Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-17 / 262. szám

EZLENZáK 7 0 3 H nov c mbcr 1 7. BUCUREŞTI, november io­Öfelsége angliai útja alkalmából a ro* mán tudományos élet vezetői nyilatkoz­tak a7. Uralkodó utjának jelentőségéről. Irt közöljük a nyilatkozatokat: KIRÁLYI KÜLDÖTT Ion V. Gruia, a bucureştii egyetem köz* jogi tanára Őfelsége Károly király londoni látogatásáról. . Az egész nemzet hála és büszkeség ér­zett cl követi felséges Uralkodóját londoni látogatása során. Minden kétség nélkül ez. a királyi látogatás nem csupán szertar­tási és konvencionális jellegű, mert az alaki kapcsolatokon túl a magas látoga­tásnak magasabb államérdekből, szellem) és anyagi okokból is nagy jelentősége van. Románia természeti és történelmi hatá­rai keretében megdönthetetlen állam, mely valóságos ereje birtokában egyedül intézi sorsát. Ebben a megállapításban rej­lik nemzeti erőnk. Nagybritánnia hatal­mas birodalmat képvisel, s mi a magunk részéről megtanultuk tisztelni az angol nép­nek és Koronának egyedüli büszkeségé: cs csodáljuk c népnek biztonságát, mellyel 'jövőjébe néz. Mely hatást tett ránk min­denkor az a tekintély, a?, a szellem és al­kotó hagyományok összessége, mely az an­gol nép lelki kincset képezi. Őfelsége II. Károly király az angol ko­rona és az angol biiulalom előtt Romá­niát képviseli, egy eszes, dolgozó, fegyel­mezett és sorsában biztos nemzetet, mely mélységesen át van hatva az áldozat szel­lemétől és királya iránti szeretettől. Országunk történeti és politikai hagyo­mánya az, hogy vezetve legyen. Ez azon­ban nem jelenti a népek minden meggon­dolás nélkül való alávetését, hanem a ve­zető Dinasztia iránti saját akaratából való iés szeretettől vezetett készségét. Büszkék vagyunk erre a királyi látoga­tásra és meg vagyunk győződve arról, hogy Románia Királyi Küldöttje nagy te­kintélyével ott is a csendes és dolgos ro­mán nép ügyét szolgálja. '[■ Radulescu-Motru, a Román Akadémia elnöke, Őfelsége Károly király lon- y doni látogatásáról , A legutóbbi középeurópai események Után, ncpiink jövendő nagy kérdések előtt U. Az események folytán ismét mérle­gelnünk kell politikai és gazdasági tájéko- izódottságukat. Ugyanakkor az uj Idők megkövetelik az uj alkotmányos rendszer gyorsabb konszolidálását is. A nagy kérdéseket pedig minél hama­rább meg kell oldani s a megoldásokat mind székesebb alapon kell előkészíteni. Ennek a távlatát nyitja meg előttünk Uralkodónknak az angol királyi udvarnál való látogatása. E látogatás során bölcs és erélyes Ural­kodónknak alkalma lesz meghallgatnia azt, amit az idegenek kérnek tőlünk. Azo­kon a napokon, melyeket Londonban tölt •a világpolitika főképviselőinek társaságá­ban, fogja meglátni jövőbeli tájékozó­dásunknak irányait. Annyit minden­esetre elmondhatunk, hogy ritkán élt át az ország a londoni látogatáshoz hasonló fontosságú történelmi perceket. 1 Szívben és gondolatban Uralkodójával teljesen egyöntetűen kívánja a román nép, iogy a nagy kérdések kedvezően oldassa­nak meg s az emberiség történelmében eljoj,ön a béke és a békés haladás kor­szaka. Alexandru Lascarov Moldovanu Őfelsége Károly király londoni látogatásáról Szeretett királyunk Angliába utazott. A világ leghatalmasabb és legnagyobb biro­dalmának királya és császára a legünne­pélyesebb fogadtatást készítette elő szá­mára. Az a megtiszteltetés, amelyben Kirá­lyunkat az angol Uralkodó részesítette, egyúttal szép és gazdag országúnkna it is megtiszteltetés. Ilyen körülmények között minden ro­mánnak egyedü 1 és szent kötelessége, hogy a legtisztább gondolatokkal es leg­nemesebb érzésekkel es a legmckgebo imával kísérje Őfelségét, hogy ezerszere­sen ereje, legyen nagy és korszakalkotó mülvét jó végre vinni. Az Úristen legyen vele útjában! Őfelsége II. Károly király londoni látogatásáról — Paul Negul escu egyetemi tanár Az országunk és Nagybritannia között mindenkor megvolt jóviszony, az angol és A Románia és Nagybritannia viszonyra semmi befolyással nem lehetett a politikai rendszerváltozás, mely az 19Ü február 27-1' alkotmány nyomán követke­zett be, elhagyva az i92ţ-as alkotmány alapján ál'o demokratikus rendszert s he­lyére állítva a korporációs államot, a ki­rályi hatalom erősbitésével, a végrehajtó elsőbbség hangsúlyozásával. Az autoritásos rendszerek, melyiknek előnyük az, hogy gyorsabban és erélyeseb­ben valósítják meg az általános érdeket, épp úgy, mint a demokratikusak, a köz­jóra törekednek, mely csak a nyugalom légkörében fejlődhetik. Kívánjuk, hogy c látogatásnak megle­gyenek a legragyogóbb eredményei a né­pek közötti barátság erősítésére és a béke szilárdítására. román uralkodócsalád közötti rokoni kapcsolatok természetessé tesznek egy ilyen látogatást. őfelsége II- Kórom Király londoni látogatásáról Constantine. Ginrescn bucureştii egyetemi tanár KIRÁLYUNK ANGLIÁBAN A megkülönböztetett mód, amellyel az angol Uralkodó és nép Királyunk fogadá­sára készül, mutatja első sorban, milyen nagy tekintélynek örvend a föld legbüsz­kébb népének szemében. Nem kívánha­tunk választottabb követet, kiben tiszta szellem egyesül biztos akarattal s elhajoló személyes varázzsal. De bizonyltja a fokoz,ott érdeklődést is, melyet Románia ébreszt most Angliában, mely gazdasági érdek is lehet, mert az an­golok régóta — még a 17. századból — tudják az utat gazdagságainkhoz. Es sem­mi sem lenne természetesebb, hogy aki a mult század közepén a Cernavoda —Cons­tanta vasútvonalat, az ország első vasút ve­na át megépítette, most hajítandó legyen más nagy produktív munkát finanszíroz­ni, például a Cernavoda — Constanta cs1­tarnát. De különösen politikai érdeklődésnek hisszük: kezdik érezni nyugaton, hogy egy 20 milliós nép, mely nagy gazdagság­tartalékok felett rendelkezik, bizik jövő­jében s mindenkor megvédi határait, olyan tényező, melyet az európai egyensúlyban figyelembe kell venni. Es amely esetleg, mint történt a múltban, szolgálatot tehet. Büszkeség nélkül, de hamis szerénység nélkül is, csak azzal a nyugalommal mond­juk, melyet a megnöveltedéit erő tuda­ta ad. „ßucKingiiam-Palace“ Tegnap este a Buckingham palotában díszvacsora volt Őfelsége fisz leletére. Eb­ből az. alkalomból ismertetjük a palota tör enelét. A 'Derűletten., ahol LöOírben I. James angol kiirá’y a hires „Mulberry Garden“ keretet létesítette, a St. James Park szoimiszéds ágában ép üli egy ház. melyei „Gominig House“-<na.k neveztek. Ezt a há­zat 1666-ban megvásárolta Rennet Earl of Arlington, mondja Timbs krónikás „London érdekességei * cimii kölniéiren és hozzáfűzi, hogy ez a nemes senior volt az első aingol, aki Angliában elsőnek vá­sárolt. egy féLkilógrairum Icát, melyet Hol­landiából! hoztak s 60 Schillinge! fizetett érte. Arlington Housed később — 1698-ban — John Sheffield Buckingham herceg­nek aditák el s 1703-bam egy beégem hol­land épii’tesz átall okította a herceg száma' ra és az áibaíljalkitás után a ház „1Bucking­ham House“ neveli kapva. Defoe mila Írva a Walpole' Reminis­cences1'-ben. komidon ékszerei egyikének nevezi e házat. III. György király Bu­ckingham Housed Sir thanes Sheffield- től (a buokinghaxni herceg leszármazott­jából) vette meg 1761-ben, 21.000 angol Lomtárt s az összegeb négy részletben "fi­zette ki 5 százalékos évi kamattal. 1775-ben Buckingham Houset Somer­set Hóméért cserébe Charlotte királynő­nek adták s abban az időben ~,The Queens' House“-nek (A Királynő Házá­nak) nevezták. 1825—1837 között, IV. György király akaitt Nash építész renoválta az. épületet, 1846‘ban pedig Blore épített 360 láb hosszúságban uj szárnyat az épület ke­led oldaliához. Ugyanebben a században megváUtetiatták a helyét Floxman Ivé­nek. mely a pailota* előtt emelkedett Vic­toria királynő vote az első, aki székhe­lyéül választoltba. VII. Eduard király nem rokonszenvezett ezzel a palotával! s csak fogadások s a St. James i udvarhoz akkreditált köveUk fogadásakor hasz­nába. A Buckingham Falaséban szülelett VII. Eduard király és testvére, a királyi hercegnő. A palota; belsejét az épilőmü- vész.et mesíberrnövének lehet nevezni Fe­hér márványból, készült főlépcsője ritka szépség. A hallban I. Chnr'es király Van Dyko'ől festett portréja, valamint Victo­ria királynő és Albert herceg portréja ál) Az. clkidlőben IV. György királyt áb­rázoló hires I mwirence van. A lobbi szó bábán egész sor. külföldi hercegekéi áb­rázoló értékes portré, a palota fcsfmény- galériájiai pedig fdimiórheleden kincstár, Hete a hódiamd és flaimmnnd Iskolák va* laancnnyi mesterének festményeivel, me­lyeket TV. György király gyűjtött össze. A palota kertjében egy magánpavillon van és oil vannak a, királyi isiáMók. ahol' ma is őrzik a Ihres á fi. Danmomt-köcsit, melyet nagy szertartásokon s Anglia ki­rályainak koronázásakor használnak. A kocsit Sir W. Chambers rajzolta 1762 évben és Cipriani festető e. Buckiiinghaim Palócénak ióbh, mint há­romszáz helyisége és húron külön be- járata' van. Ketlő ezek közül őfelsége, Anglia királyának szolgálatára van és pe­dig: egy titkos kapu csak Őfelsége mi­nisztereinek enged szabad bejárást, n másik pedig kizárólag Őfelségének van fenntartva. Buckingham Pataié et V. György király alatt renoválták, aki felszereltette min­den korszerű kényelemmel és sok Ízlés­sel járult hozzá úgy az épület, mint a kert és a hires palotai környékének szé' pit éséhez. „The Guildhall“ „The Guildhall“ a londom City egyik palotája, melyben London polgármestere (The Lord Mayor) diszfogadásokat rendez •a Londonba hivatalos látogatásra, érkező vendégek, elsősorban külföldi uralkodók tiszteletére. „The Guild fin ti nek, amel­lett, hogy egyik legértékesebb gyöngy" szeme AnjgiLi-u I«>j>óxh 11»< nnlékgyüjleiin' nyének, ritka érlékirs könyvtára, képűn • és nviilárgygyüjleinénye van, melyet a City les lilelei századok óla, mennyire lét bocs ülni lehel, nagy gonddal őriznek. a padodról 1 ii ft I jeg zé ti az an­gol ok levetek ben* 1 212-ben talá lták a hnvlingsi iga/'-ág' Zűigá »ÍBitá ' ík*,l jában. Az okirat szerint az első Guild halt ugyanazon a terül--len építettek mert meg kell jegyeznünk, hogy a mai Guildhall egy 1326-ban emelt második építménynek a miamidvanya. melyet a maga rendjén, 1411-ben, IV. Hinnie ki­rály idején teljesen újjáépítettek. A nagy tűzvész, mely 1660 ban Lon­dont e pusztuló ta, nem sokat ártott a Guildlval nek csak fedélzetéi rongálta meg. A Guildhal l később. *.789 ben és 186.* —68 ban isinél renoválták A századok folyamán három cé ra használták : 1. /\ t)guiIdei/' (londoni testület tagjai) gyűléseire, ahonnan a Guiidhall nevet is veszi és a testületek tagjainak ama gyű­léseire, melyek London polgár/w sterét, a serifeket s a City jmrla menti képviselőit választottál. 2. Mini Lékebirósáijot, melyet óbban az időben „The tourt of Hustings“-nak neveztek. 3. Mint Londonba lát agai 6 külföldi uralkodók és kivételes értékű személyi­ségek tiszt eleiére rendezett fogadások és bankettek helyét. Ebben a nagyhírű épületben Anglia történelmének egész sor fontos eseménye játszódod Le. IV. Eduard király halála libán, mikor a király két fin London Tor­nyába voöt bezárva, a buckinghami her* cég eblien a palotában kiállott:' ki a g'.oucesteri hercegnek, a y< rki herceg fiának Lrónulódlási jogát (1*83 júniusá­ban.) A XVL században n Guüdhallban a protestánsok és katolikusok közötti vallási viszály egész sor pórét folytatták le. 155.3—1554 közölt Surrey köblöt és Granmer érsekeb itt ítélték halálra', ugyanígy Lady Jane Greyi és férjét, aki­kéit Mary Tudor ellene szőtt összeeskü­véssel vádolt’. A Guild ball homlokzata 152 láb hosz* szil. Fedélzete fából készült s rendkívüli értékű. Wren építész, London nagy uj- jáépítője szintén dolgo/.oí't e nagyhírű pad's renoválásán. A Guildhall bcJ.se jé' ben, a fogadótermeke.n s a községi taná­csosok (Aldermen) munkaszobáin kívül, hires könyvtár van. nagyon ritka köte­tekkel Loudon és a. City történetéről, Ili' rés festmények gyűjteménye díszíti falait s van egy felbecsül Ihel-elJon érékül gyűj­teménye, melye- az angol metropolis tes- tiHetei századokon át gyűjtöttek össze az egész világról. A főhalllian két gigantikus szobor emelkedik, Gog és Miagog legendás alak­jait ábtrlá zioilva, 1708-ban emeltek őket s. legendájukaiti Richard Boroman beszéd el 1741 ben -megjelent híres kötetében A két hőssel kapcsolatban egy jóslat is van., Ship ton asszony jóslata, aki! „Ship- Ion anvániaík“ is neveztek és pedig- ..A napon, mikor e két óriás leesik márvány-.' tail a p zajtáró l, lenyugszik. London dicső­sége is“. Ricluard Beraman köteteken el­beszéli, hogyan harcod Corineu.s s Gog és Mialgog más óriások ellen a City sza­badságáért s mint a harc győztesei, hogy élitek íiovább a legendában és az angol törtéinél emberi Az Aldcrmanek 161 Î ben épült és Wren álltái 1666 után épiteít. rendkívül jó álliapóbnu megőrződi!: igazságosztó he­lyén, Sir James Thorn-hill je zését viselő all égő rik us festmények vannak A közös táinács berniét az teszi híressé, hogy Irén­né szavaztak meg íatníaszlikus összegeket különböző közhasznú munkákra. A központi ball mögött híres kripta van, mely 1411 hőt. ered s 1666 ban a nagy tűzvész egyáltalán nem rongálta meg. Pnrbecki-márványoszlopok tartják a kripta boltíveit s mennyezetét A krip- ka 75 láb hosszú és 45 láb széles E krip­ták mint Maiit Hand (1789) elbeszéli, egy­kor Welsh Halknak nevezték, mert ben­ne tartották a. gallok vásáraikat. Egész sor kis szobát valóságos fest- ményraktárrá alaki to tkok á ‘, itt meg le­het csodálni John Gilbert képeit. Char­les Pratt, Camden lordkancellárt s má­sokat ábrázoló portrékat. Sij Reynolds naigyhirü festményeit. Őfelsége, II. Károly király tiszteletére ebben a történelmi múltú palotában a Guildhallban ad nagy szabása diszebédet London főpolgármestere, a lorámayu/j Őfelsége londoni utjának jelentőségem! nyilatkoztak a romén tudományos élet vezetői Ed £52? í London polgármestere diszebédet ad a G diádban . . _ / • / _ 1..: ___1,;v»ör

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom