Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-25 / 269. szám
<5 ouam ■mi niLUNZfiK mcsaaaüflaMHMmi«»srtrr/rranmi I O 3 fi n o v e ni her 2 3. Az ember magányos WcqLy I I 50 — A gyerekeivel szemben udy.mas volt és tanácstalan. Nem tudta mit >c* gyen, hogyan teremtsen rendet a7 tl..-t- Kin és értelmetlen helyzetben. Mindenki érezte, hogy l'eri anyja^ cí nagynénjéc teszi felelőssé a történté** Ök fedezték fel zenei tehetségét, ók ra- gaszkodak taníttatásához, tehát fele.cs.'K érte, gondolta l'eri, aki nemcsak fennhar. • gon ragaszkodott a pontos és kifejező to- g-lmazáshoz. Éva tudja, hogy a -Ti ot bűnösnek tartja, készséggel beismerné vétkességét, ha közel tudna kerülni a Fa. hoz. De Feri makacsul elzárkózik a kenő elől, kétségbeesett hűséggel tapad a zongorájához és Terka erőt és biztonsagot adó közelségéhez. Észrevételénél! két pártra szakad -a család: egyik okidon a három felnőtt, másikon a két gyerek néma, nehéz vértbe burkolt, megközelíthetetlen tábora. Anna érzi a feszültséget, habár pontos tudomása nincs a dolgokról. Éva elmésé'', hogyan fogadta Feri apja bejelentését An na beszélni szeretne a fiuvail, Éva le* gyint: — Ffagyd. Legokosabb, ha most magára marad. Később . . . Anna nem nagyon érti a dolgot. Miért nem jön hozzá Feri? Mi történik ott a s*zobákban? Egyik fülével a folyosóra les, másikkal az előszoba felé — nem hall;a-e a gyereklábak száguldását, amint hozzá sietnek. Nagy a csend a lakásban, mintha mindenki megnémult volna az utolsó napokban, a szavak közömbösek és egészen szűk határok között mozog a mondanivaló. Anna most már tűrhetetlennek érezte ágyhoz kötöttségét, úgy7 érezte, kizárták a családból, nem vehet részt a mindenkit egyformán érdeklő eseményekben. Türelmetfensége lassanként haraggá lfokozódott, dühének szabad prédájává váltak megviselt idegei. Agyában veszett körforgást jártak a gondolatok betegségéről, megtépázott szerelméről, Feri szomorú es sápadt Grca kisértett és jelen és jövő kérdése gyötörte szünet nélkül. Úgy érezte, ha felkelhetne, elrendezné a dolgokat. — Megkeresné Pálffy Lászlót és Ferivel is beszélne a régi, meghitt hangon. Megőrült a gyerek? Napok óta feléje sem néz. Fiát mit akarnak tőlem? — sikoltozta benne a keserűség. — Mindent magam cipeljek, kötelességet, felelősséget, hát mi vagyok én? Amikor Terka egy délután bekukkantott, megkérdezte, hogy küldje be hozzá Ferit. — Nem lehet — mondta kurtán a kis* Lány. — Feri az uj darabot gyakorolja. —• Ffát majd, ha befejezte a gyakorlás:. — Meglátjuk. Mostanában korán szoktunk lefeküdni. Anna u.tána bámult és ismét érezte azt a gyűlölködő indulatot, amely annyiszor elfogta a kislány nyugalma láttán. Egyszerűen birtokba veszi Ferit, elveszi tőle. Anna úgy érzi, hogy lassanként mindenéből kifosztották. Elvették imádott magányát, elhord'-a v a ruháit, elro.igyolták a harisnyáit, elköltötték a pénzéi és most mindennek a végén jön ez a lány erős, izmos testével és elálíja a Feri felé vezető utat. Fájdalmas és bizonytalan érzései hajszolták, hogy felkeljen, semmivel sem törődve rohanjon valamerre, ahol megnyugvást :a= Iái — a kisvárost idéző térség csendes kávéházában, az ablak melletti márvány- asztalhoz, ahol fellángolt és tehetetlenné ü gondos háziasszony BASY SZAKÁCSKÖNYVÉT használja az ízletes és változatos erdélyi konyha vezetéséhez. 1150 magyar és ízletes román és francia recepten kívül tartalmaz a 4 évszakra megfelelően 55 napra hústalan, 84 napra hússal vegyes étlapot Ünnepi ebédek, vacsorák, teák és uzsonnák összeállítása. Útmutató a diétikus és higiénikus főzéshez, valamint a csecsemők mesterséges táplálásához. A maradékételek gazdaságos felhasználása. A hatalmas kötet ára 160 lej. Kapható az 3£Iien~ 2©k Icönyvosztályában Cluj— Kolozsvár, Fiaía Unirii No. 9. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. szelídült teste, vagy csak ide, a szőnisz -d szobába, g sápadt: kisfiú keze simitásáér7, édes szeme egy meleg pillantásáért. .Azután G félelem nem engedte. Az. utóbbi napokban valamennyire javult állapota, egy meggondolhtlan mozdulat és ismét visszaesik. Lomhán cammogtak előre a napok. Már nem várta Pálffy kopogását és iszonyodva hunyta le a szemét, ha Terka erélyes léptei közeledtek a szobája fe-é. Éva kapkodó izgalma olyan szánalmat ébresztett benne, hogy megkönnyebüken felsóhajtott, ha becsukódott utána a konyhaajtó. Néha felült az ágyban, hallgatózott. Mintha fenyegető morajt hallana, ami egyre közeledik. Szeretne elébe ugrani, feltartóztatni útjában az ismeretien rémséget, de nem mozdulhat. Álljon a lavina elé és kérje meg szépen, hogy menjen vissza oda, ahonnét jött? Miféle lavina? Bolondság, rossz idegeinek rémképe. Hei'/zetük tényleg nem rózsás, az anyagi bajokhoz most még az általános rossz hangulat is járul, de mindez még nem vezet katasztrófához. Anna csendesített: háborgó bensejét. Ha felkel és felkeresi az orvost, kér tőle valami idcgcsillapitól is. Végeredményben nem csoda, ha rosszak az idegei, össze kelti szednem magj- mat — mondta erélyesen és ugyanakkor reménytelenül. Mintha minden egyes tagjáért mérföldeket kellene gyalogolna, amíg ismét összetákolja zilált, szét hm ó testét. Feküdt az ágyban, nem mozdult, arra figyelt ami belül sikongat, tombol, szédülten tántorog és a külső csendre, inu lassanként állandósul és ijesztően beszédessé válik, , • .-.'J"-* 5Január végén valamivel hosszabbak a délutánok és még vakítóbb a hótümeg, ahogy megfekszi a háztetőt és a folyo.ó vaskorlátját. Anna félálomban is érzi a súlyos hótakarót, melege van, úgy érzi nyöszörög és kinlódva szeretne felébredni, üe nem tudja felnyitni nehéz szemét. Rohannak a képek csukott szemhéjia alatt, félig álom, fele részben rossz gondolatok sűrűsége. Nagy dolgozószobában szeriben ül Pálffy Lászlóval. Saját könyörgő hangját hallja: nem hagyhatsz most csexoeu, nézd, meghalok miattad. Pálffy ültében meghajol, hangja gunyoros: — Bocsánatot kérek egész fajtám nevében. Értelmetlen válasz, korcs álomszülötte, mégis fájdalmas és Anni érzi, hogy vérig sértették. Megy a járdán, egyszerre felnéz úgy obiakra. Ferit látja; ül a párkányon, lábát lelógatja a harmadik emelet magasságából. Egymásra néznek. ö kiáltani akar, nem mer. Behúzódik egy kapu alá, vár. Rettenetes percek után sziréna zug, Anna csengetést hall, kocsira- bogás:. A mentők, gondolja, vége van. Látja Feri zúzott testét a kövezeten és nregrázkedik, nyöszörög. Erőszakkal felnyitja szemét, még hallja a saját rémült, gégéjébe szorult félhangját, ismét összerázkódik, nem tud megnyugodni. A takaró égeti testét, feje kábult és kezével igyekszik visszaszorítani a mellében megtelepülő nyomást. Végül feláll, papucst-a bújik, magára veszi pongyoláját, kissé án- torogva, még félig álomban elindul a szoba felé. Keresztülmegy a homályos konyhán, tapogatózva lenyomja <az előszoba- ajtó kilincsét, majd az ebédlőét, benyit. Mintha a nehéz álom folytatódnék: az asztal me Jett áll Gaál Sándor, előtte Torka. A kislány két karja a férfi nyaka körül, viruló fiatal szája a tanár lehajtóra homlokán. Anna becsukia az ajtót, csendesen visszamegy szobájába, megáll az ágy mellett, aztán leereszkedik a karosszékbe, ismét felugrik, rohanva megy az ablakig, vissza, megint előre kezével homlokát taocgatja. — Hitvány! — mondja hangosan. — Hitvány! Lába összecsuklik, megijed, sietve visz- szabujik az ágyba. Egyszerre nagyon éber; olyan haragot, egyre növekvő dühöt érez, hogy gáttalaa indulata szinte szétrepeszti mellkasát. Hallja, amint csukódik az előszobaajtó, ielismeri Terka lépteit, majd Pista közeledik a folyosón. Felugrik, magám kapja pongyoláját, azután kétségbeesetten inti magát nyugalomra. Úgy, ruhástól, ismét végigfekszik ágyán, de képtelen uralkodni felháborodásán. vtiKi great*. blinden hétfőn öleséi® uiozlioí üucu?esdi9»e •9 a Mezei Menetjegyiroda által rendezett csoportos utazással. — Indulás : Cluj—Kolozsvárról hétfőn este 8.30 órakor. Érkezés Bucurestibe kedd reggel 9.12 órakor. Vissza Bucurcstiből csütörtökön este 10.10 órakor. — Érkezés Cluj—Kolozsvárra péntek reggel 9.18 órakor. Részvételi dij: Gyorsvonat III. ősz- K - Q’SA tály, oda-vissza fenntartott helyen flLCM5 J?M V (Egyéni utazátná! a jegy ára 13 20 lej volna) Jelentkezések minden hétfőn d. e. pontosan 1 óráig az Ellenzett Könuvosziäiiiäban Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 9. Telefon 11—99. amely úgy gyülemlik mellében, mint az udvarra tett dézsában égi háború nyomán az esővíz. Fcáll, most már habozás nélkül’ megy előre, távoli rémként kíséri saját fékét vesztett dultsága. Benyit az ebédlőbe, megáll. Éva felugrik, örvendezőn elébe siet. — Felkeltél? Nem lesz baj? — Nem. Félretólj.'-, Terka elé lép. Látja Ferit, amint csodálkozva megfordult a zongoa- széken és békésen füstölgő sógorát az í falak mellett De élesen és tisztán csak a nyugodt és ragyogó leányarcot látja és keze ökölbe szorul. — Itt volt Gaál? — kérdezi. — Ig:n. — Terka csodálkozik. — Aludtál, hát . > . Anna a szavába vág, kiabál: — Nem akartatok zavarni. Ezt már <s- merem. Találj ki valami újat. Hallod? Felelj! Terka ránéz, nem válaszol, Éva melléjük lét), egész testében remeg. — Mi történt? Anna hátralép, tántorog, amint eszét vesztve ci die: — Az történt, hogy a betegségem alatt a kisasszony fogadta néhányszor Gaál tanár urat. Ér aludtam, hát ő szórakoztatta. Kellemesen eltöltötték az időt, csókolóztak! ököloc erőszakolt keze kinyílt, újra hátrált fgv lépést, rémült önkívületben Terka feie vágott: — Ahuomos vagy és hitvány. Miud'g tudtam. De ez sok . . . Ezt nem vártam... Nem tudtam... Úgy7 lökte ki sikoltva, mintha az mo'° ső szal naisálat engedné ki kapaszkodó kezéből: — Nem tudtam, hogy ilyen vagy! Te... te u '.l'ó... Ujházv felugrott, Anna elé állt, ktr.e rettenetes erővel lendült felé. Éva fogta le és hangja méltatlankodott: — Mi jut eszedbe! Hallották a zuhanást, ahogy Feri előre- bukott a zongoraszékről a padlóra és vinnyogó, nem ezünő, állati sikolyait. Éva átölelte Annát és odakinálta megmegránduló vállát támaszul. Anni tökéletes sötétségben botorkált a szobája felé. Egyszerre ágyban feküdt, homloka es szeme forróságát jótékonyan csillapi-ona a vizes ruha, emit Éva hozott a konyhából. Nem gondolkozott, egé^z figyelmét összpntositottaj amely vadul táncok a t.ikcró felet. Két hűvös kéz lefogta a rángatózó ujjakat és ekkor még hallotta saját könyörgő hangját; ne menj eC — Nem, dehogy — haölt fölé az asz- szony. Ekkor a lány7 lehunyta szemét é' mintha tzcdélegve zuhant volna lefelé A mélység magába fogadta, bezárult fölötte és kivid rekedt minden, ami öntudat gondolat és emlékezés. Amikor magához tért. c-gett a villany a kis szobában. Éva tálcát al áliit az ágy mellett cs ahogy észrevette felnyíló szemét, örvendezőn leült az ágy szélére. — Itt a vacsora — mondta. — Ne ülj fel, megetetlek. Nevetett, kedveskedőn feltámasztotta a párnát. Annára, hirtelen szakadt az emlékezés. R émülten és hitetlenül bármik a nővéréle. Lehetséges mindez? És Éva’... itt ül mellette, mosolyog. Kétségbeesetten eltolta a villát, letakarta szemét. Éva csen. desen monda: — A szerkesztői üzeneteket írták együtt, már hetek óta. Terka megírta a válaszleveleket, Gaál átjavitetta, legépelte ne, postára tette. Ma Írták az utolsó, tekintettel a te javulásodra. Terka köszönetét mondott Gaálnak, hálából átöleLte, megcsókolta. Összebarátkoztak a néhány hét alatt . . . — Édes Istenem . .. — ha akarod, Terka bejön és ő is elmagyarázza nekedAnna nemet intett. Azután lehunyta a szemét és makacsul halhatott. Éva félretette a tálat, kezét szelíden összekulcsolva nézte a húga szinte felismerhetetlenül dúlt, cUdnzött arcát. Arra gondolt, hogy Terka hamarosan elfelejti a dolgot. Még gyermek talán nem is érti az ilyen beszédet cm.t Anna is a bárónétól tanul:. De Anna sohasem felejti el. Sokszor felírjad nu:d éjszaka és hallja a saját hangját és többé nem szabadul ettől az emlék'ől. Éva szavak nélkül is értette a húgát, rra- radékta tanul és ahogy nézte, határnál an szánalom mélyítette el szemének tiszta kék fchileiéi. Lassan, egyenletesen simogatta az élettelennek tűnő sápadt ujjakat, mintha mondaná: — Ne nyugtalankodj . » . hiszen nincs is olyan nagy baj . . . HATODIK FEJEZET. ' . i. U ' Anna másnap délelőtt felkelt, szendét tartott szekrénye előtt. A télikabát kopott, de ha felveszi kis, fátyolos nyulsző-*- kalapját, egészen jól mutat. Hosszan es gondosan tlcözött, simára fésült haját laza hullámokba igazgatta a kalap alatt és amikor elindult, Éva ámülva nézett utána; milyen idegenszerü és jelentős a fehér : rrával, kitágult, árnyékos szemével. Anna átment a Lánchídon, árvát feltartotta a friss, valamerről távoli tavaszt sejttető hópárás levegőnek. Lassan és bizonytalanul lépegetett, a hid végén au* tóbuszra ült. Déltájban érkezett a Városházára. A kapu alatt kifüggesztett táblán keresgél:, azután elindult a második emeletre egyik barnára festett ajtón bekopogtatom. — Végfa tanácsos úrral szeretnék be* szélni —mondta az Íróasztalnál üló fiatalembernek. — Mi'-ven ügyben? — Magánügyben. (Folytattuk.)1 _ _ wwwwwwwwwwww A gyakorló orvos nélküidslieíetleii szakkönyvei: Müller Vilmos, Klinika diagnosztika (2 kötet, 970 oldal, 165 kép, 38 í táblázat) vászonkötés —-------— Lei 1000'— Frigyes, Nőgyógyászat (512 oldal, 299 szövegközötti ábrával) fűzve 1023 lei, kötve — —------— Lei 1089'— Haynal, A szív és vérerek betegségei (488 oldal, 216 szövegközötti ábrával) fűzve 957, kötve — — Lei 1023'— Rosenthal, Az emésztőszervek betegségei, kórisméje és gyógyítása (670 oldal, 216 ábra, 38 táblázat, 29 grafikon) kötve — —-------Lei 1350*— Müller, A belgyógyászat kézikönyve (862 oldal, 38 táblázat, grafikonok) kötve — —--------------------Lei 750‘— Hajós, A belsősekretiós betegségek (Endokrinológia) (420 oldal, 76 ábra) kötve-------—---------— — Lei 825‘— Boros, Haematológia (272 oldal, 16 szövegközötti ábrával, 6 szines táblával) kötve------- —-------Lei 561*—* Kaphatók az Eiienzék künyvoszíáíyúban Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii, Vidékre utánvétté is azonnal szállítjuk.
