Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-27 / 271. szám
BLLB N 7. fiK I 9 .7 S n o »' c rn h c r 2 1. Svájci teoSógusok nagy vitát rendeztek a „könyvek könyvéről“, a bibliáról ZÜRICH, novemh» * hó. A svájci ,,Vallásos -ás Szociális Egye sütés" üutenburában nagyszámú részt vevő ölöt szünidei kurzust rendezett, aimelven érdekes fej esetések hangzónak el a bibliám!. I.ejeiuie professzor megnyitó előadásait .<] 1 mélyreható ismertetést adót* a bibin tartalmáról. A Imitálni as mii érelmét keresve, rámutatott, hogy egységes gondolat \onul végig a 60 kötetes nagyszabású alkotásén: tanúság az élő Istenről. Az O tesla menüim mz Istenről és az emberről ad világos tájékoztatást. utalást tartalmaz isten országának megteremtésére, az Ejtés tarnen umbau pedig Krisztusi.):!;) ineg- vailósul Isten országa. Krisztusban testesül mug az Ige. Az () és l'j testa men tűm közölt tehát szerves összefüggés van! Ezt egy másik előadó. Goetz professzor az ú- és Ujtes- lamen um viszonyáról szóló *ejtégetéseiben állapította meg. Mind a kettő elvá- '■aiszJthatatlanul összet mozik Mind a kettő egy-egy fokozata ugyanannak az egységes Isten-ismeretnek. Az i'gy k az igéiét, a másik a beteljesülés. Az alapgondolat: Isten országa. Az ótestamontumi próféták ictérik Isten országának c!kő\étkezését és az Ígéret teljesül Krisztusban. Isten országának gondolatából kiindulva — mondotta az előadó — érthető meg ai bibik». Berger professzor előállásának ez volt a cinné: „A biblia és a politika Jézussal kiupcso.ntbuiii és az Cjlesta- mmtunihaui kevés szó esik politikáról - - fejteget»e az előadó. Ezzel azonban korán lsem az. jut kileje/esrc, hogy Jézus ne érdeklődött volna népének erkölcs1 és szociális élele iráni. Éppen ellenkező leg. A Hegyi beszédben a rend szcrcle'o jut kifejezésre, ez kell, hogy legyen a kereszlényi cselekedet alapja. Szénit Pál leveleiben is clu’asitó magatartási Iáltálunk a szegény rétegek kozott mutatkozó forradalmi elemekkel szemben. Havasuknak kös/.önhelö, hogy a római birodalmat nem a forradalom tette tönkre. Ezeknél nénik evésbe fontos kérdésre kereste a feleletet az utolsó előadó. Maga/. professzor „Hogyan olvassuk a bibliái?“ előadásában. Műviden kitéri a bibliaolvasás bizonyos veszélyeire: Felületes olvasók a társadalmi igazságtalanságok (háború. rabszolgaság) 'gazoúsát vélik megtalálni a bibliában. Mások mog úgy hiszik, hogy az élő Isten igéje kizárólag ehhez az i gv könyvhöz van kötve. Igazi kapcsolatba a bibliával csak az jut. akinek nemcsak a biblia jelenti oz isteni igét. hanem isten '•seteke- détoi. ahogy azok a bibliában és a biblián kivüt is kifejezésre jutnak, azok, 195Ä—59. évi . _ _ léii idény 1620- CS SéirCSpOl „CAUROM“GYÁRTMÁNYOK. Begánsnl és briósai«. MinJen'iO laphatól akiknek eszményképe a megtestesült ige: Krisztus. Nem a/ bolt betű a tulajdonkép- pic-ni tó (mi parancsolat, nem ennek ismeretéből fakadlak a nagy tettek, hanem a krisztusi szellemből, azok által, akik me- részellek e széliem érlebnében csele- kediü. Viszont a iglia ér’keljük meg az Isten cselekedeteiben muhatkozo Igét a biblia nélkül. A bibliából indul ki az gazi szocializmus. Sz'fkemileg mozgalmas idők ben. mint a reformáció volt és intet amilyen :ii mi korunk ’S, a nép ráveti magát a bibliára és keresi benne lsen igéjét, azt az igét, amire szüksége van: a reformáció korában a keresztényi szabadságiról szóló igét, ma ped g a híradást Isten I országáról és igazságosságáról a szociális életben. Ennélfogva nem közömbös az a kérdés. hogyan ismertessük meg a néppel a bibliát — fejezte be előadását Ka gaz professzor. — A legjobb módszer erre az ifjúságnál a láb iát mint „heroikus történelmet“ bemutatni. Maggar cici a regi DuciircsíiDen Miképpen lesz a piaszterekbóí és párákból magyar templom? VI. közlemény. A mult század közepetáján Bucuresti- ben megjelent Magyar Kurír, a romániai magyarok újságja., ma sem túlhaladott iskolapéldája annak, miképpen lehet önmagára egy saját erejére italt marok nyi nép... Miből is éltek 1860 ban a bucureştii magyarok? Erre a kérdésre kitűnő ■tájékoztatást nyújt a Magyar Kúráinak az a felsorolása, hogy kik járultak hozzá o pesti Magyar Akadémia javára rendezett gyűjtéshez Bucurestiben. Mert a magáik intézményeinek, iskoláinak, egyházainak támogatásán kívül a románén magyarok áldozatkészsége arra is kiterjedt, hogy az óhaza legnagyobb kuhuríntézméuyé- ért adózzanak. Lássuk ezeknek az önkén es hozzájárulásoknak a nyugtázását: Lázár Döme vendéglős, egy török lira — 27 huszas. Halász Szilárd kereskedő, egy magyar arany. Kutasy András kovács, egy arany. Pernet József litOfgráf, egy es. k. arany. Szöllősy József kocsigyártó, kölcsön- papirban 12 frt. 30 xt. Runczler An:t)ail magyar szabó, egy p. ft. Nagy József magyar szabó, 2 cs. k. arany. Ács Már on kerekes, egy p. ft. Seress József ötves, egy huszas. Jurcsó Ferenc szíjgyártó, 2 p ft. Raskay Ignác magyar vendéglős, 1 p. ft. Kovács Zsigmond piteslii divtárus, 2 p. ft. Benke József suszter, 1 p, ft. Majd később meglátjuk, milyen tekintélyes összeg gyűlt egybe ezekből az adományokból, Á román-—magyar gazdasági kapcsolatokért A bucureştii Magyar Kurír nagy gondot fordit arra is, hogy j román—miagyar gazdasági kapcsolatok minél élénkebbé váljanak és ebbe az országközi kereskedelembe o bucureştii magyarok is bekapcsolódjanak. A Magyar Kurír „Kereskedelmi levelek“ címmel állandó rovatot nyit hasábjain, hogy ezt a helyesen meglátott célkitűzést felszínen tartsa. Ebben a> rovatban többek közöd arról cikkezik a kap egyik munkatársa, hogy milyen jó piaca van Romániában a magyar bornak. „Tudtunkra most két pesti izrael kereskedő kezdé ezen cikket kezelni és mindketten jó sikerrel.. Igen jó volna, ha a magyar honi bortermelők társulatba állva könnyebb és nehezebb asztali borokról fővárosunkban raktárt állítanának“. A Magyar Kurír arról is tájékoztál: bennünket, hogy 1860-ban a magyar gazdasági vezetőle már komolyan számoltak a romániai üzleti lehe ősegekkel. A Kurírban egy helyen azt olvashatjuk, hogy a pesti Első Magyar Általános Biztosító Társaság „vezérlő igazgatója. Ts. Lévai ur és Acs Károly ur. a Román Virágok szép tollú fordítója, az Egyesült Dunai Fejedd'.emségekben és Szerbiában még e nyáron tájékozás végéit körutat fognak, tenni“. Az Első Magyar Biztosító ugyanis ck kortáj: kapott engedélyt külföldi képviseletek felállítására és egyik fiókját Bu- curestiben akarta megszervezni. A vezér- igazgató nagyobb nyomaték kedvéért magával vitte .ács urat is, akiről azt vélte, hogy mint a román iroda cm magyar úttörője, a román politikai személyiségek nél támogatására lehet. ...Mintha nyolcvan esztendő *6 a nem i is foljţt volna le olyan sok víz a Dunán... IdegenehDOl — Eiazailah Arra nézve, hogy rni lett azekbó1 a | magyarokból, akik az elmúlt idők folya- 1 mán, főleg a 48-ais szaba isághare leve- \ retése után tömegesen menekülve, román j területre kerültek, éles fényt vet a bucu- I restii Magyar Kurír két rövid közleménye. Az egyik igy hangzik: ,,A román honi magyarság nem föld- mivelő< hanem legnagyobb részint városokban lakó iparosok s mi tagadás benne, nem is honosuknak itt még meg úgy, mint a moldvaiak, minek egyszerű oka, hogy mint ausfriai alattvalók külön hatóság alá tartoznak és sem egyházi, sem polgári függésben a románokhoz nem állának A másik köztemény a következő: „Érdekes körlevelet bocsátott a napok- ban az uj belügyminiszter a törvényszékek főnökeihez az idegenekre nézve, a birokvétel képessége tekintetében.. El- rendelé, hogy minden idegen, vallás és nemzetiségi külömbség nélkül, ha saját államának konzulatáss iga alól annak alcár be-, akár nem-egyezésével, a román közösségbe írató magát .< a rendes adót befizeti, fel van jogosítva örök birtokot vásárolni, mint házal, földet...“ Az a. Romániában lakó magyar iparos, aki szorgos munkával egy kis vagyonra tett szert, ezt a vagyont máskép nem élvezhette, nem használhatni és nem gyümölcsöz'! eth ette. minthogy házat, földet vegyen rajta. Ezért aztán lemondott az osztrák konzul védelméről és „a román közösségbe írató magát“. Természetesen, ezzel együtt járt, hogy gyermeké'- felekezeti magyar iskolába nem járathatta s lassanként azok a szálak is elszakadnak, amelyek magyar egyházához fűzik... Ne Kcressflh a szálnál másak szemében... Sokszor hangzott el a felfogas, hogy a romániai magyarok beolvadása jórészt annak az okai, hogy a római egyház magyar papok helyett olasz papokat és szerzeteseket külde a romániai magyarok lelki gondozására. A bucureştii Magyar Kurír, amely közvetlen közelről kiséri figyelemmel a magyar diaszpóra) sorsát, tagadja azt a felfogást, hogy a hibát kívül keresgéljük. Le is közli hasábjain egy magyarországi kanonok levelét, mely többek között a következőket mondja* „Azóta:, lxagy Gegő s utána Jerney az olasz papok eliten a vádat kimondó ták, megszokott vélemény lön: a magyarok elrománosodásának ők és az őkel küldő ' római propaganda az oka. Nézetem sze- 1 ríni nem az olaszokai, hanem magunkat kellene vádolni. Az olaszok azt teszik, ami egészen természetes: ahhoz a nyelv hez folyamodnak, amelyet könnyebben megtanulhatnak. A bucureştii és iasii püspökök ismételten kértek volt főpapjainktól magyar áldozó rakat s nem nyertek. Akik jesten/keztek. mind olyanok voltak, kik itt erkölcsi bankrotte! csinállak Miért nem olyan buzgó, olyan vállalkozó a magyar pap, mint a francia, vagy az olasz? Miért nem bírja elhagyni hazáját?“ A bucureştii magyarok a maguk módja szerint segíteni akartak ezen az álla poten. A román főváros magyar katolikusainak és reformátusainak két-hárorn osztályú elemi iskolájuk, volt. amelyek ben a növendékek 13- -îl éves korukig nyertek ok alást. A szorgalmasabb növendékekből néhányat ,i magyarországi felső iskolák alapítványi Helyeire küldtek, kikötve, hogy a stipendiumot diákok tanulmányaik elvégzése uian kötelesek Romániába visszatérni és testvéreik között tanítói, vagy papi munkakört vállalni. E célból — irj i u Magyar Kurír a reformátusok részéről az e őkészüíe lek már megtörténtek arra, hogy öt növendéket küldjenek ki alapítványi helyekre, még pedig egyel Sárospatakra, kettőt Enyedre és ke'» öt Sepsiszent györgyre. A katolikusok a székelyudvarhelyi gimnáziumba küldtek ki egy tanulót. Akadémia... templom .. ..-inház .. Ha áldozni kotlett, nemcsak a magyar szivek nyi! ók meg hanem a magyar zsebek is. I860 november 4-én ünnepli a bucu- rcsóii Hunnia fennállásunk harmadik évfordulóját. Ebből nz alkalomból elszámol a magyar egyesület a közcélokra befolyt adományokkal is. A gyűjtések eredménye a következő volt: A magyar Akadémia céljaira összegyűlt 664 piaszter és 30 para: a Bucurestibe ellátogatott és bizony megszorult magyar színészek támogatására 587 piaszter 10 para; a ploestii magyar iskola j°vára begyült -Magyarhonból és Galíciából (?!)“ 153 piaszter és 30 parai Általában véve a templom és iskoláén i esek költségeit közadakozásból fedezték. így a piteştii református roegyegond- nok. Kovács Zsigmond engedélyt kap református templom építésére, mire átmegy Rcoreni-be, Rimnic-Valreara, Cam- pulungra. mely városokban. 2733 pia<sz- tert gyüj össze az otbakó magyaroktól. Bucurestiben külön 620 piasztert és 32 párát adományoznak a piteştii magyar templom felépítésére. Tízezer mázsa magyar márvány Bucurestinek A Magyar Kurír közli a következő történelmi értékű beszámolót is: ,,A napokban egy kedves pesti hazánkfiát valánk szerencsések körünkben tisztelhetni. Ger&nday Antal ur, a testvérharc előtt oly ösmeretes és köztiszteletül márvány mügyáttulajdonos veit a kedves vendégünk, ki mintegy tízezer mázsa nehézségű márvány oszlopot, szobrot és grádicsokat hozott le hazánkból a helybeli uj román akadémia díszítésére, melynek elkészítését 50 ezer pengő focin1 ért vállalta volt magáira. E müveket csak a jövő tavaszon fogják az illető helyen elhelyezni. Addig is nem mulaszthatjuk el nyilvánítóim azon örömünket, hogy a román akadémián, alapkövétől annak teljes bevégzéséig, magyar kezek dolgoztak, még pedig úgy, hogy azzal fényes elismerést szereztek külföldön is a magyar építészetbe!i képességének“. Dr. RöszJer Viktor Hegedű* SsSíolalco^ák leg ^ csői» Is an a* iztienzék
