Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-27 / 271. szám

8

vunmmBmaamtnaBmma »amarä

BLLăNZMK

a;-.ifMiaiini.-i.'fffyv ■fiR.t'Miwi «mnsiki'mrisii. .

I U 3 8 nove m her 2 1.

A finn nemzeti nyelv sorsa

Irta: SZ. NAG GÉZA

Minden nemzet törléiiotinél>en három teg- lónilo'.Uihb életténye/ő a nyelv, ti nép e$ ;l löld. Valamely nemzet piilUvn-utnyi ■''•'»isat mindg v három tényező vU/omya határoz- .a meg. Ma a viliág figyelme a közelgő 1910 c«. hel'inkii olimpiára iráuiiyut. Non érdektelen. ha ininól lö-bt>oit’ megtudunk a ro kon c: ;>, a lóim nemzet életéről. Mink*”! a finisekbe.- a E t pcsol« tok sora fii/. Ver. ny*‘!v, történetem liasonkVsiHgu. Nem hiábavaló lohál. ha megi.'mer jü-k Fí-nmonsaúig

törli a nióiuik a/t a fejezetét. <vmely a ro- ki* nyelv sorsáról számol be, Soumi mai le sörte 388.801 km’. \/ 1930-as néps/ám !•::! e '■/eiini 3,786.844 lakossal rendelkezik, amelyből 3.022.757 f im, .’{42,916 svéd, 8.711) ou»"', .'Î.719 német, 2.113 kupp, 1.523 más anyanyelvű.

Finn svéd nyelvi ellentétek a múltban

I

I

Akik Suomi tört emelni ét részletesebben is. merik, tudják az okál a li/sziizatlékos svi<d kisebb« giiek. Mint « magyaroknak osztrák, a finneknek svéd . Ixvleg>égük" volt. A tírfr- ténelnii fejlődés «órán sokszor vozénkedelt a v\ éds ' Suomi közéletében, A finn tömeg föld mi velő volt. Csendít>enn éli a mezősében kis az e do végen. E'Khnnyngaltn a svéd nyelv borulását. A hatóságok meg sem kisérolték o kftryszentYvel v ha ni lá.s-1. A svéd id'kévzek tudlak fin-anil. De nz ipr/ságszolgá Itatás nyelve svéd volt, tolmácsok igénybevételével. Az összes iskolák fő tanítási nyelve svéd volt.

A turku akadémia övied. A tudományra szomjas finn ifjúság kénytelen volt megta- nnini a svéd nyelvet;, amely lassanként a müveit középosztály és o közigazgatás nyelje lelt. A papság, a .polgárság és a nemes'ség ; majdnem teljesen el s védésed ott. A svédesii- j test elösegrtOtttiék o labanclelik ü finnek De J az öntudatos frnr.-'ég hamar felismerte ennek 1 a veszedelmét. Az 1809-iki hainrâmii béke véget veleM a svéd korszaknak. í. Sándor ooosz cár urailm-a alá került az ország. .A iporvooi orsnáiggyült’.s biztosítja az ország

bélsö fii gge ben segéd.

A -Kalevala ragyogó hatása dönt «5 senson- tés volt a népnyelv fclszalvidifására. A nemrégen megvetett finn nyelv rokonszenv és szeretet tár igya lelt. Snellmno erős ösztönzésére a. hazafiak serege fáradozik a finn nyelv diadalának k vivarsán. A nemzeti finn nyelven még csak a Szentirás. zsoliáros gyűjtemény, k fitté. törvény és rendelteik ön yv olvasható. Újságokat alapítanak. A népi művelődés fejlődik. Összegyűjtik j, finn műveltség kincseit. A közigazgafásban d adal- maskodik a finn nyelv. Emin tudósok Haja do’gozik lelkesem. A nyelvművelő mozgalmak eredménye már 1860-ban tökéletesnek inot;dJ> ló. Kínaiakul a finn müveit osztály, láz a diadal -ar svéd-barát .intelte.k hitelek“

megN/égvenitésével végződött, akik visszavonullak. íme a diadal útja: 1824. Csak azok kaphatnak -lelkészi álVist. akik tökéletesen beszélnek ■finnül. 1841. Kötclező a ficam

nyelv tanítása a közép'kólákban. Tanszéket kap az egyetemen. 1850. Erősödik az orosz nyomás. Csak vaik'sos és közgazdasági sajtótérül-k hagyhatja el a nyomdái. Erélyes firm ellenmozgalom lerázza ennek o súlyos / on del cin c ik terhét. A rendelet érvényét

Iveszti. 1858. Jvväskvläben felépül az első középfokú iskola. Helsinkiben csak 11 évvel később épül fel a második. II. Sándor cár 1863-as hire- ukázai. amely meghagyja n svéd hivatali .nyelvet. záradékban jegyzi

mez hogy köz- és magánjogi fínnnyelvii ok- j m-.’'-.ívok hitelesek és érvényesek. Ez az in- ( lézkedés azonban csak papíron volt meg. j 1883-ig tartott a svéd nyelv egyeduralma, j Ettől az időponttól kezdve azonban finn is i lehel — közigazgatás" nyelv. Sőt az 1887-es esztendőben a/.t is kiharcolják, hogy a svéd «szövegű okmány mellé, köteles a hivatal fisnn- nyelvü szövege! mellékelni. Egy 1909-es rendelet ugyanazon jogot biztosítja a finn nyelv- I tttsk.. minit, amely a svédet megilleti. Ez a pár adat hossza és kemény harcol árul el. j Amíg idáig eljutott a finn nemzet, addig sok keserves tapas'zrtaliaitou’ kellett okulnia-. Megtanulta, hogy senkitől segllíisCgot nem szabad várnia. A nemezt nyelv diadalmas jövőjéért folytatott Ivatic a hazafiakat ötnfbu- daitas vezérekké neveibe. A finn nemzeti mpo-fo’ok közül, akik oly csodálatos és megrázó tisztasággal látták, hogy az egyedüli megtartó erő az önálló gondolkozás és a nemzeti 'ás a nyelvi öntudat kiemelkedik Arw-ádssoen. Szózatszeáir liiiiressé vált jelmondat«, a íiunség lelkében és ön tudatúiban, vérré '••állva lelt vezérlő eszmévé: „Svédeik immár nem 'vagyunk, oroszokká nem válhatunk, legyünk hát -akkor finn-ek“

Milyen a mai helyzet és hogyan

alakult ki?

A világháború, amely a- világ sorsúim döntő jelentőségű változásokat eredményezeití, i nem maradhatott természetesein Suoznibar: !

sem hatás mlkük Az orosz fői radvaloin elsöpri az <>• ősz állam régi szervezetét. A liun or- s/ághei/ inegierez-le, hogy it|i ti, t'.s<'l<'kivé.M'k órája. Megalakul ti szabad és fiiggelUti finn köz.Iáívsíi.ság \/ 1919-os köztársasági atlikot- ináiny iniiixlk«• i iiyedv jogát s-z^sniti'viibl: ,,A fill'll és a sírd a köztársaság nemzeti nyi'l- vei“ . . . Ez a szükséges rövkl történelmi v ázla-i nieigvilág t ja a *iemz<“Li ny<l v fejlődését s lennui^eiív -lemlüilctél. Nem hiábavaló •még megemlíteni a hódító Orosz óvsz ág ines- tcrlkedé'X-il. amely a f nn< «iiye.lv kiszoritását liizilo ki a legfőbb fe'adalául. A nemzi li s/a- l>a<lság diadalmas kivi vön« irtán V- gO'zaikad <‘i eclmónv Ule.iv Iöre.kvé.siikimk.

IlO'N/u vitának -végvl jelenti o.z 1922-os június elsejei kiegyező jellegű nvel-vlörvény. Közigazgatás okok miatl kél ó egynyeliv-ii kerüli'lc'kre oszlják a/ op-zá.i I. Ismé i lény. hqgy egv államhaíi sem lehel pomlos nyelvi ha Iá róka I vonni. Ihlsilnki, a finn főváros ilingv töniegélxm tini'-, azorilvan vidéke -véd több-égü. Te’jesen lehetetlen egynyelvűnek nyilváciii-liMil il-ven kerü!e!<'l A Haló nos a-: i két - nyelvűnek nyilvánitun-aik nvánden olyan ke''ü- lelel. ahol a kisebbségi lakó-«ág meghaladja nz össz'o'kosság 10 százalékát. ’ A hadsereg vezényleti nyelve a, finn, Svéxl ez.'ixih'ik hi- vatm-los nvelve n s-vhhI. A -U'géiiység 'Zaba- dón lrasználhal ja anyanyelvél.

Az 1919 ki finai allkotmány 14. §ci három föpoirlo-l Iartu.lmnz. S/entesiti és megái kipltju. hog:y Suomi kélnyelUii. Megállapítja. hog\ a iiyi lv lia'i/uá-lati jogot egyenlő alapon kell rendezni. Az álltam a két nép közgazda- sági e- művelődési igénye4 egyformán kell kielegrleiri. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a világon páratlanul álló alkotmiúnyos inb'Z.ke- (lés a kisebbség: snéd 'akosságnak olyan tö- Ikéleles nv<S svédeimet biztosiiit, űrrel y megnyugtatja őket és ume-ly például sízolgúlhut.

A t •iih'hh emlilcll 1922 esi nyt'Jivtörvényre jellemző, hogy a fővároson kivid kétnyelvűséget állapit meg Turku és Vaasa városára is. a lakos ág s/áinaoánvától függ<‘tlenül. Ti/rveiiként uj mcgáliapii.-sok követlaeznek. Egynyelvű területei kétnyelvűé’ csalk akkor lehel nyllván’t -ni, ho> a kéleiye-trü lakó ok száma az egész lakosság 12 százalékára cm Ikedik. Kétnyelvű kerületet egynyelvűvé ped'g <sak olyan- e-etben, ha a kisebbségi lako-ok száma 8 százalékról csökkent. Kétnyelvű kerii'etb.t- é'ö Inva-lalnoknak mindkér nyelvet tökéletesen kell beszélnie. Ezenkívül általános szabály, hogy bűnügyi esetekben mindig a vád’ött nyelve irányadó. Egynyelvű kerülHlren az okmáryokai a keidéi nyelvűn kcM megfoga'mázni kétnyelvű kerületben [vedig i»z ügyféltől függ a-z. ak- 1 mány nyelve.

Az iií ifjúsági munko urfja

\z nj nemzeti finn mozgalomnak lelkes Inborn van a főiskolás ifjúság sorában. Ők a hnzaszertet uj apostoLá. Lúngile'kii ha profok. A nemzoti nyelvet igyekeznek érvényre juttatni. Mozgalmuk főbb pontjai a !n Vetkezők: al elégedjenek meg a svédek arány- számirkhoz mérten a közigazgatás és közélet lenén. ha az állások 1U százalékát megkapják: b) a középfokú oktatás segélyezésekor a sn-éd iskolák részesedése ne halad ja meg a 10 százalékot. Ha a svédek még több iskolát akarnak femmta rta-rai, g saját költségükön pilhetmek annyit, amennyit akarnék; ci a helsinkii egyelem finn:. Külön tagozatot állítsanak fel a svédek számára!

Lássuk már most ezek után, hogy mik a/ indító okok? Maért harcol o- svéd befolyás túl1 lengése eliten ennyire a iffatal finn én lelmiség?

Az eTsvédesedett nemesség arányba tanul vezet öszerepet követel magának az állami, életben. Suomi alkotmánya hiresi 14. §-áimak utolsó lsekezdése szerint: ..Az álltamnak. a finn és a svéd anyanyelvű lakosság szellemi v's közgazdasági szükségletéi azonos elvek alapján kell rendezné.“ Ezt a. törvényt tűk zaba-dón magya rázzák. Igv állott elő a következő helyzet: (1928—29.) A helsémkii egyetem kétnyeVü. A svédnyelvű előadások száma azonban jóval felülmúlja a. svéd követelményeknek mz arány« zárnál. Az országban két svédnyelaii ke'e«kedelm i főlsko'a és csak egy fim nyelvű van. Az áltam 48 svéd és 184 finn középiskolát segélyez. 71 mili ő finn márkából 16 milliót a svédeknek juttat. Állami k ö z vpiska lé ban az igényesebb svéd

növendék év' 3.479. -inig o finer 2.911 márkájába kerül az álltamnak. Ezek o számok bizonyítják a svéd kisebbség kivált-ágos helyzetét. Az. 1919 július 17-üki finn alkotmány tehát jóival arányszámon felül- biztosija a svéd nemzetiség jogainak tiszteletben tartását és sérthetetlenségét. Minden finn köTársadalmi. művelődési és politikai siknj találkozik aF uj nemzedék. A nyelvkérdés 'tendezésének politikai alapot ad aiz a tény. hogy a múltban elsvédesedett értelmiségi osztály ima gyök ért-elemi! él. S ha gyökeret kutat, esek a szomszédos államiban Mi meg. Viszont ezt az osztályt a hnnszertet, a művelődés és vér síziava Suomi hoz fűzi. Vissza kel técniök az ősi anya nyelvhez. Ez az igaza bb megoldás. Ma. a nemzet újjá szüleié sének a koráit éljük. A népoktatás legmagasabb formája Suomibam álatouíllt ki. Egyházi vándorokta-tók. és a szülők tudták kötelességüket. Ma- minden 7 éves gyemnek tanköteles. Az eredmény? A felnőtteknek csak 0.9 -százaléka Írástudatlan. A főiskolás ifjúság belekapcsolódik a> «népnevelő munkába. Érdekes a mgszervezsése ennek a népnevelő munkának. Vidékek szerint csoportosulnak a főiskolai hallgatók úgynevezett: osaikuntakba. Eg\rvidékiek egy os-akunta.-bn vannak. Az osakunita élére az -ifjúság rendesen egyetemi tanárt választ. Niyeílv és- uéptajz.i emlékek összegyűjtését tűzi ki az. o-sakunta feladatául-. A tanyai és a falusi lakosság műveltség; szintjét előadások, tanfolyamok, ünnepségek rendezésiévé! emelik.

A fiinn főiskolai ifjúság sziveden és gyakran indul külföldi tanulmányútra. hogy azután a külföldi tanulmányú I tapasztala bal - . -d gazdagodva, sikeresen vehesse fel a borzvpi-jko’ában kőtelező a sv-d nyelv tmnitása.

A svédcsit ősnek nagyón sok. hátrányos következménye volt a rokon nemzet szúrnám. A külföld a föl<l'n.j/i elnevezések svéd nyelvű használatát szokta meg. (Helslngforsi—Helsinki, Alx>—Turku.) D ndalmnskodott a finn nemzeti eszme. Meg kelll érteni azt a törekvést. amely a külföldéi a finn elnevezések használatára tanítja meg. Souminak mai elnevezése: Finnország germiános. Tnciicnál találkozunk legelőször ezzel nz eltnwezésseí:

. . Ferunormn nationes Ge’tmanrs an Sar- matis adsertbam, dubito...“ (Nem tudja, hogy a fenn nemzetet ü germán. vagy a sarmala néphez sorozza-e?) Úgy érzem, hogy nem hiábnivaló. ha ismertetem Taőtu» ama «omit. rme-1 vekben a Germania r. könyvében még a férmékről számol he.) .......Bámulatos vad nép a fenn. csúnya- szegénységeik. se lovaik se otthonuk, fűvel táplálkoznak. öltözetük nyers bőr, a földön alusznak, egyedüli fegyverük n csomthegyü nyi-1, vaişfuk nincsen. Asszonyaik elkísérik a vadászaira férjeiket. A vadállatok és az idő járná s viszontagságai elől gallyal fedett kunyhóba menekülnek ifjak é« vének. Megelégedett nemzet, nem szántanék verejtékezve, nem kedvelik a «vagyongyűjtést . . . úgy legalább sem Istentől. sem emberitől nire«ten félteni vallójuk. Igénytelenek . .

Claudius Ptolemaeus: Geognspb'na c. térképén . Germania magna“ népei között feltünteti n ..f i-nn “ nevet. Tehát kétségtelenül 1 megállapitható, hogv a rokon nemzeti elnevezése: finn. germán eredetű. Helyesebb a Fitunország—Suomi elnevezési. Finn-suomén ('«zuom'én).

Suomi népének két fájó kérdés rendezését kellett vállalnia: ez o'ősz megszállás alatt élő Karjata (Karelia) visszaszerzése az egyik, a nyelvkérdés rendezése a második. Mind a- kettő az. uj nemzedék lelkiismereti kérdése.

cot a nemzeti nyelv védelmében. így került el ide mihozzánk, Kolozsvárra az elmúlt nyáron o fiatal Ytönen Reino lelkész. Annakidején részletesebben beszámoltam gi vele folytatott beszélgetésről. Suomiből nemrégen érkezett levelében írja: .. Észtorstzágba

kell mennem és ott az oros-z határon fogok dolgozni népem egyik gyülekezetében, Narva városban. Obt k. b. 1000 finn lakik. Szegények!, de ragaszkodnak a- kedves nmyanyelv- hez és- azért Suomi Mkészt küld hozzájuk. Ott biztosan nagyon- nehéz munka vár, de ha Isten, véltem van, senki sem tud ellenállni, semmi sem nehéz . . . Sokszor gondolkozom azon, hogy a finn-ugor nép menynyire össze-viiSs'za lakik é9 megy szenvedés- alatt. De nem vagyunk -reménytelenek. Nekünk jó Istenünk van és ő segít a nép sorsán. Azért nekünk azon a finomítón kell dolgoznunk. amelyet számunkra megjelöl'.... Sok meleg üdvözlettel1 és finn testvéri szeretettel ölei Ylönen Reino barátod . . .“

Közlöm leveléből ezt a néhány sort és további tóm üdvözetrt sók jó idevaló rokon szivéhez. Érezze meg ott északon a- nemzeti nyelv védelmiezéséért munkába induló Ytönen Reino testvérünk, hogy sok rokon-testvér gondol itt is- reá) ás népére. Solcxindaiiiik dohban meg örömmel1 és büszkeséggel telítetten a Szilviink. ha északi rokonainkra gondolunk. Imádkoznnik értük.

OROMDAL

n s/.uomi nyelv Íelviráf/zásíira.

Irta MAKRONEN /*/■'!Ult parauziköUö (1785—IHM.)

IJól szülelell Sziionu lúny<Jt llol nőtt /öl a kedves (jyerrnek ? Műveltségéi hol szerezte,

A szép szókoi honnan v-’tte'-'

Hiszen nyelvéi meg se Uirték Az uruknak termeiben.

Nem tanulta köztük senki,

Nem is akart róla tudni

Nem ismerték soha, soha Messze földön, messze tájon,

Halai mosok barátsága Reá soha nem talma.

I\is falvakban levelezett Rozzant, szegény viskók megett, Szánt óvet ök udvnráoan.

Kőid művesek szobájában.

Hogyha úri házba tévedt,

Nem ereszték a terembe,

Az udvaron volt csak helge IstáiUókban, j/Jjtúk között:

Toll hegyére nem méltatták, Papirosra le nem ir'ák,

Nem ismerték a 1örvényben A bírák nem éltek vele.

így lelt hát oly gyámoltalan,

Oly elhagyott, oly ágról szakadt, Mint a szegény kéregető S árva gyermek az ajtobem.

Az országos, müveit nyelvek Helyet neki nem erqedtek,

Iskolába nem járatiák A nyomorult gyönge árvát. Bánatában meggörnyedett,

Alakja bus roskatag tett.

Rongyos ruha csüngött rajta,

Rut daráéba varrogatoa,

Tanulatlan volt jómaga,

Tehetetlen minden szava.

Imigy bolygott hát sokáig Csak magában elhagyatva,

Míg az urak Helszinkihen Látván, hogy sir leié megyen, Megsajnálták szegény árvát.

Nagy társaság keletkezeit Irodalmi társaság led,

Mely az árvát tanitgatta,

Legelőször oktalgatia;

Kinyitotta álmos szemét.

Megtisztító, szennyes kezét, Megfüröszté tiszta vízben,

Hófehérre mosta szépen.

Megfésülte kusza haját.

Fürtjeit kigöndörité,

Rózsát fűzött a keblére,

Lágy gyolcsinget adott rája Köpenyt kapott Karjaidból,

Cipőt Kcmi cipelt neki,

Kancát pedig Kamu népe.

Iskolába vitték aztán.

Tanulásra szorították}

Finom, müveit szóra fogták,

Dalra, énekre taniták.

Szép lány lett igy belőle,

Szoumi szűz felserdüle.

Szája édes, mint a szinméz, Lépesméz az ajka néki.

Bájos, ékes már az arca,

Piros rózsa pirul rajta.

Égszínkékek a szemei,

Szerelemnek virágul,

Egész teste gyönyörűség,

Keble teli szelídséggel,

Beléphet már a termekbe,

A ragyogó palotákba,

Megállhat a társaságban Teljes maga valójában.

A kezében drága könyvek,

Ékes versel énekelget.

Mint madárka a ligetben.

Zümmögő méh az erdőben.

Sőt már helyet talál ott. is A finom svéd hölgyek közölt.

Az ifjak most Helszinkiben örvendezve látják mindezt, Vetekednek szép kezéért.

Egy egy kedves moso yáért.

BÁN ALADÁR FORDÍTÁSA.

ilisifiee Icotäa

! egoless* lasst azElIesnxék

C 'tij*

Ü©l@zsváir szerezhető he

Vidéki megrendeléseket azonnal intézünk*

ISilyen irányúak az uj nemzedék iörelcvései?