Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-12 / 232. szám
IT. la] /i L L LIN 7.(1 K I 9 3 H október 12. A kéményseprői szabályrendelet elleni harcban csatát nyertek a kéményseprők A legfelsőbb közigazgatási bíróság döntése szerint: a vásosok nem monopollá: jlliatfják a kéményseprő ipart. — Álúoimáiiyellenesnck mondotta k a bíróság Kolozsvár város kéményseprési szabályrendeletét. — többmilliós kártérítési pert akarnak inditani a város ellen a kéményseprők Kisebbségi ipari liceum «éáesiiésére indult mozgalom Aradon ARAD, október m A kisebbségi ifjúságnak ma már a tanulás kérdése is óriási gondot jelent, mert a nűnisztórium olyan rendelk re esc adott ki, hogy negyven tanulónál többet egyetlen osztályba sem lehet felvenni. Aradon az ipari líceum ötödik osztályába hetvenkét jelentkező akadt, mig az osztályban csak negyven növendék számára volt hely. így még azok sem jutottak be az intézetbe, akik a felvételi vizsgát eredményesen tették le. A kimaradt diákok között számos a kisebbségi és igy a szülők körében az az ödet vetődött fed, hogy Aradon létesítsenek felekezetűi ipari líceumot, »minek életképes jövője van, mert a kisebbségiek köziu nagyon sokan vannak olyanok, akik gyakorlati pályára menve, ip»ri líceumokban kívánják folytatni tanulmányaikat. A kisebbségi ifjúság gyakorlati továbbképzésének lehetővé tételét szolgálja az a most már előrehaladott állapotban levő terv is, mely szerint az ar^di római katolikus egyházközség tanonciskolát létesít, hogy azokat a kisebbségi tanulókat, akik helyhiány miatt n-rm nyerhetnek elhelyezést az állami tanonciskolában, itt folytatiassák további tanulmányaikat. A tervet a püspökség már jóvá is hagyta és az engedélyezés^: vonatkozó kérvényt a véleményezéssel együtt az aradi iparfelügyelőség már fel is terjesztette a minisztériumba. Az Aradon létesítendő ipariskola kérdésével kapcsolatban felhívjuk a^, erdélyi egvházfelekezetek illetékes köreit, hogy .lyen szakiskolák felállítására nálunk is nagy szükség van, mert ma már a kisebbségi fiuk _ rájöttek arra, hogy sziakipari pályákon biztosabb jövőt érhetnek el, mint a drága pénzen szerzett egyetemi pályákon, meiynek kapui úgy is oly nehezen nyilnak meg tulzsufoltságuk miatc. Reméljük, hogy eme életrevaló terv visszhangra ta'iál, úgy a katolikus, református, mint az unitárius egyházak körében annál is inkább, mivel több középiskolánk átalakítva ipariskolákká, biztosabb fenmaradást érhet eb Kiskereskedők ne vásároljanak számla nélkül .ARAD, október 11. Az Arad és Vidéke Füsizerkereakedők Szindikátushoz számos panasz (érkezett a közelmúltban kiskereskedőktől, akiket bírsággá* sújtottak, mert számla mklkü.1 vásároltak áráig Az aradi pénzügy őrség ellenőrzést! végzett 'többek között az egyik arad: falerakat- náli ás és annak könyveiből kiírtai, hogy mely kiskereskedőknek edott el ez a cég kisebb tételekben tűzifát. Ennek a kiírásnak ailap- ján járták végig azután a> pénzügyőrök a kiskereskedők egész sorát és a faieraka t nál felül Éltetett vásárlásra hivatkozva!, kérték a vásárolt áruról a számlát. Minthogy a kiskereskedőknek egy jelentős része ezeket a számlákat nem tudta felmutatni, kihágás! jegyzőkönyvet vettek fel elleniük lés egy negyedévi adójuknak megfelelő hi isággaj sújtották őket. Volt olyan kiskereskedő is, akit. száz kilógnám tűzifa számla nélkül való vásárlásáért bű n'tettek meg. Minthogy a törvény 'valóban előírja, hogy kereskedők számla nélküli árut nem vásárolhatnak és az áru számlái nélküli továb- tűtáisáént a vevő 'kereskedő éptugy felel, mint az eladó, az Arad és Vidéke Füszerkeres- 'kedők Szindikátusa felhívást intézett tagjaihoz, hogy tartsák be a törvénynek ezt az intézkedésiét és semminemű árut se vegyenek ál számla nélkül. Mivel a kiskereskedők közül egyesek jelentéktelen; vá'.sáirtlásokniál számlát nem kértek a nagykereskedőktől, a fenti felhívás föltétlenül helyén való, annál is inkább, ment a pénzügyi hatóságok a legnagyobb szigorraí! végzek az ellenőrzésit és minden olyan esetiben, amikor a kiskereskedő a számlát nem tudja felmutatni,. bánságot vetnek ki, KOLOZSVÁR, október 11. A legfelsőbb közigazgatási bíróság, mint ismeretes* ez év július hó d án íog- liaiLkozott a legfőbb sem ni it őszek N. b»a- novúei semmi löszüki biró elnöklete alatt azzal a két fel ebhez éssol, melyet egyrészt a kolozsvári háztulajdonosuk nevében dr. Cosma loan közjegyző, másrészt a kéményseprő mesterek nevében Darida Mihály és társad adtak be a városi tanács Aliikul készített és a belügyminiszter által jóváhagyott kéményseprési szabályra ndeet ellen. Ez ® szabályrendelet, mint ismeretes, megfosztotta a szerzett jogokkal rendelkező kéményseprő mestereket ! iparjoguk gyakorlásától. A közigazgatása ! törvény rendelkezése alapján, a város kéményseprési üzemeket állított be és I csimboraszói magasságba emelte fel :t kéményseprési dijakat. A tárgyaláson a város képviseletében dr. Pop Dénes városi főügyész vett részt, aki a kémény- seprési szabiilyrejidelot fenntartását kérte. A kéménvseprömesterek és a kolozsvári háztulajdonosok képviselői pedig a szabályrendelet megsemmisítését kérték. A legfőbb semmitöszék a megtartott tárgy a'1 ás után közölte a felekkel, hogy módosította a szabályrendeletnek azt a rendelkezését mely a várost a kéményseprések terén kizárólagos joggal ruházta fel és ugyancsak módosítóba azt a szakaszát is, amely ia kéményseprőm estereket szerzett jogaiktól megfosztotta. A ha- j tározat rendelkezéseit eddig különféleképpen magyarázzák, a vitát most eldöntötte a legfelsőbb bírói fórum határozatának i.nkokoiásay amely a város: tanácshoz a napokban érkezeit meg és amely a következőkel mondja: A felebbezéssel megtámadott városi szabályrendlelet megtiltotta azt, hogy a kéményseprés mesterségét Kolozsvár város területén más szakképzett kéményseprők is gyakorolják, mint azok, akik a város által megszervezett kéményseprői szolgálat alkalmazásában álilbmak. Ez a rendelkezés egyet jelent azzal, hogy Kolozsvár város monopolizálja a kéményseprést! foglalkozás gyakorlását. Az alkotmány 81. szakasza értelmében azonban valamilyen közület javára monopoMarosvásárhely, október ix. Memrégen Erdélyben két iparoskongresszus zajlott le. Az egyik, a .sajtóban is sokat vitatott segesvári iparosgyülés, a másik a Nagyváradra összehivott szabó- ipari kongresszus. A marosvásárhelyi férfi és nőiszabó munkaadók szindikátusa mindkét iparostalálkozón képviseltette magát. A szindikátus legutóbbi taggyűlésén a marosvá • sárhelyi kiküldöttek beszámoltak a kér kongressszusról és a beszámolók nyomán a gyűlés megtárgyalta az ott megvitatott Kérdéseket. Vita a szervezkedés kérdésében A gyűlést Tóthfalusi Sándor elnök nyitotta meg, felkérte Simon László előadót, hogy tartsa meg beszámolóját a segesvári iparosgyülésről. Simon László a sajtóban is székében megtárgyalt és ismertetett ipc- rosgyülé-s lefolyását tárgyilagosan és kimerítőién adta elő. Beszámolóját vita követte, melynek során Blénessy Gyula kifogásolta hogy a marosvásárhelyi iparosság liumot csak külön törvénnyel lehet létesíteni, jelenleg azonban egyetlen törvény sem rendelkezik úgy, hogy a községeknek jogukban állana ilyen monopóliuma1 létesíteni. és legfeljebb a közigazgatási törvény 134 -ik szakasza engedélyezi azt, hogy a városok kötelező és nem kizárólagos jelleggel kéményseprői szolgálatot . szervezzenek, ha azt egészségügyi, vagy közegészségügyi szempontok teszik szükségessé. A Jvö*elező|eg'‘ jei’eg- gjel a biti az is érbendö„ nogy a község minden egyes lakosa köteles a község által megszervezett kéményseprői szolgálatai megfelelő illc'ék mellett igénybe venni, ez azonban nem jelenti azt, hogy megfosszák a többi kéményseprőket iparuk folytatásától. Ezeket a kéanényseprőrnestereket a magánfelek igénybe veszik, teljesen fiiggeölensüi a város által megszervezett szolgálattól. Másrészt pedig az alkotmány 10-ik szakasza biztosítja a mesterségek gyakorlásának jogát és ezért Kolozsvár város emlHett szabály- rendeletének szövege ellentétben áll az alkotmány 10. és Sl-ik szakaszával, igy tehát a közigazgatási törvény 159. szakaszának harmadik bekezdése értelmében, a fenti szabályrendelet sérelmes intézkedéseit hatálytalannak kell mondani. A legfőbb köz igazgatási bíróságnak ez az indtokoJása tehát megállapít ja, hogy a kéményseprők szerzett jogai csorbiIhatatlanok. Azok a kolozsvári kéménysep- römesterek, akiket oly Uebehurgván és szakértők meghallgatása nélkül készített szabályrendelet keresetüktől majdnem egy féléve megfosztott, értesülésünk szerint, többmilliós kártérítési keresetet akarnak indítani a városi tanács ellen. Azt hisszük azonban, hogy erre nem fog sor kerülni, mert — mint tegnapi számunkban közöltük — dr. Romenüs.a Sebestyén po'gármester elrendelte a városi kéményseprőüzem megszüntetését és igy ai város területén ismét a régi kémény- seprőmesterek fogják gyakorolni a kéményseprést. I a szervezkedés kérdésében Busty a Bél á“ j val, a helyi Magyar Iparos Egylet elnökével tartott, amikor a kongresszus a Szabó Béni=féle szervezkedési terv mai- lett foglalt állást. A galaţii iparosliga és j ennek nagyváradi csoportjának érdemeit \ hangoztatta. Felszólalására az előadó \ á= laszolt elmondta, hogy Bustya Béla mellett nemcsak a vásárhelyi kiküldöttek, 1 hanem az erdélyi iparosság tekintélyes 1 része nyilatkozott meg és ez döntöric e! I a segesvári vitát. Különben Bustya Bria j nem ellenezte az Iparosligához való csatlakozást csupán rámutatott azokra az érdemekre, amelyeket Szabó Béni és a köréje sorakozott vezetőknek az ossz,párosság érdekeiért kifejtett áldásos és átlátszóan önzetlen munkássága hozott meg. Ezután a felszólalással kapcsolatosan az előadó érintette a nagyváradi szer- j vezkedési elgondolásokat és a szervezkedés módozataival kapcsolatban megvi'i- gitotta, miért kell a szervezkedésnek sióiról megindulnia. Rámutatott arra, hogy a felülről lefelé induló szervezkedés egvéKét kongresszus visszhangja az egyik marosvásárhelyi iparosszindikátus íaggy ülésén rí törekvések érvényesülését segiti elő, ami természetszerűen vezet a szervezkedés tülajdonképeni céljával ellentétes eredményhez. A Samuila-csoporttól — Segesvárig .. A továbbiak során, az érdeklődésekre válaszolva, beszámolt még arról, hogv a szász iparosság — amely csaknem egészében a Samuila-csoporthoz tartozik — közömbösen viseltetett a segesvári kongresz- szus iránt. Kapcsolatosan a szász iparosságnak azzal a magatartásával, amelyet a segesvári iparostalálkozón kicsúcsosodott erdélyi, sőt országszerte megindult mozgalommal szemben tanusirott, kitűnik, hogy a segesvári kongresszus összehívását túl aj dón képsen Laczkovitj Sándor medgyei cipészmester vetette fel, aki ragja volt a Samuila-csopKartnak és akit később kizártak abból. Laczkovits ekkor a galaţii Iparosliga nagyváradi fiókjához csatlakozott és ennek a csatlakozásnak eredménye lett a segesvári találkozó összehívása érdekében kifejtett propaganda. A vitához Tóthfalusi Sándor elnök szól még hozzá, aki az elhangzottakat összegezi leszögezve, hogy Szabó Béni és a hozzá csatlakozott iparosvezetők az párosság általános érdekeiért önzetlenül küzdöttek és önzetlenségüket leginkább az bizonyíthatja, hogy olykor a legmesz- szebbmenő anyagi áldozatoktól sem riadtak vissza, ha az iparosság érdekeinek megvédéséről volt szó. A nagyváradi iparoskongress/us Simon László beszámolója után Krauss Gyula tartja meg előadását, amelyben a nagyváradi szabóipari kongresszus lefolyását ismertette. A nagyváradi szabóipari kongresszuson elhangzottak különoen kevésbé ismeretesek az össziparosság előtt, bár az ott szőnyegre hozott kérdések nagyrésze amak általános problémái is. A kongresszuson a legégetőbb sérelmek orvoslása érdekében 13 határozati javas« latot terjesztettek elő és a javaslatokat, miután a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem tudták végleges formába önteni, arra kijelölt bizottság dolgozza át és foglalja össze az egyes kérdésekben elhangzott vita után kialjakuilt egyetemes álláspontnak megfelelően, majd — a résztvevők egyhangú határozata értelmében — megküldik azokat a szindikátusoknak elfogadás végett. Kimutatást kért a Banca Naţionala d nagyváradi munkakamarátót. Átirat érkezett a' Banca Naţionala szatmári fiókjától a nagyváradi munkakamairához. Ebben az átiratban a Banca' Naţionala szatmári fiókja arra kérte a nagyváradi munkakatmerat, bőgj' 0 körzetébe tartozó iparosokról szakmák szerint készítsen kimutatást. A szatmári btamikfiók kérése métg arra is kiterjed, hogy a kimutatásiban jelöljék meg: egyes iparosoknak milyen szerszám és gépfelszeie- lésiik van? Az átiratban fl' Bainca NaLonala utal még arra, hogy a nagyváradi munka- kaimara grafikonszerü táblázatot készítsen a román iparosságról. Annak a feltüntetését kéri, hogy milyen szakmákban működik a legtöbb román származású iparos s hogy ezek a szakmák milyen 'mértékben fejlődtek az utóbbi években? Hogy u kimutatás milyen célt szolgál, azt az átirat nem említi. Mindenkinek nagyon fontos! Három uj munkaforvény A vasárnapi munkaszünetiről szóló törvény módosilása. A munkaszerződésekről szólő törvény módosítása. A kereskedelmi vállalatok irodái és az üzletek záróráiról szóló törvény. Teljes magyar- nyelvű fordítás, magyarázatokkal!, kommentárokkal és bírósági joggyakorlattal. Gyárosok, kereskedők, iparosok, magántisztviselők és munkások részére nélkü* lözhetetlen. 20 lejért kapható az ELLES- ZÉK könyvosztályában Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékiek 25 lejt küldjenek he, péjozheai vagy postabélyegben.
