatot. A közigazgatási tábla nagyjelentőségű és általános vonatkozású határozata: az­zal indokolta meg, hogy a közigazgatási törvénynek az a rendelkezése, amely ás­ványvizekre községi illetékek kivetését engedi meg, csak a mesterséges ti ton előál­lított úgynevezett „minerizált“ vizekre vonatkozik, nem pedig azokra a termé­szetes ásványvizekre, amelyek a földből buzognak ki és minden kémiai beavatko­zás nélkül kerülnek a fogyasztókhoz, Döntött a közigazgatási tábla a szatmári mérnökök építkezési vitájában KOLOZSVÁR, dec mibe" 13- A mérnöki testület megszervezéséről szóló törvény tudvalevőleg kimondj.', hogy épületeket csak azok tervezhetnek, akik ennek a testületnek tagjai és az egyes mérnöki hivatalok csak azokra n tervekre adhatnak ki építési engedélyt, melyeket az épitőtestület tagjai irtak alá. Ekörül a kér­dés körül az épitésztestület tagjai és az cp*- t'észtestiiléten kívül álló iparosok között már sok vita folyt le. Ilyen érdekes ügy került tegnap a kolozsvári közigazgatási tábla elé. Reiter Viktor szatmári csoko- ládcgyáros engedélyt kapott a város 'mér­nöki hivatalától, hogy a tulajdonát ké­pező épületet kiegészíthesse. Az épület ki­egészítésére vonatkozó terveket ■ itoschi Mátyás és Boros mérnökök írták -űá, akik az épitésztestüleynek tagjai. Az engedély, alapján aztán a Reiter házat ki is bővitet­te. Utólag Takarján I. szatmári építész­mérnök az építési engedély visszaadásának meg­semmisítését kérte Szatmár vátos taná- csátóí és miután a tanács e kérés telje­sítését megtagadta, a kolozsvári rozd- gazgatási táblához adott he keresetet. 'Keresetben azt adta elő, hogy a Reiter házának kibővítését nem a tervek:t aláuo mérnökök végeztek c*, hanem egy Sze­gedi nevű építőiparos, aki nem tev*a az építészkamarának s így Bősein és Boros mérnökök csupán „fedőmesterek“ voltak. A kolozsvári közigazgatási tábla tegnap megtartott tárgyalás után a keresetet elutasította azzal az inkoko- lássál, hogy a keresetében felhozott tény nem ok az építési engedély megs.cromisi- sitésére, amennyiben az építkezés vég­rehajtása a tervekeJ aláíró mérnökök ré-zérói szabálytalanság történt volna, úgy ellenük kihágási eljárást kell folya­matba tenni. vagy pedig a mérnöktestületnrk kell fegyelmi utón ellenük eljárni. Falusi angyalok Aki nem ismén 0/. erdélyi falut — nem szereti. Aki nem szereti — meg sem érti. Nem érti s nem érzi a falusi élet csönde­sebb ritmusú szivedobbanását, azt az ősi ritmusé, ami az ö élete tempója. Ez a tempó lassabb és nyugalmasabb, mint n városé,.az életforma más, mások az em­bereik, a szavak, a vágyak, a célok Es másak az ünnepek — talán bensősége­sebbek s igaz ab bak) ha kevésbé csillogók, pompázók és külsőségekben fényesek is, mint a kavargó, színes, szegény varosé. Karácsony elö l vagyunk jó néhány nappal, de már az ünnep holdon* és vá­rakozó hangulatában. Künn már alszik a k'i'S erdélyi falu, de mi ill ülünk a fa­lusi kúria öreg-bútoros ebédlőjében és dolgozunk. Szeretelcsomagoka 1 készítünk a falu szegényeinek — és ezek a csoma­gok igazán megérdemlik a nevüket. Mert szeretet’el, jósággal és a szegények iránti igaz részvéttel készültek ezek a meleg ru­hadarabok itt, hosszú őszi hónapokon át, amelyekhez most hozzákerül egv kis édesség, gyereknek való: sütemények, fü­ge, aOma, dió, szaloncukor. Itt köröttek, varrtak, dolgozlak a házikisasszónyok, édes le is festéknélküli, lapossá rkneipős, melegszemii, mosolygós falusi angyalok, a kályha mel'eU, mialatt a rádió távoli nagy és lármás városok zenéjük hangza­varát, izgalmas és 'annyiszor véres lőréit hozta cl hozzájuk, ide a békébe, a esftnd- ha az alvó falu virrasztó magányossá­gába, És Ili' — csodálatos módon —, mintha ezek a hírek elvesztenék világje­lentő érdekességüket. Csak összeszorítják a sziveket, do olyan minden, rnin'ha egy más világban történne. Mert más világ ez itt1. Völgyben fekszik a falu, körülötte hegyek és erdők. Fák, drága és sudár erdélyi fenyők és bükk, tölgy, nyírfák köröskörül. Őzek és mó­kusok laknak benne s az őzek és móku­sok se tudnak róla. hogy Barcelonában kisgyerekeket ölt a hómba és hogy az ősz. elején csaknem vprbe és tűzbe borult újra a világ!. De éppen ezért boldogok. \ falusi angyalok is hasonlítanak egy kicsit 0/. őzekhez, meg a mókusokhoz — olyan fürgéik, mozgékonyak, kecsesek és nagy- szemüek —, ők mégis tudnak sok min- dínről. éppen ezért egy egészen kiesi ke­vésbé boldogok az őzeknél meg a móku soknál. De sokkal, de sokkal boldogab­bak, mint a városi lányok. A falusi angyalok nem ismerik az unal­mat. Nem idegesek. Mindig van dolguk. Ha végigmennek a falu utcáin, az ala­csony, szalmiafeiőe házak közü l, ame­lyeknek lakói merik a vizei s a jómódot a tiszta szoba díszes párnái számával me­rik •— mindenki köszön nekik Ok fogad­ják, mosolyognak és szóba állanak öreg nénikkll, fiatal asszonyokkal, gyerekek­kel. Vasárnapi iskolát tartanak, megláto­gatják a betegeket, gyámoütják a szegé­nyeket. Rövidrevágottkörmii, lakkot sose látott ujjaikon meg se tudják számolná hogy hány szegényük van. Gyámoltalan, tehetetlen öreg nénik, meg aztán a ne­velt gyerekük, a falu árvája, akit anyja a falura bízóét, ö meg szégyenében a le­génye miatt clbujdosott, az isten hídja, hová. A nevelt gyerek már 3 éves. Ist­vánnak keresztelték, segít a gazdaságban, nagyon eszes, értelmes, jóindu.a'u. Ké­szül neki is a karácsonyi szereteícsomag, nem is fogja érezni, hogy nincs anyja- apja szegénynek. Nézem a falust angyalokat. Minden, amit karácsonyra szeretetteiknek, meg a falu szegényeinek készítenek, saját, keze- munkájuk. Meleg mellénykék, kesztyűk» sálak, harisnyák, sapkák. Édesanyjuk­nak, apjuknak, bátyjuknak kézimunka* diványpárna, kézzel fes'elt dohányiartó- doboz. Milyen igazi, milyen értékes aján dékiok ezek. Nálunk most tele vannak a kirakatok úgynevezett karácsonyi aján­dékokkal. Ha valakinek pénze van, meg­veheti a legszebbet, a legnagyobb luxust jelentő tárgyak Készüli* valami hazai, vagy külföldi gyárban s az alkalomra különleges csomagolást kapott. A vevő kinézi a kirakatban, megveszi s kara-, csony este beállítja a fa alá. Aki város­ban él, még a karácsonyi édességét is megveheti a cukrászdák kis eziisfszálas fenyőivel feldiszite/t üzleteiben De igy az ajándékozás végtelen örömét csak tized- részben érezheti, mint ezek t kis falusi angyalok, akik igazi ajándékaikat két ke- '/ükkel készítették, mint nagyanyáik, akiknek képeire buli a falon a petróleum­lámpa szelíd világossága. Igen, elnézem őket s egy szeraviUanás- ban megértem és tudom, hogy ez a ka­rácsony igazi jelentősege. Krisztus a szé­rűét és azért jött le a földre, hogy meg­váltsa a szenvedő embert. A történelmi. Krisztus egész földi étele a .jótettek lán-^ colala, a szegények felemelése, az irán­tuk való is'eni könyörüld volt. Nem azért van karácsony és nem az az igazi karácsony, ha egymást szerelők megaián dékozzák egymást, sokszor felesleges és túlzóti áldozatot igénylő a jándékok töme­gével, Talán az jelen éné az igazán bol­dog, elégedett, örömteli, krisztus: kará­csonyt., ha munden ember — (amellett természetesen, hogy öröm 1 szerez, azok­nak, akik legközelebb állanak 1 szivéhez) — gondolna azokra a hideg és stílé: ott­honokra. ahol nem villan fel a karácso­nyi gyertya, kicsi fénye, a szeretet és jó­ság melege, az emberi együttérzés testvéri segíteni akarása. Ezek a falusi angyalok tudják azt. Minden egyes szegényüknek lesz igazi, meleg, boldog karácsonyai. Ebben a kicsi erdélyi faluban esik ke­vés módos háznál lesz karácsonyfa Az a szokás., hogy a lámpát rakják körül fo- nyögalyakkal. Belhleheruesek járnak, primitív kis papirmassé szent családokkal, káníálú gyerek hangon mondják el régi verseket. Az egész falu elmegy az éjféli misére, szépen kikeményitett, suhogó, ün­nepi. ruhában, frissen, pucccií, nyikorgó i csizmákban. A kiesi templom régi ha­rangja tisz'a csengéssel hirdeti, hogy megszüldetl; a szeretet, hangja zengése az alvó erdőkig ér cl, talán meghallják a keményen szikrázó téli csillagok is. És 'ebben a faluban nem lesz szegény és «l- hagyatott karácsony-es cn s a kis Jézus születésének éjszakáján csupa megörven- cl.czIdeit ember Hajtja álomra a fejét azokban a babaházakhoz hason!«» ot ho­nokba, amelyek innen, a kúriából olyan i kicsiknek, játékszerüeknek é.s valószínűt­leneknek látszanak. Es mindez két falusi angyal érdeme, meg az édesany juké. Ha a jótékony városi angyalokon kívül, sokan akadnának a városokban is hozzájuk hasonlók, ilyen á i-dz cat készek, szorgalmasak, ke d vések, akiknek csak az ezüstcsillag hiányzik a homlokukról, meg a fehér piheszárny a S vállukról, hogy igazi, jóságos, karácsonyi angyaloknak nézze őket az ember . \ glória már ott van a fejük körül. Oda va­rázsolja azt a sárgásán lobogo petróleum­lámpa fényessége... ; M. /, 1 ar. kaiaühus és retormAfus tanonciskolák agyé KOLOZSVÁR, december 13. A romai katolikus és református egy­házak már régebben kérvényeket terjesz­tettek a munkaügyi miniszter elé, akitől hozzájárulást kértek magyar tannyelvű hitvallásos tanonciskolák létesítésére. A munkaügyi miniszter értesítése szerűit a brassói és sepsiszentgyörgyi róru, kát, valamint a brassói református tanoncisko­lák felállítását engedélyezte é? intézkedett, hogy azt az egyházakhoz elküldjék- Az aradi és temesvári róm. kát. tanoncisko­lák engedélyét is rövidesen kiadja a mi­niszter. Céhgyiilések Szatmáron. Szatmáron az alábbi iparágak tartottak gyűléseket a cé­hekbe való átalakulás érdekében: tímárok, cipészek, csizmadiák, kesztyükészitők, mé­szárosok, pékek, vendéglősök, cukrászok, kárpitosok, autósok, esztergályosok, kefe­kötők, ácsok, faszobrászok, pirkectások, fényképészek, grafikai munkások, vegytisz­títok. illatszer, olaj, festék, krém készí­tők, betűszedők, betűöntők, könyvkSré- szek, kőművesek, festők, mázoló!:, csere.- pezők, kályhások, kéményseprők, üvege­sek, kőfaragók, betonosok és kőszobrá­szok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom