Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-13 / 259. szám
to r L LENZfiK i 0 3 H n a v c ni h c r 1.?. A TOLVAJ Irin ifj. H rye dús Sándor — Eh. mi történt magúval, Ka rácsony ápó? Túlságosan korán jött! Egy lengcnpml'j fürdőhelyen <:i nagy emberfői ga ágban ismerkedtek össze u/ anieri- k:ni Mary Wood tvs a Uimea And-ré l'errior. Műm y nagyon gui/dug no voll; autóját is’ áthozta Európába és általános feltiinévt keltett gyönyörű ékszereivel, briMiiáns nyaké keivel. I jjái) csodás/1■ I> gyűrűk ragyogtuk. Ahol megjelent, közéi deklödés kLvóilo And é, aki nagy nöisinorö voM, felismerte .1/ értékes jelenséget és ininlhoey jól értette a/l., lmgyj.u kell] anukitkUnd a nőket1, hiuséi gokat legye/get mi, kedvüket keresni, hódolni előttük úgy, hogy önteltségüket fokozz«, hamarosan módját ejtette, hogy megismerkedjék a s'.'ép usszoirnyoif. Andre ezidölájt a nőket nem vette komolyan, csak omnyibaip, mint egy szép virágot, vagy «./ ólet fűszerét, melyeket a férfiak gyöaivőrködtetésé-ie teremteti a jó Isten. Mary ellenben eszesi, nyugodt természetű nö volt. A nagy világi nők emberismeretével fénlruháztvw, józanul tudta osztályozni az e.m- iHMeket, hogy ki mennyit ér. André lelki világa bizonyos fokig érdekelte öt, mint valami mozgó fénypont, szellemes bókjaival cikázott elölte. Jólesett neki, hu And-te mellette volt. Autók':rándulásokra is magával vitte. Az egyik ilyen utón történt. Megálltaik kocsijukkal u hegygerincen, kiszálllak s a közelben tévő szik kupidra öltek. Szemük a nap leáldozó sugarait követte és gyönyörködtekl, hogyan tűnik, el a na;p >a tenger vizében. André ekkor Ma*y pádon nyugvó kezére tette gyöngéden kezét. Mary óvatosan visszahúzta. De ebl>ei> a pillanatban ujjúról oz egyik gyűrű leesett o földre. — Jaj, a szerencscgyürümi —. kiáJtotla Mary. Andre gyorsan felvette és így szólt: — Engedje meg, hogy én húztam fel az ujjára! — Miiérti fontos ez magúnak? — kérdezte Mary meglepetten. — Babonás vagyok. A?t hiszem, szerencsét hoz — s erezel a smaragdkövei ékesdtétt gyűrűt rúhuztai Mary negyedik ujjúra. Mikor visszaültek nz autóba. André elérkezettnek látta az időt. hogy célzást tegyen: — H'gvje cl kedves Mary, nem elég a barátság férfi és nő közölt; szerintem a házasság az örök kapocs az embereik életében. Mary nem válaszolt, hanem ügyesen másra terelte a beszélgetés fonalát. Mikor szállójuk ele értek, azt mondba Andrénak: — Sajnálom, de búcsúznom kell magútól. Holnap reggel elutazom Párisi». André meghökkent, érezte, hogy zavarban van. — Hiszen... eddig.,, ezt szóval sem említette. — Oh, nem olyan nagy esemény, hogy előre beszéljek róla. Hallasz thatatlan dolgom akadt Parisban. — Nem is szándékozik visszajönni ? — Még nem gondoltam erre... Nem tudom ... Ezzel elbúcsúztak. Andre nem nyugodott bele és fellelte magában, hogy a nő után utazik. Mary még mielőtt elindult, megbánta: elhamarkodott lépését. Elhatározta, hogy minden körülmények között vissza fog jönni. Parisban a: megszokott szállodájába szállt meg; régi szobáját nem tudták rendelkezésé- » re bocsátani, azért kétágyas szobát nyitottak ideiglenesen részére. Mary fáradt volt és ideges, nem Ls ment le vacsorázni, hanem korán lefeküdt. Szokása szerint ékszereit a vánkosa alá rejtette. Nem tudott elaludni; jobbna-balna forgolódott, folyton Andrérai gondolt. Mig azután végleg eldöntötte, bogy visszautazik. Jó tréfa leszl, — gondolta magában *— André most megüt meg lesz lepve. Másnap csakugyan csomagol?, mikor elhagyta a, szállodát, autójába ült lés száguldott vissza a tengerpartra. Andre ugyanakkor indult el: Párásba, ö is abba a szállodába ment, obol Mary volt megszállva. Nem volt más hely, tehát gyorsan rendbeszedték azt a kétágyas szobát, amit Mary néhány órával ezelőtt elhagyott és azonnal rendelkezésére bocsátották. André lefeküdt, pénztárcáját feje alá tette. Miikor felemelte a vánkost, négy csodálkozására és még nagyobb rémületére, szebbnél- szebb ékszereket talált ott; ahogy jobban megnézte, rögtön megismerte közöttük Mary talii amángyü rü j ét. Nem késlekedett tovább azonnal lement és a portástól megtudta, hogy Mary mlr elutazott. Andre az éksze eket — anélkül hogy be jelentette volna — magához vette, biiohant a pályaudvarra és a legközelebbi vonattal visszautazott a tengerpartra azzal a jó érzéssel, hogy Maryt miár ott találja.. Másnap valóban találkoztak. Andre mélyen hallgatott arról, hogy az ékszerek nála vannak. A talizmángyiirüt betette a mellényzsebébe, aztán virágokat vásárolt, úgy ment el Mary szállodai lakására. Mosolyogva üdvözölte őt, Mary alig viszonozta, bonéin idegesen újságolta Andri-nok, milyen végzetes balszerencse üldözte párisi utján -— összes ékszereit u vánkos alatt felejtette. — Most nines időm további beszélgetésre, kérem mágiáit, legyen segítségemre, hívja föl a párisi szállodát, megtalálták-e az ékszereimet. Sinni tudnék a könnyelműségem miatt. — lvn meg csak nevetni tudok rajta. — Nem szép magától. Hiszen minden gyémántom elveszett. — Ellenkezőleg. Mind megvan! Olt e.sil- lognok a ma." i személten, liiziik most fényesebb, mini vtukiha Kedves André, hagyja abba a s zelte- meskedéseit Most mines kedvem tréfára, — Ez nem tréfli., komoly valóság. — S maga alkalmai» pillanuituak tartja ez-' tudtomra adni! . . . — A kellő pere, kedves Mary ... A nagy pill imát. . . — ezzel elkapta1 «. nő kezét. Mary megijedt néni tudta, mit akar tőle, de André megnyugtatta: — Ne féljem1, csak a jegygyűrűmet akarom ujjúra húzni! — Ezzel kivette mellény- zsebéből Mary szerencsegyürüjé| Mary felismerte u gyű üt és izgatottan felkiáltott : — André, csak nem maga u tolvaj? — Hogy melyikünk a tolvaj, azt majd később döntjük el. Egyelőre bizonyos hogy én ■nem raboltam el senkiiül sem ékszert, sem semmit, de főleg a lelki-nyugtaimat nem, mint ahogy azt maga tette. — Debát hogy jutóit maga az én szoren- osegyürümhöz? — A sors akaratából. Szert hiten), kedves Mary, hogy a sors akVurta nzt, hogy én tegyem jóvá azt nz ügyetlenséget. melyet maga elkövetett. — Csak azt mondja már, megvannak az ékszereim ? André meghajtotta magái udvariasan és kedélyesen mondta:------ —■—- ii.iiiii iwmaMMg Helyi cim: Keresüsadni! Hitelbank r. I. Cíüj, P. unirii 29. — Csak azt várják, hogy maga kinyújtsa értük a kezét és átvegye őket. — Hát ez lehetséges?! Es ki találta meg a kincseimet? •— A kincset, azt én találtam meg. Az ékszereket visszakapjai, de a kincs — enyém marad, kedves Mary. Egyszer már elszökött előlem, de másodszor már nem engedem el. Bárhova megy, én maga mellett leszek Mert nagy dolgokat csők egyszer lehet hz éleiben jóválenoiil Egy légi háziasszony (air-stewardess) beszámol A legmodernebb női foglalkozás STOCKHOLM, november hó. „Utat törtünk a levegőben“ — mondja büszkén a hatalmas repülőgép szalonjá- naik. még modernebb háziaszonya ö ugyanis az „air-hostess**, a „légi háziasszony“. Szomszédom, a supa havai főmérnök közbeszól: „Már ezért is érdemes repülőgépen utazni“.., A !égt háziasszony mosolyogva veszi tudomásul a bókot, de már tovább is siet, mert a gondjára bízott kisbaba, a mennyezetről aiálógó bölcsőkosárban, nyugtalankodik. Sok-sok dolga van a háziasszonynak, csak nehezen szakit időt magának, bogy beszámoljon erről az ultramodern női foglalkozásról. — Mondanom sem kell, hogy először aiz atmerika: légiforgalmi társaságok ak kaknazíak női személyzetet a repülőgépeken. Akkor még ,,air-stewardess“-ek- nek hivták őket. Nagyon hamar kiderült, hogy az „air-stewardess“ nem azonos a hajók stewardjával, nem kiszolgáló személyzet, hanem háziasszony, ennek megfelelően képezik ki azokat a fiatal nőket, ak'ik kedvét és tehetséget éreznek erre a legújabb női pályára. A kedvben persze nincs hiány, mert az „air-hostess“ éppen olyan álromantikus ködbe burkolt munkakör, mint a pilótáé, akiről minden ifjú leány tudja, hogy magas, szőke és talán lecsap a felhők közül egyszer, hogy gépére kapja és elrabolja. —• Szóval oitt kezdem, hogy az ,^air- hostess“ munkája sem abból áll, hogy repül, repül, cseveg az amerikai olajtröszt elnökével, vagy pláne a fiával, a svéd gépgyárak főmérnökévé!:, vagy a francia filmkamara menedzserével és majd valamelyik csak beleszeret. Ez nem biztos, az azonban egész biztos, hogy nagyon sokoldalú műveltséget és praktikus tudást követelnek meg a légiforgalmi társaságiak azoktól a hölgyektől, akiket alkalmaznak és ennek tulajdoni tható, hogy sok száz jelentkező közül csak nagyon kevés felel meg és a társaságok ál- landóan munkaerő hiányáról panaszkodnak. — Persze csinosnak is kell lennie, de- hát ezt ma egyrészt minden foglalkozási ágnál megkívánják, másrészt ezzel mindén nő tartozik önmagának is. Ami speciális követelmény, az, hogy nem lehet sem túlságosan magas, sem túlságosan nehéz. 165 centiméternél magasabb és 65 kilónál nehezebb hölgyek tehát máris kiesnek Ez azért fontos szempont, mert a j gépet igyekeznek minél kevésbé megterhelni és az alacsonyabb nő könnyebben , mozog az alacsony repülöknb'nbnn. — Ezután jön a nehezebbik rész í.eg- j alább bárom világnyelven könnyedén és . folyékonyan kell tudnia. A német, angol és francia nyelveken kívül minden air- hostess beszél legalább még egy, de lehetőleg még két nyelvet és aszerint őszijük be a különböző útvonalakon. A svéd nők persze a stockholmi, a csehül beszélők a prágai, a hollandok az amszterdami vonalhoz vannak beosztva. — Nehéz dolog megállni a próbát az általános műveltségre vonatkozóan is. Az európai légiutak olyan terület és város fölött vonulnak el, amelyeknek történetük, múltjuk, vagy közgazdasági érdekességük van. És az air-hostessnek mindezt Lsmerniök kell, mert egyk legfontosabb feladatuk, hogy minden utasnak bármilyen kérdésére felelni tudjanak. — Az air-hoslt)ess mindezeken felül teát, kávéi főz* szendvicset, gyümölcsöt szervíroz. EXe ha valamelyik utas őt hivná meg esetleg egy csésze teára, akkor azt kell felelnie, hogy „talán“ és ez ebben az esetben ,>nem“-eit jelent. (Legalábbis ez a hivatalos álláspont.) — Ha az ifjú aspiráns első bemutatkozása slÜkerrefl jár, akkor pár hónapig az illető légiforgalmi társaság iskolájába jár, ahol igazán sokoldalú kiképzésben részesítik. Megtanulja a repülőgép tech* niilkai berendezését elméletben és gyakor latban, betegápolói kiképzést nyer és gyermekkertésznői ismeretek alapelemeit. — Mindezeken kivül nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak, mmd'g derűsnek és fegyelmezettnek kell lenni, mert amint aiz előbb említettem, nem kizárólag ifjú trösztvezérek utaznak repülőgépen... — Milyen tapasztalatai vannak sz utasokról? — Nagyon változatosak — feleli. — Sokszor kellemesek, de éppen elégszer kellemetlenek Az utasok éppen olyan szeszélyesek a levegőben, mint a földön. Egyszer egy gyomorbajos és rosszkedvű ural, aki Karlsbadba repült, úgy déri tettem jókedvre, hogy egynegyed óráig ecseteltem neki, hogy milyen remek piheni söröket fog majd inni visszafelé jövet Prágában, ha most pár hónapig hetartja a kúrát. — De előfordult már, hogy egy utas egész utón, Stockholm és London között folyton kívánt valamit. Hol túl hi* deg volt, hol túl meleg. Aztán olvasni akart, de miután „csak“ a Harpers Ba zar, a Life, Punch, London Iliuslratead News, Berliner Illustrierte, Mocca, Souri- re és még pár más lap volt kéznél, nem szolgálhattam az Oberammcrgauer Nach- richten-nel, melyben egy fontos cikk érdekelte. Végül articsóka szendvicset és Bols likőrt kért és mikor ezzel sem szob gálhattam, kijelentene, hogy a pénzéért olőzékenyebb kiszolgálásra szám’tott. Persze azért ilyesmi nagyon ritkán for* dúl elő. Arról viszont elfelejtett beszámolni a szép air hostess, hogy foglalkozása, ez a nagyon érdekes, modern, női alkalmazkodóképességet és férfias kitartást, bájosságot és mii vett sógot megkívánó foglal- kozási ág t-gvike a legjobban fizetett női állásoknak Európában. J)r. Bolgár £va. A repülő, tum! szónok Néhány évvel a világháború kitörése előtt, Wilbur Wright repülő, a hires amerikaii testvérek egyike, banketten- vett részt, amelyet az ő tiszteletére rendeztek. Ara kor elkövetkezett e felköszöntők ideje, a közönség Wrightet is szerelte voire hallatni. A nagy tapsra kénytelen-kelletlen fölállott Wright, aki nem volt éippen gyakorlott szónok és ezt mondta: „Uraim! A papagáj olyan madár, amely jól beszél, de rosszul repül. Kérem, bocsássák meg, ha én nem vagyok olyan, mint -a madár.“ Csodálatos csillagok Sir James Jeans, a világhírű angol csillár, gász, az edinburghi csillagászati egyesületiben tartott szellemes előadásában érdekes világot vetett világegyetem titkaira. Előadta, hogy a ködfolt központi csillagjai oly forrók, hogy egy levélbélyegnyi területről annyi energiát sugároznak ki. mellyel a Queen- Mary óriásgőzös't lehetne hajlani. E csiikgok egyike oly sűrű. hogy jóllehet tér- fogata csak feleakkora, mint a Földé, mégiis tgymillnószor annyi anyagot tartalmaz, mint a Föld és anyagsűrűsége harminchatmillió- szor nagyobb, mint e viz*é. Egv köbláb víz su.ya a földön- 1000 uncia., mig a „sűrű csillag“ anyaga köblábonként egymillió tonna. Anyagának egy gomboslüfejnyi röge oly nehéz. hogy a legerősebb atléta hátgerincét eltörné A szabad szemmel látható leg'ávo- l ibbi csillagról érkező fény még évezredekkel Róma alapítása, vagy Trója elpusztulása előtt indult el az űrben. A nagy Csij>'?kerék átmérője olyun nagy, hogy o percenként 17 mi’lió 000.000 kilométer sebességgel haladó Terv csak 200 000 év a In f-t teszi meg és az Iiinen- a földre érkező fénysugár jóval a föld létezése előtt kezdte meg útjait. 1
