Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-12 / 258. szám

V

ellenzik

Kanton és Hankeu bukása után

Döntő jelentősége van

a legutóbbi japán sikereknek

Hong-Kong ehvesztette eddigi uralkodó jellegéi Dél- kinábcm. — Vége tesz az angol befolyásnak?

KOLOZSVÁR, november n.

A kínai — japán viszály, melyet közvetlenebb viták az érdeklődések homlokteréből egy időre háttérbe szorítottak, Kanton és Hankeu bukása után ismtt sürgetően érdekessé lett s különösen angol és francia oldalon támaszt aggódó figyelmet. A két fontos város elfoglalása, bar még távolról sem jelenti a kínai ellenállás végét, következményei réven urat nyit a már elfoglalt területen is nehézségekkel birkózó japánok előtt a megszállott vidékek szilárdabb megszervezésére. Ha a japán törekvések Kínában «z egész nagy birodalom elfoglalását tűzték volna célul, még ma is könnyen meg lehetne jósolni vállalkozásuk kudarcát, de imperializmusuk legmerészebb képviselői sem gondoltak soha hasonló tervre. Jelenleg birtokukban van a szigorúan vett Kina fele és a legfontosabb nagyvárosok, mint: Peking, Sanghai, Nanking, Hankeu, Kanton — egy hadjárat eredményének nem éppen megvetendő ennyi sem.

c , A KÍNAI ANYAGSZÁLLÍTÁS APADT LEHETŐSÉGET

Remélheti-e még Csang-Kaj-Csek marsall e területek visszafoglalását? A fekvése révén rendkívül fontos Kanton bukása és a Kanton—Hankeu közötti vasútvonal elvesztése megfosztotta a tenger felől érkező anyagpótlás eddig élvezett lehetőségétől és arra kényszeritette, hogy kormánya székhelyét a nyugati, hegyvi- dékes Sze-Csuan tartományba, a birodalom messze belsejében lévő Csung-Kingba tegye át.

A tenger felől lehetetlenné vált anyag- szállitás helyén megmaradlak a száraz- földad'a lehetőségek, egyrészt Sz.ovjet- oroszország felől, másrészt a francia Tn- dokinából: orosz részrö' ózonban csökkenőben van az anyagszállítás üteme, Blücher marsall kegy vesztéséről jön hites a kelői szovjethadsereg főparancsnokságának most folyó átszervezése érezhető féket vet a Kína felé irányuló hadianya gk üld cmények útjába; Indochina felöl a tagadott támogatás szintén meghiúsulhat, a francia lapok már hangot is adnak aggodalmuknak, hogy Japán, mely te címen néhány hónap előtt már egyszer parázs bonyodalmat fakasztott az indo- ch'iimai Tong-King öböl előtt őrködő Haj- íian-szigeten, a támogatás ürügyén megszállja Junan és Ru^ng-Fzi dél kínai tartományokat is, Indochina szomszédait s igy nemcsak az anyajgszáüiiást teszi majd lehetetlenné, de elfoglalja a francia hirtok és Kiruaí között meglévő kereskedelemnek is minden útját.

JAPÁN UJ NAGY LEHETŐSÉGE

Igaz ugyan, ho>gy a japánok által ed- clig elfoglalt területeken a portyázó harc még javában tombol és a japánok valójában csak a városok s a főbb útvonalak felett tudják érvényesíteni ellenőrzésüket, az általuk kinevezel!) kinai kormányok- hak a lakosság előlit nincs tekintélye, a nép passziv ellenállása emel eléjük mindenütt falat, de Cs^ng-Raj-Csek hadseregének messze nyugat felé hátráltatása megadja számukra az Qlaoos berendezkedés nagy lehetőségét. A politikai bölcsesség moist azt tanácsolná Japánnak, hogy aránylag enyhe feltételekkel kössön békét a megmaradt Kínával s amennyire a történjek után lehet, magához édesgesse ezt, amitől aztán rövid ut vezetne odáig, .ahol már Kína egészen politikai s gazdasági befolyása alá kerül, a még mindig habozó nagyhatalmak, Európa és Amerika pedig szerencsésnek mondhatják magukat, ha eddigi nagy befolyásuk KelyeU/t, mint ia veszett fejsze nyelét, megmenthetik a ,,nyito/ft kapuk“ elvét. Francia lapokban már felvetődik a kérdés: nem lenne-e észszerűbb a nagyhatalmak, Nagybritanniia, Szovjetoroszország, Franciaország és az Egyesülő-Államok együttes. fellépése helyett az indochinai érdekek biztosítására külön kiépíteni a jobb viszonyt Franciaország és Japán közöli?

HONGKONG?

A iiagyluitailm.ak közül Ang iát érinti legjobban Kanton bukása, mert tönkreteszi a kinai város tengeri meg hosszabbításának, az angol Hong Rangnak kereslettel inét. Az érdekeire mindenkor kényes angol érzékenységre s/.ám'tHl Csa.ng Kaj-(lsek marsall is, mikor kevés sereget hagyott Déilkinában, mert nem hitte, hogy a japánok ki merik hívni a hriit óriást. Nenn nagy túlzás a római uj japán nagykövetnek egy német lap számára adott újkeletű kije-’-1 ülése, hogy Kanton s Hankeu elfoglalása „az angol elsőbbség végét jelenti az ázsiai keleten“.

„A kinai tengerek királynője“

Már a XVII. század elején voltak angol települések a Szé'ökeletem, Anglia rendszeres kereskedelme Kínával azonban csak száz év múltán, a XVIII, század elején vette kezdetét. Az 1807 b<vn alapult ,,Thc Honourable East India Company“ jeleskedett ebben és pontosan százötven éven át gyakorolta kiváltságos jogát, megteremtve az angol kereskedelem elsőbbségét Kínában. Kezdetben ez nőm volle könnyű dolog, az akkori mandzsu császárok fukaron osztogatják a ke- reskedelcmüzéshez szükséges engedélye két, de lnssan-lassan a kínaiak, akiknek éppen úgy eflőnyt jelentett, mint angoloknak, franciáknak s hollandusoknak is, rendszaibályozták e kereskedelmet. Kanton volt az üzletkötések központja, ahol egész éven át lehetett gyakoro'ni ezt a nemzetközi kereskedelmet, külön ügynökök közvelilésével. Az .,East Tndia Company“ állt az élen és kevéssel mögötte következett a ,,

Compagnie francaise des Indes“. A XVIII, század végén áronban kínait részről uj nehézségek adódtak, mire nz angolok tiltakozó követet menesztettek Pék ingbe, de eredmény nélkül. Eredménytelen maradt később, az 1816.

évben, majd 1834. évben megismételt köveik ü 1<1 és ük is.

Az án megtörténi a kirobbanás: egy kantom császári bizíbis ’efoglalt és mégsem mis iteM húszezer láda ópiumot, angol hajósok áruját. Megindul* az ,>apiumhá- ború“, mely 1812 nugus/'us 29 én fejeződött he és általa az angolok nagy engedményekhez jutottak. Eltekintve a naigy kártérítéstől, amelyet Kina fizetett nekik, öt kikötőt — Kaidon, Ainoy, Fu- Cseu, Ning-Po és Sanghaj kikötőit — megnyitottak kereskedőim ük előtt, végül — s ez a legfontosabb — a Szí-Rióiig iorkollvtálól nem messze s Kantontól alig hetvenöt mértföldnyire fekvő sivár kis Honq-Rong szigetet átengedték az ango- 1 oknak. Aliig tizenöt ki'omé'er hosszú és nyolc kilométer széles kopár sziklatom!) volt e kis sziget1, apró halásztelepülésseJ egyetlen magaslatának tövében.

Fekvése azonban kivételes előnyöket Biztositíoibt számára: kívánni sem lehetett voLna jobb állomást az angol hadihajóknak, melyeknek az volt a feladatuk, hogy biztosítsák a kínaiakkal kötőit megállapodás btíhartását. Az índcchmálol, a Fü- löp-szigetektől, a gazdag Yangcse völgy

Calinescu közoktatásügyi miniszter nagyszabású expozéja az egyetemközi fanács előtt

Csökkentik az egyetemi katedrák számát. — Kevesebb tárgyból kell vizsgát tenniök az egyetemi hallgatóknak

BUCUREŞTI, november 11.

Hétfőn este a közoktatásügyi minisztériumban összeült ez egyetemközi tatnács, az összes főiskolák rektora Inak és dékánjainak részvételével. A kolozsvári egyetemet Stefa- nescu Goanga rektor, Pop Traian (jog), Nicolae D-tagüín (bölcsészet), Martos Sturza (orvosi), Alex. Borze (tudomány), Octavian Prie (kereskedelmi akadémia) és Mihail Serbau (mezőgazdasági aktídémia) képviselték. NUhány nappal ezelőtt Gaünes-cu bel- és közök tatás ügyi mirrmiszter a rektorok előtt ismertette a felsőiskolai oktatás törvényének 'informját, amelyet hétfőn este megvitatott aiz egyetemközi tanáccsal isi Calinescu miniszter ez elkallómmal, mint megírtuk^ beszé. det tartott, eimelyet részleteiben is szükségesnek tartjuk ismertetni.

Az egyetemi oktatás tévedése

—• A román közoktatás a múlt századot domináíl-ó világszemlélet ‘alapján ivott megszervezve, vagyis az individualizmus és libe- n ál izmus szellemében. A tanuló diákok, mint önmagukban 'áldó valakik szerepeltek, függetlenül attól, bogy milyem küldetést szánt részükre az állam. Egy eszményi típust készítettek elő, elméleti, elvont kultúra utján. Ez a kultúra épugy, mint a közoktatás megszervezése, egyszerűen lemásolta a külföldet. Nem vették figyelembe a román sajátosságot, a mi társadalmi struktúránkat és szükségességeinket. A parasztok gyermekei az elemi iskolákban csak elméleti ismeretekre tettek szert, amelyeket a legtöbb esetben bemagoltak anélkül, hogy értelmükkel számoltak volna. Az eredmény az lett. hogy « földműves gyermekek, ahelyett, hogy gyakorlati álsr méretekkel felszerelve tértek volna vissza a földmunkához, társadalmi hivatásukra érett és tudatosított lélekkel, foglalkozásuk tökéle les it ősére és megnemesitésére törő szenvedéllyel •— ezek a panaszt fiuk tovább sodródtak a városi iskolák felé, ahol gyökerüket vesztették. Az oktatás elméleti jellege

folytán a falusi lakosság nem tanúsított irán. tu különös bizalmat és nem érezte hasznos voltát. Az oktatás az iskolai büntetésekre támaszkodott.

— No?, módosítottam a tanulmányi programot, megváltoztattam az elemi oktatás jellegét, a hangsúlyt a gyakorlati és helyi elemre téve.

— Ugyanez történt a középiskolai oktatásban. Ahelyett, hogy' olyan elemeket készítettek volna' elő, akikre az ipar, kisipar <s kereskedelem üzésében és nacionalizálásában szükség lett volna, az elméleti oktatás került túlsúlyba,

— Nemcsak ai megyeszékhelyek, de a legjelentéktelenebb városkák is tele voltak i- ceumokkai, amelyeknek tanulói csak az állami tisztviselői 'állás eszményét ismerték.

— Itt is akciót indítottam a tényleges sz üksége s ségek he z 'vtal-ó alkalmazkodásra. Lényegesen lecsökkentettem az elméleti oktatást, elősegítettem q gyakorlati iskolákat és a tanárok 'rekonstruálására felsőbb tanárképzőt létesítettem.

Vizsgák halmaza

— Ami az egyetemi oktatást illeti, röviddel ezelőtt kifejtettem szempont jaima-t. Maga Iorga királyi tanácsos kérte tőlem levélben az egyetemi törvényhozás módosítását. Célom mindenekelőtt is az volt, hogy a diákság) segítségére siessek és lehetővé tegyem számára a szükséges ismeretek elsajátítását A világ egy országában sem tartozik egy diáik annyi vizsgát letenni, mint nálunk. Íme például a mezőgazdasági oktatás Németországban 12. Dániában 18, Olaszországban 20 vizsgát tesznek. Nálunk 40-et. Ez túlzás. Le kell tehát csökkenteni a katedrákat. Hogyan történjék ez? Igazságtalan telt volna a pillanatnyilag üresedésben lévő katedrákat megszüntetni, mert találtam volna üres. de nélkülözhetetlen és felesleges de elfoglalt katedrát. Ennélfogva kizárólag az előadott anyagot vettem figyelembe, Miután megállupi7 9 3 8 november 12.

'öl egyenlő távolságban levő Hong Kon,; ellenőrizte UJ S/i Kimig völgyét s Kinn második l'oruos kikötőjét, Kantont, < gy- ben uralkodott felelük. A gö/hajó jőve 'ele után Hong Kong már féTötcir/ő megállóhelye, lett minden lrjj’nuk, amely Singapoorlól jövet a Fü öp-s/.ige ck, a Yiungcs*-folyam s lapáll leié ha adva vé gigszánlolla a kinai tengert. \ kezdetben egyszerű tengeri Támpontból ;t, hajózás és a kereskedelem fejlődése révén egyike 'élt a világ sokszínű központjainak, hol « legtöbb és a legkülönbözőbb áiu nagy tömegei halmozódlak. Alig így évszázad alatt Hong Kong lakásainak száma egymilliónál alig kevesebbre gyarapodott s a kikötő az öt látogató hajók iannalnr- tahnát nézve, NagybrJonnia második n(Jgy kikötője lett, egyedül London kikötője állott előtte.

De a kis sziget csakhamar kevésnek! bizonyult és 1861 -ben az angolok megszerezték O' J long-Konggal szembenire ') Kowloon ■félszigetül', majd, hogy ez. is saük led, kilencvenkilenc évre bérleti szerződést kötöttek Kínával egy szélesebb sávra, amely huszonöt kilomé cr mélyen nyúlik a kontinensbe. A bong kong: rév azölia Kínában egyike a világ hatalmas rás legfontosabb kikötőinek Természetesen ilyen kikötőt nem lchd’ctl volna védetien hagyná, Hong-Kong hadihajók állomáshelye s védettebb talán Gibraltárnál is. Elölte álló apró szigeek védc'mezik a nyűit tenger felől, a szárazföldem pedig ogyre-másra titokzatos eróditmények kel. tik fel 9' járókelő figy,elmés ba n tilalmak arra engedik. A leggyanusabb a fényképezőgép a világnak ezen a csücskén, ahol az, ,,intelligence service“ ébersége őrködik szüntelen.

BUKOTT KIRÁLYNŐ?,

Mi történik most? E nagyszerűen kiépített "tenger) erődliményt, kereskedelmi gócod el akarja zárni most a kinai kontinenstől Délkinábam a japán hadsereg. Mi következik? Visszasülyed-e Hong- Kong a régi .szigetállomássá, ha a kontinens peremén i.s áll már? Lehullni hagyja-e rég' halalmát, mely Singapoorlól Vladivosztokig tiszteidé tet'e a kinai tenger minden hajósa előtt a nevét? Francia lapok nem hiszik, hogy igy lesz. Japán célja nyilvánvalóan ez.

toltam, hogy mely fakultásokon milyen tárgyak szerepelnek megvizsgáltam a tanárok helyzetét is. A szerzett jogokat természetesen tiszteletben kívánom tartani. Azok a tanárok. akik katedra1 nélkül maradnának, továbbra is megkapják fizetésüket addig, amig életben vannak. Másrészről e tanárok beosztását az egyetemközi tanács1 végzi. Időközben nyugdíjazások, stb. utján a személyes jogok megsértése nélkül Likvidálható lesz az egész helyzet.

Calinescu ezután rámutatott arra, hogy a jövőben katedrát csak pályázat utján érhet el valaki. Ha felbukkannának egészen kivételes és általánosan elismert értékű személyiségek is, külön törvény utján kivétel tehető velük. De nem akartam a régi rendszert fenntartani és ezen a cimen bárkinek lehetővé tenni, hogy megfelelő felkészültség és jogcím nélkül katedrát foglaljon el. A zavaros helyzeteket is tisztázni akarom az egyetem tanszemélyzetének hierarchiájában. A tanársegédek, magántanárok és tanárok mellett egész sereg állást teremtettek.

— így vannak tiszteletbeli, de fizetéses tanársegédek és magántanárok, ideiglenes előadók és igy tovább. Ezeket a címeket megszüntettem és eiz illetőket beiktattam a normális hierarchiába.

— Az állás-halmozás ügyében is intézkedés történik. Szeretném látni, ki az, aki helytelenítené azt aiz intézkedést, amelynek nemcsak erkölcsi báltere van. de amely ugyanakkor megnyitja az ifjúság utján az eltorlaszolt helyek felé. Itt ven továbbá a tudományos munkásság kérdése. Szeretném látni, ki állítja, hogy egy tanár a helyén maradhat akkor is, ha nem fejt ki tudományos tevékenységet és nem tartja meg előadásait.

— Ezek az intézkedések bizonyára csalódásokat is vonnak maguk után. Ám ezek túlságosan szubjektivek és személyes természetűek. semhogy figyelembe vehettem volna őket.

— A jelenlegi kormányzati rendszer nem gyűjt híveket aiz állami költségvetésből1 adott rekomipenzációk utján, mint ahogy az a múltban szokás volt. A rendszer arra az erkölcsi erőre támaszkodik, amely törvényeit áthatja s a felisöbb állami szükségességre, amelyet teljesíti.

Calinescu beszéde után több hozzászólás történt, majd G. G Mironescu volt miniszterelnök. prodékán elnöklete alatt, az egyetemközi tanács ülést tartott, amelyen a katedrák eloszlásának kérdését vitatták meg,

fit

n