Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-15 / 260. szám

XWí 71LLKN7fiK ""'MM mwöTinrrrr-iT 1 103 8 n n v 7f rn 7t er I 8. A nesmzelaievelésiigy» míniszíeB' fontos egyetemi reformtörvényei ArindiiJ Calinescu iiem*cinevelé*ii*jyi miniszter az cqycicmí rektorok előü Jártait beszámolójában ItilejteJJe a reformok elvi alapjaié LESZ. AZ Állami Sorsjáték i. osztályának; az U j TERV a lápján iöjTénS hu^ásii* Sfii gye fje meg: ' i hogy már az első, osztály! 20 EGY MILLIÓS N Y ERE MÉNYT OSZt,, kr. VÁSÁROLJON S O R S J EGYET ■'’4s ne Kanyagol]a szerencsijét % f£assnmmm&aB3BmesmE&mEE^Esa& BUCUREŞTI, november 12. Mint hónapi számunkban megírtuk, a/ ország öss/ies ogy-olemoinciv rckloi.ut a/ cdaniilt napokban összehívtak a uein- zvtnevcitesijgvi minisztériumba, bogy Armand Gáli nősen miniszter nngvl’ontos- ságu egyetemi refommtörvényé' el kap- cs-oJlatosan az.ti tudomás u' vegyék, meg­vizsgálják és megjegyzéseiket megtebes* sók. A rektorok tanácskozása is azt a. célt szolgálta, bogy & felsőbb oktatásban uj légkört teremtsenek s termékenyebb kor­szakolt nyissanak meg. Ez alkalommal Ca inescu •ncinzetnevokVsügyi miniszter a következükben fejtette ki irányelveit. m CALINESCU MINISZTER BE- SZEDE >, Rektor urak.! Azért hívtam meg önöket erre a ta­nácskozásnál, mert szükségesnek láttam, hogy az egyetemi knüolyamok megnvi- tása elöli) nézeteinket az egyetemi prob­lémákról kicseréljük. Felhasználom ezt az alkalmat arra is, hogy közöljem önökkel a szóbanforgó törvényjavaslűítoik szövegéi és biztosítom önöket arról, hogy megjegyzéseiket ér­deklődéssel fogom meghallgatni. Termé­szetesen nincsen szó arról, hegy magát az elvest módosítsuk. Miben állanak az uj reformok? i Mint bizonyára élénkéi) rirdékeznek rá, a/ugusztus hó folyamán kiadott dek­rétumban uj irányt szabtam a középis­kolai oktatásnak. Leszállítottam az elmé­leti köz ép iskoláik szárnál és növeltem a gyakorlatú oktatást szolgáló iskolákat, hogy ezáiial az állam érdekelve Inkább megegyező gyakorlati pályák felé terel­jem. óz Ifjúságot. Aunak ellenére, hogy az átmeneti állapot, tehát a iuult teljes felszáiinjoáásja legalább három évet vesz igénybe, mégis már az uj év elején jelen­tős eredményeket ériem el ezen a terü­leten. Ugyancsak ebben a dekrétumban fontos személyzeti kérdéseket is megol- dóttam. I A FELSŐBB KEPZOLSKOLÁK * SZEREPE Ezután egy lépéssel topább mentem és különös gondot fordítottam a közép­iskolai tanárok kiképzésére. F.ddig bár­mely kar végzettje pályázhatott tanszék' re egy megközelítő képes’tő vizsgálat alapján. A zsúfoltság miatt azonban több év telt el, amíg a jelölt helyet kaphatott. Eközben természetesen elvesztette az is­kolával való kapcsolaitát. Ezt az állapotot azrtán a középiskolai tanárok minősége érezte meg. Ezért létesítettem a felsőbb képzőiskolát, hogy az aj tanárokait itl ké­pezzük ki. Csupán ezeknek végzettjei foglalnak el majd' állást a középiskolák­ban. Ennek az iskoláinak növendékei pe­dig ösztöndíjasok lesznek, akiket ver- senyvizsgákiokon válogatnak ki. A helye­ket évente az üresedések számbavétele alapján állapítják meg. Ennek az iskolának tarín ma három év lesz, egy év a kar végzése előtti, kettő pedig az ezutáni előkészítést szolgálja. Ezekben az iskolákban majd különös súlyt fektetnek a jeLLetrnképzésre és az er­kölcsös életre. Ilyen iskolát hármat léte- sitenak, Bucurestiben, íasiban és Ko­lozsváron. Az iskolák igazgatói kiváló személyiségek lesznek s tanárait a leg­jobb pedagógusokból állítják össze. Meg vagyok győződve arról, hogy ilyen utón valóságos éjit tantestületet fogunk kiképezni. , AZ EGYETEMI OKTAŢÂS RA­CIONALIZÁLÁSA íme aiz első törvényjavaslat tervezete. Ezúttal vázolni fogam a másodikat. Ez< úttal a fölsőbb oktatás reformjáról van1 szó, amelyet még ez év augusztusában bejelentettem. Általánosan ismert tény az, hogy az egyetemek működése számos birálat tár­gyát képezte. Ami engem illet, megval­lom önöknek, hogy nem azonosítom ma­gam e bírálatok közül legtöbbel. Véle­ményem szerint a Román Egyetem je­lentős értékekéit termeit ki. Mert végső eredményben értelmiségeink valameny- nyien ezeknek az egyetemeknek nevelt­jei. Az egyetemek tiainá.ri karaiban pe­dig számos olyan értekünk van, akiket a határon túl is elismernek és a nemzeti büszkeség részét képezik. Mindezeket teljes niegetegvzléssol kívánom kihang­súlyoz mi. De ha általános tekinteten íuz egyete­mek meg is leteltek hivatásuknak, még­is számos hiányuk és csőkévé1 nyük van. Es ezeket éppen a felsőbb oktatás ér­dekében kell megjegyezniink. Ezeknek a hibáknak kiigazítása nagyban fogja, emelni az egyetemek tekintélyét Ezek a gondolatok foglalkoztattak akkor, nvkor a reformokat dőikésziiücttcrn. AZ igazolásnElküli ka TEDRÁK KÉRDÉSÉ Melyek a megállapítások, amelyek tői elind tiltunk? Először, a diáikok gyengén felkészül­ve kerülnek ki. Anélkül, hogy elhanya­golnám a társadalmi és politikai körül­mények e terén közben játszott befő' Lyását, rá kell mutatnom, hogy magának a tanításnak a megszervez és c vezetett ezekhez az eredményekhez. így, a kated­rák tulnagy száma, távol attól, hogy se­gítse, ellenkezőleg, aikadátyozta a diákok jó felkészítését. Hogyan lehetséges,hogy egy ifjú .‘10 — 40 kurzust hallgasson? Mit tud asszimi- láJni ebből az észszerűién isinereLszétszórás hói? Es a katedrák száma nem felel meg a tudományos szükségleteknek. Sajnos, csak személyes természetű szempontok­kal majgyarázhailó. Különös ize san a fo­lyamatnak, mely élthez r, tullcngéshez vezetett. Néhány példa: X egyetemen például van egy „közigazgatási jogi tan­szék“. Nagyon természetes. Alapvető tu­dományágról van szó. Egyszerre azonban feltűnik egy uj igénylő is, akit ki kell elégíteni. S akkor megteremtenek egy tanszéket, amelyet, hogy igazodása le­gyen. uj címmel ruháznak fel, például: u3> közigazgatási jog és a közigazga­tási törvények ismertetésének tanszéke“. Mintha az tílsőnek nem ugyanaz kelle­ne hogy a tárgya legyen. De csakhamar jön harmadik jelölt is, aki szintén kap egy tanszéket, a „közigazgatási jog gya­korlati cs joggyakorló ti magyarázatokkal való kisérésének katedráját“. Ez után jön egy negyedik jelölt, ak: „az általá­nos jogelméletnek a közjogban való kü­lön alkalmazása“ katedráját fogja el­nyerni. Es igy tovább, igényes elnevezé­seket teremtenek, hogy mögéjük rejtsék a valóságban pusztán személyes érdekek kielégítését. Mikor például gazdag ér­vekkel egy ^aistrofizikai" katedra szüksé­gességéről beszélnek, a külön kulcs al­kalmazásával olvasd: „unokaöccs“. Ez a helyzet nem tarthatott íovább. Ezért pon­tos keretet jelöltem, csak í szakképzés főm dolmány ágainak katedráit hagyva meg és megszüntetve valamennyi többi ha­sz onnéikül it. AZ EGYETEMI KATEDRÁHOZ VALÓ HOZZÁJUTÁS ÉS A TANSZÉK MEGTARTÁSÁNAK TUDOMÁNYOS FELTÉTELEI A tanitás így koncentráltabb és a diá­kok számára könnyebben hozzáférhető lesz. De a diákok hiányos előkészítésén kívül fel kell említenem a könnyű lehető­séget is, amellyel egyes, nagyon gyenge elemek bejuthattak a felsőfokú oktatásba. Valószínűleg a tanárok kiválogatásának 1 rendszere tette lehetővé ezt a helyzetet- A hirhedt „elhivatás“ feladata a valóság­ban csoport- vagy családérdekek kielégí­tése volt. Mit lehet tenni ennek a rossz­nak orvoslására? A tanárok kiválogatá­sának csak három módszerét lehet elkép­zelni: a miniszter által történt kinevezést, a fakultás tanácsa által való kiválasztást és a versenyt. Az első két módszert, mely megkönnyiti az önkényt, kiküszöböltem és csak a „versenyt“ fogadtam el, mely tárgyilagos és a jelölt igazi képességeit mutatja meg. Bevezettem a rendelkezéseket, melyek­nek az a feladata, hogy bizonyos morális kívánalmakat elégítsenek ki. így, megtil­tottam, hogy a professzorok közeli roko­naikat ajánlhassák asszisztensi, preparatori állásokra. Megtiltottam, hogy egy pro­fesszor több tanszéket foglaljon el és több mellékintézményt vezessen. Ismerek eseteket, mikor egy professzor két kated­rával birt, helyettesített egy harmadikat és két klinikát vezetett. Elfogadhatja va­laki, hogy egy ilyen egyetemi tanárnak van rá elég ideje, mind e többszörös kö­telezettségek lelkiismeretes betöltésére? Nyilvánvalóan. Szankciókat vezettem be azokkal szem­ben, akik nem tartják meg előadásaikat. Egy szegény tisztviselőt kidobnak állásá­ból, ha tiz napig nem jelentkezik hivata­lában. Egy tisztet rendelkezési állomány­ba helyeznek hat hónapi szabadság után. És egy egyetemi tanár megmaradhatott a tanításban akkor is, ha tizenöt éven ke­resztül egy órára sem lépett az előadóte­rembe. Ezért lemondottnak fogják tekin­teni mindazokat a professzorokat, akik öt év alatt legkevesebb egy egész éven át nem tartottak előadásokat. KOLOZSVÁR, november 14. Megdöbbentő vadászié igéd'a történt tegnap Balcesti község halárában. Bale .Ion földbirtokos Mancin Ni:olte nevű is­pánjával vadászaton voi'. Kél rókát és négy nyuiat lőttek, majd megfelelő he' lyet kereslek pihenőre. Amint egy tisztás felé igyekztek, Jon Bale megcsúszott, ha­nyattesett és a fegyver elsült. A fegyver söréttel volt töTve és a sörélek teljesen szétzúztok az ispán jobbhíbát' A megdöbbent földbirtokos minden arra való kísérlete, hogy elál­lása a vérzést, sikertelen maradt. A tragikus szerencsétlenségnek szem­tanúja volt egy erdőkerülő is. Jon Bale az erdőkerülő segítségével ölben vitte el 16 kilomé'.tr távolságra Végül, mert az egyetemi oktatás nem lehet egyszerű elhelyezkedés, az egyete­mi tanár pedig nem tisztviselő, hanem a tudomány ugarán alkotó működést kell végeznie, uj és pontos kötelességeket rót­tam reá. Valóban az egyetemi tanár, aki kinevezése után nem fejt ki igazolt mun­kája révén alkotó működést, lemondoct- nak számit és helyét más, megfelelőbbnek adja át. íme a főbb pontok az egyetemi re­formra vonatkozó tervezetből. Az volt a célja s meg vagyok győződve róla, hogy el is érte, hogy egyrészt könnyebbé tegye a diák számára a szükséges ismereteknek koncentrált tanitás révén való elsajátítá­sát, másrészt, hogy biztosítsa az egyetemi tanárok gondosabb kiválogatását és vé­gül, hogy az egyetemek körül megte­remtse a szükséges morális és tiszteletet ébresztő légkört. a súlyoson sebesült Stanc'ut az orvos­hoz. A Szerencsé lilén ispán, aki hatgyermekes családapa, elvérzett és az orvos már nem tudott segíteni rajta. Bale Jon, aki akaratlanul előidézője lett egy súlyos szerencsétlenségnek, önként jelentkezett a kolozsvári ügyész­ségen és letartóztatását kérte. Az ügyet dr. Schienen vizsgálóbírónak osztották ki, aki, miután kihallgatta a szerencsétlenség szemtanúját, szabadlábra helyezte Bale .Iont, ________ LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» Választékosabb kivitelig legolcsóbbaa fiz Ellenzék kÖflyvoszíályában, CIu|| Piata jJflkü, - ^ ^ y ‘' Holnap, kedden a Royal Mozgóban világrengető premier. Az év legnagyobbsikerü francia filmje. A MÁLTAI HÁZ Tekintettel a film kényes témájára és atmoszférájára, csak nagykorúak nézhetik meg. — Fősz. Vivíane Romance, Llouis Jouvet és Pierre Renoir. - Ma utoljára „A 14-es futár“ Megdöbbentő vadászfragédia Ónként jelentkezett a kolozsvári ügyészségen a iöidhirlohos, aki véletlenül agyonlőtte ispánját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom