Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-26 / 270. szám

ELLTt N Z'ß K 10 3 8 november 2 C. A FÖLD 4 hivatalos ős; is uuír végére kezd jármi. Húrom hőt «'s 11 onţttár telet jele', lie a ter- jtiésze/ meţţeUHi n tudományos időszámítást. Mire n; (:<>!( subáig szerint megállapított nt gycdUz évszak beköszönt, reges-régen hó hunt ja földeinket rendszerint és (íz éheit fogyok mór köp'es rn feketítették a lombja, fosztott fákat Mosj ugyan némileg idősze­rűtlen ez az eiinéikedés\ mert langyos fit- válniuk édesítik még idoljára nappalainkat. Szomorkásán kedves és jó idő köszöntött reánk, amely ősznégi utolsó földmunkára ■rendki.mil kedvező. Mérsékelt 'nedvesen s ro­konszenves barnán fordul ki a pulid baráz­da frhlészeink lehunyt arcuhnta elölt nz eke alól <s szerelmes odaadással fogadja be a vetőmagot ^ termékenységébe, amelyben ál­lami, társadulnii, emberi reménység izgul. Mégis a lédre ixdó ginül olás ént hetét önkén, tilenségycl járja eszünkbe, meri érezzük és tudjuk a holnap küldötteit. .4 gazd(‘ti.rsad<i- lom beszéde máris a téli flöhlmunkaszűnet jövö táirgysorozoláuXUl foglalkozik egyre in­kább. .4 föld ügye kétszeresen foglalkoztat. Elsősorban az őszj vetés és vele időben kap­csolatos egyéb feladatok révén, másodsorban a föld emberiének a téli időszak házi mun­káin tul ható gondolkozása és a továbbiakra való készülődése révén. .4 szervezett gazda­társadalom ilyenkor fog hozzá, fejlődés és haladás érdekében, az eszmei toborzás továb­bi ,feladataihoz, toimbbá előkészíti a télen szokásos tanfolyamokat, amikor a szabad­idővel rendelkező kisgazda föhlszerelclélöl eltelve s a jövendő ki fogy hatatlan iyéretcitől Ielkesikve hajlandó minden tevékenységre, amely tudását fokozza, a gazdasági társada­lom tevékenységének ez a szakasza egyre nagyobbméretü és nagyobbfoidosságit. Min­denekelőtt örvendetesen megcáfolja a régi balliicdelmet, hogy a föld kisembere sem- mikép sem hajtandó maradiságából kivet­kőzni és csökönyösen rugaszkodik ősei meg­szokott módszereihez. Ac élet azonban na­gyon megváltozott és megváltoztatott. Uj gazdaság uj gazdnszellemct hozott. .4 véres világháború amely zűrzavart okozott első­sorban a földművelés terén, az ingadozó bé­kekorszak, melynek gazdasági válsága min. den mezőgazdaság szinte katasztrófái is meg­támadásával kezdte romboló munkáját, a föloesudás belőle, hogy mégis csak a föld az élet alapja és ezért bármily társadalmi nehézség és politikai rengés árán földrefor­mot kell végrehajtani, vagy a készet elmé­lyíteni, az uj társadalmi szemlélet, mely a régi fiziokrata kor szellemét követve, a föl­det és a: agrárirányzatot visszahelyezi meg. illető helyére, a kisebbségi sors, amely átér­tékelésre és megújhodásra kényszerít, mind­ez uj földészkort és lelket alapított, amely­nek uj tudásra és uj módszerekre van szűk. sége. Ilyenkor, az őszi földmunka végzése felé s a tél küszöbén, egyre nagyobb erővel foglalkoztatnak mindenkit, akinek a földdel közeli vagy távoli érdeke van, ezek és ha­sonló gondolatok, vágyók, elhatározások. Erdély kisebbségi magyar nemzete szeren­csés helyzetben van ez ősznégi gondolatok szempontjából. A megmaradt föld érdeke és szeretete mindinkább növekszik benne. Az EGE ama kitűnő szerevezetté lett, amely ön­tudatra ébreszti a gflzddtársadalmat és az uj munkát a legszélesebb alapzatra helyezi: a kisgazdarétegre, Az EGE mindinkább bevon minden kisembert Qc uj szervezkedésbe és f a közösségi egyiit(munkálkodásba, az uj idők és feladatok megértésiébe és követésére. Nagyban emeli a kisebbségi magyar gazda 'öntudatát és önérzetét, kitartását és célkitű­zését. Mindenek felett nevel; és oklatja társa, ’dalmi és földmüvelődési vonalon egyaránt, észszerűbb és belterjesebb gazdálkodásra készteti és ellátja tanácsokkal. A gyakorlati továbbjutás szempontjából elsőrendű felada­tot végez a léli gazdatan folyamok révén, amelyek előkészítése bizonyárai máris folyik íróasztalainál, hagyományszerű gonddal, le­leménnyel, szívóssággal és reménnyel. Nem­sokára készen áll az előadói gárda és ké- <sZen áll a működési tárgysorozat. Mindez azonban gyökérleien lenne, ha nem gondos, kodnék az EGE a vetőmag kérdéséről, amely a tenyészállat-ügy mellet az egyik elsőrendű feladat és különösen izgat, amikor a többi sok más hasonló fontosságú kérdést még ily könnyed elmélkedése idején is mellőzni kell. Ac EGE nem feledkezik meg a neme­sített vetőmag irányában magám vállalt kö­telességéről. Moist, a tél kapujában főként a szokásos ve tőm r-g ki ál i it ás r rí készül, amely természetesen a tél utolsó heteiben lesz, ami­kor a gazda tele van már tavaszi munka iz­galmával és iffy az uj vetés fontos részletei, ver foglalkozik. De nagy munkát követel és korai megmozdulást, örvendetes híreink van­nak már. hogy a városunkban rendezendő vetőmagkiállilásTa már is eMjyban készül az EGE és előző nagy eredményeken fölbuz- 'dúlva, ezúttal lehető legnagyobb arányokban kívánja megrendezni a nemesített vetőmag szem elé állítását. A mai nehéz viszonyok­ban a részvétel lehetőségei természetesen rendkívüli súllyal esnek latba. Költségekről ’kell gondoskodni, Elsősorban a télen össze­Gyökeres rendszerváltozási koz az aj kereskedelmi törvény Cikksorozatban ismertetjük az uj törvény közérdekű intézkedéseit és a régi jogszabályokkal szemben tönént változásokat KOLOZSVÁR, november 25. A7. ii- kereskedelmi törvény megjelenése or zágs/n te érdek) a közvéleményt, mert negyfoiror; ágú változtatásokat tartalmaz az eddigi törvényekkel szemben. Jelen cikksorozatunkban nem a keres­kedelmi i< rveny indításának közlése a célunk, litrem annak általános ismertetése. Főként különb; Ltkintetdel leszünk azon különb­ségekre amelyek a régi kereskedelmi törvén^ és az uj kereskedelmi törvény elvei között mutatkoznak, Fogy c7. által olvasóink könnyebb tájé­kozást v verhessenek. A törvény alkalmazása Az r. szakasz a törvény alkalmazásá­ról intézkedik és kimondja, hogy a ke­reskedelmi ügyekben a kereskedelmi tör­vény alkaimaztatik, mig azon esetben, ha a kereskedelmi törvény nem tartalmaz intézkedést, a magánjog szabályai nyer­nek alkalmazást. í. közlemény. Am kit láthatjuk, az ui törvény általánosságban elejti a kereskedelmi szokványok alkalmazását. Ugyanis, a régi törvény szerint, amenv- nyiben a kereskedelmi törvénynek nem voltak egy bizonyos esetre vonatkozólag inrczkedtiei, úgy elsősorban a kereske­delmi ízokványokat kellett alkalmazni és csak, ha a kereskedelmi szokványok sem intézkedtek, harmadsorban lehetett az általános magánjog szabályait irány­adóul verni. Az uj törvény fenti intéz­kedésével a szokványok alkalmazását háttérbe szorította és csak azon esetben engedi meg a szokványok alkalmazását, ami­kor azokra különleges esetekben és egyes helyeken kifejezetten hivatkozik. Ugyancsak a magánjog szabályai allol^ mazandók — az uj törvény szerint — az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog is egyéb az ingatlanra vonatkozó dologbani jogok szerzésére vonatkozólag. Mi tekintheúö kereskedelmi ügyletnek A 2. >zakasz a kereskedelmi ügyleteket sorolja fel, taxatíve. Az uj törvény nem tesz különbséget alanyi és tárgyi kereskedelmi ügyletek között, mint a régi k. t. 258. és 259. pa­ragrafusa. Ezek szerint kereskedelmi ügyletnek tekintendők: 1. Áruknak, termékeknek és értékpapí­roknak a) vásárlásai azon célból, hogy azok ismét eladassanak eddig tehát megegyezik a régi 2ţ8. paragrafus 1. pontjával), vagy pedit: bérbeadassanak­Tehát a bérbeadás céljából való vételt is kereckedelmi ügyletnek minősíti a -ör­vény. Például reklámtárgyak, kirakatba­bák, 3tb. megszerzése, hogy azok bérdij ellenében bizonyos időre használatba adassanak. Vagy például a kölcsönkönyv- tári ügv)cfek, stb. Ezen bekezdésben jelzett vásárlások kereskedelmi ügyletekké azáltal válnak, hogy azok megszerzése oly célból történt, Fogy ismét tovább eladasranak. Eltérően a régi törvény intézkedéseitől, értékpapíroknak saját részre való meg­szerzése már nem tekintetik többé ke­reskedelmi ügyletnek, b) Kereskedelmi ügyletnek tekintetnek továbbá áruknak, termékeknek és érték­papíroknak eladási vagy bérbeadási ügy­leteit, ni a fenti tárgyak ezen célból let­tek megszerezve, tekintet nélklül arra, hogy a továbbadás vagy bérbeadás ugyan­olyan állapotban történik, mint ahogy a tárgyak megszereztettek, vagy pedig fel­dolgozás vagy átalakítás után. 2. Árukra vonatkozó bérleti ügyletek, azon célból, hogy azok tovább bérbeadas­sanak. Ide tartoznak például a filmkölcsönző vállalatok ügyletei, melyet a régi tör­vény által felállított kategóriákba nem lehetet 1 beosztani. 3. Kereskedelmi ügyleteknek minősít­tetnek továbbá áruknak vagy termékek­nek bizományba vétele eladás céljából. Ezek szerint tehát nem minősíttetik kereskedelmi ügylet­nek a vételi bizomány. 4. Hitelértékpapirokna vonatkozó ha­táridős iigvleţek. 5. Ingatlanokra vonatkozó nyerészke­dés céljából kötött ügyletek Az 1. szakasz szerint ingatlan javak megszerzésére vonat hozó ügylet egy­magában nem képez kereskedelmi ügyletet, de ha az ingatlan nyerészke­dés céljából szerezte ett meg, ezáltnl kereskedelmi ügyletté válik. A 1 örvény e pontja nemcsak az ingatlan vételét, de minden, az ingatlanra vonat­kozó ügyletet általánosságban emlit, ‘chát ide értendők az ingatlanra vonatkozó építési, bériéi, stb. ügyletek. Is, ha azok nyerészkedés céljából köttettek. Például ingatlanok főbér lettbe vélne és azoknak albérlő be való kiadása1. 6. Bank és pénzváltó ügyletek. 7. Vizen, vagy levegőben való, hajó­zásra vonatkozó ügyletek. 8. Kereskedelmi ügyletek közvetítési ügyletei. 9. Biztosítási, szállítási, gyártási, ép- lési. bánya, termesztési erő kihasználást, nyilvános látványossági, nyomdai, ki­adói, rádiók'sugárzási. fuvarozási, .szál­lítmányozási, vontatási áruknak, vagy mezőgazdasági termékeknek beraktaro- zási ügyletei. Ezek szór nt tehát a. szín­házi vállalkozás szintén kereskedelmi ügyletinek minőstUetik. 10. Bizományozási vállalatok ügyletei. 11. Kereskedelmi ügyletek, továbbá az üzletszerzők, információt és hirde­tést szerző ügynökök ügyletei. És végül kereskedem» ügyiének nyil­váníttatnak a* fenti ügyletek mellék- és segéd ügyletei. 3. szakasz. A mezőgazdaságra vonat­kozó ügyletek nem tekintendők keres­kedelmi ügyleteknek. A. szakasz. A kereskedőknek minden ügylete kereskedelmi ügyletnek vélelmez- tetik., ha csak magából az üzlet termé­szetéből annak ellenkezője ki nem tűnik. 5. szakasz. Amennyiben valamely ügy­let kereskedelmi ügyletnek tekintetik, ha­bár csak a felek egyikére is, ezen ügy­letre vonatkozólag valamennyi szerződő fél üi kereskedelmi törvények intézkedé­seinek vannak alláverée, hacsak magára a kereskedőre nézve is az ügylet nem Te­kintendő k ereske dél ml ügyletnek. A kereskedő személyének meghatá­rozása 6. szákasz a kereskedő személyének meghatározását foglalja magában és ki­mondja, hogy kereskedőnél: tekintek az, aki foglal- kozásszrrülcg saját nevében kereske­delmi ügyletet köt, valamint a keres­kedelmi l ársnságok. Megegyezik a két törvény abban, hogy kereskedőknek tekintendő az, aki sa­ját nevében kereskedelmi ügyletet köt, az uj törvény u kereskedelmi Ursa sú­gót, mint olyunt tekinti kereskedőnek. Ezzel szemben nem tekinti kereskedőnek az uj tör­vény a korlátlan fele ősségit kereske­delmi társaság tágjait, csupán azért, mert tagjai egy ilyen kereskedelmi tár­saságnak, azon elvnél fogva, mert a kereskedelmi társaság tagjai nem sa­ját személyükben kőinek kereskedelmi ügyletet, dacára annak, hogy a korlátlan felelős­ségű társaság tagja tulajdonképpen sa­ját személyében folvta'ja az üzletet, tel­jes vagyonával felelős, nevük is teljes egészében szcrpcl a cég szövegében. — Ezen jogelv aUkailmazásával, a konver­ziós törvény alkalmazásakor már több- izben találkoztunk a Casatio döntéseiben. l)r. Krausr Imre. MA 40 ÉVE 189S november 25-én tavasz vart n IcésB őszben. Tavaszi zajlés van a politikában Is- A Dán ff y-kor mony pergőtűzben áll. A parlamentben a legnagyobb vihart Te. hérváry br. honvédelmi miniszter 22-iki elszólása idézte föl. Azt mondta, hogy Henlzijt 1849-ben csak addig kötelezte az eskü, amíg a magyar hatalom Budán volt. Két napig tombolt a Ház, mig Szilágyi Dezső elnök az elszólást sértőnél; nem bé. lyegezte és Fehérváry sajnálatát nem fe­jezte ki. A rendőrség részéről megbántott egyetemi polgárság azonban tovább tüntet és már a: egyetem bezárásáról beszélnek. E nap a Nemzeti Kaszinóban Justh Béla indítványozta Bánffy kigoltjózáS/g és Per- czel Dezső belügyminiszter súlyosan meg­sebesült a Holló Lajos képviselővel vívott kardpárbajban. A Reichsrath fenegyereke, a nagynémetpárti Wolff távirati utón meg­sértette Feliérvárgt, amiért táborszernagy létére visszavonta egy kijelentését. Páris- ban is izgalom düh PilquUrt ezredest. akit a Dreyfuss.pör fölelevenitése miatt letar­tóztattak, hadbíróság elé állítják. Az utca tüntet. Erdéhjszerte lefoglalják a nagy. tömegű hamis pécsi borokat. (Kolozsvárt 80 ezer, Marosvásárhelyt 50 ezer litert). Terner Adolf dr. rektor vezetésével a dé­káni küldöttség (Kolozsváry Sándor. Da- vida Leó, Schneller István. Farkas Gyula) megköszönte a királynak, hogy a kolozs­vári egyetem alapítási oklevelét kiadta. A budapesti Baross Gábor-szobor leleplezésén a Múv. üzletvezetőségét Sc hand l Mihály főfelügyelő, Pollák Lajos és Herczegh La­jos felügyelőki a kamarát Gámán Zsig- mond dr. főtitkár képviselték. A kolozs­vári színészet és színház történetét, melyet Ferenczi Zoltán irt, a párisi Revue de Critique melegen méltatja1, Előző este a ,,Rosszul őrzőt leányok“ című fércmü került színre, melyet Tttrchányi Olga se tudott megmeteni. Nagy derültséget kelteit, hogy janovics Jenő egy fácánt így nyúj­tott át: ime a vadkacsa. Este bemutatták Sidney Jones hires operettjét, n Gésákat. A bíráló Székely Irén. Perényi Margit, Margó Zelma, Nyarai, Leövey, Kassai, Me­zei alakítását, Follinusz Aurél igazgató rendezését. Stefanidesz karnagy vezénylő- '»éf nagyban dicséri. A dráma együttese az Ember tragédiájára (E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi, Fái Szeréna) és Bérezik Ár­pád uj ..Himfy dalGi!‘-ra készül. kuporgcított pénzek játszanak szerepet a ter­vezésbe;ir^ aztán a szokásos féláru szállilási és utazási kedvezmények. Ebben ,a tekintetben máris korai szívós munka folyik. A hosz. szas ut e célból már megkezdődött. Nyilván minden okunk megvan reá, hogy ez elé a kiállítás elé nagy bizalommal és reménnyel tekintsünk, fokozottabban mint eddig, ahogy fokozottabb mérvű és hatású kíván lenni maga ez a kiállítás is. De ne nézzük óink önmagában a dolgokat. Erezzük meg és tud­juk jól, hogy ha egy ilyen kiállítás megnö­vekedik, akkor ez jelzi, hogy o>c egész intéz­mény és anno,]; minden egyes nyilvánulása hasonlókép nagyobb és erősebb lett, mint eddig. De használjuk fel ezt az alkalmat mi. — azok is — akiknek nincsen földjük, és így a sors kizárta őket a legszebb fo.glalkozások egyikéből, amely rokon a művészettel a- al. kotás szomszédságában és az élet szolgálatá­nak révén, hogy a föld jelentőségével és meg. munkáló jónak társadalmi értékével élénken törődjünk. Mer.ltöj inkább átérezzük a föld­művelés emberi, politikai, gazdasági, kisebb­ségi fontosságát, annál inkább erősitjük üt is és eszközét is teljesítményét általános ér­dekből. Magunkat is rajta kérésziül. Nekünk, a kisebbségi társadalomnak mindenekelőtt égető szükségünk van jól dolgozó, megél tő. közremunkáló, segítő, sikeres, erősödő gaz- datársadabmra. Ez a mj gerincünk és kö­rötte képződik a jövendőben n böségszartija. melyből minden intézményünk meríteni ké­szül és meríteni hivatott a közösségi erők össze hatásának jogcímén,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom