Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-20 / 265. szám
ELLENZÉK 1 9 i H n o v c ni b c r 2 0. A glgeróü cs ggógqilása Fontos a betegség korai felismerése Unierefces, hagy a rákus daganatok gvor.s növekedési képesség-.' melleit a. betegek h&nwagságá a*, ami miatt sok esetben csak e késve kerül műt eb beava*- kozús>rsu a sor. .Sok gége rá kos hetiig pel* (jkiu esetleges gégéi ájdnlniat eltitkol ja, hogv hozzátartozóit ne izgassa vele. Má- MOk a rákos képződésinek kezdő tüneteit mivel fogalmuk sincs arról, hogy miven veszélyes helyzetben vannak nem érlékehk semmire,, nem tőrödnek vele. Néha például a rekedtség lehet u rossz* mdula.' u bajnak az előjele, ezért kell tehát fő hívni az orvos figyelmét a gége alapos megvi/sgálásáina. \ gégerakna! különösen fontos az idejekorán történő diagnostizá-'ás, mert gyors beavu kozás- s;nl sok esetben me# tudjuk olclam a da- | ganatnak szájon kereszt i! való eltávoli' tásút, míg kiterjedtebb, elhanyagolt esetekben már csak a gége teljes kiirtása az a műtét, mely meghosszabbhhatja a beteg életét. Egy kezdődő gége-, vaagy hangszállá grák ídejekoiún történő eltávolításával meg tudjuk akadályozni a ‘Óivá bb terjedését, míg egy későn felfedezett gégerák nem biztos, hogy a gége eltávolítása utón is gyógyulás, ad e. Számot kel' vetnünk azzai is. hogy a.*z eltávolított gégéjii emberek helyzete a társadalomban is más. min', p1. egy gyo- morrákosé, mert annak sebészi felülete a ímitét után ruházatával fedve van, embertársai észre sem veszik \ gégeoperált azonban a nyakon evő mügtgéiével. a beszéd feltünőségével kelletne len helyzetbe juthat már azért is, mivel az emberek alaptalanul a fertőzés veszélyétől félnek. Mi a gégerák keletkezésének oka9 Miért van az, hogy énekeseknél, tanároknál. újságárusoknál, akik foglakozásuknál fogva gyakran beszélnek, sőt kiabálnak is, nem találunk több gégerákost. Nem a sok beszéd tehát, a betegség keletkezésének oka. Ez a kérdés nincs e!l- jesen felderítve, de a tapasztalat azt mutatja. hogy a gége nyálkahártyáját izgató gázok és gőzök prediszponálólag hatnak iái gégerák kialakulására, illetve ke- 1 étkezésére. Gyárakban, ahol erős vegyi anyagok gőzét keit az embernek hosszabb időn ál belélegzend, több gégerákost la -IáiLak. A ciglarettafüst hatása színién ír ri-tálólag halhat a gége nyálkahártyájára- ; és előidézheti a gégerák keletkezését. ! Hernando Segui professzor megá’-'apitó ■ | sa> szerint a* dgairettafüs1 a gégerák ke- I letkezésére liatással lehet, különösen áll í ez azokra, akik a füstöt a tüdőre sz.iv- , ják be. 75 esetből 13 gégerákos női be- j ■ege voll, kutatni kezdte az okot, melv ezt az eredményt adja ős rájött, hogy s> 13 női beteg közül mindegyik erősen do- | hánvos volt. Ezeket a megállapító so- i ka.- természetesen nem leher általa nos1!- ! Emi. A gégeiák keletkezésében eddigi tu- j dásunk szerin szerepet játszhatik a vér j baj. aiberkulózis és a krónikus gégegyui ladás is. Gégerák inkább a férifaknál fordul elő. ; Hogy miért, arra nem tudunk határozott választ adni, mert csak a gége nagysága i fiz. ami ai női gégét a férfiétől megkülön- j bözteh. Egy hires uégeorvos 2*8 év alatt i 30 ezer gégebeLeget vizsgált meg. ebből , 930-ná‘l talált gégerákot és ezek közül * csak hat eset volt nőnél. 1 Mik a kezdődő gég írók jelei? Legtöbb i ese ben nem fájdalommal kezdődik a baj. A beteg rekedtségen kívül egyéb tünete. nem érez. Ezért van az, hogy elhanyagolja betegségét. Azt hiszi, hogy amelyik betegség fájdalmat nem okoz, az nem lehet komoly. A beteg először házi szerekkel igyekszik rekedtségét és esetleg kisfoku fájdalmát gyógyítani s ha nem gyógyul, akkor is az idő ' öl várja a betegség jobbrafordu'.ását. A látszólag ok nélkül fellépő rekedtsége'* tehát komolyan kell venni és csak szakorvosi vizsgálni u án, ha az tisztázta a gégetünetek okát, ví.n jogunk megnyugodni. Ha. a gégerák fejlődése előrehaladottabb állapotba jut, úgy már olyan tünetek is jelentkeznek, melyek még egy laikus előtt is feltárják, hogy itt nem egyszerű gégegyulladással áll szemben, ßü/ös lesz a beteg lehetette, néha, véres a köpető, ? gégéjében erősebb fájdalmat érez, úgyhogy étkezése is fájdalmassá válik. Re- kedtsóge annyira fokozódhatik, hogy aHig képes beszélne. A nyak tejbiccentö- i/snu mentén ilyenkor mát erezni lehet a inognagyo/bbodofc, mirigyeket, amelyek a rák továbbterjedését jelenthetik. Ezért fontos, hogy a fájdalom. vagy rendiség megjelenésekor azonnal résén legyünk « ne csak kézlegyintéssel intézzük el a dolgot. Arra a kérdésire, hogy a gégerák mi- lyen korban lép fel, azt mondhatjuk, hogy 50—55 év között a leggyakrabban, de inámleinesetre ezen éveken telül is gyakran előfordul, m g fiatálokná' ritkább. F'gi és New orvosok sta isztíkája szerint 380 igégerákban operált tó teg közül 84 százalék 40 és ?() év. 9 százalék 70 és 80 év és 5 százalék 40 év alatti volt Mac-Kentv angol orvos azonban 18 éves leánykát te. Figi és Gordon dr. 15 éves gyermeket, ké francia orvcA, pedig 14 éves kisleány-kát operálták gégerákkal. Áltálában a korán felismert betegek eléggé szépen gyógyulnak, sokszor hosszú évek. sőt évtizedek múlnak el a daganat kiujulásáig. A gégerák operálható. A mütéri java lat attól függ, hogy a rák a gége milyen helyén van elhelyezkedve és mennyire kiterjedt. Ebből is láthatjuk mennyire fon- tos a rák korai felismerése, mert ha a daganat nem kiterjedt, a mirigyekben áttétei nem adott, az operáció sikere sokkal kedvezőbb. Ilyenkor elvághatjuk a Terjedés útját is. míg elhanyagol esetekben a környező szövetekre már reáterjedt, eltávolítása nagyobb műtéti beavatkozást igényel és sikere is már kevésbé kedvezőA gegerák kétféle lehet. Egyik fajtája és ez a leggyakoribb a gégc-laphám rákos megbetegedése. Másik fajtája az úgynevezett basalsejtes laphám^rák. Mindkét fajta rosszindulatú, de másképen reagálnak kezelési eljárásokra. A gégerák előfordulhat a hangszalagokon, a gége mellső, hátsó, oldalsó falain. Kezdetben kis beszürődés látszik zsák. később olyan nagyra nőhet, hogy az egész gégét befogja, kifekélyesedik, vérzik és : nagy fájdalmat okoz. Legjobb indukitu ; akkor, ha a hangszalagokon helyezkedik el. ilyenkor eltávolítása is kezdő állapotban a szájon keresztül könnyebben lehetséges — Mik a gégerák tünetei? A rekedtségen kívül, néha kisebbfoku fájdalmat érzünk a gége táján , de nem minden esetben jelentkezik a fájdalom. Ha a diagnózist fel akarjuk állítani, nem elég a gégetükrözés által megállapított lelet, hanem egy kis darabot ki is keli csípnünk a daganatból és azt korszövettanüag megvizsgáltatva igazolni kell a rák diagnózisát. Ha nem kapunk pozitiv eredményt, ezt a vizsgálatot többször is megismételhetjük. A gégerák fejlődhetik a gégén belül, amikor operativ beavatkozással igyekszünk a daganatot eltávolítani és ugyanakkor a rák áKtal fertőzött nyaki mirigyeket is eltávolítjuk. Másik eset az, mikor a daganat a gége külső falán keletkezik, ilyenkor a besugárzásos kezelést próbáljuk meg. Mi tehát a gégerák kezelése? Több mód áll rendelkezésünkre és esetünk j dönti el, hogy melyik megoldást választjuk. A kezelési mód lehet konzervatív, besugárzási, vagy műtéti beavatkozás. — | Még egy módszer van: a daganatnak nem késsel, hanem villanyárammal való kiégetése. Mibő! áll a konzervatív kezelés? Dr. Koffer a rákra csersavport fújtat reá, ami után a rák növekedésének megállását észlelte. Dr. Weil hasonló eseteit közölte a bécsi gégegyógyászok egyesületében. A gégének Röntgen vagy rádiummal való besugárzása a másik kezelés. A rák fajta is nagy szerepet játszik a sugárkezelésnél, ugyanis a laphámrák, megfigyelések szerint, nem reagál ezekre a kezelésekre és igy a műtétet kell elvégeznünk, mig a basalsejtes ráknál rádiumnak, Röntgennek jó hatása van és igy itt megkísérelhetjük a sugaras kezelést. Vannak rákos daganatok, melyek az első sugaras kezelésre már visszahúzódnak, vannak viszont olyan daganatok, melyek ezen kezelésre nem reagálnak. Az operálhatatlan esetekben is csak a Röntgen, vagy rádiumkezelés jöhet tekintetbe. Legeredményesebb a Contard szerint történő Ront* genbesugirzás, mely hosszú időn át adagit kis dosisokból áll és igy nagy meny- nyiségü Röntgensugarat tudunk a rákos területre besugározni. Ha a gégerák eltávolítása csak operációval történhetik meg és kezdő stádiumban van, úgy megfelelő műszerrel a szájon keresztül bemegyünk a gégébe és ki- csiphetjük a daganatot. Ezt a módszert leginkább a hangszahagrák esetében alkalmazhatjuk. Ha a daganat a gégefedőn foglal helyett, úgy szintén a szájon án bejutva műszerrel, amputáljuk a gégefedőt, illetve azt a részt, ahol a daganat ül, tehát anélkül tudjuk mego dani, hogy a gége teljes eltávolítását kellene végrehajtanunk Hí ezeknek a kezdődő daganatoknak eltávolítása kellő időben történik, a beteg jó valószínűségekkel nézhet a gyógyulás elé, daganata e:ég könnyén távolítható oh A kezdődő gégerák eltávolításánál a jövő a daganat kiégeré.se lesz. Visszatérünk a primitív korszak sebészetéhez, amikor tüzes vassal égették ki a sebeket és a daganatokat. Az égetés mélyre terjed, az ;zzó platina, vagy villanykés elégeti a rákos területet és olyan semleges zónát képez maga körül, ahol már csak az ép terület marad. A jövő „diathernuás“ vagy rövidhullámmal vailó ieégetésé. melv nemcsak vág, hanem egyúttal megalvasztja maga körül a vért és így ezen a mélyen lévő területen vérzéses csillapít, ami nagy c őnv ezeknél a műtéteknél A műtéti beavatkozások között megemel - hét j ük azt a kRérlelet, mely a gége érző «Jegének átvágásából' áll, ami által állítólag a dogon at visszafejlődik. Ha o. daganat a jjégc bemenetelénél foglal helyet, olyan* mai Hitet végezhetünk, mely óbból ál!, hogy a gége A» a nyelőcső nt között á<tvá£va bejutunk n gurut üregébe és onnan ezen a nyilason át távolit juh el a daganatot. Ezt a műtétet! elsöizbem Mda] de Gnssim alkalmazta Abban az ecetben, ha a daganat csak a gége egy k o'doIán fe jlődik o gége féloldali kiirtását végezzük el s a gége egészséges felét épségben hagyjuk. Ha a rák a gége mindkét oldalára van kiterjedve, úgy a gége teljes kiirtását kell végi«ilinjUrnunk. Ivblxm uz < « llx-n .t Oénk •Soerense.n nwtódn . */<* fit operálunk kik Heh nevéhez lii/.ódik ti gég«- teljes kurta.-/, Ilik keres/tüLvilnhi. ll*-;!»y « mutált le*.lue k« cüM-psjf, mennybe fejlődött, mutatja «7 a/ eredmény, hogy «*/. 1800 a. , évek vég«-f<*!é még 35 százalék volt a lwHá/kwUk/u arány száni o. gégerák operált j-ai közüli s <-/ a szá zniék oly s/éjit*i esett lefelé, hogy ma már 6 di* egv«-s ttersfik /«• iát 3 izázaiék a g*" ge rák ban operáltak t taton «lósága. Tapia dr. 100 gégerákot <>|x-rált és közülük 178 életben marad t. A gége tel jes kiirtásának nuütótje boriyo luJ't és nagy bourva/tkozás, de ttimnt láthat juki. ni« már olyuiv szép eredményeket tud az orvostudomány felmutatni az operativ •vagy sugaras kezelés alkalmazásával, amely ezt ;i súlyos betegségei is elviselhetővé teszi. A gége te! jc-s 'kiirtásakor a légzés megoldása matt miigégét vezetünk Ix- a légcső 1k' ti nyakon keresztül. Az operált a meghűlés ellen kell védekezzen, mert a fémgégén keresztül a hideg levegő egyenesen a tüdőbe jut, mivel hiányzik az orrnak a levegőt felmele- gitö és gőzzé átalakitó szerepe. Aiui a gégéit. irtottak Ixsszédét itloti, hangszűflegok nélkül is tiidrv k érthetően l>eszé!ni; a garat fa! lal kép<íz,ik a hangokat A gégeki irtott beteg táplálása az,on a gxi- mirsövön kerewz/tül történik, melyet műtét a kitt az orrán át a nyelőcsőbe vezetünk és ott is hegwirk néhány ii ten keresztiül addig, mig a seb annyira gyógyul, hogy enni engedhetjük a beteget. Nem mondhatjuk az.t ‘ein, hogy gégerák csak szegény ernlx-'ek között fellépő betee ség. III. Frigyes n-émei császár esetéből láthatjuk, hogy nem kiméi! a koron«*, főket sem. Bergmann professzor Frigyes császár esetében a gégek irrt ÓM javasol tei de a császár é'etél>e i.s> beleszólt a politiika. me’t Bismarck ellenezte a nvütét keresztülvitelét. Az akkor világjhirii Meckenzie Morei! angol g - geonvos, tekintettel arra, hogy Wircbow professzor a gégedöga.nallvó] vett dn-rJlbocskából nem tudta kimutatni a rákot, elhalasztotta n műtétet. De kérőbb beigazolódolt a gége- doganet rákos eredete. A műtétet azonban ekkor má nem lehetett elvégezni, mert a császár állapota olyan rohamosan cosszoíb- IxxJott. liogy csíik légcsőmet szélső! és mii- gégével lehetett még egy ideig a tragikus életű császár életét meghosszabbito-mi. Dr. JlavQs József gégeorvos. Kutatóintézetet alapítottak Németországban a drágakövek és gyöngyök valódiságának megállapítására FRANKFURT, november hó. A frankfurti egyetem nemrégiben Icter Oberstem ben, a német drágakő-központban, ■intézetet alapított a* dráguhökuteitásra. Most azután kiegészítették ezt egy gyöngy’- és d rá - gukőkutató intézettel Frankfurtban, amely kizárólag elméleti feladatokkal foglalkozikk. A gyakorlati munkákat Idar Obe'steioben végizik el. Mindkét intézet o legszorosabban együttműködik. Valódi-e ez a gyémánt? Ez a leggyakoribb kérdés, amelly'el az intézethez fordulnak A mesterséges drágakövek gyártása ugyanis annyira kifejlődött, hogy ma mű:- a szakemberek is ehhez az «idézethez fordulnak é!s> a tudóssal vizsgáltatják meg, valódié a kő, vagy sem Mindazok a drágakövek amelyek Ma- dagateaká-rból, Indiából, Ausztráliából, Brairi- liáböl vagy Délafrikából érkeznek Idar- Oberstein.be, legelőször a tudósok kezébe jutnak. Gyakran :gen kellemetlen meglietpe- tés is történik, különösen, ha bebizonyosodik. hogy aiz áílátóleg valódi kövek hamisak. A drágakövek között most is a gyémánt1 vezet. Emellett iéginkább a smaragd, aquama*- rin, turma fi ni ametiszt, achát és rubin iránt érdeklődnek ne emberek. Az uj frankfurti intézet nemcsak drágaköveket, hanem más kőzetekeit is megvizsgál. Ha például valahol uj erőtelepeket fedeznek fel, akkor is az intézetet veszik igénybe és onnan kérnek tanácsot. Ha aDykor aranyra akadnak a Rajna homokjában, ami. néha- néha* előfordul, akkor is az intézethez fordulnak, hogy rrui a teendő. Nacken tanár, az intézet vezetője, azt mondja azonban, hogy a Rajn« aremykim- csóröl szóló merész 'álmoknak véget kell vetnie. Az igaz, hogy van arany a Rajna homokjában. de ez oly kévést, hogy sohasem lesz érdemes kimosni. Nemcsak a Rajnában, h'anem a bajorországi patakok homokjában is van arany-. Ha azonban valaki egy igazán1 jó lelőhelyen naipi 10—12 óra hosszait mosna aranyat a honiakból, akkor a hónap végén felét sem kereste volna meg annak, emit más munkával könnyen elérhet. Az intézeti szintetikus munkákat is végez. Legutoljára azt kutatták, mikép lehetne úgy cementet elöáilHitani. hogy azon sohase keletkezzék repedés. Az intézet egyik külön osztálya kizárólag a gyöngyök vizsgálatává! foglalkozik és Necken tanár e’öáüitoU egv olyan készüléket. amely holtbiztosam megállapítja- hogy i melyik a ivalódi és melyik a ham’s gyöngy. I Amint tudjuk, a gyöngyök úgy keletkeznek, hogy parányi homokszemecske kerül a I gyöngykagylóbac. amely izgatja* az állatot, j úgyhogy :iz az idegen testet semleges anyug- I gal vonja be. A kagyló által JdváJastztott j anyag lassan egymásra rétegezödik és sok ! év meg évt zed alatt keletkezik egy gyöngy, i Három évtizeddel ezelőtt az az ötlete 1ü- j ma d l a japán Mikimotonak, hogy a gyöngy- j kagyló gyöngygyártását egy kicsiit elősegíti. I Apró gyöhgyhézgolyócskákat készitett és azokat beoltotta; a kagylókba. A kagyló termé" szetesen a nRgy idegerr testet1 is'bevonta* semleges anyaggal és mivel a beoltott gyöngyhá zgo. lyócskatk meglehetős nagyok voltak, aráiry- lag rövid idő ailatt, kö'üíbelül het-hét év leforgása alatt, bevonódtak mintegy mi 1.innéte- res valódi gyöngyanya^al. Mikimoto nogv- ban* tenyésztetbe (ilyimódon a/ gyöngyöket és eláirasiZtotta. a világot nagy, szép és sokkal olcsóbb tenyészgyöngyeiveJ. Az igazi g>*öngvT azonban nem vesztett értékéből. Természetesen gyakran nehéz volt meghülönböztetfcni a valódi és a* tenyészgyöragyöt. Ha átfúrták a gyöngyöt, ann"re a nyakláncnál szükség van. akkor könnyű volt a különbséget megái la pita ni. Az úgynevezett endoskop ez esetben pontos felvilágosítást adott. Az endos- kop 0.2 mm. „vastag'* csövecske, amelynek Felső végén kettős tükör von. A csövecskét bevezetik a; gyöngy furatába és. a tükörre vetített fénysugár segítségével pontosan meg lehet álfapitanü hogy valódi-e a gyötugv’, vagy hamis. Sakkal nehezebb megállapítani a gyöngy valódiságát, ha nem szabad átfúrni. Eleinte Röntgen-sugarakkal dolgoztak, de kiderült, hogy ezek nem m'nden esetiben megbízhatóak. Nacken tanár készítet azután egy uj készüléket erre e* célra. MegáMopitötta, hogy a gyöngyházmag rétegei a tenyésxgyöngynél függőlegesen he'yeződnek el. mig a valódi gyöngynél köralökuak. A függőleges- rétegeknek az «; tulajdonságuk, hogy az elektro- magnetikus mezőben az észak-déli sark 'irányában hellyezkednek el. Ennek következtében, ha o tenyészgyöngyöt elekbroraagne- t*kus* mezőbe helyezik, megmozdul, mivel a mag rétegei be állá lódnak. Az igazi gyöngy viszont mozdula'Man az elektrcKmagnetikus mezőben. A gyöngyöt vékony fonálűt erősítik viasz segítségével és felakasztják a két mágnes közé. Ha nem mozdul: valódi, hn megmozdul: hamis. )
