Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-05 / 226. szám
X sa J «8 én ä?. die ßn Gif tsc öö TTi 5 /g r/r uv rAi hl ä9 m m n rn g >8 ;» 31’ a 'L 3 Lr n v Í ( 193 8 október 5. ELLENZÉK Miért drága a mindennapi kenyerünk? ftéhány beszédes számadat amelyek ind©- Itoftfá tieszik a ieSenfegi kenyérárakat KOLOZSVÁR, október 3 i A dróglaislájg fo]fy!tx>nois nö vekedűse ijesztő j gondokat .ró q háziasszonyokba.. Gsaládainyák i map-map utóim azon törtük fejüket,, hagyatni ősz- ! szóik be a családfő szűkös .fizetését, hogy ; abból házkénre, füteV‘\Űág)itáisira, a miniden- | napi kosztra, ciipőtelipalásiria, ruhajaiviiitláisra, ; — mert ujna már rég nem telik!, — és a [ gyerekek fsikoLázfafiáisára is kijüssön. Vallóban i szörnyű gond, irtózatos felelősség,. Hiszen, j ha egy egészen kis családot vésziünk: Apa, | anya, ikóti gyermek—alkkon ás csak keny ér- \ bői körülbelül két kilé szükséges najpomtat ! mert a kenyér pótol sok minden m\ás szűk- j séges 'éleimiszerí. így kenyérrel töltik ki azt j az ürít, a imát gyűrni ötecsell kellene kitölteni.), de : igyümiölesire nem ibéÉk. Kenyér pótolja .a gyű- ■ m öl csízeket, kenyér pótolja a sajtot, egy szó- ! val a csatbad legfőbb 'tápláléka1, aimiit kiégi“- j szit még némi tej, főzelék és kevés hús. A ! kenyér pedig rettenetesen drága. Egy ilyen j kis háztartásba^ 17 lejt emészt fel a szűkre j szabott budgetből egyedül a kenyér. A házi- ; asszonyt és ivele együtt az egi-isiz köz véle- i ményt jogosam érdekelheti, hogy miért 8 lej 1 50 bard egy kiló kenyér a 885 Tejes búzaár j mellett1? Ki csinál ja a drágaságot 'és honá ke- j nil a különbözet? A kérdés .feltétlenül figyelmet érdemelt, j mert ha a dolgok mélyére nézünk, ágién. <r- j dekes megóililaipOtiásokrai jutunk. Hagyjuk ; most a 'búzáit egy darabig,’ és ílérjüknk át a | kenyérlisztre, amelynek az ára 100 kilónként ! 800 tej a 'malomiban. Itt dsi felmerni megint ] ■az a kérdés, hogy miért kénül 800 tejbe egly •mázsa' ikeayérfliiiszit, ha egy mázsia búza 385 tej? Erre a felelet igen/ egyszerű, ha «megtud- J juk azt, hogy a 800 tejből az alábbi adók és j illetékeik .fizetendőik a maiam álltat az állam- . lej, 114 s<zázalékiois> propoiitlonáillis oidó 11 tej 62 banii, ai városinak fizetett ,,pék-faxa“ j 10 tej, összesen tdhláft 182 tej 62 banii, amihez még hozzájöhi a számlánál 3 tej számla és 2 tej TepülőhéLyeg és ai nyugtánál pedig ugyamcsaík 3 tejes okmány és 2 fejes repü- lőbcBiyeg. Ha a lisztet kereskedő iveitte meg ési ominain vásárolja a pék!,, akkor ehhez hozzájön még egyszer az 1.4 százalékos pcroipor- táanlállis adó, a 0.1 sziázaflékóei írepüllőbiéllyeg- ■illieték, vaűaimáfcBt a számla, és nyugtabélyeg ujból fizetendő. H01 feliát nem keltene ezeket a fogyasztóra közveftenüL kivetett adókait fizetni', akkor ai 385 tejes búzából készült Jiiisiztiet 615 tejért | hozhatná forgalomba a mállóm és a> pék ; ipediiig .minfiegy 2 tej 50 biamaivali adhatná ol- j csóbbalm a> (kenyerei. Amint látjuk, a 'szegény j ember igen súlyos adót fizet fő Iá piáikká , a 1 kenyér után és ennél) aiz adózásnál a teher- | viselés nem arányos, mert a gazdag ember, ! akinek ezer miendenféüe . maisra telik, kevesebb kenyeret: fogyaszt, minit a. szegény em her, akinek a kenyér .arra, kell! hogy a. gyom. mát töltse vele és nemcsak étel mellé való. Agrárország lévén, különösnek tetszett eddig élő11tünk, hogy máért drága a kenyér, mikor olcsó a. búza /-Is most, hegy láttuk, ; mi okozza a drágái ágot, látjuk azt if, hogy ! 0 kenyér drágasága maradandó, mert az ál- I lám nem mondhat le 0 izekről a milliók- j ró.1, melyeik ilyen' néven & tiegifontosajblb fo- ; igjyas'zittálsf cikk 'segitségiével; folynak be az ál- [ lampánztánbö’ Ezen. a helyzeten), sajnos, se- giteni .nem lehet mindaddig, amíg a termelés és fogyasztás aráinyábam a helyes egyensúly be nem áOlli és. el' nem érhető, hogy- a mezőgazdasági munka. jövedelme megfelelő arányiban álljon az ipari termelés jövedelmeivel és áraival. Csak ebben n estetlbeni tehetné Az unitáriusok nagy napjai rak ési a városnak: Fáizetendő adók léls illetékek: fogyasztási illeték. 25, íbuzaiértékesáitési iilllebek 00, forgalmi »adó (pák-taxa, amit azonban a malom visel) 22, hápomszázalékos forgalmi aidő 24 I meg aiz állam azt, hogy 0 mező gazdaságot is I úgy adóztassa), mitei »a más foglalkoztatási ágakat és,ágy 'S'zaibaduilha'tna csak fel a köz- í vetett adózási alól a lieglfonitosíbb közsizükség- ! leli cikk: a kenyér. (a. I.) Ili népvándoelás in«Iu§ az afrikai francia aranyfelepekre DAKAR, október 4. Százmillió frankto/t szán arra Franciakódokra. Erősen megnehezíti a helyzetet ország, hogy modernizálja és megnövelje arany termelését. Ez a százmillió frank Franciaország mostani aranytermelése értékérteik egyharmadát teszi ki, ugyanis az elmúlt évben 7000 kiló aranyat termeitek ki ai franciák. Az arany tonnájának értéke pedig a világpiaci árak szerint 40 millió frank. Szakkörökben egyáltalán nem tekintik váratlan és kiszá- nh.thaltialíilan intézkedésnek a francia kormánynak a gyiarmialtügyi miniszter tanácsára megtett lépését, miu'án az ara.nyaf tartják világszerte ma is a legszilárdabb alapnak, amire e|gly őrs/.ág sorsát és nyugalmát építeni lehelt Szakértők véleménye szerint Francia- ország évi aranytermelését legalább is négyszeresére építheti, megfelelő eljárás mellett. Hogyan és mennyi aranyat termelnek a francia kolóniák? A legdusabb aranyiak) kicllónilai nyugati Középafrikaí. A hét tonnányit kitevő francia arany- mennyiiségből idJt termelnek hármat. — Guyanára két tonna esik, Szenegálra és Szudánra 800 kiló, mig az Elefántcsontpart évi 10 kiló arannyal járul a francia termeléshez. Nehéz pontos adíartokkal szolgálni a franci», aranytermelésről, mivel a termelés legnagyobb része e pillanatban ai henszülöttek kézién van. ihrdjekes, ho,gy az „aranyláz“, almi az Egyesült-Államokban valóságos népvándorlást indított el valamikor az aranyi néz ők. felé, jóformán ismeretlen ,a francia gyarmatokon. Hiszen másként elképzelhetetlen lenne, hogy az "llarnnak kelljen az aran y term el és segí tségére sietinie. Ott hever az arany a hegyekben és a folyók iszapjaiban, csak nincs elég mnu»k4a ,ís vállalkozókedv, amely kibánvássza. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy az aranyat tartalmazó gyaimátokon su- 1yoe nehézségek várják a váTlalkozószel- lemü európaiakat. Az éghajlat, az őseT- dő, a betegségek., mind megannyi ellenség, »amely kegyelemül lesújt a bctolaaa ‘is, hogy az eddigi próbálkozók roppant kletgya'iílenek voltak a benszülöttékkel ,s sikerült velük meggy ülölitet ni >az — eesflcg jószándéku-és emberséges — utá nadeövetkezőket is. így tehát nemcsak munkást igen nehéz szerezni, de ia kiaknázási módszerek, amelyek jelenleg érvényben vannak, jgien lassúak és primitivek, amellett a szállítási nehézségek szintié lekiizdhetetlenek. Az utak igen rosszak és a közbiztonság is igen rossz. Ezért riadt vissza a francia, magánkereskedelem eddig attól, hogy befektetéseket eszközöljön. Nem izgién akadiü eddig francia kispolgár, aki — mint valamikor az\ amerikaiak—hajlandó léit volna — élete kockáztatása mellett is — megkeresni az aranyat. Szitával s régimódi1 arany mosó leknővel bányásszák az aranyat a hátralevő francia gyarmiajtokom is, amelyek szintén hozzájárulnak az évi hét tonnás aranymennyiség kitermeléséhez. (A világ aranytermelése 750 tonna.) A francia gyairmaitiügyi minisztérium statisztikája szerint még igv is nagy lép- (tekkel fejlődött a francia aranybányászat. 1933-ban még csak évi öt tonna arányalí termeltek. A 100 millió frankos befektetésből tehát a következő terveket akarja meg valósi tani a francia kormány: először is rendszeres kutatás okait indítani. Megindul tehát a komoly és kalandor aranykutatók, varázsvesszős keresők, komoly mérnökök és technikusok hadai ai kolóniák felé. Egyidejűleg a kormány a már meglevő arányid termelő vállalatok segitséglére siet majd. Segítségükre lesz, hogy megjavítsák primitiv apparátusukat. A kormány célja lesz még a munkás- jóléti intézmények létesítése és aiz állami felügyelet szorosabbra vonása, hogy a hanszülöltöket valamiképpen megnyerjek a fehérek számárai munkásnak. Utak építése és az érdekelt vidékek gazdasági felszereléssel való ellátása is egyik feladata lesz a francia kormánynak, amely, j nek céljai: kétszeresére emelni a francia aran ytermelést A püspökszentelö zsinati főtanáccsal párhuzamosan ünnepi gyűléseket tartottak az unitárius egyesületek KOLOZSVÁR, október 4. A vasárnapi, püspökbeiktató zsinattal kapcsolatosan az Egyetemes Unitárius Lelkészkor az elmúlt hét végén tartottak meg 3 napos továbbképző konferenciáját. A Pál Dénes siménfalvi lelkész elnöklétével megnyitott első ülésen az Amerikái Unitárius Egyház képviseletében Donald Harrington amerikai lelkész is részlbvett. A távolid vendég számára Kővári Jakab lelkészköri jegyző tolmácsolta , anjgíol niyelven az ékiök meleg üdvözlő: ! szavait. Az 'amerikai kiküldött köszönő szavai után beszámiolllt az Ottani Unitárius Lel- készegyíietnek a szociális igazságtalanságok eltüntetése céljából folytatott küzdelméről. A hitélet évi nagy halottjairól szóló megemlékezés nyomán, megkezdődött a konferencia tulajdonképpeni előadás-sorozata. Nagy fontosságú előadások Ennek keretében csütörtökön délelőtt Zoltán Sándor homoródszentmártoni lelkész, teológiai magántanár ,,A Másvilág és Újszövetség“ címen tartott alapos tudással felépített előadást. Ugyanaz nap délutánján Lőrinczy L. kadácsi leökész tartotta meg ,,A valláserkölcsi nevelés a gyakorlatban“ ci-mü nagy közvetlenséggelil megfogalmazott előadását. A konferencia második napján Símén Dániel lupény-vulkáni, lelkész beszélt aiz unitárius egyház legsúlyosabb kérdéseiről, a Hitélteiét i'ogialkeuuató „Örök problémáikról“, amelyeknek meg oddási módozatálilt is ismertette. Délután Máthé Sándor ujszékclvi lelkész a 300 éves dási complanacio (egyezkedés) évfordulója aí!kalmából azokat az okokát fedi fel, melyek Erdélyben az unitárizmus visszaszorítását eredményezték. Érdekesen párhuzamot vont az egyezmény nyomán előállóitit akkori és mai helyzet között. Az elöiadá,soka:t minden egyes esetben nnaigas szinvonalu vita követte, melyek A közgyűlésen Péter László székely- muzsnai lelkész felicfvasta a pénztári je- ilentést, amit a lellcészköri alapszabályok ■ módositásaávail összefüggő kérdések meg- f viitátása követett. Ezzel pái'huzamosan folyt te a Tanítók Egyesületének közgyűlése, mely főként. szakmai és hitnevelési ügyekkel foglalkozott. Az Unitárius Nők Szövetsége szintén délelőtt ült egybe, hogy beszámoljon az egyház keretében kifejtett tevékenysé géi-ől. A Dávid Ferenc Egylet gyűlése Szombat este tartotta meg szokásos évi közgyűlését a Dávid Ferenc Egylet is. Az ünnepies gyűlés nagyszámú közönség jelenlétében zajlott le. Az unitárius teológiai akadémia megnyitó énekszáma után Marosi Márton* széke 1 yszentmihályi lelkész imája követ kezelt, majd az uj elnökké megválasztod Gál Miklós dr. fogjon duók emlékezett meg az egylet eddigi munkásságáról és a kitűzendő feladatokról. Székely Gyulát, Szabó László és Kábán Béla müsorszámokkal szerepeltek, inig Nagy Zoltán temesvári segédlelkész az észak-angliai templomokról tartott mag- j vas előadást, ismertetve az ottani egy » házi életet. I Az évi jelentést Benezédi Pál titkár ! terjesztette elő, melynek keretében dr. s Boros Györgyné és Ürmösi Károlvné h a - j láláról Ls meleg szavakkal emlékezed ! meg. A benső részvét kifejezéseként em- i Jjáküiluaeüv feilállássajl adózott a közgyü- 1 lés és jegyzőkönyvi megörökitf^ét ható j rayii) ei. Gálfi Lőiiimc pénzifclri jelentésé« az üresedésben lévő vezetőségi helyek beiöilé- sc követte. A dr. Boros pÜspökné Iialálá- vad megüresedett a lel nők nő: tisztségre dr. Varga Bélánét, az uj [liispöknél. helyébe választmány:' taggá dr. Miké « ő- rinoniét választották meg. Tempiomi hangverseny A nőszövetség rendezésében este 3 óra kor magas sziiinvonalú tempioini hang- versienyt tartózlak, amelven Zsizsmnnn során iDevonták >a kiiviláglod tanulságokat. Október elsején (szombaton) az Egyetemes Lelkészkor rendes évi közgyűlését tartották meg, mélyein szintén Pál Dénes elnökölt’. A lelkészkor jegyzői lisztét ezruttaJ, Kővári Jakab kénosii lelkész hdiyet't, Símén Dániel lupényi lelkész töltötte be. Rezső kitűnő karnagy kíséreténél Giiii dischné Fogarassv Klára ének és Márkus Albert hegedü&zámai arattak feitün.> sikert. A szombati nap műsorát a nőszove«- ség helyiségében megrendezett ifjúsági ismerkedési estély fejezte be, mely kitűnő hangulatban késő éjjelig tart vd.
