Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-23 / 267. szám

’ELLENZŐK

7 O.? ft n o y c in her 2 3,

Az ember magányos

Regény |

Irin: THURY ZSUZSA

I

4»

Anna bólintott: igazad van é< magban lu/zátette: sajnos, egyébhez sem ertes?’- ’ In telen Yégh tanácsnokra gondolt^ az e egáns, finom városatyáti, aki lícium ev\ d ezelőtt meglátogatta a leánygimnáziumot és igen barátságosan vise rtCiUtr ve'e szemben. Azután elvetette a rep'et, amelyre szemmel látható ag Pista • cd- zott. Ilyenfajta kéréssel nem mehet Végűhez. Rossz néven venné, esetleg saját magának ártana vele. Csendesen felnézett a sógorára, aki reménykedően fürkészte arcát. Nagy melegséget érzett most nővérének szép, jóindulatot sugárzó, annyira szeretetreméltó férje iránt.

— Majd gondolkozunk — mondta. — •Talán akad valaki, aki kezébe veszi az ügyet. Neked igazán ott lenne a helye-., az uj bankban, az elsők között.

Ujházy hálásan rámosolygott. A konyhaajtón kopogtak, a férfi kényelmesen megmozdult, Anna visszatartotta:

— Hagyd, a szemétért jönnek, Te’ka majd kiadja.

Az újabb, halk kopogtatásra mégis felállt a férfi, kiment, ajtót nyitott. Halk beszéd, azután Ujházy bedugta a fejet, mosolyog: , • ţ

— Vendéget hozok.

És már szélesre tárja az ajtót: tessék, — o is be’lép Pálffy László mögött. Anna szeme sötét és természetellenesen nagyra tágul, ahogy mozdulatlanul feléjük néz. Nem érez mást, mint végtelen hálát a sógora iránt, aki egészen lefoglalja az írót bemutatkozással, szives, örvendező szavaival :

— Foglalj helyet, kérlek. Nagyon örülök, hogy megismertelek. Hűséges olvasód vagyok én is, meg a felségem is. Igazán nagyrabecsülünk.

A karosszékbe ülteti, már-már 6 is leül, Annára néz és mást gondol.

— 'Kedves, hogy megnézed a betegünket. Jó lesz, ha felvidítod,, mert már’ nagyon busul az iskola után.

Nevetett, lomha, hosszú lábaival elvonult. Pálffy is mosolyog, Anna is. Anna arra gondol, hogy a férfi a konyhán kopogtatott. A konyhaajtó mögött kereste őt, a cselédszoba lakóját, kihez néhány éjszakán fellopózott. A férfi eflőrehajolt, kezébe vette Anna ujjait.

— Délben mondta a feleségem, hogy beteg vagy. Úgy megrémültem, azonnal idesiettem. Mi baj, Annácska? Hallom, Daposan átfáztál.

Anna szólni akart, de akkor ragyogóan vidám arccal azt mondta a férfi:

— Nézd, mit hoztam neked!

Csomag Darling-cigarettát vett elő zsebéből és Anna kezébe tette. Arca; diadalmas volt, ahogy újra megszólalt:.

— Ne gondold, hogy ez minden!

Apró csomagot húzott ki másik zsebéből, fehér zacskót, amely a szomszéd fűszeres nevét viselte és néhány deka töpörödött csokoládét tartalmazott. Anna hálásan nevetett és olyan boldogságot érzett, hogy szeme sarkában észrevéclenül összeadott egy könnycsepp. Cigarettára gyújtott, Pálffy is.

— Régen (láttalak, Ánácska. Vadászaton voltam. Minden nap készültem haza, tartóztattak, hát maradtam. Rám fért egy kevés pihenés, az utóbbi időben sok bajom volt az idegeimmel.

Sóhajtott, mintegy vigasztalást várón nézett a lányra. Anna reszketett egyre növekvő izgalmában. Hogy kezdjen mondanivalójába? Kereste a régen megfogalmazott, könnyed, száraz és kedvesen gu- nyoros szavakat. Mégis, megkérdezi, miért nem jött visszaérkezése óta sem. Hiszen két hete itthon van. Mennyit szenvedtem, sir fél benne aa utóbbi hetek el'rémitő magányossága, félelme és várakozása. A férfi kedvesen simogatta ujjait.

— Milyen szép vagy. Igazán nem tűnsz betegnek. Meddig akarsz ágyban maradni?

Nem tudom. Az orvos . . .

— Az orvosok! — Pálffy legyintett. — Többnyire túlságosan óvatosak. Természetesen vigyázz magadra, de annak nincs értelme, hogy legyengülj a fekvéstől1. — Kényelmesen hátradőlt a karosszékben. — A sógorod aranyos ember. Kitűnő megjelenés. Majd szerzünk neki valami állást.

Annában fuldoklott a szó. Úgy érezte, lehetetlen visszatérnie betegségére. De táján Pálffy; tényleg tehetne valamit Pistáért. Szólni kellene. És minden egyébről ... 1 Iát miért nem mond valami meleget, vigasztalót? Mindjárt feláll és elmegy, gondolta döbbenten és félig ájult au hajtotta hátra a fejét.

— Fáradt vagy, szegénykém. Okosabb, ha nem zavarlak.

— Nem! — Anna majdnem siköltött. — Ne menj még. Annyira vártalak és most nem mondasz semmit. Én annyira... olyan boldogtalan voltam . . .

Pálffy hirtelen felugrott, leült az így szélére, magához emelte a lány könnyű, sápad testét. Megcsókolta a száját, szemét, homlokát az ismerős, záporozó csókokkal és tenyere forrón és könnyedén végigsimogatta a hátát többször egymásután.

— Olyan kedves vagy. Nagy, kedves lány. Gyógyulj meg hamarosan, *'z parancsom, érted?

Felállt, sietősen bujt kabátjába, kalip- pal a kezében lépett újra Anna elé.

— Mennem kell, dolgom van a szerkesztőségben. A napokban újra felnézek, ha lehet már holnap. Addig is vigyázz magadra. Annácska.

Lehajolt, gyengéden és sietősen homlo* kon csókolta. Anna átkulcsolta a férfi nyakát, lehúzta magához a friss, kedves férfifejet.

— Gyere holnap — súgta. — Beszelnem kelft Veled. Sok minden történt . . .

— Igen, holnap!

A férfi biztatóan intett, halkan, lábujj- be gyen surrant az ajtó felé, behúzott vállal, visszanézett, hangosan és vidám in Annára nevetett, újra intett: sógorodnak kérlek, add át üdvözletemet.

Anna Jchunvta szemét. Akkor sem. mozduni, amikor léptek közeledtek a konyhában, majd halk kopogás és Éva dugta be a fejét. Lassan visszahúzta az ajtót és Anna hallotta, amint mondja: már elment s Anna elaludt. A léptek távok/d- tak és nagy lett a csend. A lány hirtelen felült az ágyban és mérhetelen izgalmában kétszer egymásután a takaróra csapott. Elszégyelte szertelen mozdulatát, egészen megmerevítette testét és igyekezett összeszedni szertehulló gondolatait, eszabadult idegeit. Mi volt ez, mit is mondott, mit jelen mindez... Holnap, ha eljön, nyugodtan beszélnek egymással. Eljön? Nem. — Megrázta a fejét, lassan és fáradtan: nem jön.

3*

Éva kissé csodálkozott, amikor az orvos kiküldte a cselédszobából. Magában kissé bosszankodott és nagyképűséggel vádolta az orvost, aki egyszerű női dolgokból nagy esetet csinál. Sértődötten vonult be a hálószobába és a gyermekeiaek is meghagyta, hogy ne mutatkozzanak a konyha tájékán.

Az orvos nem időzött sokáig. Meghallgatta Annát és száraz és barárságcs hangon adott utasításokat: a felirt or-/osságból Anna naponta vegyen be 2<r cseppet. A gyógyszert nyugodtan mutathatja a családja előtt, egyszerű vérzésesül ip;- tó. Ha jobban érzi magát, jelentkezzék nála. Kedvesen, szinte hódolattal búcsúzott és Anna megnyugodva feküdt vissza a párnára. Éva is előkerült, kikisérte az orvost és érdeklődött: mi lesz Annával

— Semmi különös — mondta az orvos. — Egészséges lesz.

Feri leszaladt a gyógyszertárba, Éva bement Annához, Terka is utána jött, az ablakpárkányra ült, közönyösen lóbálta :< lábát.

— Igaz — mondta később — tegnap itc volt a tanár. Amikor mondtam, hogy alszol, semmiképen sem akart zavarai. Kezed« csókoltatja, a napokban ismét teszi tiszteletét.

Annát bosszantotta a kislány gúnyos hangja, ahogy utánozta a tanár kimért modorát. Tulajdonképen tiszteletlenség, gondolta. Gaál az ő számára nem afféle fiatalember, mint a többi, hanem komoly tanár, akivel Terka még távollétében sem üthet meg pajtáskodó hangot. Azután el- restelte magát; már úgy gondolkozik, mint valami vénkisaisszony. Terka leugrott az ablakból, kiment, röviddel utána Éva is felállt.

— Azonnal beveszed az orvosságot. Csinálok teát. Piritóst akarsz, vagy va- hskenveret?

A gondos háziasszony v

BABY

■amwaar-airMMMMa—k ———

— Mindegy.

— Okosabb, ha megmondod. Van itthon vaj is, meg zsír is.

Hangján a jó háziasszony leplezett büszkesége érződött, aki magától éit.tő- dőnek tartja telt ééskamráját. Szegény de öntudatos airccal várta a választ és Anna döntött: vajas kenyeret kért. Éra k1- ment, vizet engedett a teafőzőbe, csapódott a kamraajtó. Anna tudta minden mozdulatának rendeltetését: most meg- gyujtja a gázt, kihozza a vajat, kenvret szel, előkészíti a tálcát. De nem soka.g kötötte le figyelmét Éva tevékenyege. Mint rögeszmétől megszállottnak, kér n- gett agya a gondolat körül1, amelynek középpontjában egyeduralkodón és győ/re- sen terjeszkedett Pálffy László. Ö; nap telt cl látogatása óta, azóta nem jelentkezett. Tegnap Pá.ffyné járt nála. A Idegzetét visszafojtva várakozó lánynak végül mégis elejtett néhány szót az. uráról. I ací könyvet ir. Nagy kedvvel! fogott munkához, szinte egész napját otthon tölti, minden gondolatát elfoglalja az uj mü. Jókedvű és nyugodt, öröm vele együtt élni, sóhajtotta az asszony, azután az igazgatónőről mesélt valami törUnetc*-. Nem jön — gondolta Anna teljes határozottsággal, amikor a reggeli szürke derengés szomorú félhomályba vonta a cselédszobát. Ezt ismételte egész délelőtt, ebéd után ezzel a gondolattal igyekezett lehunyni kimerül és szomorú szemet. De délután kezdetét vette a várakozás egvre növekvő kinja- Ha cesngettck az előszoba ajtón, föfrezzent és vadul megrándult egész teste. Amikor léptek kopogtak a folyosón, szemét nagyra nyitva íigyelr. Feri surranó, annyira ismerős topozirinál is összerezzent és arra gondolt: hátha . . . Hét óra tájban kezdte elveszíteni reményét és türelmét. Minden legapróbb nesz bosszantotta, sértette az ajtócsukás, a zen- goraszó, amely szünet nélkül és könyörtelenül hömpöllygött felé. Amikor Éva behozta vacsoráját, megnyugodó t. Most már nem jön. Talán holnap. Pálifyne majd cmb’ti odahaza, hogy Anna még mind.g nem jár be az iskolába. Erre észbekap, öljön. Talán kereste a kávéház- ban. Esténként ott vár rá. Esetleg kényelmetlen neki idejönni, feszélyezi a sógora áradozó és szives rokonszenve, talán ő sem olyan könnyed és fesztelen, mint , amilyennek mutatkozik. Az ágyban o1- vasoit. cigarettázott, nagy közönyt érzett, korán éjszakát csinált, a sötétben szorosan lezárta szemét. Holnapra adódik valami jó, bizonygatta magának, Végre, talán most már megszűnik a vérzés és Pálffy eljön. Ha egyszer túl lesz ezen az egészei:! Ha megint egészséges lesz és ápo.tnak és üdének érezheti legyöngült, szegény testét! Gyakran elsírta magát az éjszaka sötétjében, csendesen és halkan könnyezett, hogy ne hallja meg Érni, aki sokszor késő éjszakáig motoszkált a konyhában,

A sivár és fárasztó várakozásban mégis gyorsan teltek a napok. Észrevétlenül elérkezett a dél. Megjött az iskolából Feri, azután Terka, ebédeltek, hamarosan sötétedni kezdett, álmos, reménykedő és mindig nyugtalanítóbb félhomály után a vü- lanylámpa csil apitó fénye és a vacsor'’1 mindent elintéző, befejező akkordja A huszad.k reggelen Anna boldogan újságolta nővérének, hogy ugylátszik, mégiscsak rendbejön.

— Ideje — mondta Éva kedvestn és kissé rekedten, nagy, fátyolos szeme r~om benéséveh

Anna nem figyelt a nővérére. Uj cv súlyos gondjai egészen eltérítették figyelmét környezetétől. Futó és már nagyon eleve a, rossz érzései nem szűntek Terkát illetően, de az aiiakok mintegy köJíaryolha burkoltan keringtek ágya körűi. Válaszolt a kéidésekre, figyelmet mutatott, de egyre távolodott tőlük. Amikor Éva ezen. a délutánon megjelent az uzsonnazal, rosszkedvűen fogadta és szinte vádlón újságolta, hogy reggel tévedett, ugvUtsrik már sohasem lesz vége betegségének. — Éva halkan vigasztalta: ne veszítse el a türelmét, majd rendbejön. Ekkor mégiscsak éizrevette Anna az aszónv vörösre sirt, dagadt szemhéjjátl Mi történt? — kérdezte rémülten.

Éva az ágy szélére ült, kezét szelíden egymásba kulcsolta és hangjának szinte- lensége ijesztő volt.

— Ma reggel 'levelet kaptam Violácó;. Bejelenti, hogy tovább nem tankja Ferit. Nagyon sajnálja, de az idejét kénytelen olyan tanítványoknak szentelni, akik fizetnek, lévén ő maga is nagyon szegény.

SZAKÁCSKÖNYVEI li

használja az ízletes és változatos erdélyi konyha vezetéséhez. 1150 magyar és i/- etes román és francia recepten kívül íai- almaz a 4 évszakra megfelelően 56 napra hústalan, 84 napra hússal vegyes étlapot Ünnepi ebédek, vacsorák, teák és uzsonnák összeállítása. Útmutató a diétikus és higiénikus főzéshez, valamint a csecsemők iöi mesterséges táplálásához. A maradékételek gazdaságos felhasználása. A hatalmas kötet ára 160 lej. Kapható az El ion- zék kőny vosztályában. Cluj— •—

Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 9. — Vi- -i\ dékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.

Anna fe.ült.

— Mióta nem fizettél Violának--'

— Két hónap óta — vallotta a$;.- szony. — Karácsony hónapjában, egyébre kellete a pénz. Most meg szintén közbejött mindenféle.

Anna sokáig nem válaszolt. A ..mindenféle“ természetesen az ő betegsége. A V:ori negyven pengőjéből került ki a mindennapi vaj, friss zsemle, este narancs . . .

— A fűszeresnél nagy a számlád?

(Folytatjuk.)

MA 42 ÉVE

1896 november 22-én folynak Bánfjy De- zső hr. pótválasztásai, melyek épugy hengerük az ellenzéket, mint az általánosak.

Óriási az ingerültség Az nj lláz korelnöke M'itjar/isz József lesz. A kormány hely- $

zetót két körülmény nehezíti. Az egyik, h°{iy a Wekerle.féle kitűnő pénzügyi gazdái kodás után egyedül a kezelési mérlegnél 87 millió deficit jelentkezik, A másik, hagy az osztrák Badeni-kormány kereskedelemügyi minisztere: Glanz kijelentet, te P at fai és Lueger nyomására Magyaror- szaggal ivaló gazdasági unió fölmondását. Hegedűs Sándor szerint úgyis tart hatatlan volt már a helyzet. Lapunk megkérdezi, akkor miért vállalta Kolozsvár képviselőségét a kiegyezési kormánypárt kebelében•? BudapeSf polgármesterségére GerUczy Károly és Márkus József alpolgármestereket jelölték; az elsőt fogják megválasztani, az utóbbit pedig csakhamar főpolgármesterré kinevezik. Már napok óta nagy cikkek foglalkoznak Korotnai Árpád dr. orvos letartóztatásáuld, aki haldokló betegét megrabolta; az egyik áldozat szobalányát, Török Linót szintén hűvösre tették. Rendkívüli részvétet keltett a magyar főváros volt bálkirálynéjának, a déva<i román származású DuncQschia Annánál: londoni ön- gyilkossága, A világszép 22 éves asszony szerelmes volt a magyar ellenzék híres arisztokrata szónokába és számos kérő ki- Icosarazása után egy angol milliomossal kötött házasságot. Lapunk a közgyűlés előtt ülésező városi kör tanácskozásai kapcsán megjegyzi: . . a pótadó 42 százalék. Kövezet nincs. Sár van. Vízvezeték nincs. Csatorna van. Piszkosabb város nincs, mint a miénk, csak Keleten . . .“ De a városi kör megvétette 20 ezer frt.-ért Ros- kovics Ignác történeti festményét/ Nagy örömet okoz, hogy az uj felső leányiskolát mégis csak a Bánffy-kertben építik föl. Az eggetemre 792 en iratkoztak be, köztük 165 nemzetiségi. A jogászbál tisztikara: Gotthardt Kálmán elnöklete alatt Jósika Gábor hr.. Óvári Elemér, Strauss Árpád alelnökök. Lázár Ernő és ifj. Téglás Gábor titkárok stb. Az orvosbál rendezőbizottsága is munkába lépett: elnöke Deák Sándor, alelnökei Jakobi József és jancsó Ödön, a többi tisztviselő Ofner Károly. Meskó Zoltán, Winkler Jenő, Sig- mond Elek, Csávássy Zoltán, Tüske Ferenc, Fabinyi Rudolf stb. Este Csiky Murányija került színre; szereplői: Cserny Berta, György Ilona, K. Szerémi Gizella, Solti Helén, Kantái Teréz, Laczkó Aranka, Megyeri, Vandrei, Janovics, Rózsahegyi, Polgár,, Klenavics, Leövey, portos. Másnap fölujitották Milöckcr operettjét, a Koldus diákot. Forrni Ferike, Áldor Juliska, Mezei Mihály, Vertdrei szerepeltek jól. A társulat Durand és Durand vígjátékra. Farkas Ödön dalművére, Balassa Bálintra, a Nönövelde operettekre készül. Akkor szokás volt, hogy csak a nayg. színművészek műhelytitkait 'firtatták; olvassuk, hogy F.

Kovács Gyula, miután eljátszotta Moliére Argonját és a Kean Edmundot, most Só- pholdessel foglalkozik: ödipo&sal. Az előző tárcában több Endrődy-féle kuruc dal jelent meg, majd kezdődik Wnlfon Róbert folytatásos ismenletcse a müncheni „Se-.

cession“-kiál titánról