Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-30 / 248. szám
w RLLBNZÚK f13H október 30. wm ***** Európa leggprsabban fejlődő városa, ahol Kél véglet hőzt tőr előre Szerbia u) Középosztálya BELGRAD, október hó. Ha Belgrádot valaki híven akarja jellemezni, akkor a város neve mellé évs/a- mot kell tennie. Én legalább is Így érzem. Szerencsémre, vagy veszteségemre, a legeslegújabb keletű Belgráddul találkoztam e ősz.ör életemben. Ez az ismerkedés máskép sikerült, mint eredetileg terveztem. Program szerint este kellett volna megérkeznem, de közbe- játszott a véletlen és vonatunk hajnalban robogott át „a Kelet kapujához,“ vezető Száva-hidon. A városokkal éppúgy vagyunk, mint az emberekkel. Az első találkozás körülményei legtöbbször az egész életen át éreztetik hatásukat. Ez az úgynevezett ciső benyomás, amely szerephez juttatja és felkelti az ösztönt, ezt az ősi. csodálatos iránytűt. így utólag minden túlzás nélkül állíthatom, hogy Belgrad a maga viszonyaihoz mérten Európa leggyorsabban fejlődő városa. Hónapró-hónapra változik. Terebélyesedik, uj vonásokat vesz fel. Biztosan tudom, hogy két év múlva egészen mást mutat majd s tiz év múltán talán rá sem ismernék már. De bármiként legyen is, Belgrádot életem végéig úgy látom majd, mint amikor a hajnali zöldes derengésben elém bukkant: Sejtelmes fátyolozottsá- gával és csillogó ékszereivel. Az első benyomás A Száva két partján a villany'.ámpák eezrei hunyorkáztak. A dombokra kapaszkodó város tengerkék körvonalai között impozáns paloták ragyogtak. Akárki is rendezte Belgrád hatásvilágitását, jóiz- lésü ember volt. A viz, az ég és a kacérkodó város hármas szépségét egy nagy gyémántcsat fogta össze a távol magasságában: a fényárban szikrázó Kalimegdán. Ez a látomány nem tartott tovább, mint amig a gyorsvonat a hídon átrobogott. De szivenütött. Valami jóleső nyugtalanság fogott el. Hasonlót érezhetnek azok, akik a bécsi hajóval Budapestre érkeznek. Merengésemből a kalauz ébresztett fel. Udvariasan, de családias közvetlenséggel a válkmra veregetett. Mintha biztatni akarna: — Beígrádban vagyunk, — mondta, azután segített összeszijazni a vámvizsgálat után nyitva felejtett bőröndömet. Belgrádnak éppen úgy, mint minden nagy városnak, sokféle arca van. Hiba és megtévesztés volna a nekünk legjobban tetszőről azt állítani: ez az igazi! Valahogy fekvéséhez hiven dél, kelet és nyugat keverékét mutatja. Teljesen délies vonása, hogy az emberek látszólag a nap túlnyomó részét az utcákon élik le. Kora reggeltől késő estig egyetlen hemzsegő hangyaboly a város. Szélesebb járdák széleit székekkel és asztalokat rakják ki a kis falatozók tulajdonosai. Ezek a „járdaszéli“ vendéglők és kafanák mindig látogatottak. Némelyikükben a déli verőfényben két-hároirr száz ember is tárgyal, beszélget a maga pohár söre, vagy török kávéja mellett. Pedig ha történetesen eső kerekedne, az ilyen „nagyüzem“ tulajdonosa vendégeinek kicsiny töredékét is alig tudná fedél ail'á juttatni. Két véglet találkozik Ettől azonban nem tartanak. Itt annyira megbízható a száraz és kellemes időjárás, hogy üzletet lehet rá alapítani. Azután van még egy szokásuk a belgrádiaknak, ami az idegent a közel Kelet, vagy Itália városaira mlékezteti. Ez az esti korzózás. Napnyugtával minden épkézláb ember az utcán van. Áthatolhatatlan tömeg hullámzik le és fel a szélesebb utakon. A város délies színezetéhez tartoznak még nyitott gyümölcs- kereskedései,, amelyekben — különösen most ősszel — mesebeli hamvas szilvák, csodásázü és bogyóju szőlők illatoznak. A zembamódra éoülő palotasorok hangsúlyozottan a nyugati befolyást hirdetik. E tekintetben Belgrád teljesen nemzetközi képet mutat. Ha a lejtős utakon végigtekint az ember, csupa tűzfalat lát. Nyoic- tiz emeletes márványburkolatu paloták között az öregségtől sárguló házacskák merengenek Belgrád múltján. Az is igaz, hogy számuk óráróf-órára kevesebb és a város közepén már mutatóban sem találhatók. A belső negyedekben szin’e naponként szöknek fel a telekárak. Minden utcában építenek. Az egész várost belengi a tégla és cement pora. Egymásután keletkeznek a komfortos, modern lakások. Az épitkezés már 20 éve tart és úgy látszik, mintha most kezdene csak igazán megindulni. Ez a teljesen nyugati képet mutató uj metropolis szinte kidomborítja a vidékről feljött, munkát kereső parasztok keleti öltözetét, ide nem illő nyugodt járásukat. A szép asszonyok városa Packard autók kerülgetik a? ökrösfoga- tokat és a kukoricával megrakott csézá- kat. E kér véglet között dolgozik, alkot, tör előre és izmosodik Szerbia uj középosztálya, amelynek gyökere még mindig mélyen a földben van. Mégis ez az a réteg, amely itt, Kelet kapujában Párist juttatja eszünkbe. Műveltségűk, viselkedésük kimondottan francia. Asszonyaik, leányaik a leg- valódibb párisi divat szerint öltözködnek. Meglepően finom az ízlésük, mozgásuk. Ha felületes jelzőt akarunk alkalmazni, azt imánk, hogy nincs semmi külső különbség köztük és a párisi hölgyek között. De ez nem áll. Igaz ugyan, hogy épp oly csinosak és elegánsak, mint nyugati vetély- társnőik, de az is tény, hogy egész Párisban nem lehet találni annyi kimondottan szép nőt, mint Belgrad bármely utcáján a délutáni órákban. Ezek volnának az első képek, amelyek kitörőibe etlenül az emlékezetébe vésődnek mindazoknak, akik Jugoszlávia újjászületett fővárosába érkeznek. Azután még valami, amit nem lehet könnyen elfelejteni: a kirakatokba kitett ártáblákat és az étlapok oldalszá- mait. Belgrád nagyon drága város. Valamikor talán olcsóbb volt, de azóta nagyon megnövekedett életigénye. M. A. Közeledik a lélekátömíesziés korszaka BUDAPEST, október hó Hét percig tartó kísérletezést végez kísérleti alanyaival egy kis laboralórium- ban dr. Szondy Lipót, a gyógypedagógiai tanárképző kórtani és gyógytani laboratóriumának vezető főorvosa. A héiperc- nyi kísérletezés ulán mindent megtud róluk. Lelki röntgenezésnek is nevezhetnénk azt az egészen eredeti és különleges eljárást, amely mindössze hét percig tart és amelynek különleges és végtelenül egyszerű módjával a pszichopa'ológus képet nyer a megvizsgált egyén ősz'önéiről. Egy szóval kifejezve: Szondy dr. ösz- tönkutsaitási kísérleteket folytai laboratóriumában. Ösztönku'a tusainak eddigi eredményeit angol, svéd és egyéb tudományos intézettekben most próbálják ki és bár eddigi sikerük kétségtelen, az ösz- törbeknéletek megteremtője nem akar addig túlsókat beszélni róluk. Az élet legkülönbözőbb területén mutatkozó ösztönök általános elméletével foglalkozik Szondy dr. De legelsőnek a nagy anyagból a párválasztási ösztön kérdését! dolgozta fel. Sokezer házasság szerelmének keletkezését boncoló könyve tavaly jelent meg Angliában, egy tudományos társulat kiadásában. MegLátotgjattam Laboratóriumában dr. Szondyf. Az emberi ösztönökről beszél gébünk. Azokról az ösztönökről, amelyeknek létezéséről a legkulturáltabb ember sem tud magának számotadni, amelyek végzetesen meghatározzák a cselekedeteit és gondolatait. Azokról az ösztö„fiiadig ffsrokoaoh — Ösztönkutatásai m első idejében rendkívül megnehezítette munkámat az* hogy mindaz októl, akiknek rejtett ösztöneit meg akartam ismerni, pontos családfát kértem. A legtöbben pedig megakadtam már a nagyszülők felsorolásánál is. — Rendkívül érdekes megái la pitásra jutottam a családkutatások alkalmával, amikor többezer család körülményeit, illetőleg ősét ismertem meg. A megállapítás az volt, hogy minden esetben bizonyos hasonlóságot mubaitiott a férj és a feleség családfája — Ennek a felfedezésnek a végső megállapítása az, hogy szinte kvétel nélkül mindig génrökoiniok, vagy mondjuk magyar szóval, ősrokonok házasodnak ösz- sze. Olyanok, akiknek családjában azonos fajtájú megbetegedések mutathatók Lipót dr. feltűnő kísérletei nőkről, amelyek — ellentétben a felszínre jutott ösztönökkel — mé'yen a tudat a att dolgoznak a feLszinre jutott ösztö nők ellen. Az átöröklés törvényei szerint az ősökből utódokba jutó és az egyéni jegyet jelentő apró sej fecskéknek, a géneknek azokról a rejtett csoportjáról, amelyek a külső és belső körülmények miatt nem tudtak manifesztálni, vagyis felszínre kerülni, hanem a „lélek mélyén“ a tudatalattiba n bu jk á!n ak. — Ahhoz, hogy megtudjunk közelíteni egy embert — mondja dr. Szondy —. az ösztöneit kell megismernünk mindenekelőtt. Mert a felszínre nem ju'o't, egyéni jegyet hordozó, ősöktől öröklött sejtecske, a laitens gén a döntően irányitó hatalom nemcsak abb.m, hogy kit válasz, tunk szerelmünk tárgyává, de abban is, hogy kit választunk követendő mintaképünknek, milyen foglalkozást választunk magunknak. — Kísérleteim célja az volt, hogy minei egyszerűbben és tökéletesebben sikerüljön megismernem az emberben rejtőző ösztönöket. Az emberek ösztönalka- tániak megállapításához elméletet dolgoztam ki. Eszerint mindenekelőtt magát az ősz tönkutatás célját szolgáló ős-, illetve családkutatást! végzünk, másrészt pedig kidolgozzuk a kiséri eh ösztöndiagnózist. — Ma már ott tartok, hogy félóra alatt iéljesen tisztában vagyok a megvizsgált ember legrejtettebb ösztöneivel és ólyan pontos karakterelemzést adok, amilyet távolról sem tudna adni az a legközelebbi hozzátartozója sem, aki évtizedek óta ismeri. házasodnak össze“ ki. Rejtett génelemek irányítják tehát az ösztönös vonzódást. Hogy mennyire rejtettek az ilyen vonzódásnak az ösztönös rugói, azt bizonyítja, hogy az a nó, akinek nagybátyja süketnéma volt, csak jóval a házasságkötés után, éppen az én kísérleteimhez szükséges csailádfarajzolásnál tudta meg, hogy férjének elsőfokú unokatestvére szintén süketnéma volt De ez csak egy példa a sokezer hasonló közül. — Amikor tehát kétségtelenül megállapítottam, hogy két emberi a bennük elrejtve élő ősrokon vonások vonzanak egymáshoz, uj és sokkal egyszerűbb elméletet dolgoztam ki az ősz tön kutatásra. Az áruló fényképalbum — Kiküszöböltem a családíakuiatást és ehelyett sokkal egyszerűbb módon kutattam ;i liozzáím kerülők rejtett os/lö iiieit. Különlxö/ö ösztön fa klórokat H-pvi síelő, Ixítieg eniH-n-k fényképeit teszem a megvizsgálandó ember elé és abból a tényből, hogy ő melyik fényképet ta álja ivHkon.sze.11 ve.snx-k és melyiket ellenszen vésnék, pontosan megismerem a hajin mait, rejlett ösztöneit. — Négy ven nyolc fényképet mutatok meg hatos csoportokban, a legküüinbö zöbb ös/.iöTvIipusok „ideális“ megszelné ly esi tői azok, akik a fényképeken szerepelnék. Természetesen ezeknek az ösztöneit pontosan ismerem és abból a sorrendből, ahogyan ö kiválogatja a többé kevésbé rokonszenves és többé kevésbé ellenszenves embereket ábrázoló fényké pékét, csaihaitaltlanul megmondom, hogy milyen ösztönök lakoznak benne. — Azért mondóim, hogy csalhatatlanul, mert sokszáz kísérletet ezzel a módszeremmel eleinte olyanokon végeztem, akiket amúgy is ismertem, miután láttam a családfájukat. Az én kíséreteim, amelyeknek egyetlen célja, hogy gyors és pontos diagnózist lehessen felállítani a lelkibe;!eg emberekről., mindenekelőtt természetesen a beteg emberekre vonatkoztak. De természetes, hogy 'az úgynevezett normális embereknél ugyanezzel a mod szerrel ugyanilyen eredményeket lehel el érni. Négyféle ember Szondy főorvos négy nagy ösztöncsoportba osztja az embereket Szerinte az egyéniségre, életmódra és -i7 egész em- í bérré döntően jellegzetes ösztönök szerint j négyféle ember létezik A négy típusnak j egymástól való különbözősége abban ál!, j hogy mindegyik típus más és más ösz- I tönt nyom el magában a !ogeróscbt>en i Egyik föösztön n szexuális ösztön, en- , nek 017. elnyomása,, vagy szabadon való ! kiélése szerint osztja be az egyes csoport I ha az embereket dr. Szorwlv. A másik csoportra az indulati és hangulati ösztönök kiélésének fokozata jellemző. Ha egv embert túlnyomórészt indulati és hangulati elemek határoznak meg, a második öszüincsoportba tartozik — A harmadik — fejtegeti Szondy dr. — rendkívül lényeges öszlönmegnyilvá- nulási mód, hogy valaki hogyan reagál a külvilág eseményeire: hirtelen mozdulattal bezárkózik-e, vagy éppen ellenkezőleg, kinyílik az énje? Ezt énfaktornak nevezem. — A negyedik szempont rendkívül érdekesen működő ösztön alapján csoportosítja aiz embereket, aszerint, hogy milyen fokig tud egy ember a külvilágra tó maszkod n i. Vanniak emberek, akik naígyszerüen felhasználják a külvilágot saját megerősítésünkre, viszont vannak olyanok, akik nem képesek erre, utóbbi csoportba tartoznak az úgy nevezi! depressziós betegek. — Még egyszer összefoglalva tehát módszereimet: én négy főösztön kivizsgálására fektetem a fősulyL: sexuális, indultaid, énkitárási és élet elfogadó, vagy el nem fogadó ösztönökre Ki kinek jó orvosa? — Elméletem, amellyel négy ösztön- ! csoportba osztom az embereket, egyelő- ! re csak szűk körben ismeretes és' a nagyközönség szempontjából egyelőre nem jelentős. Rövidesen azonban ugv gondolom, elérkezik Qtz idő, amikor ki lehet majd mutatni, hogy például orvos lelki- betegre csak akisor lehet jó hatással, íia a beteggel azonos ösztöncso port hoz tartozik. Néhány évtizeddel ezelőtt aiz akkori szakemberek nevettek volna azon. ha valaki azt mondja nekik, hogy nem minden ember vérét lehet egy beteg testébe átömlesziteni, hanem csak a megfe lelő vércsoporthoz tartozó vérét. Ma már kétségtelen tény, hogy a vérátömlesztéseknél előfordult régebbi bajokat az okozta, hogy más vércsoportba tartozott a vérét adó és máshoz a vért kapó. — Egyelőre még nincsenek olyan műszereink, amelyekkel ki tudnánk mutatni, hogy biológiai változást okoz az egyik emberben aiz azonos ősz tón csoporthoz tartozó másik ember jelenléte. En azonban állatom, hogy ez megvan De magától értetődik, hogy ez a biológiai változás csak az emlitetit esetekben jöhet létre. Ilyen biológiai változásnak eredménye az ai kapcsolat, amely például páciens és orvosa között fennáll. Rövidesen elérkezünk a lélekátömlesztés korszakához .R L.
