Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-29 / 272. szám
KÉPJEN EREDFvTl COCOSEL POPOKAT Kedden kezdi meg az Ellenzék PA ÁL JÓB uj riportsorozatának közlését divert ü®pi<9 ® Lraiea" ieieféra Egész sereg megrázó cikket irt a kitűnő riporter Csehszlovákia tragikus szeptemberéről és októberéről.— E riportokban nincsen semmi politika, csak: dráma élet és valóság Paál Jáb ripoHvegényéí joggal ' közli az ELLENZÉK „A meghívott haláé Sűrűn hallunk öngyilkosokról, olyan sűrűn, hogy már-már meg sem indít s mi egy fedőbe szakadt élet otrombán előre idézeti, durva felkiáltójele, a tett a zajló hírek tömegében nenn jelent különösebb eseményt. Tudomásul vesszük, hogy vend ki megunta létét, nyűgös napjait s önkényesen, nem várva be a: intést, mely őrhelyéről visszarendeli, feladta harcát, minek neve: élet — tudomásul vesszük, percig tatán feléje gondolunk s hogy jó nyugalma legyen ott, hová oly módon rohant, utána ejh'ink egy rövid búcsút a hajszában elfáradt idegekkel már uj hír percnyi izgalmára várunk. Fásultak vagyunk és közömbösek egymás iránt s ez sorsunk egyik átka, zárkózottságunk, melyet ostobán védelemnek hittünk lármás vitákban, élelünk súlyos, kínzó terhe lett, melyet talán már szívesen ledobnánk, de. nvnt arcunkra a hideg, üres póz, lelkünkre nőit a közöny ş egy vele. Közönyből kovácsolt vértünk azonban néha léket kap a napi tusában, 'egy-egy \lehulló könny útégeti s olyankor, lékünkig hatol minden gonosz hir, mely a „meghívott halálrólbeszél és felnyit egy meddő kérdést, amelyre felelet, ha jönne is, nem segíthet, mert belenyugvást nem hozhat: miér'.? miéri e türelmetlen sietés oda, nova amúgy is eljutunk s akkor mindennek vége tesz egészen, semmibe foszlik voltunk és hírünk? miért c gyáva lázadás, amelynek a győztese mindig a vesztes is? — mért gyávaság az élettől szaladni s bár ha jelentéktelen egyedét, magunkat e'rabolni az egészből, melynek együttes terhe a világ, helyünk betölthetetlen lesz örökre és terhünlc mások váltóira hull át. Ilyenkor lázadozunk és vitázunk s mondjuk: a jóság adta, vagy a balsors, az élet mindenképpen kötelesség, egész munkát kívánó feladat, melyet hevégezetlen abbahagyni, vagy eldobni önkénnyel, mint meguntat, kicsit már becstelenség is talán s lehetnek bár mellette szóló érvek a magunk áltál idézett halálnak, végső igazolója, mely egészen jogosnak mulathatná, nem lehet. Hallottuk a hirt, hogy orvos-diáklány fordult el sorsától, mint céltalantól, hogy fiatal orvost vitt el magával a fiatalon idézett halál. És eltűnődünk: az orvos, az élet apostola, nagyszerű hivatását hogy tudta megcsufoini ily goromba módon, hogi] önlzezével vesse végét éleiének, amelyet búcsújában céltalannak és megtudnak nevez? A legszebb hivatás az orvosé: segítés a szenvedő emberen, fájdalmaik enyhítése, rokkanó egészség újra erőssé létele, a küzdelem mindenki éleiéért az örök ellenséggel, a halállal -- s szá- ritni könnyet, adni uj reményi, ha szúr a szív, vagy pattan az ideg s a tüdő beteg zörejjel zenél, uj erőt adni a munkás izomba, nyugalmat az elfáradt agy- velőbe, erőt a harcban, mely mindenkié: megannyi cél, megannyi kötelesség, mely értékkel tölti meg keretét.. S az orvos élete már magánügy, az orvos élete mindenki kincse, hivatása szentséges küldetés, mert mások életének biztatója s kell ez a biztatás mindenkinek. E nagyon kellő, drága biztatást rabolja el az orvos, amikor céltalannak nevezi éleiét s fonalát önkezével vágja ketté: áruló lesz, aki a rábizottak gyilkos ellenfelével cimborái _______ n■ ——— ■iriwiiiaiii mi in-------Mamut fogakat és nagyértékü régiségeket találtak a Száva szabályozásánál. Belgrádiból jelentik: A belgrádi Száva és Dana-rész feltörési munkálatainál, az ásatások során, a munkások érdekes régiségeket találtak. Régi római és török hódolteágibeli érmeket, régi pénzeket, megkövesedett mamut fogakat, háziszer- számokat, fegyvereket találtak. hashajtója A'nizzsel, va^y anélkül és pezsgőn. Több, mint két hónapja annak, hogy Pa ál Jóbnak, a kitűnő riporternek nem jelent meg írása nálunk. Hiányoztak színes cikkei a világlapok hasábjairól is. Senki sem tudta.: merre jár, hol van. Most jelentkezeti újra. Hatalmas kéziratcsomóval és pár soros levéllel. A levélben ezt írja nekünk: „Olyan helyen jártam, ahonnan levelet írni csak nagy üggyehbajjal lehetett és ahova öt napig utazott a telegramm is. ötven napot töltöttem a kráter tetején: Csehszlovákiában. A szemeim előtt száguldott el az a vihar, amely ott mindent megrázott. Éreztem a szelét, hallottam a sötét fellegekből végigcikkázó dörgések robaját. Egész fantasztikus utón és módon kerültem haza“. „Amikor megérkeztem oda, az állomáson az egyik utas felháborodott azon, hogy a kassai gyors 14 percet késik. Amikor hazafelé igyekeztem — már nem volt menetrend. A vasúti indóházakban szombaton nem tudták, hogy vasárnap mikor indul a gyors . . •“ „Nem hoztam el magammal mást, csak a noteszomat. Vékony kis noteszt, amelynek kockás lapjaira feljegyeztem mindazt, ami velünk, körülöttünk szeptember tizedikétől október végéig megesett. Ebbe a noteszomba írtam bele azt, amit óittam, tapasztaltam, hallottam és izgalmas napokban éjjel és nappal átéltem. A polgár élete örvénylett előttem, azé a polgáré, aki élete minden borzalmát egy háború” nak, amely nem ásott svarmléniákat és nem sütötte el az ágyúit. Most, amikor alkalmam nyiit átlapozni a külföldi lapokat, látom csak: mennyire érdekes az a ripartanyag, amelyről a világnak fogalma sincsen“. Egy csomó cikket irt Paál Job arról az 50 napról, amelyet a „vulkán tetején“ töltött el a feleségével. Ez a riportsorozat: regény. A legérdekesebb regény. Csak úgy találomra írjuk 3'e egy pár fejezet címét: „A mozgósítás éjszakája“. „A prágai Hradzsin drámája hatsziz, baka szuronya mögött . . .“ „Egy fotográfiát leakasztanak a korcsma faláról . . .“ „Elnémul a rádió . . .“ Paál Jób riportsorozata ezuttail is a 'legnagyobb világlapok hasábjain jelenik meg. Nincs a cikkekben semmi politika. Egy ember figyelte meg az emberek életét. Minden szó, amit Paál Jób papirosra vetett; történelem. Pedig: ő nem akar históriát irni. Mindössze 50 napnak a történetét írja le. De az az 50 nap, amelynek izgalmait Paál Jób átélte: a világtörténelem izgalmas 50 napja volt. A sorozat cime: ötven napig a kráter tetején. A riportsorozat közlését keddi számában kezdi meg az Ellenzék. Szenzációs „titkok“Mr. Pirow détahrikai honvédelmi miniszter berlini alga mögött PARIS, november 2S"'' Anglia köz épen rópai állásfoglalása után a megoldandó külpolitikai problémák sorában a német gytirmati igényekre összpontosította figyelmét. Percig sem voit vitás a diplomáciában jártas körök előtt, hogy az újjászületett, népességében és területében megnagyobbodott Németország előbb-utóbb nyíltan felveti az elveti gyarmatok kérdését. Hitler emlékezetes nürnbergi beszédéFarosa jogi helyzet az elveti gyarmatok körül Minit köztudomásúi a németek valamennyi kóló piájuk at elveszítették. Legérzékenyebben sújtotta őket az afrikai birtokok elszakítása. A voP birtokok visszatszierzése úgy jogilag, mint politikailag nagyon is bonyolult feladat. — Ugyanis a területek legnagyobb részét, mint mandátumot a Népszövetség osztotta szét a nagyhatalmak között. A Nép- szövetséggel később Németország minden összeköttetést megszakított Másrészt például Anglia a neki italt nyugatafrikai mandátumot átruházta a délafrikai Unióra. Az angol alkotmány szerint a londoni kormány így nem is tárgyalhat ’a volt német nyugatafrikai területek visszaadásáról, mert ez a délafrikai Unió hatáskörébe tartozik. ben mondta ki először félreérthetetlenül, hogy Németország jogot formál elvett I gyarmati birtokaira. A müncheni beszéd előtt a német gyarmatügyi sérelmeiket a diplomáciai szótárban valahogy kellemesebben csengő kifej cziésisel p ó tóttá k: nyersanyag problémáról beszéltek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ma- igán- és félhivatalos beszélgetések közben ne tették volna szóvá a Harmadik birodalom igényeit a versaülesi békeszerződésben elvett gyarmataira. Ugyanilyen fonákságokat találhatnánk a többi gyarmatok visszakövetelésénél ás. Kincs egységes fórum, amely a nagy- fontosságú ügyet döntő módon letár. gyedhatná. Nagyon könnyen megtörténhetne az, hogy a Népszövetség, amely a mandátumokat kiosztotta, a gyarmatok visszautas! ása esetén szembekerülne azokkal az államokkal, amelyek a Képszövetség haldokló intézményében még ma a lelket tartják. Ezért olyan fontos és talán korszakalkotó lépés a gyarmati kérdések zavaros problémájának megoldásában Pirow déliatfrikai honvédelmi miniszter berlini utazása. A délaStikai miniszter utjának szenzációja Pirow honvédelmi miniszter beható tárgyalásokat folytatott, mint a német kormány vendégle,, Hitler vezér és kancellárrá!, Goring vezértábornagy minisz- ’lereltnökkel, azután Ribbentrop külügyminiszterrel és Frunk kereskedelmi miniszterrel is. Pirow berlini látogatása előtt több, mint kél hétig tartózkodott Londonban. amikor is módját ejtette, hogy Anglia valamennyi mértékadó politikusával és pártvezérével tanácskozzék tervéről. Mr. Pirow az első felelős állásban levő politikus, aki határozott ajánlatot vitt Berlinbe a gyarmati kérdésben. Javaslata konkrét eredmény, amelynek nagy jelien hős égé abban rejlik» hogy az angol birodalom és cársállamai a német gyjarmatiigip igények jogosságát — éppen ajánlatuk által — elismerik. Beavatott körök szerint, a Pirow féle ajánlat nem öleli fel a volt német gyarmati területeket. Ellenkezőleg, majdnem teljesen aj gyarmatot akar Németországnak összeállítani. Pirow szerint ugyanis a volt német gyarmatok, úgy mint Nyugatafrika, Tanganyika és 1» Togo-föld több gondot és bajt okozna Németországnak, mint amennyit azok megérnének. Az ő ajánlatában az uj német gyarmat három részből tevődne össze. Komerun, a portulgá! Angola és a Kongó gyarmatoknak egyik elihez csatlakozó része. Ez az uj gyarmati terület nagyszerű tengerparttal és dúsgazdag, változatos földekkel rendelkezik. Ezen a .területen kitűnő az esőzés, a viz, a természetes vízellátás és a föld is dús és termékeny. Gyarmat valamennyi európai ország számára? A beavatottak szerint Pirownak van még egv nagyon érdekes gazdasági terv a táskájában. A németeknek ailandó uj gyarmat mellett rzc<yi hogy Szatmáron hetenként csak háromszor jâlszhaţ Q magyar színtársulat Mihályi Károly társulata december 2-től 26-ig játszhat Szatmáron, de csak pénteken és vasárnap es. te és szombaton délután tarthat előadásokat; hogy tudományos megállapítások szerint a világon eddig a legnagyobb hideget Szibériában, Werchojansk városában mértek. Most az ugyancsak Szibériában levő Oimekon városka megdöntötte az előbbi város csak 70 Celsius rekordját 78 C. fokois elképzelhetetlen hidegével; hogy film készül Lesseps Ferdinándról, a szuezi csatorna zseniális mérnökéről Amerikában. Tyron Power játsza Lesseps szerepét, a női főszerepett Eugénia császárnét Loretta Joung alakítja,hogy Egyiptom 18 éves királynője, Faridc, kislánya szülelése alkalmából 20.000 gyermeket ruházott fel; hogy kitelepítik a hollywoodi filmsztárokat a santa-monicai tűzvész miatt, mert a szélvihar következtében a villák veszélyeztetve vannak. Negyven éves a rádium. A párisi egyetem fényes ünnepséged rendezett abból az alkalomból, hogy 40'ik évfordulója van a rádium felfedezésének. Ugyanis most 40 esztendeje, hogy a Curie házaspár önfeláldozó kísérletei eredményre vezettek. A párisi ünnepségen jelen volt Mosciczki Ignác, a lengyel köztársasági elnök is, tekintve, hogy Curiené lengyel nő volt. Mosciczki beszédére Lebrun köztársasági elnök válaszolt. Pirow 'Afrika eddig kiaknázailan és gazdag területéből tekintélyes részt ajánl fel valamennyi európai ország számára, amelyet egy nemzetközi bizottság kormányozna, Van egy másik érdekessége is ennek az uj gyarmiaiti tervezőinek: Franciaország magatartása. Minden jel arra mutat, 1 hogy az uj gyarmat összeállításában legjobban érdekelt három ország közül Belgiummal és Portugáliával pirow elvben már megegyezett, csupán Francia- ország magatartása kérdéses. Ugyanis Franciaországban éppen Németország gyanmatügyi követeléseivel kapcsolatosan nagy propaganda indult meg azzal a felkiáltással: ,,Egy tapodtat sem vérrel szerzett földünkből!“ (—
