Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-16 / 261. szám
2 BZZEJVZfiir f O 3 H n n v c m her / (>. TnrnaLOL ítttyosaBB waMHBBi Flaifpr élei a regi Bucuresíiben Elena iejedelentasszony helyezte el a bucureştii református magyar templom alapkövét IV. közlemény. 1H57 őtzén megalapítják ti hm uK' hí ma Ol/tír kaszinói A 1 < i v vtőóinválLú ’ !• Noyy 1'lvAii J)in u <•- I ii jjj.i;",.'/ I •<>. ■s/'»iZalina//-», nl.i iiiuitául h'> tri ni'u/áv'il n konslaullnápolyi m'itji/iir /•» néniéi l.'i i náh alapszóbólt/iiil < ■" -a ji, Koó . I ■ • »<• A fd'liivas alapján nyolc imp alal| 110 tij In# jelenti 1m‘ lielépi . t a Mt#y;u K""/állóba. A < 111:11 félévi rf>y CÄ1I.szári ás kir.ilyí a/imyhan áilupilották meg. Bucureştii magyarok a jövő nemzedékért Bardöás Miklós és Urmösy Sándor mellett a hammadik ímitgyar íióoiiiIhm*, ciki u mull * ' - szazad el»sö |< lt«i<k Lhicui «Miijéről .s/c-i/cti l:i- tpuR/t-alat'a-it há'tirahugyla s/.áimmkra, Koós Ferenc öucurevt'K relormcUus Jel kés./, volt. (Koós Ferenc: Életem es emlékeim 1828—- 1800.) A magyar papot bebörtonzik Koós Ferenc 1852-1icn indul m Marosivá* >s;i r helyről, hogy álvegve a/ elárvult bucureştii református egyház v-eite-téséti. Kiüdjenek. Dintény József ilolikés/znok liragikus ko- rüJjnények köz ölt ikeldctu muíikájat aJxba- Lugynin. D úrién y lelkészt 1852 tavaszínin fc.ls/ólilj.i o bucureştii osztrák konziuil, hogy uzouunal induljon haza. a A'ömer-deliiwsáncool és jelent ke.zzúk « nagyszebeni katonai praam cs- mokságnái. Amennyihan a parancsmo/c nem te&z eleget, a konzulátus eljogalju és vasra- verve küldi haza, A lelkész tisztában volt az-zaíll, hogy fitz oszibrák konzulátus megkeresésére őt, mint osztrák aki Himlőt, a hállóságok eizomiaj elfogják és> « liaitnrm toloncolvta átadják. Ezért az első megoldást vóLászlótta: luica- u fázott ési jelentkezel t. Dáiménynok súlyos bűne volt az osztrákok szemében: a templom ■szószékéről adakozásra szólította fel híveit a magyar emigránsok megsegítése érdekében, «kok közül akkor már sokan menekül te.k Bucureshlie. Koós Ferenc taniusiagtiétele szerint Diniényt személyi bosszúból magyar ellenfelei jelentették fel a konzulátuson. A szerencsétlen papot Szebonl>eii a kafo. női törvényszék ol.ilétté és be is bőrtönáztéle. Az a rendszer, hogy az osztrálk konzulok megkeresésére a román fejedelemségek halltó- iságeti bárki osztrák, vagy magyar ólitam-pol- gárt kiszolgáltál lak. 1875% tantól b amikor a fejedelemségek egyesítése után a «oraán kormány ezt a felségjogait sértő íVUaipolot megszünteti és az ilyenféle osztrálz követeléseket kereken elutasítja. „Az anyák megszabadítása“ Ahogyan Koós Ferenc emlékirataiban, olvashatjuk, a buou-ncstflíi refonná tus magyaroknak eleim le bizony ctá-k egy kis főtemplom juJz volt. A tetején csillag, vagy kakas helyett egy nagy fokereszt ragyogott fehér bádoggal bevonva. \ templomiméi, az ajtóval ■szemben lévő falmélyedléslien Kniszitits képe a keresztfán, olajba festve. A kép nagyobb ,-egy ölnél, alatta- polc, nafta hat viaszgyerlyn, melyeket nemcsak az iisitentisztetet alatti égette tik, hanem a keresz (eléseknél és- esketésekn él is. A -temetések alkalmával is ugyanéi/. H' szerep jutott! az égő viaisizgyemtyáknak, mint n görögkeleti egyház r-tusaiban. Koós- Ferenc eleinte megkísérelte ezeket a ‘reforrmátus egyháztól idegem szokásokat leküzdeni, de a-zutám maga- is belátta, hogy a lényeg érdekében föltétlenül meg kell alkudnia a külsőségekkel. Igv aztán sikerültig a gazdanép és a református magyarok között a ■súrlódásoknak elejét vennie. ’ űjaissatniként azonban belopóznak a magyarok közié olyan szokások is. amelyek mám nem a külső aifkdlmn zkodáson, hanem a belső áthasonnláson alapszanak. így Koós Ferencnek a reformátu-s magyaroknál tartott keresztezések utáci eleget kellett teamre a szülők aurun kérésének, hogy az anyát „megszabadítsa“ Ez a keleties- szertartás abban állott, hogy az 'anya a kisdedet ölébe vette, jobb kezében égő viasz gyertyát teirtott, mialatt a lelkész imát és hálát mond az anya megszabadulásáért. ,.Ezt is ott tanultam s gyakoroltam is aztán_ ómig ott voltam“ — írja Koós Ferenc. Födetíen halottak Az e helyi szokás c-si meggyökeresedett a bucuresll-j magyarok közötti, úgy a reformátusoknál, mint a katolikusoknál, hogy halottaikat a gyászháztól egész a temetőig fö- detlenül vitték ki és csak a sir síztájónál tették rá a koporsérö a fedelet. Ez alól a szokás alól még akkor sem tettek kivételt, ha a megboldogult kolerában hunyt el. Koós Ferenc -bármennyire is belátta a helyi szokásokhoz való 'alkalmazkodás parancsoló szükségét'. ebl>e a temetési rendbe már nem tudott belenyugodni. Sikerült is akaratát teásanként híveivel is Emil Ludwig: Roosevelt Az amerikiaji államfő regénye. E. Ludwig legújabb szenzációs müve. Kve 178 lej. Előbbi Ludwig-miivek: K'eopalra- életregénye, kve 178 lej, a Niius- kve 158 lej, a Nílus Egyiptomban, kve 1Ő8 lej. LEPAGE-nál, Kolozsvár. Postán ulán- yélfel. — Kérjen uj jegyzéket. elfogadtatnia. Amikor pedig a református niogyarok h-l.ké.vziik kezdemcn-yc/rsé-e meg- aéap tják a Temetkezési Egyletet? a/ <‘gyh't ailapszcilMlyaiuak egyik .szaka.soi arra kötelezi tagjait, hogy h<iti*llailc<g nuír u gyász- húzjuif befedjék. Istállóból — tanitólak 185(>-ban építik fel a bucureştii magyarok a refo inálus iskolái, ti./ islálilólWil taiuúlólaikká á'talak>tolt épület •luellcM. Az épirkozésisel Mar kavics György enlélyi rnmián \;i lilái koz.ót bizzák meg, akinek az egyház ezért Itiőü pios/tért óv négy sing .posztót fi/ct. Az. uj iskola a rcforiuátus egyház tolké-n nyer elhelyezést, a Kálvin-iitcában^ melyet később Stirbey-Vodfi-utcá nak keres«telte*k el. Röviddel ezután hozzáfoglak a rcformá- tus kőtemplom felépiléséhez is.. A költségek előteremtése végett -nemcsak a -román-iái mu- gywmk közölt, hanem Magyarországiul is gyűjtést rendeznek Kolozsváron gróf Mihó Im.rc 25 aranyat síd, de jeleii-ték«lyebb ős/- SVí-gekkel járni hozzá a tampliomépitévliez Debrecen és ltiida|>cst i.v. Vég<-,raaluiénylx-jii I 2014 forijit'na -i’ugott ojz adományok (isR/egie. A bucureştii -re forrná tus faHemplorniltin 18(>.'t inárc-'ua 8án tartják az utolsó ist<m- tis ziele let. A kőtemplom <iki||ikületétele fi-eiyes- ürnrw-p. ség<-k közöl-l zajlik le. Megjelent r nagy nap tiszteletére ('.uza fejedelem neje. Elena Doamna is Az ünnepség színhelyére ze"rJcar és két század kaionasrig vonul ki. A meg- jolent előkelőségek között olt vau» flz ZKSztrák konzul is, dis/.e,s egyenn111ájákinn, a konzulátusi ti-/tviselőkkel körülvéve. A fejedelentasszonyi Koós Ferenc üdvözli kifogástalan román rjv.lvrvrt elmondott be- szcSdében. ,,Az első tégla Őfensége áltat he. Igére liléiéit A* buzgó imájával megoldatott“ — árja könyvében Koós Ferenc. A magyar Kaszinó megalapítása Miután a lemplomépiilést ilyen szépen sikerült megvalósít» tiiok, n Iwtcurestii matgiya- rok uj terveket szőnek* 1, önmaguk megs/enve- zisc érdek érben». Óvatosan, nagy körfiltekitn- tésesl. a külső éís lrckső neh'i-zségek nwVlege lérsével latnak hozzá nehéz, feladatukhoz. A bucureştii imugyar olvasóegyletet najgy- enyedi Master F<1<* gyógyszerész kezdetné nyc/te, aki 1854 l>en vándorolt ki családjával együtt BueuUiSlibe ,s olt is iáit egészen 1880-ig. aiiükor viss-zw-tárt magvuir földre — meghalini. A kerejresi tcmotőlx;n porladoz- nak osonlja-i. Az egyletei nem igei) merik szélesebb alapokra heJyezuil — félnek u bucureştii osztrák konzul árgus-szemeitől. Végre abban álu- pinlna-k meg, hogy nz dgyilet tagjai miiulen hónap első napján összeadnak cgy-egy ezüst forintot és ezzel a pénzzel magyar könyveket hozóinak Brassóbéyl. Úgy i.s történt. A könyvek rendre megérkez.nck és mint „az ev. rcf. iskola könyvtára“ s/ere|K;'.nek kívülállókkal szemben éveken keresztül. Nem is szúrtak szemet senkinél. Az olvasóegyletnek eleinte mindössze 10— 12 1-gaja volt. ..Ilyen szerény kezdete vall <ninak a bucureştii magyar kaszinónak, mely ma m/ír saját díszes házzal bir Bucureşti- ben, n Csizmidzsiu-kert keleti bejáratánál” — Írja később em'ékni<afaiban Koós Ferenc. Miután az olvasóegylet minit senki sem vonja őket felelősség-:«, bátorságot vesznék -és elhatározzák, hogy szervezési fdbivástsűl fordulnak a nyilvánossághoz. A szervezkedési mozgialom azonban nem s/oruj cAiipán egyházi é-s tár .dilin) lécre, 1 a a r-4 in n szociális <s nevelési munkából is kives/.i a rrKt.ga nészét. Megd'lapii-ják a Bucureştii Magyar Temetkezési Egyletet, amely az elhunylak tisztességes ellíikantásáíi kívül a hátiamaradotlak fel'k-airo’ás'á ra \ 5 Ma! kozi-lc. Nem feledkezaiek mz-g a kélkézii muőkás magyarok szdleim tápláUíkáué>| s<-m é*s- tető alá hozzák a hucurcatii magyar iparosuk ol- oUsóeyyletél A jószongalirni gyermekek továbbképzése érde.kéOxm megszervezik a romániai magyar jink elhelyezését az erdélyi magyar kollégiumok!. an. Sokan voltak magyar diákok, akik előtt ily módon nyílt meg a jövő és az érvényesük?; útja. Közöttük van Sándor József m>li szcru'ilor is, o\z EMKE ügyvezető alel nők-főt it ká ra. A bucureştii magyarok rrn-ly elkeseredéssel látták, hogy az zrrdélyi betöndorlók egy esze fiatal gye rck ember ékből áll. akiket lelki ismeretlen kiifárkodás-sa) csalnék át a haláron. Amint Koéis Ferenc i-rjoi k(>.yvében, néhány székely szeke^esgazda ázz»»] foglalkozott, hogy hol útlevéllel, hol anélkül, egiy- eg,y szekéren 10—15 székely fiút és leányt szálütott -a tömösi szoroson át Bucurestibe. A leáui ycselédck első havi bére a beszállilás- ért a szekerest illette, a legénykék uhín pedig egy-rná.sfél aranyon fizetett az a mester, akinél a fiuesikál a v/ckeres „elhelyezte“. Különösen hires gyermek-fu varo zó volt Háromszék 1m>! alesem á ton-i Cyc h .Tózsiás n-nam. Kriós Ferenc tűrte egv darabig, de a mikor sem a jó szó sem fenyegetés nem fogott Cseh .Tózsiáson. n lelkész rém átallott^ feljelentésit tenni ellene a konzulátuson, umeJy az.tán le is záratta a s 'a -ke rés gaz d á t. Dr. R őszi er Viktor. KOLOZSVÁR, november 15. A szia tmár megyei Feime/ely község elöljárósága az közigazgatási törvény «tápján, a községi utak használatáért külön illetékkel rótta meg azokat fl jármüveket, amelyek a községi utakat fokozottabb mértékben veszik igénybe . • így a Kálmán József oiutószálhtási ■vállalat két teherkocsija után havi 1500 lej1, a Méra- cég au Lóbuszai után pedig havi 1S0Ü lej iüeLéke'- rótt ki. A községi elöljáróság határozata ellen az érdekeit vállalatok a> kolozsvári köz" igazgatási táblához fe'ebbeztek, amely s kiveést formai okokból megsemmisítette. A tábla határozatában kifuondta, hogy a községi adók és illetékek kivetésére a primőr nem jogosult, hanem csak az illetékek kivetésére alakított b’zottság, de ez is csak akkor, ha eirtbh az illeték kivetésére szabályrendeietel alkot és azt a gyámhatóság is jóváhagyja. Átiádlfözneh a piaci fleisniszer-árosoh az o) Dcion nzicHiciqiseqchDc Kimondották a halálos Ítéletet a rozoga sátortábor felett KOLOZSV.ÁR, novemher 15. A piacok átrendezése következtében a Mill ai Viteazul-téren levő sátortábor, amely ellen tizennyolc év alatt annyi kifogás hangzott el, rövid idő múlva el fog tűnni a piacról. A város tanácsa dr. Vlad városi főorvos többszöri siirgeHősiére kimondta felettük a halálos ítéletet. A sátraknak el kell tön rmok a piacról és ezért a sátrak tulajdonosai között nagy az izgalom. A városi tanács már kél hónappal ezelőtt utasította a' ruházata cikkeket árusító faibódék tulajdonosait, hogy a -vútrosd mérnöki hí - vatat előirásöá- alapján- uj bódéka.t kós.zálse- nek. Ez utasításinak megfelelően a* ,„Blocul Economic“ kebelében tömörült 'rövidárukereskedők 115 uj deszkabódét készíttettek amekjekeff, tekintettel a kiszabott rövid időre, 50 ács készített el. A fabódék készen állanak, tulaj donoraik size re Ln-ék már azokat a piacon elhelyezni, annál 'iis inkább, mert az ácsmester, aki a bódékat elkiásziitelte. követeli azok átvételiét, -mert ellenkező esetben a megrendelő kereskedők ellen 200.000 tejes kártérítést alhr indítani. Az érdekelt kereskedőik 'báPmely .piillianatban hajlandók is átvenni az egységes fabódékat, ezek azonban ezt nem tehetik, annál az egyszerű oknál fogva, hagy a piactéren levő élelmiszer»- és mészárosbódék miatt nincs megfelelő hely. Ezért Pop loan elnök vezetése alatt, felkérték a napokban Bonnemisa dr. polgármestert, hogy távol it tas>&a el a piacról az élelmiszerbódékat, hagy ott majd ők helyezhessék el külsőleg is tetszetős áruló bódéikat. A polgármester eleget is telt ígéretének és utasította a p ác ellenőrző közegeik adják ki az utasítást az élelmiszer- és mé- szárossátrak tulajdon as ni. / mJc, hogy tátraikat huszonnégy óra arat.) vigyék át a volt Tornauivódn helyért levő térségnek a beton üzleti helyiségekkel körülvett részére. Ez ellen viszont az ólleimszerárusilók küldöttsége tiltakozott tegnap a polgármester előtt. Előadták, hogy a sálíraik olyan- rozoga állapotban vannak, bog}- 'azokat nem tudják helyeikről elmozdítani, annál, is kevésbé, mert azok úgy vaunak elkészítve, hogy nem száilili+ha.tók. Kórlék a polgármestert, adjon- nekik hakidékof mindaddig, amig a város mérnöki hí vata »’a. a nyár folyamán építtetett beton üzlethelyiségeket átveszi és nekik bér- beodja. mert okkor b: sátrak ótszá Llilá-sá ra nem lesz semmi szükség. A polgármester megígérte, hogy kérésüket tanulmányozni fogja, és ehhez képest teszi meg az .iintézkedéseit. LEÁNYKÉRÉS RÁDIÓHULLÁMOK UTJÁN. Newyorkból jelentik: Clarences Stone corcind és Dorris FenwicJz hamtoni szenvedélyes rádióamatőrök a rövid hudámu rádióadás utján ismerkedtek meg ‘egymással és hossza^ időn keresztül váltottak egymással üzenetet. Az üzenetváltásból később ismeretség, majd szerelem fejlődött ki. A stilus kedvéért Slone rádióhullámok utján kérte meg I penwick kisasszony kezét, aki szintén rövidhullámon biztosította a fiatalembert boldogító igenjéről. A rádiószerelmet később 'szabályszerű házasságkötéssel pecsételték meg. ElhalaszfGttáü a csocsai vasuíi haíasiírófa váái’o^fá- nah ügysöen a löíár^jálásl KOLOZSVÁR, november iy A helybeli törvényszék TT. tagozatának Gradea—Breban tanácsa hétfőn délelőtt® re tűzte ki tárgyalásra a szomorú emléke* zetü csúcsai vasúti katasztrófa ügyének tárgya] á.sát. Miként emlékezetes, a nyár folyamán Criveanu Nicolae forgalmi tiszt az ellenvonat beérkezése előtt útnak engedte a keresztezésre váró tebervonatot, amivé» több ember életét követelő katasztrófát okozott. A törvényszéki tárgyalást a fővádlódként szereplő forgalmi tiszt tévesen tör* térit megidézése miatt, a bűnügyi eljárás hiányossága címén 1939 január 19're ha- lasz.tották eh , Nyilatkozóit a szatmári újság» íróknak a ruszin belügyminiszter SZATMÁR, .november 15. 1 Bacsenszky, rusz 1 belugvrmn’szter va» sárnap Budapestről való iiazatérteben Románián keresztül utazott Ruszinsz.kóba* Bacsenszky Érmihályfalváról érkezett Szatmárra, minthogy azonban Halmi es Csehszlovákia között a vasutforgaiom szünetel, a ruszin belügyminiszter Szat* máron várta be, amig gépkocsiia érte nem érkezett. Bacsenszky Szatmáron a sajtó képviselőinek elmondta, hogy Budapesten a magyar—ruszin határmegállapitó bizottság megalakítása ügyében folytatott tárgyalásokat. Kije'entése szerint 1 lövő héten gazdasági jellegű tárgyalásokra Bu* curestibe utazik. A_ ruszin belügyminiszter gépkocsijának megérkezése után Nagybányán keresztül utazott Husztra, Rn- szinszkó fővárosába. Átitesaasísssz őszi köny^ujdosiságals Ludwig Emil: Roosevelt (A meiern kor egyik nagy és eredeti akkjáról festeti ríyyogé portré) kötve 17S lej. Vcki Baum: Szeretem és halál Bialli szigetén kötve r7S '.lej. Nemirovszsv: A zsák. mány, kötvre 1 lej. S-grid Undşct-: A hii feleség, kötve 119 lei Kaphatók ez, ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj—Ko c»z: vár. lő-.-ta Un ni. Vidékre utánvéttel is «Izomul szá:Ui)>k, Kérjen könyvujdonság jegyzékeket. Elvi jelenlőssoü döntést hozott a közigazgatási tábla a községi útadók ügyében
