Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-09 / 230. szám

■

2.

îl

8

rí; L E N z iţ K

D3H október

lAz EME tordai vándorgyűlésén elmondotta dr. Köles zár László

I.

Az orvostudomány kialakulásában lángéi" (ivók fáradságos munkájának eredményei vagy szerencsés ötletei mint világító lüiysu- gár mutattak irányt, melyek mind egy eél fék' vezettek és> vezetnek: az emberiség legnagyobb kincsének, az egészséginek a visszaadására, vagy újakban a megóvására

A ma miivel'! embere talán töbl>et tud az orvostudományból1 s’ éppen a gyógyilótudo- mányból, mint -az ókor legnagyobb orvosa, Hyppoktmtes (Kr. e. 460—677), orvostudományunknak avert mégis ü a megterem tűje. Jobb orvos, a szónak legmélyebb értelmébe«, ma sincs. Ö irta aiz első ’nugyobksza- básu orvosi müvet.

Hyppokrates tanítása kimondotta,n az cm piria alapján >jpült föl. Majd Plató és Aristoteles hatására kezdett ezek közé a tanok közé beékelődni a spekuláció. Igaz ugyan, hogy az orvostudomány semmiképen sem alkalmas tisztán az elmélet alapjain való továbbépítésre, de azzal, hogy kezdték keresni a betegség tüneteinek okát, megindult egy egészséges irány, a kutató irány. Ennek köszönhető. hogy a gyógyítás mellett kezdtek érdeklődni az emberi test szerkezete felöl, ennek megismerésében viszont az elkövetkező hosszú évszázadok tolkülele szolgált leg nagyobb akadályul.

Az ókorban az alexandriai orvosi iskola, metv a gyakorlati tapasztalatokat az okok keresésének tanávnll rendkívüli módon tudta egyesíteni, vált világhírűvé. Feljegyzések szerint ők emberi hullát is boncoltak, a náluk hirtol'en elhalt idegenek holttestét használták föl erre a célra'; gonosztevőkön élveboncolás! tanulmányokat végezlek, ami az. élettani tudomány, de különösen a sebészet fejlődésiére nőit nagy hatással.

Valami gyök érki vonat anyagával operációk alkalmával betegeiket e.l tudták kábítani. A narcosis, az altatás első nyomn nó- luk lelhető föl. Fonmhradt emlékek szerint a vérzéscsil'lupi (ásnak napjainkban is

használt formája: ez erek lekötése is tőlük eredt s a következő évszázadok alatt elfe lejtődött, hogy sokszáz év múlva ismét fölfedezzék.

A várnai birodalom le'sisu hanyatlásával az orvostudomány virágzása kezdett hervadni. A római világbirodalom bukása, Alexandria pusztulásé után (Kr. u. 642.) anob orvosok veszik kezükbe a vezető sprerepet. A római orvosi irodalomból két nevet őrzött meg a történelem, a Celsus-ét és a Gnlenus-ét. A nem orvos Celsus orvosi enciklopédiát irt 8 kötetben. Galenus Kr. u. II. században az antik orvostudomány maradványait gyűjti össze s könyvben örökíti meg. Ez a mü lelt az elkövetkező másfélezer év orvosi kánonja.

(Gateus Kr. u. 129-ben Pergamenben született, ahol atyja jómódú építész volt. Tanulmányai idejében Alexandriában. is megfordult. 168-ban a császár fiának volt a háziorvosa.) Könyveinek egy rés'ze elveszett, egy része még ma is csők kéziratban van meg. Az első bon etani munka tőle maradt Teánk, főleg majmokon végzett boncolásokból vonta le emberre is a következtetéseket.

(Ebben az időben' a gyógyítás a jó, rossz megfigyeléseken alapult s volt abban nagyon sok babonás komponens Is.

Orvostudomány a középkorban

A kereszténység terjedése után a középkorban a (papság uralta nemcsak a művészetet, hanem az orvostudományt is ® így n gyógyító tudomány, mint mellékfoglalkozás űzetett s ezzel elzárták a lehetőségét, hogy nagy örvösök fejlődjenek ki.

A középkor elején, a. germán népeknél kimondott orvosok nem voltak, a gyógyítás a juhászok, kovácsok kéziében volt. A hóditó római ’sereg ka tona orvosaitól tanulták meg a gyógyítás művészetét s mikör a kocka fordult, Itáliában aiz ősforrásból, & kolostorokból meríthették orvosi ismereteiket. A IX-ik században Dél-Itáliában Salernoban, a Monte Gasslnon orvosi iskola létesült, mely legteljesebb virágzását a X-ik században érte el. A XII. században a toledór orvosi iskola vált világhírűvé; maga Barbarossa Frigyes ils mindent elkövetett, hogy ennek az uinab iskolának a hí rneve öregbed - jék. A XIII. században II. Frigyes császár o salermóieiknak lelkére kötötte a boncolás gyakorlását, de a pápa tekintélyével lehetettemé tette a boncolás tudományának művelését. ‘ Majd a császár rendeletileg hagyta meg, hogy minden egyetemen ötévenként egy hullát bon coljának föl 3 Bolognában VIII. Bonifácius pápa tiltakozása ellenére felboncoltak egy női hullát.

Világszenzáció számba ment, amikor a XlV-.ik században (1868 május 27'én) Velence törtvényhozásilag engedte meg az orvosi V.koTákban, hogy évente egy hulláit fölboncölhatnak. A hosszú évszázadok alatt az anatómiai tanulmányoknak a fejlődésére a mind erősebben uralkodó keresztény hit s

f

a kiéin® nagy hatalma gátnt vetett k ezzel

nz, orvostudomány fejlődése megrekedt, «öt j elvesztette •leki'utMyé! és jelentőségét is. ' Egyet azoubuo (köszönhet az. orvostudomány I a klérusnak, azt, hogy <i XHI-ik században az irgeflimas nővérekre bízta a betegápolás felelősségteljes és magasztos feladatát, meg- nhipitváii' az irgalmas nővérek most is fennálló lietegápoló rendjét. A XlV-ik s/zázad- han a wüizburgi synodus megtiltja papjainak hogy operácóknál jelen legyenek. Röviden ennek az lett a következménye, hogy a sebészet züllésnek indult), iHostolort mesterséggé fajult, sőt volt idő, «miikor at .sebész a hóhér mellé került egy soriba s még u (leszármazottjai sem kerülhettek be semmiféle céhbe. A XIV ik században alapított egyetemeken már érezték az anatómiai tudás niagy hiányát s kezdtek titokban inten- zivebben foglalkozni az emberi test megismerésével. A gyakorlatban a gyógyítás mégis avatatlanok kezébe került, de nem is volt e század embereinek fontos a test épsége és a földi boldogság, mindennek súlypontja a tul'világi életre helyeződött

A reformáció kora

ilyenek voltak az állapotok, amikor beköszöntött a kőnyom vorn tatás és a reformáció. Az orvostudomány is fölszabadult az előitéiletok, a vallás? dogmák és a babona alól. Ennek a fölszabadulásnak első áldásos eredményeként a XVI-ik században (1513 bon) megjelent Ve.satins tollából a 800 oldalas nagy erőber-amatómia, melynek ábráit

Tizián tanitványa. a holland Jan van Kulkar

Í

A XVI-ik században uj irány nyílik a sebészetben Páré Ambrus megjelenésével. Az. egyszerű borb ly fia rendkívül; zsenialitásával]'. sikeres nagy műtétéivel vonta magára a figyelmet. A bábomban) elért eredményeiért IX. Károly francia király udvari sebészévé nevezte ki. kollégái azonban meg figyelték sikereit s addig áskálódtak ellene, amíg életfogytiglani börtönre 'vetették. ‘De ezzel sem elégedtek meg. hanem fej vesztésre Ítéltették, csak királyának ferkelt gondolkodása tudta megmenteni öt az emberiségnek, ő alkalma /la annyi évszázad után ismét az őrlőfogáét, ami által sikeres uimputációkat is tu- I dofct végezni. Plasztikai fogásai ma >s hasz- I nálatosak A császármetszés műtété egyik 1 t-amiit váci válói orral. A Páré Ambrus ide jőtn-n j nz anatómiai tudás mondhat ni csuknom a I mai fokon volt. de hiányzott a fájdalom

rajzoltai. Ez « könyv mutatta meg cuz irányt

az orvostudomány helyes fejlődésére. E komban nemcsak az orvosok és természet- vizsgálók érdeklőditek az emberi test bonc- tana iránt, hanem u festők és. Verooohioi Lieolnardlo ponlt|os iz orara jzokat készített,

úgyszintén Leonardo da Vinci ds, nagy vesz teség, hogy ezek a rajzok nem kerültek köz- ki nccsié.

A rcngy természettudományi föllendülés

hatások ént revízió alá kerültek a hyppokm- tesii és gnlenusi tanok is Theophrastus Pa- racellsiHs bombastus. e kor nagy tudósa, amikor a be «elfi egyetem katedráját elfoglalta, Galenus munkáit nyilvánosén elégette s ezzel proklamáilta az orvostudomány uj korszakának a beköszöntéséit. Minden igyekezetével arra törekedett, hogy a galonat.si tanokat kiküszöbölje és azok helyett a maga nézetét juttassa érvényre. Tőle származik az a megállapítás, hogy «■ kémiának nem az oranycénálás a célja, hanem a gyógyszer- kész átés. ő ik kereste a bölcsek kövét, <le azért, hogy elbbófl gyógyszereket készíthessen. melyek visszaadják a fiatalságot. A megfiatalítás kérdése sem uj tehát a «ap ailaltt. ö volt az, aki nz orvostudományban uj irányt szabott a kémiának az orvostudományba való bevezetésével

Nagy lendülettel tanulmányozzák a szervek működését is. Ismét divaioská válik ok élve boncolás. Vesalhis egyik tanítványa, Renldo Colombo élő kutyán figyelte meg a szív működését s azt mondta, hogy többet tanult, mintha nupokon át taoiulmányoztm volna az orvosi könyveket.

csllupitás, a sebészeti tisztaság, viszont oz ókor klasszikus iskolájában. Alexandriában volt már nagyra fejlesztve. Természetes, hogy hiába való volt az anatómiai tudás, csupán''csak ezzel a sebészet előre nem mehetett.

A boncolások, az élve boncolások legnagyszerűbb eredménye Harvey nevéhez fűződik. Hyppokrates után 2100 évig tartott a téves és kalandos hit a vérkeringésből. Harvey sokévi kísérletezés után állott elő az orvostudományt valóban helyes útra le- relö nagy felfedez■'sével, a vérkeringés poci- tos útja leírásával. Szinte hihetetlen, hogy eddig az volt a felfogás, hogy a levegőnek J (pneuma). az éltető léleknek székhelye a j szív, inn<Ti fut végig a verőereken u> test ) minden zugába és irányítja az életműködést- j Ha a léiket vivő verőér megsérül, az illető 1

Tessék választani húsz könyvet!

PARIS, október hó

Minden itsUeolásfiu igazat fog adni nekem: boldog ország ez a Franciaország, ahol nem szeptember elején, hanem ok tóber köziepén kezdődik a tanítás a népes középiskolákban egyaránt. Egyszerre indul meg a fűtés és az iskola: a meleg évszalk a szabadság évszaka. (A francia gimnázisták ezekután az egyenlitt) alatt élnének legszívesebben!) Kevésbé boldo- gak ellenben a statisztikus bácsik, akik motsűi hozzák nyilvánosságra a megfelelő számadóitokat: a; közép- és főiskolai bc- iratásofk száma tavaly óta megint tetemesen emelkedett. A harmadik köztársaság, mely a közelmúltig értetlenül állott a> közép- és keleteurópai numerus clausus-politikával szemben, lassanként arra ébred, hogy az intellektualitás nyomora világjelenség bizony s a ,.francia glóbust“ sem kerüli el.

Már ezidén egyedül a párisi középiskolák 20 ezer érettségi bizonyítványt adtak ki és kétségtelen a beiratási számokból, blagy még jóval többet kell kiosztaniuk a jövő tavaszon. A három devalváció 12 év alatt, a nyolc centimesra ese*t frank, a semmivé omlott orosz, török és délamierikiafi papírok, a konvertált állaim kölcsönök szörnyen lekaszálták a ,jren'te“-okat, a kispolgári vagyont: a csekket küldő aipa legendás alakká szublimál ócfott és a Quartier-Laíin néhai derűs romantikáját felváltotta a fütetlen szobákban és olcsó népkonyhákon tenyésző diáknyoanor. A diplomás sofőrök, az utcaseprő főiskolások egyre megszokottabb jelenséggé válnak itt a polgári jólét e hajdani paradicsomában is.

Az, idei ‘iskolakezdet egyébként uj társasjátékot hozott a felnőtteknek is. Ml ,,puszlasz igét-játéknak“ neveztük hajdanán. Azon a feltevésen alapult ugyanis,

hogy hajótörést szenvedtünk, egy puszta szigeten kell leélni életünket, de szabadságunkban áll a puszta szigetre 20 könyvet, 10 könyveit', 3 könyvet megmentenünk. Mely könyveket mentsük meg: az a kérdés A franciákat a ,.husz könyvjátékkal“ .Team Zay közoktatásügyi m - niszter ur ajándékozta meg, elrendelvén, hogy ezentúl minden tanuló, ki végleg elhagyja az. iskolát, az államtól a végbizonyítványa minősége szerint 10. 15, vagy 20 olvasókönyvet kap ajándékuk Melyik legyen az a i0, 15, vagy 20

könyv, melyet a tanintézetből búcsúzó ifjú, vatgiy leány magával viszen ezt a játékolt játszotta minden francia lateiner hetekig.

A miniszter ur azzal a prepozícióval próbálta elvágni a kérdést, hogy a választható könyvek listáját a francia la nulmányi alap, a francia akadémia, a Goncourt-akadémia, a Szerzők Országos Egyesülete és a Könyvkiadó-szövetkezet álÜJiifea össze közös erővel és a tiz, illetve husz könyv felét ebből a listából a megfelelő tanári kair, a másik felét pedig a boldog növendék maga válogassa ki. Hanem ez a megoldás illetékes körökben nagy ellenkezésbe ütközött. Rosszmájú emberek aizit Tnszinuálták, nogv szerzők, kiadók, akadémikusok és goncourtisták, kG-ki a maga lovát, illetve a maga könyvét dicséri s a könyvel!adási érdek mellett el fogna törpiilni ilyenkép magának a diáknak érdeke. Merész emberek arra az állításra is vetemedtek, hogy akad életvezérlő, bölcsességeket árasztó mü. am,it szegény szerző irt és amit nem adóit ki semminő közkereseti akadémia.,. S a> vita oly hőfokra emelkedett, hogy a miniszter ur alkalmasint maga ils megbánta már a jóakairó ajánlatot.

B. K.

percek ííJíi/tt cUvérz/iík. A régiek Ijurjcolá-vnél látták, hogy. 51/ elv"T/eti álJ ttban <, v«rjV>er«lk. iiieM-k is/ei mink tehát a levegő cJáJkuM h- tőlük v mivel a termévzet utzn lijj- ür*-fi te- “"N ;i ilcvcgő hely élje a ver/ierreik. én gyüj- tőerek kuzóítt lev/i őssz>-kőtU-tfzvukrjn át u légiiIV» v<;rőereklx- 1xAó<Jij) a gyűjtőé ékből a vér, mely hit élénk piros, auA jelenli, hogy piifctiina .A keveredetít hozzá. Ez a magyará- z®4 AriistoteJes'től származik.

Jluirvey munkája elővzaiválxiíi j/auaszostií* »‘ ja, hogy minden «zuva tisztán a vérj*rrin- gi.s tencoészetii Intek állató kon1 megfigyelt [khi- tos leiráisa, mégis vannak, akik tanúm! tá- unulják, ahelyett, hogy Jguzáról meggyőződ- nenefle. ö v<>b az, aki AristoteIí»nck a/zt a tanát, hogy a vízből a békák s hullából a íergek őriként keiletkczinek, megdöntötte. 0 mondta ki eflőwzŐT, hogy minden élőlény dőlénytöl származik s ezzel az önnemzés tarm végérvényesen, megdőlt.

A technika vívmányainak kora

A XVITik században uj irányt sKaíb az orvostudomány leién Leuwenhoeck, aki felfedezte a .százötvenszer nagy Hó lencsét. Ál- ttila kezdik megismerni az emberi test finomabb szerkezetét, de azonnal érzik a hiányát a nagyobb rvagyitásnak.

A Harveyt követő században, a XVIII-ik században eJőtérbe lép, a techmika a vi'vmá- nyaivail. Az orvostudomány terén uj irányt je-lent a Stahl neve, aki gk emberi testet, mint mechanikus készüléket képzeli el. Az anima az. ami az egész élő mechanizmust mozgásban tartja, a test a lélekkel az idegek utján van összeköttetésben. A betegségeket nem természettudományi alapon, hanem tisz.tán spekulatív utón magyarázza, szerinte a megbetegedett szervezet gyógyulásra törekszik s ezt e 'lélek irányítja. Az ana tómia és a kl min eddigi eredményért figyelmen kívül hagyja, iránya az orvostudomány terén visszaesést jelen* .

De nem is volt hosszuéletü ez a spekulatív irány: Boerhaave megjelenésével eltűnt s helyet adott egy olyan iránynak, melynek mcsgyején kialakulhatott az egészséges fejlődést biztosító kísérleti irány. Boerhaave a/ élettan tudományának vált megalapítójává. Felfogása szerint az élet végelemzésben a testben. lévő szilárd és folyékony Tészek bizonyos törvények szerinti szabályos mozgásán alapszik. Ha a normális mozgásra nincsenek meg a kedvező feltételeik, úgy a szervezet beteggé vál k. A gyógyulásiba*)’ segíteni kell a ternteszeiet, ez a gyógyítás tula jdonkepenj célja, ö a józan megfigyelést állította az onvostudomány előterébe úgy a betegségek megítélésében, mint a1 gyógyítás eszközlésében). Az ő hatására születik meg oz orvostudomány kit hatalmas alatptudo- nlánya, a> kórélettan (Bichat), majd a kór- Loncolástan, amely megnyitotta az orvostudomány valódi uj korát, melyben' végül minden a kísérleti természettudomány ailap- jtiirn terelődött.

Ennek a XVIII-ik századnak dicsősége a Jener által felfedezett himlő elleni védőoltás is, okkor, amidőn a (fertőző betegségek lényegét még nem ismerik, akkor, amikor míg a baci'líusokróí foga Imiik sincs.

A XIX-dk század legelejéin: (1824) bemutatták Parisban az eddiginél nagyobb ne»- gywtásu mikroszkópot (Sellique), amelynek a nagyítását nemsokára képesek voltak tovább fokozni! (Amici), ez u. n. immer sió fölfedezésével. Most mán ezerszeresen) lehet nagyítani! Ez adta meg a kulcsot a baktériumok fölfedezésére. A górcső mai formáját a század utolsó negyedében a riA lághiressé vált mechanikus, Zeiss éís a

1 jénai egyetem nagyhírű tanára. Abbé formálta a ma használatos alakra.

A mikroszkóp uj utat nritott a természet- tudományok terén. Most száz éve Schleiden felfedezi a növényi sejtet s antnak legfontosabb alkotó részéül a sejtmagot jelöli meg. Egy évvel később Schwann leírja az állati sejtet s' rövidesen tudottá lett, hogy az állati sejt legfontosabb része a sejtmag s az azt körülvevő, vízzel nem keveredő, erősen féimytörő anyag a protopilasma. A sejtek tanulmányozásával megnyílt az Irány az em- brol'ógia felé s ma már az egy sejt megter- mékenyRésétől kezd ve pon tosan ismer jük

ez emberi és általi test kifejlődésének min den fejezetét. Ez az irány vezetett az átöröklés mindenkor legérdekesebb éts részle teliben oly sok nyílt kérdést rejtő tanához is.

Uj utak nyíltak meg a sejtek tanulmányozásakor. Keresték a sejtek életjelenségeit. Látták, hogy a lega la csőn yabbrendii lények, az egysejtűek is mutatnak élet jelenségeket, mozognék, a íéfny és a meleg felé közelednek. Az emberi organizmus •sejtjei mozdulatlanok s belőlük van alkotva' a különféle célokat szolgáló szövet. Majd sorra került a vérnek a tanulmányozása s évtizedek alatt kifejlődött egy uj tudomány, a haemaío'ó- gia, vérismerettan.

(Folytatjuk.)

Férfiszaoók figy©ímé*3sí Á legjobb őszi és téli divatlapok minden árban és választékban kaphatók az Ellenzék könyvoszíáíyában Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii, — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk.

Oi irânn a settésüdöen, a férherínöés felfedezése